Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-19 / 294. szám

XXVI ÉVFOLYAM. 294. SZÄM ÄRA 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 19, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL» Lecke érdekeltségből (3. oldal) Egy nyíregyházi találmány útja (5. oldal) A rádió és a televízió heti műsora. (4. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) Kádár János elvtárs beíejezte csehszlovákiai látogatását Prága (MTI): A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának meghívására december 17—18-án látoga­tást tett Prágában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, vi­szonozva ezzel Gustáv Husáknak, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsága első titkárának ko­rábbi magyarországi látogatását. A látogatás során Kádár János ós Gustáv Husák között véleménycserére került sor, amelyen részt vettek Erdélyi Ká­roly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, vala­mint Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségé­nek tagjai, továbbá Pável Auersperg, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. Az eszmecserében Kádár János és Gustáv Husák kölcsö­nösen tájékoztatta egymást a két testvérpárt helyzetéről, or­szágaiknak a szocialista építésben elért eredményeiről, az előttünk álló feladatokról. Áttekintették a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Megállapították, hogy minden feltétel megvan a két testvérpárt, a két szbmszédos ország kapcsola­tainak fejlesztéséhez, a közvetlen együttműködés további szé­lesítéséhez az élet minden területén. A két testvérpárt első titkára véleményt cserélt a jelenle­gi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. Az európai helyzetet vizsgálva, aláhúzták az európai szocialista országok párt- ás állami vezetői 1969. december 3—4-i moszkvai tanács­kozásának jelentőségét. Megerősítették, hogy a tanácskozás határozatainak szellemében továbbra is törekednek arra, hogy Európa földjén a jószomszédság váltsa fel a feszültséget, s a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává, vál­jék. Aláhúzták, hogy a szocialista országok egyeztetett és kez­deményező fellépése a rendezetlen európai kérdések megol­dását, a békés együttműködés ós a bizalom légkörének erő­södését szolgálja Európában és az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzeté­nek egyes kérdéseiről folytatott véleménycsere során kifejez­ték azon törekvésüket, hogy a jövőben is a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása határozatainak követ­kezetes realizálásán a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista közösség országai egységének erősítésén fognak munkálkodni. A szívélyes, elvtársi megbeszélések a nézetek azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A két testvérpárt vezetőinek tanácskozása a két párt és a két szomszédos szocialista ország barátságának és együttmű­ködésének erősödését, a szocializmus és a béke ügyét szol­gálta. December 18-án Kádár János elutazott Prágából. Az MSZMP első titkárának prágai sajtóértekezlete Prága (MTI): Csütörtökön a kora dél­utáni órákban Kádár János a CSKP KB székhazában sajtóértekezletet tartott. A nagy érdeklődéssel 'kísért ta­lálkozón ott volt a csehszlo­vák sajtó, rádió és televízió számos ismert vezető sze­mélyisége. Vladimir Divisnek. a CSKP KB sajtóosztálya ve­zetőjének megnyitó szavai után Kádár János köszöntöt­te a megjelent újságírókat és válaszolt kérdéseikre. Zdenek Horeni, a Rudé Právo főszerkesztő-helyettese kérdése bevezetőjeként rá­mutatott: a magyar párt 1956-ban sokkal súlyosabb időszakot élt át, mint a csehszlovák párt. az elmúlt esztendőben. A fejlődés el­térő, sajátos vonásai ellenére azonban a két országban le­zajlott eseményekből egy sor álte’ános érvényű következ­tetés is levonható. Mi erről a Véleménye? Kádár János: Jómagam is minden alkalommal felhí­vom a figyelmet az 1956-os magvarországi és a közel­múltban lezajlott csehszlo­vákiai események közötti különbségekre, eltérő voná­sokra. Ugyanakkor mély meggyőződésem, hogy a dol­gok lényegét tekintve ugyan­arról van szó. A magyaror­szági, illetve a csehszlovákiai események meggyőzően bi­zonyítják azt a lenini tételt, amely szerint a hatalmától megfosztott burzsoázia nem nyugszik bele veresegébe. — Másképp kifejezve a dolgot: a Magyar Népköztár­saság csakúgy, mint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság -- az országainkban végbement szocialista forra­dalom következtében meg­szabadult az imperialista el­nyomástól. A reakciós ele­mek. a nemzetközi imperia­lizmus azonban ebbe nem nyugszik bele. következés­képpen • ha a körülmények összejátszása folytán bizo­nyos lehetőségük nyílik a revansra, ezt feltétlenül ki is használják, s megkísérlik visszaállítani hatalmukat. A nemzetközi imperializmus azzal próbálkozik, hogy a felszabadult országokat ismét saját kizsákmányolási szfé­rájába vonja. — A két országban lezaj­lott eseményeket. illetően azonosság, hogy ha a szo­cialista építés menetében hibák fordulnak elő, s en­nek következtében meg­gyengül a társadalmat ve­zető és irányító kommu­nista párt tömegbefolyása és a munkáshatalom, akkor az imperialisták, az oSztályel- lenség maradványai, a leg­különbözőbb reakciós ele­mek rohamra indulnál: a munkáshatalom megdöntésé­ért. Ennek formái természe­tesen különbözőek lehet­nek. Az imperializmus. a burzsoázia, az osztályellen- ség szintén tanul a tapaszta­latokból. Ez magyarázza fel­lépésének azt a sajátos vo­nását, hogy a különböző okoknál fogva elégedetlen, vagy meggyőződésükben megingott embereket a sa­ját oldalára szeretné állíta­ni. s ezeket a rohamban mintegy maga előtt terelni. Az igazi osztályellenség ál­cázva lép fel. Kádár János emlékezte­tett arra, hogy Horthy Mik-, lós már 1919 augusztusában tulajdonképpen az európai fasizmus előhírnökeként lé­pett fel. A történelem el­sodorta egész rendszerét, magát Horthyt is, aki vala­hol Portugáliában élt emig­rációban az 50-es évek ele­jén, s ott jelentették meg emlékiratait is. Emlékiratai első fejezetének címe ifiúsá- gái’a utalt, amikor a Habs­burg császár és király szárnysegéde volt. A máso­dik fejezet címe így hang­zott: ..Ellenforradalom’' — Manapság nem ilyen ..őszinte” ellenséggel állunk szemben: mostanában az el­lenforradalmakat világszer­te inkább forradalomnak ne­vezik a szocializmus ellen­ségei. Ebben is kifejezésre iut a kapitalistáknak az a felismerése, hogy a szocialis­ta eszme, a szocialista forra­dalom rendkívüli vonzóerőt képvisel az egész világon, s nem ajánlatos saját osztály­harcát saját rohamát nevén nevezni. ellenforradalom­ként emlegetni. — Ami az események má­sik lényeges vonását illeti, véleményem a következő: — A szocializmus hívei kö­zé nem csupán a kommunis­ták, a marxisták—leninisták tartoznak, a szocializmus eszméi a nép sokkal széle­sebb tömegeiben gyökerez­tek meg. A szocializmus hí­veinek ilyen helyzetben ^zt kell tenniök, amit a maga részéről az osztályellenség is tett, Arra gondolok: rend­szerünk különböző ellensé­gei között vannak véle­ményeltérések. De ha elér­kezettnek vélik a történelmi pillanatot, amikor a siker reményében indulhatnak ro­hamra a szocialista rendszer, a munkáshatalom ellen, vé­leményeltéréseiket félretéve egyesítik erőiket osztálycél­jaik elérése érdekében. Most a szocializmus hívei között is vannak egyes kérdésekben eltérő felfogások, elképzelé­sek. Ha azonban az ellenség támadásával állunk szemben, a kommunistáknak, a szo­cializmus minden hívének, munkásoknak, parasztok­nak, értelmiségieknek, min­den tisztességes embernek össze kell fognia, s mindent az egyetlen, központi célnak kelj alárendelnie: a népi ha­talom és a szocializmus vív­mányai védelmének. — 1956 novemberében- decemberében sok mindent nem láttunk világosan. Voltak különböző el­képzelések. Ezekkel azonban akkor nem foglalkoztunk. Azt mondtuk, hogy a szoci­alizmus minden hívének, minden tisztességes ember­nek egyesítenie kell erejét a munkáshatalom, a szocialis­ta rend vívmányai védelmé­ben, s majd ha ezt a harcot sikerrel megvívtuk, vitatkoz­hatunk, tárgyalhatunk arról, hogyan, miképpen haladha­tunk tovább. — Ha vilatkozgatunk. s közben az osztályellenség megdönti a népköztársaságot, a szocialista építés minden vívmánya elvész. Annak ide­jén így fogtuk fel a helyze­tet, eszerint jártunk el, s (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta a kormány elnökének tájékoztatóját az európai szocialista. országok párt- és állami vezetőinek december 3. és 4-i moszkvai találko­zójáról. A Minisztertanács a magyar küldöttség munkáját jóváhagyólag tudomásul Vette, a jelentést elfogadta. Dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese beszá. molt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési ve­gyes bizottság december 8. és 10. között Prágában tar­tott 7. ülésszakáról. A Mi­nisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vet­te. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter az egyetemes postaegyesület (UPU) Tokió, ban tartott, XVI. kongresz- szusán részt vett magyar kormányküldöttség tevé­kenységéről számolt be. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és tudomásul vet­te. hogy a kongresszuson Magyarországot 5 évi idő­tartamra beválasztotta a postai tanulmányozó tanács­ba, amely a nemzetközi postaszolgálat fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. A belügyminiszter' — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának a minisztérium munkájával foglalkozó határozata alap­ján — intézkedési tervet dolgozott ki a belügyi szer­vek munkájának egyszerűsí­tésére, színvonalának to­vábbfejlesztésére. A kor­mány a javaslatot elfogadta. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a Miniszterta­nács jóváliagyta a balatoni központi fejlesztési progra­mot azzal, hogy annak rész­leteit a negyedik ötéves terv összeállításánál kell tigye- lembe venni A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége jelen­tést tett a karácsonyi és új­évi munkaidő-beosztással kapcsolatban már kiadott intézkedésekről. A Minisz­tertanács a tájékoztatót tu­domásul vette és felhívta a minisztereknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek és az illetékes tanácsok vb- elnökeinek figyelmét, hogy szabálytalanul munkaidő- beosztásokat ne engedélyez­zenek, A kormány ezután meg­tárgyalta és elfoglalta az Országos Találmányi Hivatal elnökének a szolgálati ta­lálmányok díjazására és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekre vonat­kozó előterjesztését. A ta­lálmányok szabadalmi oltal­máról szóló törvény felhatal­mazta a kormányt, hoev a találmányokért járó „díjazás­sal kapcsolatos kérdéseket rendezze. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az or­szággyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatok­ra azzal, hogy vizsgálták meg a javaslatok megvalósí­tásának lehetőségeit, s erről táiéko»ta«sák az országgyű­lés elnökét és az indítványo­zó képviselőket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta, a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1970. el­ső félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Péter János a Szovjetunióba látogat A Szovjetunió kormányá­nak meghívására Péter Já­nos külügyminiszter decem­ber második felében hivata­los látogatásra a Szovjet­unióba utazik. Átadták az új vásárognaméiiyi pártházat Csütörtökön ünnepélyesen átadták rendeltetésének a vásárosnaményi járási párt- bizottság székhazát. A kor­szerű — egyedi terv alap­ján készült — épületben kapott helyet a járási és köz­ségi pártbizottság, a KISZ iárási bizottsága és a mun­kásőrség járási parancsnok­sága. A székházavatáson megje­lent Orosz Ferenci a megyei pártbizottság első titkára, Kozári József, az MSZMP Központi Bizottság osztály­vezetője, Tóth József, a Köz­ponti Bizottság munkatársa, dr. Tar Imre, dr. Gombás Sándor és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titká­rai, Biró Lászióné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte az avatás alkalmából a járá­si pártbizottság munkatár­sait, s munkájukat méltatva kívánt további sikereket ab­ban a tevékenységben, ame­lyet a bizottság végez a já­rás dolgozó népe javára. Orosz Ferenc elvtárs ezután ünnepélyesen átadta rendel­tetésének az új pártházat. Az MSZMP KB jókíván­ságait tolmácsolta a járás dolgozóinak Kozári József elvtárs. majd Hegedűs Sán­dor, a járási pártbizottság első titkára vette át az épü­letet. VILÁG rR0l£T.'*JAr, EGYESULJETSKt

Next

/
Oldalképek
Tartalom