Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

4. oiétal Ihn PT MÄ«VAftr»T»s?Äfl 1969. decemSer 98, Ezernyi terv - ezernyi lehetőség Mivel tölfhefjük a féli szünetel" ? Reméljük, a hóesésnek lesz folytatása, a szünidei tervek, a tél igazi örömeit kihasználó hóosaták, szánkó-, korcsolyavensenyek, a sítú­rák megvalósulnak. Ha a várva várt hóután- pótlás élmarad, akkor sem kell aggódni, mert nagyszerű versenyeket rendezhetnek a sakk­táblák és pingpongasztalok mellett is. A bát­rabbak a szabadban, a félénkebbek az iskola- épületekben készülődhetnek érdekes akadály- versenyekre, járőrversenyekre. Szinte níftcs olyan helysége megyénknek, ahol valamilyen formában ne készülnének az ünnepekre. Az őrsök, rajok szerényebb, de meghitt hangulatú programot állítanak össze. Jónéhany úttörőcsapatban karnevállal, teadél­utánnal, jelmezversennyel készülnek az óesz­tendő búcsúztatására. „Az úttörő, ahol tud, segít” — törvény szellemében az úttörők, kisdobosok nem pi­hennek a téli szünidőben sem. Ilyenkor van idő a tábori felszerelés megjavítására, a kü­lönböző gyűjtemények rendezésére, az iskola­szertár számára szemléltetőeszközök készíté­sére. Sokan egyénileg, vagy együttesen a kü­lönböző hasznos anyagok gyűjtését végzik. Ha az időjárás megkívánja, segítenek a.hóeltaka­rításban, a síkos utak felszórásában. Felkereshetik az őrsök azokat az idős, egyedülálló embereket, akiket egész éven ke­resztül segítettek. Verssel, dallal, apró aján­dékkal, a ház körüli munkák elvégzésével kedveskednek „védenceiknek”. De az úttörők nem feledkeznek el a kicsi­nyekről sem. Sok őrs lázas izgalommal készül arra, hogy az óvodásoknak, kisdobosoknak műsorral, maguk készítette játékokkal kedves­kedjék. De gondolnak az erdő kicsinyeire is. Szorgos kezek madáretetőket készítenek, s a gyerekek megszervezhetik az ügyeletet, hogy az ennivaló sose fogyják ki az etetőkből, • Sok szakkör és szakpróbára készülő pajtás használja ki a szünidőt a kutatómunkára, ér­dekes beszélgetésekre, barkácsolásra, egy-egy izgalmas kísérlet elvégzésére, vagy éppen egy új bábjelenet megtanulására. Az expedíciós őrsök a gyűjtött-anyag ren­dezését, modellek .makettek építését, a króni­kák rendszerezését tűzik ki célul. Az expedí­ciós feladatok, és a többi program során, gyűl­nek majd az aláírások a próbalapökon is, je­lezve a különböző próbakövetelmények telje­sítését. A szabadban való játékok mellett, sok őrs, raj tervében szerepel ifjúsági filmmatiné, kö­zös televíziónézés, a bábszínház előadásának megtekintése. Mindenki kedve és tehetsége szerint szórakoztatja társait a rajok „Ki mit tud” versenyén. Természetesen a játék, szórakozás mellett néha előkerülhetnek a tankönyvek, füzetek is és különösen azok, akik gyengébben állnak egyik-másik tantárgyból, számíthatnak társaik segítségére. Ahol az őrs, a raj nem tudta magától jól kihasználni a lehetőségeket, sokat segíthetnek a szülők. Velük együtt a hátralevő napokban gazdag, érdekes, hasznos program alakítható ki. (sz) Gárdonyi Géza: i4 láthatatlan ember Képre?ényváltozat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál |K J6v6 wnlutt Hámunkban folytatjuk) GYEREKEKNEK Karácsom'/krónikája Karácsony története ősi időkre nyúlik vissza. E napon ünnepel)ék az ókor népei a téli napfordulót. A legendák arról mesélnek, hogy ekkor született a Napisten, őt kö­szöntötték a december 25-i ünnepségeken, melyet Sol invictusnak, a győzhetetlen Nap ünnepének mondottak. A téli napfordulót, mely egy­szersmind az újév beköszön­tését is jelentette, állatbőrbe öltözött vidám felvonulók tré­fáival is köszöntötték. Ekkor gyújtották meg az elmúló esztendőt jelentő szálmabábút és fatuskót. Az úgynevezett karácsonyi tuskó elégetése helyenként még megtalálható különböző északi országok­ban. Angliában a karácsonyi ünnepiesség kiegészítője volt még néhány évtizeddel ez­előtt. Az újévet ugyanakkor a megújhodó tűz, a gyertya­fény jelképezte. Időszámításunk negyedik évszázadában erre a napra helyezte a keresztény egyház Jézus születésének évforduló­ját. Két évezred alatt a ka­rácsonyi ünnep összefonódott pogány elemekkel, ősi nép­szokásokkal, vallási hagyomá­nyokkal. Ezek közül elma­radhatatlan a feldíszített fe­nyő, a karácsonyfa állítása. Mi a németektől vettük át a fenyőfás-ajándékozás szoká­sát 1605-ben bukkannak fel először a németeknél az eteő karácsonyfák, amelyeket al­mával, ostyával, cukorkával és aranyfüsttel ékesítettek. Minden német gyermek egy kis fenyőfácskát kapott, amely alá tették a korabeli ajándékokat HAZÁNKBAN 1828-BAN TALÁLKOZUNK ELŐSZÖR a fenyőfa-állítással, Podma- niczky Károlyné lakásán mint azt fia, Podmaniczky Frigyes „Naplótöredék”-eiben meg is örökítette az utókor számára: „E mód akkor szenzációt csinált de általánosan csak az 1840-es években tudott elter­jedni...” 1829-ben Goethe unokái olyan karácsonyi ajándékoi kaptak, amely akkoriban pá­ratlan volt a maga nemében A nagy német költő néhány angliai barátja egy kis vasúti modellt küldött valószínűleg a Stephenson által 1829-ben bemutatott lokomotív modell­jét. A poétának küldött mo­dell volt az első vasút a vi­lágon, mellyel gyermekek játszottak. A karácsonyi ajándékozás hagyománya különböző orszá­gokban más-más időben ''ált szokássá. Nyugat- és Közép- Európában a karácsonyi aján­dékozás honosodott meg, míg a franciáknál és az olaszoknál az újévi megemlékezés ala­kult ki. Olaszországban nem állítanak fenyőfát, bár kará­csony estéjén ott is ünnepel­nek egy kilenc órakor kezdő­dő vacsorával, amelyet „ceno- ne”-nek hívnak. Itáliában új­évkor ajándékozzák meg egy­mást az emberek úgynevezett „strenna”-val, amint azt már Mátyás királynak elmagya­rázták. Karácsony családi ünnepe nemcsak a palotákat és temp­lomokat látogatta meg, beko­pogtatott a szegények asupte- tős kunyhóiba is. A NÉP FANTÁZIÁJA ÁT­FORMÁLTA A BETLEHEMI KISDED TÖRTÉNETÉT. A magyar paraszt a pászto­rokból juhászokat formált, akik körül ott lábatlankodnak kis bojtárjai, a „három kirá­lyok”, akik már nem hasonlí­tanak a keleti fejedelmekhez. A falusi szegény emberek Ő6i tréfás játékokat elevenítettek fel, melyek eredete a sámáni, ázsiai időkre mutatnak vissza. A salfai regösök gyors ritmusú tánccal kergették ki a „rossz szellemet az ünnepváró ház­ból” A bajaiak az „Ördög és Heródes király” párviadalát jelenítették meg. s a nagysza- lontaiak betlehemes játékánál a betyár is ott állt a jászolnál, pörge kalapja mellett árva- lányhaj, öklében fokos. 0 mondta ki legbátrabban a szegény ember életének pa­naszát: „Fekete a kenyér, rö­vid a kolbász, embernyúzó a földesúr és harapós ebnél ve­szedelmesebb a saját vérét sanyargató csendőr!” A béke és szeretet ünnepé­nek szokásai egyes nemzetek életében jellegzetes ételek ké­szítésében is megnyilvánul­nak. Az angolok a hagyomá­nyos pulykapecsenye és pu­ding fogyasztásával ünnepel­nek. NÁLUNK ELMARADHA­TATLAN A MÁKOS ÉS DIÓS KALÁCS, A BEIGLL Ősi karácsonyi csemege ná­lunk a dió, nem csupán mint a karácsonyfa dísze. Régi ha­gyomány, hogy e napon a gyermekek dióval játszanak. Évszázadok óta költészet és muzsika fonta körül a jászol - bölcsőt, mely poéták, festők, muzsikusok örök témája lett, forrása megszámlálhatatlan remekműnek. Festők karácso­nyi témájú képeiken hirdetik a békét és szeretet, s ugyanaz­zal a nemes művészettel rót­ták hangjegyeiket papírra a legnagyobbak: Palestrina. Lasso. Händel, Bach, Beetho­ven, Mozart, Liszt Ferenc, hogy tanúsítsák karácsonyt muzsikájukkal az ünnep esz­méit A költők, festők, mu­zsikusok örökbecsű, kará­csonyt, idéző alkotásai mellé csatlakoznak az egyszerű em­berek leikéből fakadó nép! karácsonyi énekek is — le­gyenek azok a forró délvidék, vagy a fennséges észak né­peinek énekei —, e dalok a maguk egyszerű, leszűrt tisz­taságukban méltó kifejezése az ünnepi hangulatnak. Révész Tiber Krecsmáry László: Törd a feledi Dér hull... Dér hun s füvekre, dér. dér. dér, — lám. lám, közeleg e tél, tét tél Kormos varjúcsapat száll, száll, szál: „Kár, hogy elmúlt a nyár, kár, kár, kár! Mindjárt leesik a hó, hó, hó. s nem lesz ennivaló, á, ó. ó! Fagy jön, s fúj a csípős szélt, szél, szél, — nem jó. nem jó bíz a tél, tél, tél! Mikor szél fúj, s hull a hó. hó. hó. csak benn a szobában jő. jó. jár Találós kérdés Van nekem egy barátom — Jóval kisebb nálam — S úgy csodálom ha látom, hogy Leesik az állam, Mert az ember olyasmit Nem mindennap lát ám, Hogy valaki a házát Elvigye a • hátán! VÍZSZINTES: 1. (Kilencedik négyzetben két betű.) 6. Szovjet repülőgépmárka betűjele. 7. Menyasszony. 8. Női név (második kockában két be­tű). 9. Uona beceneve. 11. Talán páratlan betűi. 12. Tilos, érint- heteten, ismert indián szóval. 14. OBIV. 16. Megfejtendő (a vízszin­tes 1. folytatása) 18. Készpénz­ben rövidítése. 20. Pusztít. 21. Tetejére. 22. Favágó munkaeszkö­ze. 24. Keskeny, lapos deszka. 25. Forma. 27 Lopva figyeli. 28. Nik­kel, szelén vegyjele. 29. Vizispor- toló. FÜGGŐLEGES: L —-hopp. 2. Helyrag. í. Azo­nos mássalhangzók. 4. Abc-nk második és első betűje, 5. Egyik évszakba való. I. Suttyómba». 10. ...Sámuel magyar király. 11. Három, oroszul. 13. ... jegyzetek (író emberek beszámolói külföl­di élményeikről). 14. Az Al-Duna északi mellékfolyója. 15. Megfej­tendő (második négyzebten AK.) l7.Kiolvasztatlán fém. 19. Becé­zett férfinév. 31. Darab, hányad. 23. Kosár. 24. Labdarúgó műszó. 26. Kicsinyítőképző. 27. Ló, népie­sen. Megfejtendő: vízszintes 1., 1*^ függőleges 15 Múlt heti megfejtés: MESSZE VAN A NYIREGYHA4 ZI1 KASZÁRNYA. Könyvjutalmat nyertek: Laka­tos László Csenger, Hargitai Já­nos Nyíregyháza és Szánkár Icáa

Next

/
Oldalképek
Tartalom