Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

WB#, (feegrober V KELBT-HAOYARORSZA4» S. etdal Kubai vendégkarmester, neves zenekarok, művészek Nyíregyházán 150 hangverseny, ötvenezer látogató megyénk zenei rendezvényein Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a megyében a komoly­zenei ismeretterjesztés, a kí­sérleti hangversenyek szerve­zése. Egyedi előadások, klasszikus operettek, opera, előadások keresztmetszetei szerepeltek a kezdeti prog­ramokban. Évenként 25—30, később 45—50 hangversenyt tartottak a megyében. Az utóbbi években már ]-l< —150 hangversenyre ke­rült sor a megye művelődési otthonaiban, iskoláiban. Ál­landó vendégei a szabolcsi közönségnek a fővárosi szim­fonikusok, a debreceniek, több neves művész, együttes, köztük külföldiek is. Az idei hangversenyprog- rampan nem csak művészek, 7. netörténészek. irodalmárok is részt vesznek. Száznegy­ven-százötven hangverseny­ről szól az idei zenei mér­leg. A részvevők száma meg­haladja az ötvenezret. Meg­növekedett a bérletesek szá­ma, különösen az ifjúság kö­rében. A megye középisko­lásainak 54, az általános isko­lásoknak 34 százaléka vásá­rolt zenei bérletet. A felnőt­tek is érdeklődnek a komoly r.enei rendezvények iránt. Nyíregyházán több. mint négyszáz állandó zenei bér­letes van. A következő hetek, hóna­pok gazdag zenei programot ígérnek: november 30-án a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat helyiségében a Nyíregyházi Zeneiskola 25 éves felszabadulási hangver­senysorozatának harmaoik hangversenyét Világi István­ná Mányoki Lívia zenetanár önálló zongoraestjét rendezik meg December 7-én Fekete Ferenc nyíregyházi zeneta­nár önálló gordonkaestjére kerül sor. Az Országos Fil­harmónia 1969—70. évi bér­leti hangversenyének prog­ramjában kiemelkedő élmény­nek ígérkezik a december 13-i előadás, melyen a Mis­kolci Szimfonikus Zenekart Mantici kubai vendégkar­mester vezényli, közreműkö­dik Lux Erika. Március 9-én ünnepi hangversennyel em­lékeznek hazánk felszabadu­lásának 25-i évfordulójára, a színházban a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekart Gu­lyás György vezényli, köz reműködik a Debreceni Ko­dály Kórus. Áprilisban a Postás Szimfonikus Zenekar ad műsort Fejér György és Zempléni Kornél közrémű. ködösével. RENDELKEZÉS a szak mun kállaiiu lók naiv adományozható társadalmi ösztöndíjról A munkaügyi miniszter — e művelődésügyi miniszterrel, a képzésben érdekelt minisz­terekkel es az országos hatás­körű szervek vezetőivel, va­lamint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértés­ben — rendeletben szabályoz­ta a szakmunkástanulóknak adományozható társadalmi ösz­töndíj egyes kérdéseit. A rendelet értelmében tanulmá­nyi szerződés a szakmunkás- utánpótlás elősegítése érdeké­ben csak tanulóviszonyban ál­ló szakmunkástanuló és első­sorban a felvételében érdekelt vállalat között létesíthető — mindenekelőtt a népgazdasá­gig fontos szakmák eseté­ben, ahol helyileg különösen nehéz az iskoláztatás megol­dása. Más vállalat a tanuló­val csak akkor köthet tanul­mányi szerződést, ha ahnoz a tanuló felvételében erdekelt vállalat hozzájárul. A tanulmányi szerződés alapján adományozható társa­dalmi ösztöndíj havi 250 fo­rint. Ezt az összeget a tanuló részére külön jogszabályban előírt — szakmától, évfolyam­tól és tanulmányi eredmény­től függően megállapított — szakmunkástanuló-ösztöndí­jon felül kell biztosítani. A társadalmi ösztöndíjat a ta­nulmányi szerződés létrejötté­nek időpontjától az ösztöndí­jas tanulóviszonyának meg­szűnéséig folyósítják. NYÍLT LEVEL RÁCKE VÉRE, az Aranykalász Termelőszövetkezetnek Tisztelt vezetőség! Egy. G. Ferenc nevű állítólagos megbí­zottjuk bejárt jó néhány falut az elmúlt hónapokban és az Önök megbizásából csemetefákat kínált Rendeltek is többen, az uszi hetekre, a faültetés idejére kérvén a szállítást. Meg­egyeztek abban is G. Ferenccel, hogy valami előleg kell, után­vételről is szó esett. G. Ferenc a mondott határidők előtt postai megbízólevelet küldött a megrendelőknek, melyben kérte az előleg összegét át- u alni Székesfehérvárra, Felszabadulás út 71. alatti lakcímére. M. /el a ráckevei termelőszövetkezetnek küldendő előleget Székesfehérvárra postázandó felszólításokat szabolcsi falvak­ban tették postára, néhány vevőben gyanú merült fel, van-e egyáltalán joga G. Ferencnek az Önök gyümölcsfáit eladni, fő­ként pedig arra előleget kérni. E célból levelet is intéztek a termelőszövetkezethez. Az egyik ilyen kérdésre Méri Jenő fa- Lkolavezető aláírásával, pecséttel a következő válasz érkezett: „...közöljük, hogy a faiskolánk által leszállított oltványokért, valamint a rózsatövekért csak az áru készhezvétele után kell fizetni. ...Számlázás utánvéttel, faiskolai árjegyzék szerint csomagolás és szállítási költséggel együtt.” Az alapkérdésre, G. Ferencet illetően nem válaszoltak. Kérdéseink, most már nyilvánosan: volt-e kapcsolatuk G. Fe­renccel, felhatalmazták-e ügynöki teendőkkel? Ha volt. fenn- áll-e jelenleg? Ha volt, jogosult volt-e G. Ferenc előleget kér­ői székesfehérvári címére? Ha nem volt, tudnak-e róla, kiktó mennyit kapott? És megkapták-e ezek a rendelt oltványokat? Ha megkapták, levonták-e a számla összegéből az előlegeket” Válasz reményében, tisztelettel Gesztelyi Nagy Zoltán Tíz év változásai SZABOLCSBAN Tiienőt tonna kérdőív — Gépek dolgozzák fel az adatokat Megkezdődtek a népszámlálás előkészületei Emléktáblák a „Kossuth“ nagy diákjainak Négy olyan tanulója volt a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumnak a husza­dik században, akik nagyon sokat tettek hazájukért, s akiknek emlékét emléktáblák­kal kívánja megörökíteni az utókor. 1970. március 21-én, a Tanácsköztársaság évforduló­ján leplezik le a Szamuely- testvérek emléktábláját a Kossuth Gimnázium épületé­nek falán, akik 1901-től 1905- ig voltak az iskola diákjai Ugyanebben az évben, április 4-én dr. Münnich Ferenc em­lékét örökítik meg, aki 1902- töl 1904-ig járt a Kossuth Gimnáziumba. Az utolsó emléktábla-ava- tast julius elején tartják, az iskola tanévzáró ünnepélyén, amikor Rajk Lászlónak állí­tanak emléket, aki az .1925— 27-es években volt az intézet növendéke. (hsi) A síp — Amikor ozl kérdezték a többiek, mit kell a brigád­naplóba beírni, én csak ne­vettem — meséli egy gyűlés történetét Horváth Margit, a konzervgyár egyik csoportve­zetője, aki egyben szocialista brigádvezető is. — Be kell. abba, írni mindent, ami tör­ténik velünk, a jót is, meg a rosszat is. A brigád IS tagú. 1968 februárjában ll-en kezdtek, de közben „elfogytak", öten elmentek a gyárból. — Vannak „zajos" brigád. gyűlések, amikor elmondjuk, hogy te ezt, meg ezt nem csi­náltad jól. ezt így, vagy úgy kellett volna. Aztán vannak fényképek, amik a brigád­ról készültek. Kuffersmidt néni képe is benne van, amint egy síppal a szájában dolgozik. Ugyanis berekedt a sok kiabálásba — amikor a paradicsom-eltevésen dolgoz. tunk — és hozott egy sípot, azzal jelzett, amikor indít­hatták a szalagot, vagy éppen le kellett állni. A gyümölcsüzem nagy­csarnokában szinte egymást érik a fehér köpenyes lányok, asszonyok. Valamennyien al­mát hámoznak, tisztítanak. A több száz asszonykéz munká­ja utoljára egy negyvenes csoporthoz, Horváth Margit csoportjához jut el. ők vég­zik a válogatás, dobozolás munkáját. A norma: naponta 3208 doboz, mindegyikben három és fél kiló álma. A vállalásuk viszont: nem csak teljesítik, hanem túlteljesí­tik a normát. Pedig a cso­port nem minden tagja tar­tozik a brigádba. — Szerintem mégis fel­ajánlhatjuk a túlteljesítést — mondja Horváth Margit. — A legfontosabb helyeken bri. gádtagok vannak, rajtuk mú­lik a teljesítmény. fl. b.) Szabolcs megyebe a nép­számláláshoz szükséges nyom­tatványokat három, egyen­ként Ötlonnás tehergépkocsi hozta. 15 tonna papírt, ame lyeken azt tudakolják majd, hogy milyen a lakosság ösz- szetétele, mi minden válto­zott a megyében. 1970 január 2 és 14 kö­zött tartják szerte az or­szágban a népszámlálást. Számlálóbiztosok fogják vé­gigjárni a falvak utcáit, há­zait, eljutnak az eldugott ta­nyákra, az „isten háta mö­götti” részekre is. Minde­nütt kérdőíveket töltenek ki, amelyben szerepel majd a megkérdezett neve, lakcí­me, foglalkozása, családi ál­lapota, munkahelye és még sorolhatnánk mi minden, összesen 22 kérdést tesz­nek fel a számlálóbiztosok, akik átlagosan 3Ü0 embert keresnek feL Lehet kétszer összeírni ? A megyében már kiala­kult a részletes ..haditerv”, a népszámlálás lebonyolítá­sára. Nyirán László, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának munkatársa fogja össze a tennivalókat. A közeljövő legnagyobb feladata például a több, mint 3 ezer számlá­lóbiztos és felülvizsgáló oktatása. Javarészt pedagó­gusokból kerülnek ki az összeírók, akiknek két alka­lommal, december 8 és 12, illetve 15 és 19 között tar­tanak majd oktatást, is­mertetve a kérdőívek pon­tos kitöltésének legfonto­sabb tudnivalóit. A megyé­ben 89 helyen tartanak ok­tatást, hogy a 2200 számlá­lókörzet összeírását jól vé­gezzék el. A kérdésekkel mindenkit megkeresnek. Ugyanakkor a népesség negyedétől úgyne­vezett reprezentatív kérdő­íveken érdeklődnek. Ezek­nél az alapkérdéseken kí­vül a személyi kérdőívek tartalmazzák többek között a lakásváltozásra, az isko­lába, illetve munkába járás­ra, a melléktevékenységre, a munkaidőre vonatkozó kér­déseket. A lakásviszonyok­nál érdeklődnek a helyisé­gek alapterületéről, a fűtés módjáról, a tartós fogyasz­tási cikkek (tv, mosógép, porszívó, stb.) használatáról is. Talán a szabolcsiak közül lesznek a legtöbben, akiket kétszer is össze fognak írni. Ugyanis a számlálóbizto­sok minden esetben összeír­ják az állandó lakhely sze­rint az embereket, viszont az ingázókat az ideiglenes lakóhelyükön is megkérde­zik, így két kérdőíven sze­repelnek. Persze ettől még nem lesz „több” az. ország lakossága, mert ezeket az adatokat összesítik, ebből megállapíthatják egy-egy helyen, városban, megyében az állandóan ott élők és a jelenlévő népesség számát­„Fejpén*“ — 10 foríuí A községekben a tanacs áltál megbízott felelősök fogják össze a népszámlálás tennivalóit. A lakóházak sze­rint kialakított számláló- körzeti jegyzek és egv tér képvázlat alapján határol iák el egymástól a körzete­ket. A számlálóbiztosok a jegyzékben nem szereplő cí­Gyermektartásdijjal kap­csolatos üggyel foglalkozott törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság. Az ügy előzményei szerint a peres fe­lek házasságát jogerősen fel­bontották, s a járásbíróság — egy gyermekük ulán — tar­tásdíjat állapított meg. Az összeget az alperes átlagkere­sete alapján állapította meg — de figyelmen kívül hagyta a veszélyességi pótlékot, amelyet mint röntgenológus kapott. A másodfokú bíróság is helybenhagyta az ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította, hogy az eljárt könyvet irt, dijakat nyert, ne­vét szárnyára kapta a világ­hír, és amikor harmincadik születésnapján egyedül ült kis szobakomfortos lakásában, a csókra gondolt, amelynek még nem érezte az ízét. Vágyott a csók után. Flör­tölni kezdett egy csinos, jó alakú fiúval. Az álarc mind­kettőjüket eltakarta. A fiú már fogta a kezét. A körülöt­tük sétáló, nevetgélő párok már csókolóztak. Ők a bálte­rem egyik sarkában ültek. És Mária várta az első csó­kot. Akkor éjfélt ütött az óra. A fiú levette az álarcát és Mária selyem álarca után kapott. De a lány elmenekült. Egyet el­ért. A fiú nem tudta meg, ki­nek udvarolt. És fájdalmába kis öröm vegyüli: a fiú is vágyik az el vem csattant csók után. Egyszer, sok munkás esz­tendő után, tanszékvezetőnek mekert tíz forint jutalmat kapnak, arra serkeni ve őket, nehogy valaki „kima­radjon” a népszámlálásból. A ki töltött kérdőívek a KSH megyei igazgatóságára érkeznek, majd innen to­vábbítják azokat Budapest­re, ahol elektronikus számí­tógéppel fogjuk feldolgozni az adatokat. A feldolgozás fó célja, ha ;> punt as képet kapjanak a legutóbbi, 1960-as néps ' tmlalás. óta el­telt társadalmi változások­ról. Megyénkben például a mezőgazdasági foglalkozta­tottságról, az iskolai ellá­tottságról, a fizikai es szel­lemi szakképzettségről kap­hatnak olyan számokat, amelyek megmutatják Sza- balcs-Szatmur gyors fejlő­dését. (lány I) bíróságok ítélete — mert nem vették figyelembe a veszélyes­ségi pótlékot — törvénysértő. A többi között rámutatott: a veszélyességi pótlékot az együttélö szülők mindig a család ellátására, ennek a ke­retében, a közös gondozásuk­ban lévő gyermekek el­tartására fordítják. A veszélyességi pótlék tehát nem jelenti és nem jelentheti semmilyen, későbbi időszakra tartalékolandó anyagi alap megteremtésének a fedezetét, azt az együtt élő család ugyan­úgy mindennapos megélhetési költségeire fordítja, mint ma­gát az alapfizetést. a Sorbonne kémiai fakultásá­ra hívták. Évtizedekig dolgozóit ott, neve egyre ismertebb lett. Es eljött az idő, amikor tudomá­nyos felfedezései jutalmául Becsületrendet kapott. Egy vasárnapi napon tar­tották meg a legnagyobb fran­cia kitüntetés átadásának lé­lekemelő ünnepségét. Díszes, előkelő közöns-g nézte végig a kitüntetés át­adását. Izgalom moraja fu­tott i égig, amikor megérkezett a köztársaság elnöke. Máriát szólították. A Francia Köztársaság el­nöke a mellére tűzte a Becsü­letrendet, azután az aktus elő­írása szerint jobbról-balról arcon csókolta. Mária boldog volt. Végre— Végre megcsókolták! Hatvannégy éves eott_ Palásti LászM A csúnya lány súnya volt kislánykorá- r > ban is. Látta, érezte, ta- pasztalta, érzékeny gyermekleikét megmérgezte a szomorú tény, hogy szülei nem szeretik őt annyira, mint test­véreit, akik szépek voltak. Mária felserdült és hozzá­tartozói, iskolatársai szomorú­an állapították meg, hogy a lány csúnya maradt. Kislány­korában búcsúzásnál, születés­napon, utazáskor néki is ju­tott gyors, futó, kényszeredett csók. Később, amint felcsepe­redett, ezek az érzések, szere­tet nélkül elcsattant csókok is elmaradtak. A leány kitűnő tanuló volt, az iskola mintaképének ne­vezték. Ha tanfelügyelő jött az iskolába, Máriával dicse­kedtek a látogatóknak. De egyszer, az igazgatói szobában a tanfelügyelő bizalmasan, mosolyogva, tréfásan mondva, de komolyan gondolva, így szólt az iskolaigazgatóhoz: — Kedves kollégám, gratu­lálok legjobb tanulójukhoz, valóban az iskola dísze, de. díszben még ilyen csúnyát nem láttam. Marig jelesen érett és az egyetem kémiai fakultásán kitüntetéssel szerzett doktorá­tust. Huszonhárom éves volt, a kislánykoraban kapott kény­szeredett csókokat iesznmitiY% még nem csókolta mse s-nki. Munliát kapott agy nagy tu­dós laboratóriumában, cikkei jelentek meg, négy kémiai Megreformálják a tanári államvizsgái folyamatos beszámoló egyetlen bizottság előtt Megkezdték az egyetemek, tanári szakos hallgatói szá­mára az államvizsga reform­jának részletes kidolgozását a Művelődésügyi Miniszté­rium felsőoktatási főosztá- 1 lyán. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a végzős hallgatók szaktárgyanként külön-kü- lön vizsgáztak, s így több államvizsga-osztályzatot sze­reztek. A most készülő államvizs- ga-reforrnterv előírja, hogy csak bizottság előtt lehet ál­lamvizsgát tenni és meg­szüntetik az öt-hatféle osz­tályzatot. Az egyszakos je­löltek egy, a kétszakosok két tételkomplcxumot kapnak, s úgy kell belőle vizsgáz­niuk, hogy szaktárgyi, peda­gógiai, ideológiai felkészült­ségük és tanítási módszerük is értékelhető legyen. A bi­zottság tagjainak joga lesz alkérdéseket feltenni és kér­hetik a hallgató által ke­vésbé fontosnak tartott anyagrészek részletesebb el­vi kifejtését is. Az újfajta államvizsgákhoz a szakbi­zottságok tantárgyanként 20 —25 témát dolgoznak ki. Az államvizsgareform terveit 1970-ben értékelik s a jövő tanév végétől már eszerint vizsgáznak a tanárjelöltek. A Legfelsőbb Bíróság döntése A gyermeklartásdíjnál a veszélyességi pótlék is számít

Next

/
Oldalképek
Tartalom