Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
! oMal KELET-MáGYARORSZAG 1989. áecemSéf § A mezőgazdasági felvásárlási árakról, a vasúti forgalom biztonságáról és műszaki helyzetéről tárgyalt a Minisztertanács ülése Külpolitikai összefoglaló iff! NATO-konfereneia Brüsszelben §f|f Broslo főtitkár sajtóértekezlete {Iff Zárónyilatkozat és külön deklaráció ? A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette dr. Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesének beszámolóját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kíséretének Indiában és Iránban tett látogatásairól és tárgyalásairól. A Minisztertanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti együttműködés elmélyítéséhez. A pénzügyminiszter jelentést tett Peru gazdasági és pénzügyminiszterével folytatott magyarországi tárgyalásairól. A beszámoló szerint a megbeszélések jól szolgálták a magyar—perui gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az állattenyésztés, valamint a vágóállat és állati termék termelés, feldolgozás és forgalmazás továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket A jelentés megállapítja: a szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazdaság fejlődése, de az állattenyésztés lassabban fejlődik, mint i növénytermesztés. Különösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlődése nem volt kielégítő. Gazdasági ösztönző rendszerünk nem teremtette meg ezeknek az ágazatoknak fejlesztéséhez a megfelelő üzemi érdekeltséget; a fő állattenyésztési ágak jövedelmezősége elmaradt a növénytermesztés mögött. Fékezte a fejlődést — többek között — az is, hogy nem sikerült kellő mértékben hasznosítani a háztáji, illetve a nagyüzemen kívüli gazdaságok adottságait A Minisztertanács határozata kimondja, hogy az állat- tenyésztés egyes ágazataiban meg kell teremteni a tartós érdekeltség feltételeit és fokozni a jövedelmezőséget. Ennek érdekében 1970. január 1-től a vágómarha felvásárlási árát — a minőségtől függően — kilogrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvásárlási árát literenként 20 fillérrel emelik és a nagyüzemi felárból literenként 10 fillért ugyancsak az alapár növelésére fordítanak. Arányosan nő a vágóborjú ára is. A te- nyészüsző termelői árát darabonként átlagosan 3 ezer forinttal emelik. A vágósertés felvásárlási ára kilogrammonként átlagosan 2 forinttal nő, és további 1 forinttal emelik az alapárat, a nagyüzemi felár kilogrammonként 1 forintos csökkentése mellett. A hústípusú juhállomány fokozottabb tenyésztése érdekében az exportminőségű vágó juh felvásárlási átlagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több, a gyapjú arát — minőségétől függően kilogrammonként átlagosan 5 forinttal csökkentik. Az 1969. évi átadásra leszerződött termékekre — függetlenül a teljesítés időpontjától — az árintézkedések nem vonatkoznak. A szarvasmarha-állomány növelése érdekében, a tenyésztői munka hatékonyságának fokozására, továbbra is fenntartják a szarvasmarha-tenyésztés üzemviteli állami támogatását. Az állami gazdaságokra szintén a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre jelenleg érvényes rendszert alkalmazzák. Ugyancsak a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését szolgálja az az intézkedés, hogy a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok vemhes üsző felvásárlása utáni kedvezményt — az egyéb feltételeket változatlanul hagyva — üszőnként 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelik. A tehénállomány növelése érdekében biztosítani kell, hogy a kedvezménnyel vásárolt állatot a tulajdonos indokolt ideig tartsa, ellenkező esetben a vásárlási kedvezményt vissza kell fizetnie. A kormányhatározatnak megfelelően fokozni kell az állatállomány fehérjetakarmányokkal való ellátását. Ennek érdekében be kell vezetni az állati és növényi eredetű fehérjék, a takarmánykoncentrátumok és ke- verék takarmányok szabad forgalmazását Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések pénzügyi fedezetéül — a korábbi intézkedéseken kívül — meg kell szüntetni a gépjavítási díjkedvezményt; a termelőszövetkezet! alkalmazottak Személyi jövedelme után — a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatottak illetményadójával azonosan — 8 százalékos adót kell bevezetni; meg kell szüntetni a belföldi és import fehérjetakarmányok állami ártámogatását és ennek megfelelően kell megállapítani a fehérje- takarmányok új nagykereskedelmi és fogyasztói árát. A szarvasmarha és sertés tartásához szükséges létesítményekre — beleértve a szakosított telepeket is — az eddigi 70 százalék helyett a jövőben 50 százalékos ártámogatást nyújtanak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — a kormány felkérésére — a vasúti forgalom biztonságát befolyásoló tényezőkkel és a Magyar Államvasutak személyi állományának szak- képzettségével, munkakörülményeivel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól számolt be. A népgazdaság gyors ütemű fejlődésével párhuzamosan a vasút teher- és személyforgalma többszörösére emelkedett 1968-ban a vasút utaskilométer teljesítménye hétszerese, az árutonna-kilométer pedig hatszorosa volt az 1937-ben lebonyolított forgalomnak. A megtöbbszöröződött feladatok maximális erőfeszítést igényelnek a vasút dolgozóitól. A vizsgálat megállapította, hogy a MÁV az utóbbi években a forgalom lebonyolítása szempontjából fontos munkakörökben (mozdonyvezető, fűtő, forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, stb.) létszámproblémákkal küzd. A jelentés szerint a vasutasok többsége szorgalmasan és fegyelmezetten dolgozik, s vállalja a nehezebb körülményeket. A konnány a jelentést elfogadta és határozatokat hozott a vasúti dolgozók munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítására, a belső béraránytalanságok megszűntetésére, az oktatás és továbbképzés fejlesztésére, az irányító és ellenőrző munka javítására. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasút műszaki helyzetéről tett jelentést a kormánynak. A beszámoló megállapítja: Magyar- országon a vasúti közlekedés nagyobb arányú korszerűsítése az 1960-as évek elején indult meg. A rekonstrukció és a műszaki fejlesztés jelentős eredményei ellenére a következő öt-tíz évben még mindig számolni kell nehézségekkel. A vasút modernizálása hosszabb időt igényel, s ezért a régi és az új technikát vegyesen kell alkalmazni. A gépesítés és az automatizálás a szakképzettség fokozását és a fegyelem erősítését kívánja a vasút dolgozóitól; ugyanakkor tovább kell javítani munkafeltételeiket és szociális ellátásukat. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője beszámolt azoknak a javaslatoknak felülvizsgálatáról, amelyeket a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottságai tettek az államigazgatási eljárás egyszerűsítésére. A jelentés megállapítja hogy mintegy 350, a minisztériumok által is elfogadott javaslatnak csaknem a fele már megvalósult. A községi tanácsok intézik már a gyámhatósági, a közületi elhelyezési, az építések engedélyezési, a szociális segélyezési ügyek egy részét. A nagyközségek létrehozásával mintegy 110 fajta hatósági ügyet döntenek el helyben, s ezzel a nagyközségek hatásköre erősen megközelíti a városi tanácsokét. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek szintén számos olyan intézkedést hoztak, amelyeknek következtében nőtt a tanácsok önállósága, mindezek eredményeképpen egyszerűsödött, csökkent az adminisztráció és javult az ügyintézés színvonala. A kormány a jelentést elfogadta. A nehézipari miniszter jelentést tett a Zobák-aknában bekövetkezett bányaszerencsétlenségről és az eddig megtett intézkedésekről. A kormány a jelentést tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Moszkva» (MTI): Brezsnyev, Koszigin, Pod- gornij és más szovjet vezetők csütörtökön elsőnek álltak díszőrséget Kliment Vo- rosilov ravatalánál. Vorosilov koporsóját a szakszervezetek házában ravatalozták fel. A koporsót virágok borítják. Bordó párnákon az elhunyt kitüntetései. A koporsót mély gyászban az elhunyt rokonai és közeli ismerősei állják körül. A kristálycsillárokat fekete fátyol borítja. A fehér márványoszlopokat vörös drapériákkal vonták be. A ravatalt borító koszorúk tömege között vannak a szocialista országok részéről a Soha ennyi szocialista országból érkezett újságíx-ó nem követte a NATO miniszteri tanácsának munkáját — állapította meg a belga sajtó az Atlanti Szövetség Brüsszelben megkezdődött magas színtű értekezletéről. Sok más jel mellett ez a tény is érzékelteti, hogy a jelenlegi konferencia a szokásosnál szélesebb és politikailag is egyetemesebb érdeklődést vált ki. Az ok közismert: A NATO-nak ezúttal választ kell adnia az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos javaslatra. Ezt az indítványt a Varsói Szerződés tagállamainak emlékezetes budapesti, majd prágai ülése tette. A felhívás olyan egyértelműen pozitív, sőt lelkes visszhangot váltott ki világszerte, hogy az atlanti blokk államai egyszerűen nem engedhették meg maguknak a kategorikus elutasítás fényűzését. A nemzetközi közvéleménynek sokkal jobb a memóriája, mint egyes nyugati politikusoknak. Százmilliók emlékeznek arra, hogy viszonylag rövid idő alatt Európa két iszonyú világháború kirobbanásának színhelye lett és mindkettő mérhetetlen szenvedést, veszteségeket okozott más kontinensek népeinek is. Az európai biztonság tehát nemcsak a mi kontinensünk számára fontos és ez a magyarázata a világ minden támoszkvai találkozón részt vett párt- és állami vezetők koszorúi. Moszkvai idő szerint csütörtökön délután 16,0Q órakor kezdődött a moszkvai dolgozók búcsúja Vorosilov marsall tói. Vorosilov emlékének adóztak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia párt- és állami vezetői is, akik diszőrséget álltak a ravatalnál. Csütörtökön délután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Mijárói Brüsszel felé sugárzó érdeklődésnek. Ennek a tömeghangulatnak az ismeretében találta ajánlatosnak Manlio Broslo, miniszteri tanácsos, mintegy a NATO főtitkára, hogy a bekonferáló sajtóértekezletén -.lehetségesnek” minősítse az összeurópai biztonsági konferencia megtartását. Ugyanakkor — és ez is jellemző néhány atlanti hatalom magatartására — a főtitkár jó előre bizonyos fenntartásokkal élt, méghozzá olyanokkal, amelyek adott esetben veszélyeztethetnék a konferencia sikerét. így például Brosio máris igyekezett hangsúlyozni, hogy miszerint nem műiden téma „alkalmas” az. összeurópai megvitatásra. A főtitkár szavainál sokkal fontosabb a szervezet tulajdonképpeni hivatalos válasza a szocialista országok konstruktív kezdeményezésére. Kiszivárgott hírek szerint ezt a vál- ;z.t nem a miniszteri tanács zaróköz- lemónye, hanem valószínűleg egy kifejezetten ezzel foglalkozó külön' deklaráció tartalmazza majd. Az atlantiak sokat szónokoltak arról, hogy a NATO nemcsak, sőt szerintük nem is elsősorban katonai szövetség^ hogy tagjai hajlandók a kő- let—nyugati párbeszédre. Nos, itt az alkalom a bizonyításra. a szavak és a tettek között eddig tátongó szakadék áthidalására. nisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes, valamint Szipka József moszkvai magyar nagykövet lerótták kegyeletüket Kliment Jefremovics Vorosilovnak a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában felállított, virágokkal és koszorúkkal borított ravatalánál. A Magyar Népköztársaság képviselői díszőrséget állva tisztelegtek a szovjet munkásosztály elhunyt nagy fiának, a polgárháború legendás hősének emléke előtt. Búcsú Vorosilovtól A magyar vezetők Vorosilov ravatalánál Gerencsér Miklós: 'JMít, d éékotdalú 33. Megvallva a teljes igazságot, nem voltak unalmasak ezek a sorakozók. A végső összeveszésünk utáni harmadik napon például több rokonszenves, udvarias úriember jelent meg a láger udvarán. Volt kö-ó 'ük pgv _ paraszt külsejű te .'fi is. ni ő tartózkodón nézel előtt o háttérből. Az urak idegenként kezelték, láthattuk, hogy semmi közük a zöld-szürke-pi- ros tiroli kabátos bauerhez. _ Hölgyeim, figyelem! — szólt az eevik sápadt, táskás arcú úr. — Lépjenek ki mí-dazok akik átlagon felül csinosnak tartják magukat és még nem töltötték be a huszonkettedik életévüket! Azok is kiléptek, akik az én gyermekkoromban tartották harmadik eljegyzésüket es teljesen egyéni fogalmuk volt a női szépségről. Karola természetesen akkora ambícióval törekedett előre, mintha sarkantyúval a kö- ovökén látta volna meg a nar-világot A táskás arcú úr illedelmesen megmagyarázta : — Hölcyelm, bennünket az a nemes szándék vezérel, hogy egzisztenciát biztosítsunk önöknek. Erkölcsös ajánlatunk a következő: állást vállalhatnak, mint felszolgálók. virágárusok, vagy ruhatárosok a legelegánsabb éjszakai szórakozóhelyeken, vagy kívánságra házhoz mehetnek jobb módú szülők gyermekeire vigyázni. A továbbiakban megegyezés szerint intézkedünk. kinek-kinek a tehetsége, szorgalma, erényes meggyőződése szerint. Meggyőződésüket a legmesz. szebbmenőkig tiszteletben tartjuk, csupán ahhoz ragaszkodunk, hogy mi döntsük el. kinek a külseje üti meg a kívánt üzleti mércét. A továbbiakban sor kerül még egy Intelligenciavizsgá- latra. Akkor tehát lássunk munkához. Voltak raffinált csinos nők, akik azonnal visszavonultak a tömegbe. De a naiv jóhiszeműak között nyomban megindult az ádáz. néma harc a jobb pocíciókért A mosoly, a kihívó fej tartás, a testvonaligazítás minden árnyalata kivirágzott az enyhén ködös őszi délutánon. Felejthetetlen műélvezet volt elgyönyörködni a tetszeni vágyók romlatlan versenyében. Karola sebtében meg Is fésülködött. keblét merészen előreszegte bal lábát megfeszítette, míg jobb térdét pikáns lomhasággal ingatta. Orroltam rá. hogy az én kedvemért sohasem vette fel ezt az észbontó tartást, egyszersmind drukkoltam érte, hogy megnyerje a szépség- versenyt. Határozottan ő volt a legfeltűnőbb az egész mezőnyben. esélyei nem képezhették vita tárgyát. Ám a rossz ízlésű urak más véleményen voltak. Igen bántó tónusban legyintettek Karolának: — Köszönjük, pihenje ki magát. Ennek ellenére percekbe telt. mire Karola ki tudott mozdulni észbontó tartásából. Görcsöt kapott a bal lóba. amelviket olyan kihívóan megfeszített. Pontosan tizenhárom lánynyal vonultak el az urak az intelligenciavizsgára. A szürke-zöld-piros tirolj be- kecses paraszt mintha csak erre várt volna, megindult ácsorgó tömegünk felé és egyenesen Karolát szemelte ki megának. — ön komolyan gondol ia, hogv a szabad világban akar mec'bonosndni ? — bi^a'mas- kodott nSmm-'l. m'ntha én ott s® lettem vo’na. — Persze — válaszolt Karola Mragyogva. — Magával vinne’ — Eltökélt szándékom, ha ön is űpv akaria. — A szándék nem minden. Vagyon is kell hozzá. — Kérem, én tartományi képviselő vagyok Burgen.- landban. Hatvan • hektár ingatlannal rendelkezem, aminek majdnem a fele szőlő. Az istállómban huszonnégy tehén, áll. —- Na és felesége van? — Hogyne. És három szép fiam. — Akkor minek kellek én? — Naponta kétszer megfejni a huszonnégy tehenet. Irigyeltem a derék tiroli bekecses bauert, hogy ezúttal az ő mondásán röhögött fel a tömeg. De Karolából ezúttal is hiányzott a humorérzék. Kitört belőle az ősturáni csatadal és dübörgő rohama elöl a kapuig hátrált a tehenesgazda. — Fejje a Riskáidat az a sörte baiuszú feleséged! Meg az a pipaszagú édesanyád! — és messziről fújta le a tartományi képviselő fejéről a zergetollas kalapot. Rögtönzésének a lágerőr. ség vetett véget. Noha nem felelhettem vérengző ösztönei fellobbanásáért. mégis nekem kellett odaállni a lá- gerföhrer elé. — Remélem fel tudia fogni a botránv hord®reíét? — kezdte. — Fétv nercig «em mara^botnak tovább jó hírű lág-r-íínkben. — Kérem a lányomat és már itt se vagyok. — Most semmi sem fontosabb. minfho<»v a feleségét vigye el. Egyébként az alkalom éppen megfelelő annak leszögezésére. hogy önök játszadoznak a mi vendégszeretetünkkel. Mindazok. akik magukkal együtt jöttek, sőt később érkeztek, már megtalálták a szerencséjüket. Ittlétük óta teljesen kicserélődött a tábor lakossága, de önök még mindig válogatnak. Ennek vége. — Ez a beszéd, parancsnok úr. Egyezzünk meg korrektül. Kérem a lányomat, az asszonyt meg hadd hagyjam itt zálognak, amíg visz- sza nem küldöm az útiköltséget. — Megmondtam, semmi sem fontosabb, minthogy a feleségét vigye ei. De persze oda. ahova mi akarjuk. Elszállítjuk családostul a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol gondoskodni fognak magukról a germes- heimi lágerben. Most sem kínált meg cigarettával. Ellenben még ugyanezen a napon, teljesen díjtalanul átszállítottak bennünket Germesheimbe. Abba a bizonyos Germesheimbe ahol végre törzsvendég lehettem a Balkan Gasthaus- ban, továbbá ahol besztercei szilvának néztek és hatvanfokos hőségben aszaltak egy börtönből lett zománcozóüzem villanykemencéi fölött. ILLÉS, A SZIRTISAS Életem rövid, de tartalmas korszakát töltöttem a nyugatnémet Germesheűr»- ben. Hogy megkimo , : le mindenféle inzultustól a hatóságok. egyenesen börlö b® utaltak csaladostul, ámbár a masszív, helyes kis épület nem az igazságszolgáltatás céljait szolgálta akkoriban, hanem a gazdasági csoda érdekszférájába tartozott. S mivel semmiféle gazdasági csoda nem nélkülözheti a modern technikát, természetesen villanykemencével égették rá a zománcot a különfél® edenvfeleségekre. Eleinte ar ra gondoltam, én is választok valamilyen modern színt, s bevonatom magam porcelánmázzal, nehogy idő előtt kikezdjen a korrózió, de egyszersmind azt is beláttam. hogv hánvaHatásomban leveri rólam az élet a zománcot. márpedig a pőre bádog nagyon gyorsan rozsdásodik. Ilyenformán abszolút fölösleges volt a hevítésem. aminek a börtön- üzem emeleti, lakosztályán voltam kitéve. Minél lobban ragaszkodtam azonban az etedet! plépofához, annál iobban pazai'olták rám az áramot olyannyira, hogv a meleg már a hatvan fokot is elérte a saját árnyékomban. Kö-xr-+ien(j] a bokáim me’lett helyezkedett e’ Karola fűtőteste. így az ő hőközpontja is ens-m izzasztóit a hosszú téli éjszakákon. (Folytatjuk)