Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

W&t. ae«nrt>» I SíLST-MAGYAROftS2Ae s. Ötezer ember jövedelme jNagyyarsányi TILALOMFÁK Ellentétek faluja — Eilm a dohány pajtában Fapados klub Az első kilenc hónap gaz­dálkodásának eredményei már sokat megmutatnak ab­ból, hogyan zárják tanácsi vállalataink az 1969-es évet. E mutatók — amelyek az utóbbi esztendőkben teljesen új tartalmat kaptak, — s a bennük való tallózás nem ön­célú szórakozás manapság:» legtöbb dolgozó megértette, hogy vállalatának eredmé­nyeitől függ személyes kere­sete is. Izgalmas kérdés: ho­gyan alakul a gazdálkodás, s hogyan alakul a jövedelem 14 vállalat több mint ötezer dolgozója számára? A vállalatok nyeresége nőtt, mégpedig tavalyhoz ké­pest — a viszonyítási alap mindig 1968 első három ne­gyedéve — 4 millió forint­tal. Ez azonban nem sokat mond. mert elfedi, hogy hat vállalatnál összesen tízmil­lióval csökkent a nyereség. Megkétszerezte nyereségét a VAGÉP és csaknem ilyen eredményt ért el a nyírbá­tori VÍV. {A 14 tanácsi vál­lalat összes nyereségének fe­lét ők „hozták”!) Még ennél is jobb a Tiszalöki Vegyes­ipari Vállalat eredménye — háromszorosa a tavalyinak — a Nyírségi Nyomdáé és a Textilruházati Vállalaté: két- kétszeres. Számottevően csökkent né­hány vállalatnál a nyereség. Az UNIVERSIL-nél több Tiszalöki Vegyesipari Vál­lalat: tavaly mindössze 24 millió volt a termelésük, az idén eléri az 52 milliót. Az exporértékesítés az idén elér­te a 60 százalékos arányt és valamennyi nyugati export A vállalat eredményeinek gyors növekedésében szerepet játszott az is, hogy az idén nem kevesebb, mint három új telepet létesítettek. Januárban indult a tiszavasvári, június­ban a tunyugmatolcsi és au­gusztusban a kisfástanyai te­lepükön a munka. E három helyen összesen 290 ember dolgozik. Tiszadadára fagyapotot gyártó üzemrészt telepítenek. mint egymillió, a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat­nál 700 ezer, a Nyírbátori Auróra Cipőipari. Vállalatnál 3 millió, a Nyírségi Patyolat­nál félmillió a csökkenés. A Szabolcs Cipőgyárnál is ala­posan leapadt a tavaly még hárommilliós nyereség: most 21 ezer. Ez mégis eredmény, mert az első hat hónapban veszteségesek voltak. Ahhoz azonban, hogy jól gazdálko­dó vállalat legyen a cipő­gyár, ez a nyereség még na­gyon kevés. A létszám alakulása nagy szerepet játszik a dolgozók keresetében. Megfigyelhető, hogy majdnem minden vál­lalatnál jobban nő az alkal­mazottak, mint a munkások száma. Különösen nőtt az al­kalmazottak — és ezen be­lül sajnos, az adminisztra­tív dolgozók — száma az UNIVERSIL-nél (30,1 száza­lék), a VAGÉP-nél (32,4) és a Nyírségi Nyomdánál (32 százalék). Erős volt a vállalóitoknál a fluktuáció. 1779 felvétel és 1340 kilépés történt 9 hónap alatt, s ez nagyon sok! (Ebben persze szerepet játszottak az idejét múlt és a jövőben megváltozó köz­ponti szabályozók is). Külö­nösen sok volt a kilépés az UNIVERSIL-nél (277), a Szabolcs Cipőgyárban (181) és az Auróra Cipőipari Vál­lalatnál (179), A nagyarányú a községi tanács és a külke­reskedelem segítségével. Most készítik a gyártásra vonatkozó tanulmánytervüket, mert 2,5 millió forint még a meglévő segítség mellett is szükséges­nek látszik. Ez alighanem in­dokolt lesz, mert a fagyapot gyártásaival két célt is el akar érni a vállalat: az im­port pótlását (Jugoszláviából hozzuk be) és közvetett ex­portot. Ebbe csomagolják ugyanis az almát s a konzer- veket is és a legújabb meg­egyezések értelmében az eddi­ginél sokkal több kell. A jelenlegi 430-as összlét­számú vállalat év végéig még cserélődés miatt szinte ter­mészetes, hogy a termelé­kenység nem alakulhatott megfelelően. A vállalatok 13,9 százalék­kal több bért fizettek ki az idén, mint 1968-ban. Ez a szám — 9 millió forint — szép, de nem egyértelműen az. A termelés nem növeke­dett ilyen arányban. Négy vállalat elfogadha­tóan teljesítette a kitűzött bérszintmutatókat. Több vál­lalatnál azonban — főként a Szabolcs Cipőgyár és Kisvár­dai Bútoripari Vállalat — komoly visszaesés követke­zett be. Ez összefügg a ter­melési és értékesítési gon­dokkal. A bérfejlesztések nagyobb részét azonban az alkalma­zotti állomány kapta. Hogy ez mennyire helyes, vagy mennyire a szükség hozta, — nehéz lenne felmérni. Tény, hogy a termelésre köz­vetlenül ható munkásbérek nem nőttek megfelelően, rá­adásul még a premizálás is az alkalmazottaknál növeke­dett gyorsabban. A vállalatoknál túl szigo­rú szabályozónak tartották a bérszintre vonatkozó rendel­kezéseket. Most ezek a kö­zeljövőben módosulnak. Hogy milyen hatásuk lesz, azt ma még nem lehet megjósolni. Egy azonban bizonyos: egy kifogással kevesebb lesz. K. I. körülbelül 60 új dolgozót vesz fel, s 1970 elején újra hasonló számot. A készülő ötéves ter­vükben e létszámmal szeret­nél elérni 1974-ben az évi 73 milliós termelést A következő időkben a belső gépesítést tűzik napirendre. A tiszavasvári telepen jövőre először akarják alkalmazni a Nyíregyházán 1970-től készülő King—HAFE konvejort a bel­ső szállítás teljes gépesítésére. Később hasonlót valamennyi telepre beszereznék. A terme­lésben is újabb gépeket állí­tanak be, jövőre várnak pél­dául egy automata szovjet ha­sítógépet A község a megyében az elsők között vette kezébe sorsának igazgatását. A ha­ladó erőket a kommunista párt vitte a földbirtokos földjére, az elsők között ala­kult meg a közös gazdaság. De az is köztudott, hogy a megye egyik legerősebb szék. tafészke is itt volt. A ha­rang nélküli tornyok évekig, évtizedekig tartották magu­kat a faluban. A „robbanási14 Egy ilyen faluban többszö. rösen idegfeszítő volt a mű­velődésért dolgozók helyzete, Még azokat is meg kellett tanítani olvasni, akik ismer­ték a betűket. A némaságra ítélt rádiókat olykor a pad­lásról kellett lehozni, a fia­talok titokban, szülői bele­egyezés nélkül jöttek el a művelődési házba. A lányok haját sokáig nem engedték divatosra vágatni a szülők. A klub — amely az egykori dohánysimítóban kapott he­lyet — tilos terület volt sok lánynak, fiúnak. A „robba­nás” lassan érlelődött Mol­nár Tibor tízéves művelő­dési otthon vezetői króniká­ja egyszerű tényeket tar­talmaz, de ezek készítették elő tulajdonképpen a nagy- varsányi változásokkal A „robbanást” látszólag a televízió megjelenése okoz­ta. Az elsőt a falu állator­vosa Vásárolta, valósággal megostromolták a házát az érdeklődők Aztán a műve­lődési otthon ,is kapott té­vét itt pedig a falakat akarták szétfeszíteni a né­zők. Később a szenzációból hétköznapi valóság lett Ma már százötven tv van a fa­luban. gyakorlatilag min­den harmadik családnak van készüléke. Ez nem le­becsülendő falusi viszonyok között Ha csak az anyagi for­rásokat néznénk, legutóbb 73 forintos munkaegységet fizetett ,a termelőszövetkezet nem kapnánk teljes képet. Ugyanis a jövedelmező gaz­dálkodás nem hozza magával ■' "■ —,;r.-.rr:—rrr.',.n.,.—a .. .'au gombnyomásra az igénye­sebb és mondjuk ki. költsé- gésebb művelődést. Élőbb, a tapasztalatok szerint a cifra betonkerítések, a lá­nyok stafirungjai, stb. kö­vetkeznek. Ez a divat Nagy- varsányt sem kerülte el, de nem is ejtette hatalmá­ba. Nem anyagi kérdés Ha nagyító alatt nézzük az itteni művelődést ter­mészetesen a szélsőségek most is kirajzolódnak. De ezek más természetűek, mint a régiek. Szélsőség, hogy százötven falusi ott­honban van televízió, ké­nyelmes, meleg szobában él­vezhetik az adásokat Vi­szont megkopott nem ott­hont« a művelődési terem, a klub, melyben fálapos székeken, szőnyeg nélkül^ három-négy asztalnál foglal­hatnak helyet a társas mű­velődésre, vagy egyszerű tercierére kedvet érző var­sányiak. Legalább tizenöt­húsz rendes asztal kellene és kényelmes fotelok, stb. Ez ma már nem is annyira anyagi kérdés mert a helyi művelődési tanács jó mun- káia nyomán a művelődési otthon tisztességes támoga­tást kap. Tízezer forint az állami támogatás, ugyaneny- nyivel járul hozzá a terme­lőszövetkezet a fenntartás­hoz. s 2500 forintot kell sa­ját rendezvényekből fedezni. Nem óriási összegek ezek, de egy 1800 lakosú község­ben már lehet kezdeni vele valamit. Sajnoe a mosA is a szélső­ségeket szaporítja, hol s hang. hol a kép rossz, hol elfelejtenek befűteni. Lehet­ne itt szélesvásznú mozi is, — a megyei moziüzemi vál­lalat áldozna erre — de eh­hez megfelelő épület kelle­ne. Szék is hozzájárulnak a művelődési élet mai gond­jaihoz. Ráadásul a tisztelet­díjas művelődési otthon ve­zető Szűcs Gyula a hét bizonyos napjait a járási székhelyen tölti, szakfelügye­lői munkával, egy részét itthon, ahol oroszt tanít. Megerőltető meg esténként talpon lenni a klubban, a művelődési teremben. Nem Szűcs Gyula mondta, hogy „megerőltető”, vele nem si­került beszélni, éppen a já­rási elfoglaltsága miatt, de nem nehéz megállapítani; segítőtársak nélkül nehéz lesz csökkenteni a község művelődési adósságait E^ész embereket Hogy a nagyvarsányi kép hasonlít a többi község gondjaihoz, örömeihez, az „ellentétek” jelző ráillik más helyekre is — ez tagadha­tatlan. Erőfeszítések vannak, néhány éve megindult egy egészséges pezsgés, érdeklő­dés a több tudás iránt. De bántő gondok is vannak. A mostoha és egyáltalán nem megfelelő művelődési épület, a korszerűtlen keskenymozi, a szerényen meghúzódó könyvtár. 6* tulajdonképpen egy kicsit a gondokat sza­porítja a százötven tv is. Jó, hogy ennyi van már, d* — mint számos helyen — * művelődési munkások nem tudnak mit kezdeni ve­le. Nem sikerül irányítani a tv-nézést, kritikus, értő kö­zönséget kinevelni. És itt is szorít a tiszteletdíjas nép­művelő „státusza”, aki napi munkája mellett, sőt után. fáradtan kénytelen, végezni társadalmi munkáiét. Egész ember kellene a falvak mű­velődési otthonaiba! Jó az, hogy Nagyvarsányban is keresik a módját az ered­ményesebb munkának. Nem táplálnak illúziókat, elmen­nek a doháriypajtába is magnóval, filmvetítővel és kellemes perceket szereznek a tsz-parasztoknak. Iroda- lombarátob körét Is szervez­tek. igyekeznek lépést tarta­ni az irodalmi élet új ese­ményeivel. Amiket csinál­nak. nem rosszul csinállak. De a gondok java túlnő a helyi kereteken. Pán Gém Fagyapotüzemet kap Tiszadada „i4z ezeréve* per eldőlt... SZERKESZTETTE: BARBARITS MIKLÓS 13. „Megtorlás“ — kevés eredménnyel A megtorlás és az enged­mények következtében a mozgalom megtorpan, a szer­vezett nagy megmozdulások megszűnnek. A gondolat azonban ott él az emberek kö­zött és hol egyénileg, hol ki­sebb csoportokban lázadnak az urak hatalma, de főleg a visszaélések ellen. 1898. febr. 20-án arról ad hírt a Nyírvi­dék, hogy „nagy csődületet okozott a szombati hetivásá­ron a zöldségpiacon Szabó Já­nos h.-nánási szoczialista ve­zér, aki izgató beszédet tartott ott. A rendőrség csakhamar észrevette a dolgot s Szabó uramat ártalmatlanná téve. átkísérte ä kir ügyészség­hez.” Az ügyészségen különben is nagyüzemi munka folyik. Március 8-án és 9-én zajlik az első szocialista per. amelyről a Nyíregyháza márc. ló-én részletesen tudósítja az olva­sókat. „SZOCZI ALIST ÁK A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. — Az első szoczialista bűnpert tegnap és tegnapelőtt tárgyal­ta a nyíregyházi kir. törvény- a levelek* szoczialistak ültek először a vádlottak pad­ján.” Négy vádlott védelmét dr. Járossy Sándor vállalta. A vádlottak részegséggel véde­keztek. Az osztálybíróság azonban könyörtelen, ha a szent magántulajdon védelmé­ről van szó. A büntetések: id. Tóth István, Popovics Mihály, Kocsák Miklós 8—8 havi bör­tön és -8 évi hivatalvesztés, Madarász István, ifj. Papp Já­nos, Kovács N. György, Tóth Mihály, Uzsindovszky József, Zajácz Janos, Zsurkai Mihály, Tokár János, Bacsó András, Balogh János, Ignácz. Fodor János, Jetták Ferenc H—3 ha­vi börtön és 3 évi hivatal- vesztés. Április 18-án 86 kis- létai vádlott áll a törvényszék elé. akik közül 65-öt ítélnek el 6 hónaptól 3 hétig terjedő fegyházra: április végén a ka­rásziak közül nyolcvanhatan kerülnek a vádlottak padjára. A karásziak perében 57 tanút hallgatnak ki és megszületik az íteiet: Staufert Jánost, Les- ku Jánost és id. Kapi Lászlót hatóság elleni erőszak címén 1 év 3 hónap börtönbüntetés­re, 8 vádlottat 1—1 évre, 62 vádlottat 9—9 hónapra és 2 vádlottat 2—2 hónapra ítél­nek, továbbá 3—3 év hivatal- vesztésre és — mint a Nyírvi­dék írja — „a bizonyára na­gyon tetemes eljárási költsé­gek” megfizetésére. Az újsá­gok ebben az időben jófor­mán minden számukban tudó­sítanak néhány perről, ame­lyet a lázadó földmunkáson ellen folytattak le. Ápr. 16-án jelenik meg a tudósítás Vár- konyi István Nyíregyházán tartott végtárgyalásáról. „Az ítéletet tegnap 6 és fél órakor hirdették ki, mely szerint Vár- konyi 6 havi fogházra ítélte­tett... Az ítélet ellen a vád­lott és az ügyész fellebbe­zett. A közönség szintén na­gyobb büntetés kiszabását várta.” De a hatóságok a pe­reken túlmenően élnek a rendelkezésükre álló egyéb eszközökkel is. „Márczius 4-től 8-ig a nyíregyházai rendőrka­pitányság 157 szoczialistát tartóztatott le és tolonczolta- tott el illetőségi helyére” — írja a Szabolcsi Szabadsajtó. Májusban az alispán már ar­ról intézkedik, hogy minden olyan illetőségű munkást, aki még nem szerződött el vala­hova dolgozni, ki kell tolon- colni a megyéből. Jún. 5-én közük a lapok: „SZAPORÍT­JÁK A CSENDŐRSÉGET. — A már meglévő csendőrőrsö­kön kívül Apagyon, Nyír-Ma- dán és Ibrányban is új csend- őrőrsok felállítását engedé­lyezte a belügyminiszter. Jó is lesz kellő számú csendőrség­ről gondoskodni — írja a Sza­bolcsi Szabadsajtó —, mert még ma is vannak olyan mér­ges szoczialisták, akik az ara­tásra érkező felvidéki munká­sokat nem jó szemmel nézik s ha nem érzik hátuk mögött a félelmetes csendőrt, garázdál­kodni találnak.” Ezekben a napokban csendőrőrsöt állíta­nak fel Tiszalökön, Gáván, Balkányban, Gyürén és Kárá­szon is. Július elején a meg­erősített „cstendőr különítmé­nyek” Nyíregyházán és Kis­várdán is megkezdik a tiszto­gatást. „Ezzel egyidejűleg a nyíregyházi ideiglenes tiszti különítmény feloszlathatott.” (Kisvárdai Lapok, 1898. júl. 10. A CSENDŐRSÉG KÖRÉ­BŐL.) Az államhatalom azonban nemcsak büntet. „Varga Ká­roly bezdédi, Incze Ist­ván nagyvarsányi, Nagy Gábor pátrohai községi bírák a szoczialista moz­galmak idején tanúsított ügybuzgö tevékenységült el­ismeréséért őfelsége által ezüst érdemkereszttel lettek kitüntetve.” Természetesen nem mindenkinek jut kitünte­tés. Van akinek meg kell elé­gednie azzal, hogy példaként állít iák mások elé: „KÖVE­TÉSRE MÉLTÓ. — Birka Ist­ván, a petneházi szoczialisták jegyzője lemondott és az alis­pánhoz intézett levelében kö- telezőleg kijelenti, hogy szo­czialista mozgalmakban részi venni többé nem fog. Követ­hetnék ezt a jó példát többen fe a szoczialisták közül.” (Sza­bolcsi Szahadsajtó, 1898. mára 27.) A példát azonban nagyon kevesen követik, alig néhány hasonló híradást találhatunk a lapokban, pedig majdnem biztosra vehető, hogy az új­ságok az összes ilyen esetet közölték. Sokkal több az a hír, ami arról tudósítja az olvasókat, hogy a mozgalom él, pedig az urak egyszer már elparentálták. „A szoczializ- mus annyira szűnőben van megyénk egész területén, mi­szerint biztosra vehető, hogy7 eme kóros állapotból már leg­közelebb teljesen kigyógyul megyénk közönsége” — írja márc. 27-én a Szabolcsi Sza­badsajtó. Ápr. 24-én azonban kénytelen megállapítani, hogy „egyes helyeken még ma fe mozgőlódndli tt várkonyis- tál:’’. Nyírvidélí, ápr. 10.: „Javo- rek Kálmán, KáUay Leopold tiszttartójának f. 2-án névte­len levelét küldtek, melyben erősen fenyegették. Sikerült a tetteseket Barna József, Ka­rika János éa Weninger Ká­roly napkori lakosok szemé­lyében elfogni.” Szabolcsi Sza­badsajtó ápr. 17.: Őfehértón az állítólag összeszólalkozó legé­nyeket a kocsmából a csend­őrök puskatussal zavarták ki, de azok közös erővel bicská­val támadtak rájuk. ,rA legé­nyek fenyegették a csendőrö­ket s azt kiabálták utcahosz- szat, hogy május elsőén fel­gyújtják a falut, leöldösnek minden úriembert.” Máj. L: ,rA bezdédi és környékbeli szoczialisták majálist szándé­koztak rendezni Győröcske községben, melyre a szomszé­dos megyebeli szoczialis fákat is meghívták. Nagyban készül­tek a látogatottnak ígérkező majálisra, de az alispán in­tézkedett, hogy a jelzett ma­jális megtartható ne legyen, melynek más czélja nem volt, mint az, hogy majálistartás ürügye alatt titkos tervekei szőj jenek.” Nyíregyháza, máj, 26.: „LETARTÓZTATOTT SZOCZIALISTA. — Ifj. Fig- n4r János apagyi szoczialistát még mindig nem puhították meg a szociális mozgalmak elfojtására tett hatósági in­tézkedések. Az aratási munká­ra való vállalkozás czéljából Apagyra érkezett Becsaj Juo- ka és Danilovics Elek szmerc- kovfMi munkásokat megtá­madta s fenyegette, hogy agyonüti őket, ha Apagyon akármelyik földbirtokosnál munkát mernének vállalni. Az apagyi csendőrök letartóztat­ták a fenyegetőző-czuczilistát* és átszolgáltatták a nyíregy­házi törvényszéknek.” Most már azonban Nyíregyházán sem teljesen biztonságos a helyzet. A Nyíregyháza és a Nyírvidék tudósítást: közölnek arról, hogy a királytelkiek ..szociális inváziót ” rendeztek Nyíregyházára a „köztük lefo­gott és letartóztatott Izgatófa kiszabadítására. Az izgatok közül Cseke Györgyöt negyed­magával 15—15 napi elzárásra és 100—100 forint birságra ítélték, KToiytatjm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom