Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

ancvi. évfolyam. 279. szám ÁRA 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 2, KEDD LATONK TARTALMÁBÓL« Nincs rá keret? (A oldal) Nyílt levél Ráckevére (5. oldal) Marseille-! jelentésünk (7. oldal) Gyorslista a lottó tárgynyeremény­sorsolásáról f3. oldal) Európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak meg felelően ez év december elején Moszk­vában a Bolgár NépLöztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetői­nek találkozójára kerül sor, amelyen véleménycserét folytatnak időszerű nem­zetközi kérdésekről. Kádár János elvtárs vezetésével elutazott a magyar küldöttség Moszkvába Képünkön: Kádár János elvtárs Biszku Béla elvtárstól búcsúzik a Nyugati pálya­udvaron. Mellettük Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. (Bozsán Endre felvétele) Kadar Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével hétfőn dél­előtt elutazott a magyar kül­döttség az európai szociálist? országok párt- és állami ve­zetőinek moszkvai találkozó­jára. A küldöttség tagjai: Tock Jenő. a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja és Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, a Központi Bi­zottság tagja. A küldöttséget a Nyugati­pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára. Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Poli­tikai Bizottság tagjai. Aczél György, a Központi Bizottság titkára. Benkei findrás bel­ügyminiszter, Péter János külügyminiszter és dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Nguyen ThS Binh külügyminiszter-asszony Budapestre érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi korma nyának külügyminisztere Pc *er János külügyminiszter meghívására hétfőn baráti lá­togatásra Budapestre érkezett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében lévő szeme lyiségek fogadására a Ferihe gyi repülőtéren megjelent Pt tér János külügyminiszter es a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Dél­vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője és Hoang Lu- ong, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövete is. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnö­ki Tanács a beszámolót tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszon­ötödik évfordulójára felsza­A betegségi biztosítást érintő, jelenleg még érvé­nyes jogszabályok kiadásá­nak ideje, vagyis 1955 óta a társadalmi és gazdasági vi­szonyokban jelentős változá­sok történtek, ezért vált szükségessé e rendelkezések módosítása. Az 1970 január 1-én életbe lépő törvpnyére- jű rendelet, s az ahiioz kap­csolódó kormányrendelet és SZOT-szabályzat elsősorban a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjait érinti. A tsz-tagok eddig a helyi tár­sadalombiztosítási ügyviteli szervvel kötött önkéntes megállapodás alapján része­sültek társadalombiztosítás­ban: a törvényerejű rende­let most rájuk is kiterjeszti a kötelező betegségi biztosí­tást. A kormányrendelet a biz­tosításra kötelezettek köré­nek meghatározásakor abból az alapelvből indul ki, hogy a munka-, vagy a szövetke­zeti tagsági jogviszonynak együtt kell járnia a társada­lombiztosítási: jogviszony­nyal, függetlenül a munka­bér összegétől. Ezért a biz­tosítási kötelezettség elbírá­lásánál megszűnik a havi 250, illetve a napi 10 forin­tos alsó bérhatár. Csupán a bedolgozóknál maradnak ér­badulási jubileumi em­lékérmet alapított. A jubi­leumi kitüntetéseket 1970. áp­rilis 4 alkalmával az Elnöki Tanács azoknak adományoz­za, akik a független, szabad és demokratikus Magyaror­szág megszületéséért és meg­erősödéséért, a szabadságért, a demokráciáért és a Szocializ­* * vényben a bérhatárra vonat­kozó rendelkezések. Most egységesen szabá­lyoznak olyan társadalombiz­tosítási kérdéseket, amelyek elbírálása eddig nem volt egyértelmű. Azokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb — például megbízásos jogviszony alapján rend­szeresen dolgoznak, január 1-től egyértelműen kötelező a betegségi biztosítás. Eddig a biztosítási kötelezettséget a Munkaügyi Minisztérium­mal és a Pénzügyminiszté­riummal kötött megállapo­dás alapján bírálták el. Szá­mukra a SZOT-szabályzat azt is megjelöli, hogy a munkavégzést akkor keli rendszeresnek tekinteni, ha ugyanannál a munkaadónál a munkakörre megállapított havi munkaidőnek legalább felét ledolgozzák. Eddig a biztosítás nem ter­jedt ki azokra a bélyeglapos ■mezőgazdasági munkaválla­lókra, akik munkaviszonyu­kon kívül legalább öt hold mezőgazdasági ingatlanon, /agy legalább egy hold gyü­mölcsösben önállóan gazdál­kodnak. Ezt a kizáró ren­delkezést az új kormányren­delet már nem tartalmazza, így 1970 január 1-től rájuk is kiterjed munkaviszonyuk musért vívott küz'ieitxr.be» kimagasló érdemeket szerez­tek. Az Elnöki Tanács »ód ~í- totta a dolgozók betegségi biz­tosításáról szóló 1955 év JÖ. számú törvényerejű reif 'ft egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgya». alapján a társadalombiztosí­tás, függetlenül attól, hogy mekkora földterületen foly­tatnak önálló gazdálkodást. A jogszabályok eddig is egyértelműen kimondták, hogy a munkaadó által fog­lalkoztatott saját családta­gokra csak abban az eset­ben terjed ki a társadalom- biztosítás, ha a munkaadó és foglalkoztatott családtagja között munkaviszony létesül. Az azonban tisztázatlan: volt, hogy a munkáltató ház­tartásában dolgozó családtag milyen esetben tekinthető munkaviszonyban állónak. Az új kormányrendelet most kimondja, hogy a munkaadó­val egy lakásban lakó, kö­zös háztartásban dolgozó gyermekére, unokájára, szü­lőjére, nagyszülőjére — a heti 30 órai munkaidő el­érése esetén is — csak ak­kor terjed ki a társadalom- biztosítás, ha az illető csa­ládtag a szakszervezet által látíamozott munkaszerződés alapján végez munkát. To­vábbi feltétel, hogy az ille­tő a munka felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges szolgálati idővel ren­delkezzék. A munkáltató há­zastársára, vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biztosítás. M A szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszeréről, i a termelési tanácskozásokról, I a iakosság ellátásáról tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A többi között megtárgyalta és elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amelyet az elnökség a kor­mány elé terjeszt a szocialis­ta brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A szocialista brigádveze­tők áprilisi országos tanács­kozásán sokan kérték az el­ismerési rendszer megvál­toztatását, sürgették a haté­konyabb erkölcsi és anya­gi elismerést. Ennek szük­ségessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozásán is felmerült. A SZOT elnökségének tervezete szerint a szoci­alista brigádmozgalomban meg kell teremteni az erköl­csi és anyagi elismerés egy­ségét, s hosszú távon is megkülönböztető elismerési perspektívát kell nyújtani a szocialista brigádoknak. Az előterjesztés szerint a ki­tüntetések újabb, magasabb fokozatait is bevezetnék, s egyes fokozatokból felfelé kötelezővé tennék az anyagi jutalmazást is. A SZOT elnöksége a mű­szaki konferenciák, a ter­melési tanácskozások és a munkaértekezletek helyze­tét is megvizsgálta. Az el­nökség helyteleníti, hogy a termelési tanácskozásokat és egyéb munkaértekezlete­ket általában központosítva, tehát nem kis termelői egy­ségenként tartják. A sajátos helyi feladatok intézésébe jobban be kell vonni a dol­gozókat. A demokratikus fó­rumok szerepe gyakran for­mális, az esetek többségé­ben csupán tudomásul ve­szik a döntéseket. Az elnökség megbízta a SZOT illetékes osztályait, hogy a műszaki konferen­ciákat, a termelési tanácsko­zásokat és munkaértekezle­teket szabályozó kormány- és SZOT elnökségi határozat módosítására dolgozzanak ki előterjesztést. Az elnökség azt is meg­vizsgálta, hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jö­vedelmek. a fogyasztói árak. milyen volt az áruellátás. Az év első kilenc hónap jában a szocialista ipar 3, az építőipar 7,3 százalékki több embert foglalkoztatót mint a múlt év azonos ide szakában. A túlórák tavaly: csökkenése nem stabilizáló­dott: 1969. első háromnegye­dében ötmillióval több túl­órát használtak fel az álla­mi iparban, mint tavaly ilyenkor. A lakosság készpénzbevé­tele 9,8 százalékkal haladta meg a múlt év első három­negyed évit, a növekedés üteme gyorsabb volt, mint az előző esztendőben. Gyor­sabban nőtt a tavalyinál a lakosság megtakarítása is, a takarékbetét-állomány uz idén kilenc hónap alatt 4,6 mil­liárd forinttal emelkedett. A kifizetett munkabérek a szo­cialista iparban a tavalyi­nál ugyancsak gyorsabban, 7 százalékkal nőttek. Viszony­lag jelentős változás, hogy a bérnövekedés nagyobb rész­ben az átlagkeresetek emel­kedéséből és nem a létszám- növekedésből származik. Az előző években fordított volt ez az arány. Az átlagkere­setek gyorsabb növekedése főleg a túlórák elszaporodá­sával magyarázható. A kiskereskedelmi árak 1,5 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint a múlt év azonos időszakában, az ár­emelkedések azonban a for­galomban levő áruknak csak körülbelül 30 százalékát ■ ■'-intették, így bizonyos cik­kek ára az említettnél jóval ■ agyobb mértékben emelke­(Folytaáw » X «Maira) máG MOLtTÁAjAt, tGnsÜLjmKl

Next

/
Oldalképek
Tartalom