Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-10 / 260. szám
lftöO. nwamber *Ä. RELET-MAGYARORSZÄO 8. ©Ma! 1,11 ■- ' a üuim w" — -I■ j I ' j ' ■' A háztájit is lehet korszerűsíteni Nemrégiben hozták nyilvánosságra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak azt az intézkedését, hogy a háztáji kocaállomány növelése érdekében bevezetik az úgynevezett tör- lesztéses kocaakciót. A megyei aliatíorgalmi és húsipari vállalatok a közös gazdaságokkal történt előzetes megállapodás szerint kiválogatják a tsz-eknél hizlalásra leszerződött sertések közül a' to- vábbtenyésztésre alkalmas egyedeket. Ezeket adják át a háztáji és egyéni gazdaságoknak, kilónként 22 forintos áron. Ugyanennyit kap a tsz az átadott kocasüldőkért. Az akcióban részt vevő háztáji és egyéni gazd óságok 1970. november harmincadikéig, természetben téríthetik meg az átvett süldő vételárát. * Segíti a háztáji termelést az is, hogy országosan ötezer vagon baromfitáphoz juthatnak a kistermelők. A tápot csei ©takarmányért kaphatják a terményforgalmi vállalatoktól. Akinek nincs cseretakarmánya, az pénzért vehet a vállalattól. Mindkét intézkedésben az a törekvés jut kifejezésre, hogy az állami gazdaságok és a tsz-ek nagyüzemi termelésének lehető legerőteljesebb fejlesztésével egyidejűleg hasznosuljanak a háztáji és a k gítu gazdaságok termelési le' 'őségéi is. Népgazdasá- g’ érdekei megkívánják, hogy ne csökkenjen tpvább, hanem növekedjék ne csupán a nagyüzemi, hanem a háztáji állatállomány és termelés is. Ezért van előkészületben néhány további gazdaságpolitikai intézkedés is, amely fokozza a háztájiban a termelési kedvet. Addig is, amíg az ilyen hatású rendelkezések napvilágot látnak, minden termelő- szövetkezetnek módja van serkenteni a háztáji termelést. Ez az év kimagasló eredményeket hozott a mezőgazdaságban. Nem csak a búza, hanem — most már világosnak látszik — a kukorica és a cukorrépa is nagy termést adott, illetve ad. Bőven van szálas takarmány is. Ilyen körülmények között szinte sehol sincs akadálya annak, hogy különféle jó megoldásokkal előmozdítsák a háztáji gazdálkodás eredményeinek javítását. Százával vannak már jó példák arra, hogy miképpen lehet érvényesíteni a gyakorlatban azt a helyes szemléletet, amely szerint a közös és háztáji egymással szerves egységet alkot. Ahol ez a felfogás uralkodik, ott nem feledkeznek meg' arról, hogy a háztáji állatok megfelelő takarmányozásáról is gondoskodni kell. Amikor takarmánymérleget készítenek, ugyanúgy számításba veszik a háztáji állományt, mint a közösben lévőt. Törődnek azzal is, hogy amennyire lehet, megkönnyítsék a háztáji állattartást. Segítenek beszerezni olyan kisgépeket, egyéb felszereléseket, amelyek legalább részben megszabadítják az elavult munkamódszerektől' a háztájiban dolgozókat. Korszerűsíteni nem csak a nagyüzemeket lehet, hanem a háztáji gazdálkodást is. S-bevált, új termelési eljárások is alkalmazhatók benne. Jól teszik azok a szövetkezetek, amelyek ennek érdekében szakembert bíznak meg a háztáji gazdaságok szakmai segítésével. Ez a megoldás egyébként azért is elismerést érdemel és példamutató, mert hozzájárul a tsz-tagok szak- képzettségének növelése mellett az állategészségügyi követelmények betartásához is. Mind nagyobb teret hódít a háztájiból kikerülő áruk szervezett, közös értékesítése. Ennek az előnye nem merül ki abban, hogy időt takarítanak meg, s esetenként jobb árat érnek el általa a tsz-tagok. A mezőgazdasági termelésben mind nagyobb lesz az áruk szabványainak, egyöntetűségének a szerepe, ami nem csak az export-, hanem a belföldi árakban is kifejezésre int. Sokféle lehetőség van a háztáji termelés, gazdálkodás fejlesztésére, korszerűsítésére. Erre törekszik az állam, ez az érdeke a tsz-tagságnak, a kisegítő gazdaságok tulajdonosainak, s tsz-eknek is. S a termelőszövetkezetek igen sokat tehetnek ennek a közös érdeknek a szolgálatábanG. A pálmákért és tervezője Elek Emil felvétel Háziasszony foghat a kötényében ilyen gyöngéden kis- csibét. anya viszi ilyen féltve a kisdedét, ahogyan ez a fia- tál, diákos küíséjÚ za utánunk a makettet. Egy budapesti építészeti kiállításon történt- Amint felfedeztük a nyíregyházi Sza- bolcs-szálló makettjét, azonnal megkértük a rendezőséget. engedje meg, hogy kivigyük az udvarra, a napra és lefényképezzük. Még le sem vettük az átlátszó műanyag- bórát az apró játékházacská- ról, máris megjelent és aggódva kérdezte, hóvá visszük. Ajánlkozott hogy majd ő. Miközben kísértük, bemutatkozott: Verebi Sándor, a Kereskedelmi Tervező Iroda építészmérnöke, Imró Gábor főmérnökkel együtt ő tervezte a már épülő szállodát, melyet 1971-ben népesítenek be e!őL szpr vendégek, de már idén é>- végére tető alatt lesz. Mit mond a „megfagyott zene'' művésze alkotásáról? Azt mondja, hogy szerinte a korszerű dolog a hetvenkét szoba egv- és kétágyasok, melyeket ntár a modern bútorokkal vajó összhangban terveztek meg. Nagyon rangosnak mondja a 500 személyes étteremet is, moly ben akár államfőket le- ■ hét fogadni, de ez sem fő dolog. A 80 személyes presszó szerelte hosszabb időre meg- o'dja a városközpont hullámzó embertömegánek pillanatnyi pihenőjét és centruma lehet a beszélgetni kívánóknak De ilyen van máshol is. A fő dolog, amire felhívja figyelmünket — európai különlegesség —, a 240 vendéget befogadó pálmakert. Ilyen kevés van eddig, ez a legeredetibb. Majd a nyíregyháziak megtanulják — mondja —, milyen kellemes dolog és kulturált vendéglátást biztosító, ha a szeszélyes időjárásban a pálmákért tető alatti részébe húzódhatnak hűvös Időben. Ezt el is lehet zárni. Ki sit melegebb idő: kinyíljék. Még tavaszabb: kijjebb lehet ülni, szélvédett, de napos asztalokhoz. Jön a kánikula: ki-ki igénye szerint benn hűsölhet az árnyékos belső asztaloknál. Vagy kinn, a teraszos rész legvégén, ernyők alatt, mintha strandon |gp«yp Ab árnyalt igényekhez való ilyen igazodás a vendéglátás és egyáltalán a modern építészet egyik fontos eleme Azzal búcsúzunk, hogy a ■ építész megszabta keretek között talán a vendéglátás dől gozóit is kulturáltabb kiszolgálásra, emberekkel jobban törődő munkára ösztönzi az épület adta sokféle lehetőség. A hat nagyecsedi a fővárosban dolgozik. Hazautazásuk alkalmával gyakran italosak, részegek. Közülük Gyarmati Gyula 37 éves segédmunkással szemben botrányos részegség miatt már többször is intézkedett a rendőrség, de a többiek sem voltak ismeretlenek az ingázók „fekete" vonatának kísérő személyzete előtt. Június 14-én valamennyien részegen szálltak fel a Józsefvárosi pályaudvaron. Alaposan felszerelték magukat italokkal tele üvegekkel, gaz ivást a vonaton is folytatták. Gyarmatinak nem volt menetjegye. Amikor a jegy vizsgáló felhívta, hogy fizessen vagy igazolja magát, — Gyarmati egyikre sem volt hajlandó. A jegyvizsgáló ezért — a rendeleteknek megfelelően — ki akarta zárni őt az utazásból. Gyarmati — és a szöpárErről már tapasztalata is van : (i tervezte a már megnyílt két OMNIA-helyiséget is Nyíregyházái'., a kávékereskedeíem megrendelésére. Már látta működésben a kávézót is, a drink bárt is és amit el akart velük, belső berendezéssel érni, az véleménye szerint megvalósult. bajban segítségére siető Oláh Béla 39 éves segédmunkás — drasztikus szavakkal illette a kötelességét teljesítő jegy vizsgálót. A vitába Pataki József 29 éves segédmunkás is beavatkozott és Oláh Bélával ütni kezdték egymást. Az első ütések nyomán a többiek is verekedni kezdtek. Pataki boxert vett elő és leütötte ifj. Oláh Bélát, A tettlegesség pillanatok alatt tömegverekedéssé fajult. Az utasok rémülten menekültek a kocsiból, a nők visítoztak. Nagy volt a riadalom. Valaki értesítette a vonaton szolgálatot teljesítő rendőröket. Azok gyorsan megérkeztek és felszólították Gyarmatiékat, hogy hagyják abba a verekedést. Többen abba is hagyták, de csak azért, hogy a rendőrökre támadjanak. Azok B gumibcrtr A tárgyalóteremből Botrányt okoztak a „fekete TÍZÉVESEK a mozgó „művelődési hozok" Négyszázezer látogató — Könyv, film, Tíz évvel ezelőtt indult el első útjára a Nyírség útjain a művelődési autó. Korábban parasztszekérrel, motorkerékpárral, biciklivel járták a távoli tanyákat, kis települése két a könyvtárosok, filmvetítők. A FA 90—44-es rendszámú kisbusz — a megye' könyvtár kocsija — 1959. május 23-án indult el próbaútjá- ra, ismerkedni a szabolcsi tanyavilággal, ahol több mint 83 ezren élnek 1350 településen. De az igazi népművelés — a hármas munka: könyvkölcsönzés, játékfilmvetítés, ismeretterjesztő előadások és ismeretterjesztő filmek rendezése az eldugott vidékeken — 1959 őszén kezdődött. A kezdet: 325 olvasó Egyetlen autó 894 kötet könyv, 325 olvasó, 72 játékfilm vetítése — 21 tanyai település — ezek az adatok jelzik az első évet. Később egy ről hatra gyarapodott a megyében a művelődési autók száma, s plusz három gépkocsi is alkalmanként részt vesz a tanyák kulturális gondozásában. Tíz év múltán 14 ezerre emelkedett a tanyai olvasók kezébe került könyvek száma, s csak éves viszonylatban 116 ismeretterjesztő előadás, több tucat filmvetítés fűződik a mozgó művelődési házakhoz. 10 év alatt több mint 400 ezer szabolcsi ember részesült a művelődési autók által nyújtott kulturális szolgáltatásokban. Hetvennégy tanyai települést látogat 2—3 hetenként a kilenc művelődési autó. A tanyai lakosság 30—35 százalékát tudják ellátni olvasnivalóval. filmmel, alkalmi ismeretterjesztő' előadásokkal. Tanyanapokon és íróolvasó találkozókon is ott vannak a művelődési autók és a mozgó könyvtárosok, ö! végzik a tanyák és kistelepülések letéti könyvtárainak fel- frissítését is új könyvekkel A két nagytanyás járás a nyíregyházi és a nagykállói is élénk forgalmat bonyolít le. Hozzávetőleges számítások szerint egy-egv mozgó művelődési ház a 10 év során olyan utat tett meg, mellyel valamennyi megkerülhette volna az Egyenlítőt. A tanyák közül 19-ben még aggregátorral vetítenek, s a művelődési autó géokócsive- zetője az aggregátorkezolő és mozipénztárós, az autós könyvtáros a moziüzemvezelő. 1968-ban 40 ezren nézték meg a tanyai filmvetítéseket. írók, költők a tanyavilóiiban Nem kis feladatot látnak el a mozgó könyvtárak a tanyai lakosság szakkönyvellátásában. Ezeken a kis településeken nincsenek termelőszövetkezeti vagv egyéb mezőgazdasági kézikönyvtárak, mint a nagyobb helyek tsz-központ- jaiban. s ezt, valamint a továbbtanulók és speciális érdeklődésűek olvasmányait, esetleg a könyvtárközi kölcsönzés útján az ország bármely könyvtárából az autós könyvtáros segítségével kaphatják meg a tanyákon élő emberek Az évek során azonban a hármas funkció — kölcsönzés, filmvetítés, ismeretterjesztő rendezvény — tovább bővült. A mozgó műve’ődési hgzak dokumentációs, képzőelőadás, tárat művészeti, történeti tárlatokat is vándorolta!tak a szabolcsi tanyavilágban. Különböző fényünnepélyeken, tanyanapokon, író-olvasó talál hozókon pedig gondoskodtak a megyei előadók, szereplők helyszínre utazásáról is. Sokirányú munkájuk mellett özek a gépkocsik bonyolítják le a megye könyvtáraiból az olvasás során megrongálódott és bekötésre, javításra szoruló kötetek beszállítását' a megyei könyvtár kötészetébe. Csak az elmúlt évben 11 ezer kötet könyvet szállítottak a kötészetbe, melyek 90 szó- 'déw kát gondos kezek '.sir ót d- kalmassá tették a kölgs-'i > ~re. Indokolt fejlesztés Szabolcsban még lv> -ú évekig nagy feladató'; vk ok a művelődési autó1' n. hisz még a jelenlegi és a tízéves fejlődés ellenére is a lanvai lakosságnak mintegy egy harmada részesülhet ilyen módon kulturális ellátásban. A települések, az útviszonyok, a közlekedési hálózat fejlődése mellett is még évekig megfeszített feladatok várnak a munkájukat délután ke?dő és kégő este. sőt éjjel befejező, örökösen utazó autós könyvtárosokra, és a technikai személyzetre. További korszerűsítésük, új és az igényeknek, a sajátos népművelési céloknak még inkább megfelelő speciális gépkocsipark kialakítása nagyon indokolt a távlati fejlesztést illetően is Vitamin télre l\agy termés sárgarépából és káposztából megyénkben Emelkedett a zoldfözelékfélék fogyasztása megyénk területén is az utóbbi években, figyelembe véve a megnövekedett keresletet, közel 1500 vagon vegyes zöldségfélére kötött a MÉK áruértékesítés: szerződést a termelőszövetkezetekkel és az ÁFÉSZ-ekkel. Legnagyobb mennyiségben természetesen a tájjellegnek megfelelően a kései zöldségfélékre, káposztára, sárgarépára, petrezselyemgyökérre. Kisebb mennyiségben hajtatott zöldfélékre is kö- ..... vonaton jukat voltak kénytelenek használni a megvadult részegekkel szemben. A rend úgy- ahogy helyreállt, s Füzesabonyban leraklak a botrányokozók közül -hármat a vonatról, A másik három azonban folytatta- Üvegekkel és késekkel támadtak egymásra, s a rendőröknek ismét közbe kellett avatkozniuk. A nyíregyházi megyei bíróság hirdetett ítéletet az ingázók vonatait feketévé tevők ügyében. Gyarmatit tíz, a fiatalkorú T. G.-t hat. Szalad Áron 36 éves segédmunkást nyolc hónap, Patakit egy év szabadságvesztésre, a büntetett előéletű Tóth Áron 46 éves segédmunkást egy év és két hónap, Oláh Bélát pedig egy év börtönre büntette a bíróság. Tóthot, Oláht és Patakit egy évre a köz- ügyektől is eltiltotta. Az ítélet jogerős. töttek szerződést néhány ler- nielőszöyetkezettel, így a nyíregyházi Dózsával, a ti- szalöki Petőfivel, vencsellői Szabadsággal, valamint a ti- szanagyfalui Uj Élet Termelőszövetkezettel. A szerződésekkel lekötött zöldárumennyiség elsősorban Nyíregyháza és Záhony ellátására elegendő. Nyíltak azopban boltjaik a nyár folyamán a megye több községében, s ezeket is számításba vették, amikor felmérték a szükségleteket. Néhány éve nem sikerül annyi vöröshagymát felvásárolni a megyében, mint amennyit ,a lakosság elfogyaszt. A termelők idegenkednek a vöröshagyma termesztésétől annak ellenére, hogy egyes termelőszövetkezetek — mint például a dombrádi Vörös Csillag és Kossuth Tsz — jó termést értek el. A zöldségfélék közül lóként a nyáriakból a kedvezőtlen időjárás következte ben csak közepes termés ért be. Viszont igen jó a termés sárgarépából és fejes káposztából. Ezekből néhány közös gazdaság, mint a kéki Búza kalász és a demecseri Kossuth Tsz 150—200 mázsát takarít be. Mintegy 200 vagon fejeskáposzta-felesleget a demecseri savanyító üzem ben tartósítanak. 700 vagon vegyes zöldséget vásárolták fel eddig, a tervezettnek ötven százalékát. A kései termésüek átvétele a hónap elején kezdődött, így várható, hogy a szerződéssel lekötött mennyiség meg is termett a gazdaságokban és mielőbb a MÉK raktáraiba Pel he Ferenc szobor Tiszává svár i bon Vasárnap délelőtt Tiszavas- váriban, a művelődési ház előtti téren ünnepélyesen leleplezték a község nagy szülötte, Pethe Ferenc mellszobrát. a napokban elhunyt Borics Pál szobrászművész alkotását. Pethe Ferenc, a magyar mezőgazdasági tudományok úttörője Tiszavasvá- riban született 1783-ban. Tanulmányait az általános iskola befejezése után a debreceni kollégiumban végezte, majd holland egyetemen teológiát tanult, de figyelmét elsősorban a természeti, ezen- belül a mezőgazdasági tudományok kötötték le, s munkásságát e téren fejtette ki. Amikor hazajött, a Keszthelyi Gheorgikon tanára lett. Igen jelentős volt matematikai és nyelvújítási tevékenysége. Legmaradandóbb alkotása. a Pallérozott mezei gazdaság című műve 1805-ben látott napvilágot. A községi művelődési házat és az egyik általános iskolát róla nevezték el, s szobrot is állítottak a tudósnak. Az ünnepségen Lévai Sándornak, a községi tanács vb elnökének megnyitója után Hosszú László, a helyi állami gazdaság igazgatója mondott beszédei, méltatva a mezőgazdasági tudós ‘ életét, munkásságát. Ezt követően egy kisméretű Pethe- szobrot nyújtottak át a Pethe Ferenc iskolának. Ezt a művész ajándékba készítette, és személyesen akarta átadni, erre azonban hirtelen bekövetkezett halála miatt nem kerülhetett sor. Az állami és társadalmi szervek, megkoszorúzták a szobrot, majd a múzeumban megnyitották Borics Pál szobrászművész emlékkiállítását. A tárlaton a művész 55 szobrát és 12 plakettjét mutatják be a tisza- vasvári közönségnek. \ kiállítást Hunyadi József műze- om igazgató nyitotta meg. k. i. kerül.
