Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-18 / 293. szám
I <A&A KE LET-MAG Y ARORSZAQ 19*9. deeember I». Korunk mezőgazdasága 46,5 mázsa kukorica 0 A Tiszalöki Állami Gazdaság új termesztési eljárásai A Tiszalöki Állami Gazdaság 300 holdon termel rendszeresen kukoricát. A kukorica termesztésében megyei vonatkozásban kiemelkedően jó termésátlagokat értek el. Májusi morzsolt súlyra átszámítva a 300 hold termése 10 970 mázsa, amely 36,5 hol- tiankénti átlagnak felel meg. Mindenképpen rekordnak számít, hogy Rázompusztán egy 55 holdas táblán BCSK —5 A hibridet termesztettek és ez kétszeres öntözéssel a többi táblával azonos műirágyaadagolás mellett holdanként 46,5 mázsás termést adott. A Tiszalöki Állami Gazdaságban a nagy területű kukoricatermesztést, a termésátlagok állandó fokozását elsősorban az indokolja, hogy ezer darab számosállattal rendelkeznek. Ehhez nagy mennyiségű szemes abrakra van szükség, sőt a szükségleten felül mintegy 20—25 százalék biztonsági tartalékot is kell képezni. A gazdaság az elmúlt évek során az abraktakarmány biztosítása érdekében több növényféleség termesztésével próbálkozott. Többek között különböző cirokfajták magtermesztése, őszi és tavaszi árpatermesztés- A kísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy viszonyaik között a legnagyobb és legbiztonságosabb termést egységnyi területen a kukorica adja A bő termésnek azonban előfeltétele a jó talajművelés, . % .tápanyagellátás, a fajtamegy Riasztás, a munkák időben váló elvégzése, a szakszerű öntözés és a betakarítás gépesítési fokának növelése. Eltértek a szabványtól A gazdaságban a kukorica talajművelését a nyári vagy őszi mélyszántással kezdik. A tarlót, vagy kukoricaszár- maradványokat orkánozással vagy silókombájnnal végzett száraprítással gondosan a talajba munkálják. Ezután elvégzik az őszi szántások gondos zárását. így az őszi munkálatok után a tavaszi feladat minimálisra csökkenthető, csupán annyit kell tenni, amennyi a jó magágy Szép termést hozott az öntözéssel termesztett BCSK- 5/A hibrid kukorica. A tiszalöki gazdaság a műtrágyaarányok megválasztásában eltért az 1964 évi 2/B utasítástól. Az általuk alkalmazott arány N. P. K. esetében 1:1:1. így a nyári illetve őszi mélyszántással egyidőben holdanként négy mázsa foszfor, két mázsa kálisó került a talajba. A nitrogénműtrágyát ősszel nem adagolták ki. Erre a tavaszi utolsó kultivátorozást megelőzően került sor két mázsa, 20,5 százalékos mennyiségben. Ezt követően a sorközművelő kultivátorozással további egy mázsa kiszórásra kerül sor holdanként. A további mennyiségek adagolására lombtrágya formájában az öntözésnél került sor. vonalas hibrideknél. A szilárdság kiváló, a csövek elhelyezkedése a száron magasan és viszonylag egy szinten történik. Az utóbbi a gépi betakarítás szempontjából nagyon lényeges. Jó tulajdonság még a kétvonalas hibrideknél, hogy a fattyaso- dási erejük elenyésző, s a nagy tőszám ellenére a meddőség százaléka igen kismértékű. E fajták azonban igen intenzív termelés feltételeket követelnek. ősszel adják a Huns^asin DT-t A kukorica termesztésében területeken van ennek nagy jelentősége, ahol kukorica kukorica után következik. Különben a gazdaságban két alkalommal végzik a kukorica kultivátoros sorköz- kapálását. Gyomirtásra az elmúlt évek folyamán többféle vegyszerrel kísérleteztek és megállapították, hogy viszonyaik között a Hunga- sin DT. őszi adagolása biztosít legjobb eredményt. Nagy szerepe van az öntözésnek, s a gazdaság 300 hold kukoricatermő területéből 208 hold öntözését végezte el 1969-ben. 55 hold esetében 60—60 milliméter öntözővizet használtak fel, míg 153 holdon egy esetben 60 milliméter esővizet adagoltak. Az öntözést azokon a táblákon, ahol csak egyszer öntöztek, a címerhányás előtt 8—10 nappal végezték. A másodszori öntözés a szem képződés megindulása előtt történt. Az öntözés módja esőszerű öntözés volt. Fokozzák az öntözést A megtermelt kukorica betakarítását a gazdaság teljes egészében két ZMÁJ—2 K. csőtörő, fosztó és szárvágó kombájnnal végezte. így a betakarítás 31 nap alatt megtörtént. E betakarítási módnak azonban hátrányai is vannak, történetesen, hogy nagy gondot okoz a csöves kukorica tárolása, mivel ilyenkor e hibridek 31— 34 százalékos víztartalommal rendelkeznek. Éppen ezért amennyiben a gazdaságnak sikerül korszerű szárítógépsort beszereznie, úgy 1970-ben a terület 60—70 százalékán adapteres betakarítást alkalmaznak. A Tiszalöki Állami Gazdaság a kukorica termesztésében kiváló eredményeket ért el, de ezt a jövőben fokozni kívánják. Bővítik az öntözési kapacitást és a még jobb fajták kiválasztásával a 300 hold terület átlagában azt az eredményt szeretnék elérni, amelyet a rázompusztai nyolcas táblán, ahol is a kukorica holdanként 46,5 mázsás termést adott. (A cikkhez az adatokat és szakmai tanácsokat Benyusz Lajos, a gazdaság központi agronómusa szolgáltatta.) A dohánytermesztés 1970. évi terve Változások a fajták arányában Nem termelik tovább a debrecenit A DOHÁNYTERMÖ TERÜLET 1970 évi csökkenésével, illetve csökkentésével kapcsolatban különböző számok keringenek a termelők között. Kommentálják úgy is ezt a termelők, hogy az elmúlt 10 évben felépítettünk több mint 6000 holdra dohánypajtát és most a termeltetésben visszakozást vezényelnek. Mi az igazság? Erre kértünk választ Hajdú Sándortól, a Magyar Dohányipar nyíregyházi fermentálógyára igazgatójától. A gyár igazgatója elmondta többek között, hogy az 1968—69-es évre a dohányipar 26 500 hold szerződés- kötést tervezett. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek csupán 24 600 hold dohány termesztésére vállalkoztak, így 2000 hold termesztésre a termelők részéről nem volt igény. Részben ez is befolyásolta azt. hogy az 1969— 70 évre a tervezett szerződéskötés országosan 4000 holddal csökkent, vagyis a Magyar Dohányipar ári tervezi, hogy jövőre 21 500 holdon termeltet dohányt. Ez az országra vonatkozik, de mj a helyzet Szabolcs-Szat- már megyével kapcsolatban, hiszen köztudott, hogy a dohány nagy részét a megyében termelik. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN 1969-ben a mezőgazdasági üzemek (túlsúlyban termelőszövetkezetek) 19 090 holdon termesztettek dohányt. Jövőre a gyár 18 970 holdra tervezi a szerződéskötést. Ez azt jelenti, hogy a területcsökkentés minimális. Természetesen — ezt az igazgató hangsúlyozta — az előirányzat nem szentírás, ha a mezőgazdasági üzemek részéről olyan igény jelentkezik, hogy nagyobb területen kívánnak dohányt termelni, nincs akadálya. A dohánytermesztéssel kapcsolatban fajta és területi vonatkozásban is a gyárnak vannak megkötései. Elsősorban a fermentálógyárnak 1970-ben a szabolcsi, a kerti és a burley dohányfajták területi növelésére van szüksége. (A burley dohány termesztésének fokozása azokban a gazdaságokban jöhet számításba, ahol öntözéses lehetőség is van.) Megmásíthatatlan viszont, hogy 1970-ben csökken a hevesi dohány termőterülete. Átmeneti csökkenésről van szó. 1969-ben a megyében 3000 holdon termesztettek hevesi dohányt, 1970-re 2400 hold a tervezett. A területi csökkentés eddigi oka a folyamatban lévő nyíregyházi és kisvárdai rekonstrukció. amely egy évre csökkenti a szárítókapacitást. A gyár már most tervezi, hogy 1971—72-re visszaállnak az 1969-es területi nagyságra. Nem termeltetik viszont a debreceni dohányfajtát, mert leromlott, elfajult és így csak rossz minőségű késztermék állítható elő belőle. A HEVESI DOHÁNNYAL kapcsolatban a gyár annak ellenére, hogy jövőre térim- ti csökkenés lesz, a mező- gazdasági üzemek szempontjából igen jelentős dolgot kezdeményez. A gyárnak ' 9 szárítótelepe van, ebből 16 külterületen (központi telephelyen kívül.) A külterületi szárítótelepeket a gyár felajánlja a termelőszövetkezeteknek. illetve termelőszövetkezeti társulásoknak. Az épületeket és berendezéseket teljesen ingyen megkaphatják azok a tsz-ek, illetve tsz- társulások. amelyek garantálják a tartós dohánytermelést. Ha a termelőszövetkezetek, vagy társulások igénylik, úgy mint társ, a dohánygyár is részt vesz as átadott szárítótelepek üzemeltetésében. A szárítótelepek tsz-tuiajdonba vétele sokoldalú haszonnal járhat. Egyrészt növekszik a termelőszövetkezetek árbevétele, más vonatkozásban költségmentesen hozzájutnál! egy jelentős melléküzemághoz, embereket tudnak foglalkoztatni. ezenkívül a szárítótelepek, illetve szárítótornyok alkalmasak nem csak a dohány, de egyéb mezőgazdasági termékek gyors szárítására is, nagy kiterjedésű gyümölcsösöknél aszalványok készítéséhez. Egyébként a termelő- szövetkezetek részéről nagy az igény új szári tótel epek létésítésére is, amelyhez a gyár hathatós támogatást ad. Az igény megalapozott, hiszen a nyíregyházi fermentálógyár úgy tervezi, hogy 1975-ig 5000 holdra növelik a hevesi dohány termőterületét A DOHÁNYTERMÖ TERÜLET CSÖKKENÉSÉVEL kapcsolatosan ez az igazság, A dohánygyárnak igaza van abban, hogy csak reális alapokra lehet tervezni. Számtalan esetben előfordult már, hogy a szerződéskötési tervezetet nem tudták teljesíteni, s ebből a gyárnak anyagi kára is származott. Most ezt el szeretné kerülni, ismételten hangsúlyozni kell azonban. hogy amennyiben a mezőgazdasági üzemek igényt tartanak a változatlan területnagyságra, úgy az üzem kész a kívánságukat teljesíteni. S. E. előkészítéséhez, illetve fenntartásához szükséges. Az 1969 évi bő termés egyik alapja volt. hogy 1968 őszén 32 centiméter mélységű őszi mélyszántást végeztek. ezt kői etöen a talajt nehéz g.\ urüshengerrel zárták. Tavasszal az első munka a ta- lajszánozás volt, majd a jó magágy biztosítása céljából, s az előgyomtalanítás miatt kétszer kultivátoroztak. A termésátlagok kialakulását döntő mértékben a talajtápláló anyag ellátottsága határozza meg. A mennyiséget az előírt hozamhoz kell mérlegszerűen biztosítani. Az adagolás igen fontos tényező, a helyes arány megválasztása a későbi eredményt nagymértékben befolyásolja. A káliműtrágya hiánya például erős megdőléshez vezethet érés idején. A tiszalöki gazdaságban a foszfor és káliumtrágyát minden esetben az őszi mélyszántással juttatják a talajba Ha nitrogénműtrágyát ősszel adagolnak, úgy a lassan ható műtrágyaféleséget választják Legcélszerűbb a carbamid műtrágya, mert vele a csapadék kilúgozó hatá& mérsékelhető. A legjobb fajták A Tiszalöki Állami Gazdaság az elmúlt évek során több kukoricafajtával próbálkozott. Tapasztalataik szerint az OS—SK—215-ös, a BCSK —5/A és az Mv—SC—620-as fajták azok, amelyek sikerrel és jó eredménnyel termeszthetők. Mindhárom fajta kétvonalas hibrid. A fajta megválasztása igen fontos, mert befolyással van egyrészt a terméseredményekre, valamint a folyamatos biztonságos betakarításra. A rövid, közép és kései érésű fajták választéka lehetővé teszi a betakarítás folytonosságát. Ez az őszi csúcsmunkák idején igen lényeges. Szükséges azonban, hogy a vetéseket optimális időben elvégezzék. A gazdaságban termesztett kétvonalas hibrid kukoricáknál ezeket a követelményeket szigorúan megtartották, s a tapasztalat az, hogy a kétvonalas hibridek termőképessége tíz-tizenkét százalékkal jobb az azonos érési csoportba tartozó négy és több nagyon fontos a munkák idejében való elvégzése. Kezdődik ez a vetéssel. A Tiszalöki Állami Gazdaságban a vetés ideje a területtől, a talajadottságtól függ. Rázompusztán például 6—10 nappal előbb vetnek, mint a dankópusztai üzemegységben. Oka, hogy Rázompusz- ta talaja barna, mezőségi vályogtalaj, míg Dankópuszta erősen kötött régi agyagtalaj. A vetést CPC—6 típusú pneumatikus szemenként vető vetőgéppel végezték. Ügyeltek arra, hogy a magvak a megkívánt mélységre, az optimális határérték viszonyai között 7—10 centiméter mélységre kerüljenek. Ari sem tévesztették szem elől, hogy a fajtáknál öntözéses viszonyok között 28— 30 ezer tőszámmal érhető el a legjobb eredmény. A növényápolásnál arra a következtetésre jutottak, hogy a vegy szerezett területeken is szükséges és érdemes a sorközök kultivátoros művelése főleg muharirtás szempontjából. Különösen azokon a Uj taggal gazdagodott a DUTRA erőgépcsalád. A Vörös Csillag Traktorgyárban elkészült a DUTRA STEYR 110 nullszériája. Az új 110 lóerős erőgép felépítésében hasonlít a mái közismert D—4—K traktorokhoz. Teljesítőképessége a Steyr-motor miatt azonban messze felülmúlja azokat.
