Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
ÄS8. december 23. fTÉT.FT MACVARORSZAO 5. of árt íz íróasztal mátok oldalától Az ügyfél és a közalkalmazott érdekei egybeesnek A hivatalnok ís gondokkal, emberi hibákkal küzdő ember — éppúgy, mint az ügyeiben járkáló 'ügyfél. De van egy pont, amiben nem lehet méricskélni, kinek kell a kezdeménvezönek lenni, hogy javuljon a helyzet. Emberséggel, hozzáértéssel Társadalmi igény: közintézményeink kötelesek olyan légkört, mikrokümát teremteni házuk táján, hogy a be-, térő dolgozókat emberséggel, tisztelettel fogadják és a legjobb tudás szerint intézzék, ügyeiket. E témával fog lalkoztak legutóbb a Közalkalmazottal. Szakszervezetnek megyei bizottságán. Mint Tusai Pál megyei titkár elmondta: több helyen már meg is tették a kezdeti lépéseket. Számos hivatalban módosították a félfogadás rendjét, egyszerűsítették az ügyintézést, arányosabban osztották meg az alkalmazottak hivatali munkáját. Természetesen a szakszervezeti bizo' tságoknak figyelembe kellett venni az állampolgárok érdekeit, másrés it kötelességük megvédeni a megye négy és fél ezer közalkalmazottját az indokolatlan zaklatástól, a magukról megfeledkezett és a vélt igazukat tűzön-vizen kereső ügyfelektől Is. Ez nem mindig sikerülhet százszázalékosan. Jótékonyan hatott azonban a tanácsi munka korszerűsítése, a hatáskörök leadása a községeknek, a felesleges járká- lás megszüntetése kisebb jelentőségű ügyekben Gond azonban a közalkalmazottak szakmai, politikai és általános műveltségének javítása, mert szorosan összefügg munkájuk tartalmával, a dolgozókkal való érintkezéssel. Különösen a kisebb hivataloknál, községi tanácsi szerveknél okoz gondot a nem kellő hozzáértés. Amiről keveset tudunk Mindezek a helyi erőfeszítések nem látszanak az íróasztal másik oldaláról, az ügyfél keveset tud róla. Pedig tulajdonképpen az ő érdekében történik, s a többi intézkedés is. A négy és fél ezer különböző korú, nemű, végzettségű és emberi mentalitású közalkalmazott munkahelyi közérzete, megbecsülése, bére2ése, jutalmazása összefügg azzal: milyen az emberi tartása, viszonya az ügyfelekhez. Ma már a legtöbb közintézmény és közhivatal vezetője — a hivatali és pártvezetés — meghallgatja, sőt igényli a szakszervezeti bizottság javaslatát a fizetések emelésénél. előléptetésnél, jutalmazásnál. kitüntetéseknél, s a szociális juttatások elosztásánál Különösen jól megoldják ezt a tiszalöki járásban, de hasonlóan Vásárósnamény- ban, Kisvárdán és még több helyen Előfordul azonban, hogy formális a szakszervezeti bizottságok beleszólása a bér- és egyéb problémákba, vagy kész tények elé állítják őket. Másutt törvényellenes eljárást is megengednek maguknak egyes hivatali vezetők, így az egyik munkahelyen az évi bérfejlesztést november-decemberre hagyják, afféle jutalomképpen, ezzel megrövidítik a béreket azoknál, akiket ez megillet, és már az év korábbi hónapjaiban megkaphatták volna a fizetésemelést deke a közintézményeknek, mint az ott megforduló állampolgároknak. Sajátos helyzetben vannak a hivatali, intézményi szak- szervezeti bizottságok — ez kétségtelen. Olykor az alá- és fölérendeltségi viszony akadályozza. hogy bátrabban szót emeljenek a visszássár :gok ellen, vagy jobban véd- jék az alkalmazottak élet- és munkakörülményeit, érdekeit. Közismert egyik megyei intézményünk vezetőjének eljárása, aki indok nélkül elbocsájtott egy kiváló munkaerőt, mert az bírálta az intézmény vezetését Sajnos a szakszervezeti bizottság nem állt hivatása magaslatán, nem élt vétójogával, tudomásul vette a törvényiéiért és a szocialista erkölcs normáit sértő Intézkedést Egyáltalán: alig élnek a törvény által biztosított vétójogukkal a hivatali, intézményi szakszervezeti bizottságok, nem ismerik eléggé a szakszervezet jogait, lehetőségeit a törvénytelenség, szabálytalanság megelőzéséből!. Bátrabban odafigve’ni Mun!*ahe!vi J közérzet A jő munkahelyi közérzetnek sok összetevője van, nemcsak a bérek reális és igazságos megállapítása. Biztonságot, egészséges , munkaritmust kölcsönöz a több éve jól dolgozó törzsgárda- tugok anyagi és erkölcsi megbecsülése, jutalmazása, előléptetése, kitüntetése. Ebben is igyekeznek a jó motívumokat erősíteni az szb-k, de . néhány munkahelyen egészségtelen, intrikus hangok is nehezítik a munkát. Holott a több éve emberségesen és jól dolgozó törzs- gárdatagok kiemeltebb, megbecsülése éppolyan érEzek a problémák látszólag messze esnek, valójában mégis összetartozók a szocialista közintézmények, hivatalok munkastílusával, a sokat emlegetett „hivatali” szellemmel.. Igaz, hogjl nemcsak egyes rendeletektől, egyes hivatalnokok „han- goltságától”, idegállapotának változásaitól kell várnunk a pozitív jeleket. Ezek határa a levegős és megfelelő méretű munkahelyiségektől, az arányos teherelosztástól — egészen a munkahelyi közérzet erkölcsi, anyagi tényezőig terjed. Ezekért sokat tettek eddig is a pártszervezetekkel együtt, a szakszervezeti bizottságok, de még bátrabb és lendületesebb munka vár rájuk ' a következőkben. Hogy teljes legyen a rend és a közérzet az íróasztal másik oldalán... Páll Géza A darnói földbirtokos i iBüszke rá, hogy neve — Szegedy Róza, egyik szépanyja révén — bekerült a magyar irodalomtörténetbe. Azzal fogad, hogy abiail a Szegedy családból számiadnak, csak dédapját a kiegyezés tájékán -leküldték Szat- raárba helytartónak, vagy kormánybiztosnak. Nagyapja kontra Tisza ember volt, de apja már Tisza-párti 0 már abba született, hogy az övék volt Darnó. Hatszáz kataszt- rális hold földdel, egy kilenc- szobás kastéllyal és tizenhat családdal. Most azt mondja, erre már nem büszke. * Szegedy Antal, az utolsó darnói földbirtokos Fecskét szív szuperfiltbőL Kisportolt, sovány, arisztokrata típus. De ha valaki nem ismeri, s csak először látja csizmanadrágban, magas szárú csizmában, kockás ingben, fekete, horgolt nyakkendőben, elhiszi, hogy a tsz főkertésze, s világéletében agronómus volt, semmi más. L2. „A szűkebb pátriában” — ő nevezi így — vagy kétszáz éve élnek a Szegedyek. Volt köztük királypárti, s ellenzéki. Mert ez a vidék mindig is ellenzéki volt, ezért is nem hoztak ide semmit, még utat sem soha azelőtt. Olyan szegény volt itt a nép, hogy Kölcseynek kellett felszólalni a megyegyűlésen a szatmári adózó nép állapotjáért. O már abba születeti, hogy övék volt Darnó. A kicsiny falu akkoriban harminchat család volt. Egy ember százholdas, s tizenhat középparaszt S tizenhat agrárproletár. „Ök voltak a mi alkalmazottaink...” Mint 'említi, édesapja elég korszerűen gazdálkodott, okleveles mezőgazda volt. „A családban én voltam az egyetlen fiú, így apám akarata szerint nekem kellett tovább folytatni a "gazdálkodást. Már gyermekkoromban tanított egy öreg gazda. Kaszálnom kellett és kapálnom, hogy tudjam, mit csinálnak rosszul az emberek. így kezdtem barátkozni a béres- gyerekekkel." Pedig nagyon szerette a lovat, s tetszett neki a katonaság Huszártiszt akart lenni mindenáron. De az apja elküldte Debrecenbe, a mezőgazdasági akadémiára, elvégezte, s okleveles mezőgazda lett. Bevonult azért Budapestre, az I. Ferenc József huszárezredbe karpaszomá- nyosként, később huszárhadnagyként jött haza. Szép szál legény volt, asszony után kellett néznj. Vietnamiak. Fáznak. Magyar munkatársaik segíteni akartain Nyakukba vették a várost, hogy vattakabátot vegyenek. Találtak is, csak éppen egy sem volt megfelelő. A legkisebb méretűbe is ketten belefértek. Nevettek a dolgon. Végül is munkahelyükön, a Simái úti takarmánykeverő üzemben másnap rendeződött a meleg- ruha-probléma. Messziről jöttek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosából, Hanoiból. Mindannyian mezőgazdasági szakemberek. A csoport vezetője Nguyen Tu Ngan agrármérnök, a vietnami Mezőgizdasagi Minisztérium állattenyésztési főosztályának osztályvezetője. — Hatan jöttünk Magyar- országra. hogy Szabolcs megyében tanulmányozzuk a takarmánykeverés technológiáját és elsajátítsuk a berendezések kezelését. Jártasságot szerezzünk az ezzel járó laboratóriumi munkában. Valamennyien végzett szakemberek csoportunk tagjai. Hazatérésünk után, februárban már mi fogjuk oktatni otthon az itt elsajátított szakmai fogásokat. A csoport egyetlen nótagja Nguyen Thu Thuy, mezőgazdasági mekteehniktu. SÍ éves, ...hogy élet sarjadjon a pusztítás helyén Vietnamnak Nyíregyházán hollófekete hajú lány. kis— Hanoiban dolgozom, az Állattenyésztési Kutatóintézet laboratóriumában. Nehéz a munkánk, mert háborús körülmények között nem egyszerű dolog. Magyar kollegáink türelemmel magyaráznak el mindent a legapróbb részletekig. Most írtam levelet haza a testvéreimnek, leírtam, hogy itt milyen kedvesek hozzánk. Huyn Van E Dél-Vietnam déli részén született, egy nyomorúságos kis falucskában, Ben Tre-ben. * Szüleivel együtt harcolt a francia gyarmatosítók ellen. Agrármérnök. — Én is az Állattenyésztési Kutatóintézetben dolgozom, kutató vagyok. Munkámban komoly segítséget kapok feleségemtől Le-től, aki munkatársam is az intézetben. ö vegyész, így kicsit „segítjük” egymást & naun kában. Mielőtt Magyarországra jöttem, telkemre kötötte, minden tapasztalatot jegyezzek fel. 0 is tudni akar mindent, amit én elsajátítok. Családunknak szánté minden tagja a mezőgazdaságban dolgozik. Két éves a fiam. Belőle is agro nómust szeretnék nevelni. Nagy szükség van nálunk a mezőgazdasági szakemberekre. Nguyen Xuan Hue is agrármérnök, az ö szakterülete is a takarmánykeverés. — 1959-ben végeztem a Hanoi Agrártudományi Egyetemen. Most egy középfokú mezőgazdasagi technikum tanára vagyok. A feleségem Do Son község tanácselnöke, a termelési gyakorlatokon találkozom csak vele Hétköznapokon csak ritkán találkozom a családommal, mert amikor nem tanítok, én is segítek a gyakorlati munkát végző társaimnak Egy kicsit helyettük is tanulok itt mert amikor „Azok a bálok...' azok a teli vigasságok, az úri . murik a környéken, ahol le kellett vizitelni. Buta anekdoták, értelmetlen hahoták, értelmetlen élet. Észbont i dándók és nagy semmittevések — ezek voltak, amikbe becsoppen- tem, ” I 3. A?t mondja, nagyon korr látóit volt az osztálya, idegenül messze, elszakadva a valóságtól, a néptől. Egy Ilyen családba nősült be először, nem szerelemből, csak hagyományból, megszokásból. Felesége nagyúri hölgy, dáma, akinek a terefere és a társaság, a kártya volt mindene, égési világa, élete. Neki a gazdálkodás, a szakkönyv. Alig találkoztak, még keve-. sebbet beszélgettek. De a neki jutó kétszáztízenhat hold földhöz az asszony hozott hétszázat Kishódosról. És ő gazdálkodott apja halála után a nővérei részén is. „Rájötr tem, az élet értelme a munka. Gazdálkodni pedig csak korszerűen érdemes. A juhászat, a versenylótenyésztés és a gyümölcstermesztés lett a mindenem. Már akkor bevezettem a premizálási rendszert a csikónevelésben, a gyümölcsnél, s bevált. Nálam szerettek dolgozni az emberek.” Gazdálkodott harmincnyolcig, akkor jött a háború. „Felvidék, Kárpátalja, Erdély Azután a nyíregyházi huszárezreddel a keleti front. Főhadnagyként, századpa- rancsnokként ment a frontra negyvenegyben. „Szeptember végén már haza is jöttem, szerencse egy HM-rendelet- nek, hogy az okleveles gazdák leszerelnek. A . csúnya dolgokban én nem voltam benne...” Negyvennégyig újra Darnó, gazdálkodás. „Itthon levente körzetparancsnok voltam, de amikor jött a zsidó- törvény, stb, azt is otthagytam. Pedig az ifjúsággal szerettem foglalkozni. Bizonyos politika ott is volt, de én a testi nevelést tartottam elsőnek...” 4. fogtam a gazdálkodáshoz. Jött a kuláklista, a rengeteg adó egyszerre, s már nem tudjam tovább csinálni. Az állami versenyló vállalat vezetője jött lovat, venni, elmondtam a helyzetemet és kértem, osztályidegen vagyok, de a lóhoz értek, alkalmazzon. így kerültem Raúj házára Versenylótelepre, vezetőnek. Vándorzászlót kaptunk, .jutalmakat, a legnagyobb volt a vemhességi százalék. :,z FM teljes megelégedése. Boldog voltam, ötvenkettő nyarán vagonba rakták egy éjszaka és bikagondozó lett Ebesen, az állami gazdaságban. A rőáso- dik feleségével volt együtt. Egy év, egy nehéz év. Vallja, hogy az sém kibírhatatlan, különösen annak, aki megtanult azelőtt is dolgozni, ..gy év múlva amnesztia. 5. hazatérek, átadom nekik Magyarországon szerzett tapasztalataimat. Egymás után kapják a meghívásokat: töltsék a karácsonyt magyar kollegáik családjának társaságában. Kirándulásokra invitálják őket, közös vacsorákat szeretnének rendezni részvételükkel. Munkaidejük leteltével meggyűlik a dolga tolmácsuknak, Duong Cong Thu- an-nak. mert megkezdődik a beszélgetés, a kérdések végtelen sora: milyen a munkájuk, hogyan élnek a háborús körülmények között, kinek mit csinálnak a családtagjai. Megszerettük őket. Egy harcos nép fiai, akik szívósságból. kitartásból és önfe gyelemből itt is jelesre vizsgáztak Az amerikaiak vegyi anyagaikkal pusztítják a nö' vényeket, ök azért tanulnak, hogy az elpusztított növényzet helyén új élet sarjadjon G. így' folytatja: sajnos, nagyon jó kiképzőtiszt volt, s negyvennégyben egy újoncszázaddal kivitték Németországba. Annyiban szerencséje volt, hogy a Szálasi-féle puccsban nam volt benne, felszerelés nélkül, egyetlen ti- zennégyes géppuskával meneteltek. Mígnem utolérte az amerikai fogság. Táborok, majd a francia tengerpartra került, ahol homokot hordott teherautóval — egy néger sofőrrel. „Ha szóba álltunk vele, szeretett.." Mondja, akkor mehetett volna Amerikába, maradhatott volna Franciaországban. De a drót mögött látta, hogy tavasz van, szánt egy francia paraszt, s legyűrhetetlen érzés vette hatalmába hogy menni: haza. „Pedig tudtam, hogy ott vannak az oroszok, á kommunisták. Mondták, hogy mint az úri osztály egyik képviselője, mehetek Szibériába. Tudtam, hogy a föld nem marad az enyém, mégis. Haza, mert. szeretem a földet, mert itt születtem, játszottam, nőttem...” Vizsgálat, a legénység igazolta. A Nemzeti Bizottság adott neki 97 hold szántót és húsz hold gyümölcsöst. A kastélyban ott volt az anyja, a fia. nem bántotta őket senki. „Vetni kellett, mindent úgy csinálni, mintha örökké élnénk. S vettem, neveltem versenylovakat...” Mutatja a díjakat: Magyar Ugetőverseny Egyesület A Nemzeti díj győztes tenyésztőjének, 1948. május 6. „őszinte szívvel mondom, pillanatig sem éreztem a nagybirtok, az ősi jussom hiányát, bár lehet, hogy ezt még ma sem hiszik el nekem. Mert aztán elment a meghagyott föld Is. Két hpld gyümölcsös, három szántó megmaradt s én teljes szívvel „Hívtak, új varsányiéi epet szervezni. De azt mondta » falu, hogy ha Itthon narado.-u nem lett volna bajom, ha elmegyek, egy darab kenyeret se küldenek. Mert küldtek. így maradtam a két hold gyümölcsössel, a ’ - rom szántóval. Szemben a kastéllyal laktam, mert helyet cseréltünk a cselét!.. jg- gel. Én mentem a sáíh-V a, ahol a kertész és a parides- kocsis lakott. Megvettem tólük. Ötvenöt tavaszán, a két kezem munkájával. S higgye1 el: kívül sár, belül meleg, mint a fecskefészek...” Komolyan mondja, ez már nem örökség, ebbe már iíerri született bele, erre már méltán lehet büszke. Második felesége a csalánerdő és a lom helyén szerződéses malacokat nevelt — földbirtokos lánya volt ö is — és háziipari szőtteseket készített. Teltek az évek. ötvenkilenc, jött a tsz-szarve- zés. „Kádár János mondta, hogy beléphet az osztályide- gep Is, bizonyítson. A falutól kérdeztem, beléphetek-e ? Azt mondták, az öreg Szegedet ne hagyjuk ki. így kezdődött, most tíz éve—” Rám néz, s kérdi, ugye unikum? Hogy egy volt földbirtokos belép a tsz-be a saját falujában? Otthon akar próféta lenni — még egyszer. „Persze, csak állatgondozo, gulyás. De jó volt ez is. Komoly tehenészetet hoztunk össze.-” Hatvanegyben egyesültek a szomszéd tsz-szeL ö faluját képviselte a közös vezetőségben s a jánki tsz gyümölcstermesztési brigád vezetőnek jelölte, a közgyűlés megszavazta. Az egykori darnói földbirtokos > agronómus táskával járta a határt. Otthon szakkönyveket, szaklapokat, napilapokat olvas, s a Háború és békét Tolsztojtól. I 6. „Így is lehet és meg lehet élni. így jó, így természetes. Nevek, kiváltságok nélkül. Pestre minden évben kétszer járunk. Találkozunk egy-két régi arisztokratával, rokonnal, s ők még ma sem akarják megérteni, hogy lehet ottmaradni, a „kolhozban”, ahol minden az enyém volt valamikor. Nagyon jól. S mindig áldom érte apámat, amíg élek, hogy élhettem volna luxusban, éppúgy, mint a többi, de megkövetelte tőlem a munkát...” Két éve főkért ész. A fizetése több, mint háromezer, a 170 holdas almáson nyolcvan százalék az export. Tagja az Agrártudományi Egyesületnek. A fia mérnök akart lenni, most sofőr Pesten, egy gyár főmérnökénél, de elvégezte a technikumot estin. , Tíz éve, hogy tsz-tag. Most hatvanöt éves, a szive gyengélkedik. Azt hiszem, hogy ő az egyetlen Magyarországon az osztályából, akinek a tsz-töfvények értelmében saját munkája után saját egykori birtokán adnak január egytől tsz-nyugdíjat. Kopfe* János
