Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

tW9. november 22. KELET-MAGYARORSZAO s. old«; A beregi iskolagondokról Megjegyzések egy tanácsülés napirendiéhez MÁRIS MEGÉRTE... A megnagyobbodott esengeri közős gazdaság első éve Ez év áprilisában egyesült az üzemegységek igényei A megszokott iormák sze­ront is beszámolhatnánk egy járási tanácsülési napirend­ről. Az eredményeket és a problémákat feltáró jelentés őszinte, szépitgetést nem is­merő hangja némi meditáci­óra késztet. A Vásárosnanié- nyi Járási Tanács legutóbbi, november 21-i ülésén az ál­talános iskolai oktatás sze­mélyi és tárgyi feltételeinek és. tartalmának korszerűsítése szerepelt. A hivatalos megfo­galmazás azonban nem fedi a teljes valóságot. Miről van szó tulajdonkép­pen? A beregi rész iskola- hálózata az évek során ta­pasztalható fejlődés ellenére is sürgős, helyi, járási, me­gyei. sőt országos támogatást vár. Az adatok azt mondják, az idei tanévben 149 tante­rem áll rendelkezésre a járás iskoláiban, s ebből 16 nem felel meg a követelmények­nek. Egy tanteremre 39,8 ta­nuló és 1,4 tanulócso­port jut. Akik ismerik a megyei helyzetet, tudják, hogy ez a többi járáshoz vi­szonyítva nem lenne rossz arány. Mégis tetéződik • a probléma: az osztálytermek ötven százalékát váltott ta­nítással használják. Hogy á beregi iskolaprob- lámák nem „megsimogatva” „sarkítva” kerültek a tanács­ülés elé, azzal a járás köz­oktatási életének irányítói és társadalmi munkásai a változtatás erőteljesebb sürgetését szavazták meg. Nincs is értelme el­bújtatni a problémákat, amikor a tárgyi feltételek mellett még égetőbbek a sze­mélyi gondok. A járás neve­lői ellátottságára jellemző, hogy az idei tanévben is kénytelenek voltak az okta­tási szervek tizenhat képesí­tés nélküli nevelőt munkába állítani. Jelenleg a járás is­koláiban a tavalyi huszonki­lenc helyett 'harminchárom képesítés nélküli nevelő dol­gozik. Természetesen ez a helyzet kihat a közösségi, az értelmi nevelés, az oktató- nevelő munka minden terü­letére csökkenti a már elért er-'-1"- veket. Sajnos a pe­dagógusok pályázati rend­szere kedvezőtlenül érintette a mostoha közlekedési viszo- nvok között élő járást. Ösz- szos-n negyvenhat állást hir­dettek meg — egy óvónő, húsz tanító tizenkilenc szak­tanár. három napközis neve­lő. két pvűgypedngósns és eev népművelő munkkörre — azonban mindössze öt je­le ' ező akadt. Adva hát a gondok meg­oldásának egvik legfontosabb nvitia: Beregben is többet, sokkal többet kell tenni a pea-trópusok lakás- és mun- kcköt-ülményeinek javítása - éri Egészséges kunkorrenciát kelt teremteni más ked­vezőbb járásokkal, megyék­kel szemben, különben még hosszú évekig küszködhetnek a pedagógushiánnyal, a gye­rekek szakrendszerű oktatá­sával, végső soron a fizikai dolgozók gyermekeinek jobb tanulmányi gondozásának ne­hézségeivel. Különösen nem kielégítő a helyzet Beregda- rócon, Csarodán, Gelénesen, Gemzsén, Gulácson, He­tén, Lónyán, Mátyus­ban, Márokpapin, és Tákos községekben. Helyesen fogalmazta meg a tanácsülés, hogy „Községeinknek arra kell törekedni, hogy óvoda, napközi otthon, új tantermek, szolgálati lakások építésével segítsük a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek ja­vítását.” Ez igy igaz és kö­vetendő is. De úgy érezzük, ennél is több, nagyobb a tennivaló a beregi részen. Egyszerűen ki kellene lépni a beidegződött gyakorlatból, amely a szolgálati lakások juttatásában véli a maximu­mot nyújtani a pedagógusok­nak. Ez is kell, ahol ez je­lenti egyelőre a maximális lehetőséget. De a falusi pe­dagógusok letelepítése ennél szélesebb, nagyobb feladat. Állhat ez a községgel kö­tött letelepedési szerződés­ből, vissza nem fizetett köl­csönökből. vízvez-'l ékes la­kásokból, állandó korszerű­sítésekből, a szűkmarkúság feloldásából minden vonat­kozásban. * Mindezt helyi, járási ha­tározatokkal el lehet ugyan indítani, de a megvalósulás nem csv járás, nem a me­gye egyik zugának ügye. Kö- -'ös szabolcsi ügv ez az ál­talános megvei iisven belül pedig sajátos beregi gond. Páli Géza A nagyhalászi Petőfi Ter­melőszövetkezet „Tyereskova” ifjúsági szocialista brigádja idén megnövekedett létszám­mal még nagyobb tettek va­lóra váltását tűzte célul. S most már megállapíthatjuk: jó helyezésük van a megtisztelő cím újabb elnyerésére. A brigád szinte egész év­ben ott volt és nagy szor­galommal dolgozott, ahol szo­rított a munka. Fő feladatuk azonban a gyümölcsösben adódó teendők végzése. Nagy­szerű eredményt értek el ott is. Kezdetben úgy látszott, sok külső munkaerőre lesz szükség az almaszürethez és a további munkához. Végül a nyolcvanfős ifjúsági brigád csak kevés segítséggel, de kifogástalanul tett eleget a nagy munkának. 160 vagon a esengeri Lenin Tsz-szel a komlódtótfalui—csengersimai és a nagygéei közös gazda­ság. Április második feléről lévén szó, nem volt-e kései ez a „többes házasság”? Mi­képpen töltötték el az első közös évet, van-e és miben eredmény, vagy gond és mi­lyen feladatok várnak meg­oldásra? Erről beszélgettem a esengeri központi irodá­ban Szabó József párttit- kár-elnökhelyettessel. Far­kas Lajos főkönyvelővel és Szilágyi Béla főkönyvelő-he- lyettesseL Többet kaptak a gyengék is Annak idején a nagygéei tsz részéről kezdeményezték az egyesülési tárgyalásokat. Készséggel kapcsolódott eh­hez a Komlódtótfalu—Csen- gersima kettős is, mely köz­ségek már korábban egye­sítették szövetkezeti erőiket. Abban mindegyik fél részé­ről egységes volt az állás­pont, hogy a Csengerrel va­ló „házasság” nagyon ígére­tes. Dehát mikor? Tavasz- szal vagy ősszel? A tavaszi egyesülés mellett döntöttek. A két gyenge tsz-ben át­lag 14 forint körüli előleget adtak havonta munkaegy­ségenként A esengeri Le­ninben 30 forint nyolcvan százalékát — garantáltan. (A visszamaradt húsz száza­lékot év végén rendezték). Az egyesüléskor döntés szü­letett arról, hogy a tótfalui —simái és a géci tagságnak almát szedtek le és „moz­gattak tovább.” Az export­arány meghaladta a 80 szá­zalékot. Az alma terven fe­lül mintegy hárommillió fo­rint pluszt juttatott a közös kasszába. • Tekintélye van a fiatalok szocialista brigádjának. Szin­te már megszokott mondás és vélemény a tsz-tagok kö­zött: „Ha mi nem bírjuk megcsinálni, vannak fiatalok, ők segítenek.” A brigád tagjai az ered­ményekben gazdag nyári munkák után télen tanulnak A tsz vezetősége ebben is segíti őket. Szakmai tovább­képzésre készülnek: növény- védelmi és kertészeti tanfo­lyamot végeznek. Kovács Sándor párttifkár Nagyhalász is négy hónapra visszame­nőleg megadják a 30 forint nyolcvan százalékát. — Arra számítottunk, ezt az áldozatot előlegezzük, az egyenlő színvonal kialakulá­sa érdekében. S a számítás bevált. Az idén kiadott elő­legezés máris felülmúlta a három szomszédos falu ré­szére az előző évi teljes részesedést. De hozzá plusz­ként minden dolgozó tag 100 forint előleg után 3 ki­ló búzát. 1—1 kiló árpát, il­letve burgonyát is kapott. Ezek értéke száz forinton­ként további 13 forinttal növelte az eddigi keresetet. Nem mentek el a volt elnökök Az egyesülésekkel a kö­zös terület mintegy nyolc és fél ezer holdra, a tagság száma közel ezerre növeke­dett. — A termelésszervezést úgy alakítottuk, hogy min­degyik szövetkezeti falu kö­zös határa, vagyis az ott tör­ténő gazdálkodás egy-egy üzemegység legyen. Vezetői­nek a volt elnökök marad­tak meg — nem mentek el. így maradt meg Szegedi An­tal Gécen, Dudás László Tótfaluban. Hasznosítsák ed­digi tapasztalataikat. Sima is kapott egy üzemegység­vezetőt. — A könyvelők Csenger- be jöttek, mivel itt alakult ki a központi iroda. De min­den faluban van egy-egy állandó adminisztrátor, aki­nek feladata a tagság sür­gős ügyeinek helyben való intézése. Szinte hihetetlennek tet­szik, hogy a gazdaságilag egyesült négy községnek mindjárt az első esztendő­ben sikerült a terveket tel­jesíteni. Sőt. A szántóföldi növénytermesztés 16 milliós előirányzata előreláthatólag 3 millió plusszal gyarapo­dik. Legalább ugyanennyi többletet ígér az állatte­nyésztés. A gyümölcsösök, után körülbelül tízmillió forint többletbevétej mutat­kozik. Beruházásokra a közös kasszából 8,5 milliót szán­tak ez évben. S már való­színű, hogy 10 millión felül alakul. Jelentősebb részéből (7 millió forint) gépesítenek Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai gyár­egységében februárban kezdték meg különböző mé­retű folyadékcsapok, elága­zások gyártását. Havacs László esztergályos négj* gé­pen dolgozik, kiváló ered­ménnyel. Hammel József felvétele nek arányában. A minden tekintetben megnövekedett, erősödött szö­vetkezeti gazdaság előtt na­gyobb perspektíva nyílt a feladatokat illetően is. Meg­kezdték! egy évi 9 200-as ka­pacitású sertéskombinát épí­tését, ami 48 millió forint beruházást igényel, külön 18 millió értékű forgóesz­közzel. Idén négymilliót épí­tenek be, s jövőre készül el a kombinát. — Elképzelésünk van két- százvagonos hűtőtároló épí­tésére is, előreláthatólag het­venkettőben. Nagy fontossá­gú vízrendezés (csatornázás, öntözés kialakítása) kezdő­dik el nálunk a jövő évben. Három év alatt készü] el. Belekerül 30—40 millióba. Folytatjuk a talajjavítást évente kettő-háromszáz hol­don, mintegy egymillió fo­rint értékben. Lényeg:: a tagság; jobbléte Egy kérdés még mindig tisztázásra várt: mit jelent a Csenger melletti másik három falu szövetkezeti pa­rasztságának közvetlen az egyesülés. Mert végered­ményben ez a lényeg. — Évi keresetük a dolgo­zó tagoknak a közösből már idén öt-hatezer forint­tal növekszik. A plafon pe­dig még messze van. Asztalos Bálint LAPSZELEN; Gyár a tsz-ben Érdekes megállapodást irt alá a Budapesti Vegyimű ■ .:!? és az anarcsj Új Élet Terme­lőszövetkezet. A megállapo­dás egyik részeként egy hu­szonnyolc fős kis üzemet mű­ködtetnek Anarcson az igen népszerű Hungária L—2-es vegyszer kis, kilós zacskókba való kicsomagolására. Az L—2-es porozó igen népszerű a háztáji kerlíulaj- donosok között is. Sajnos, ritkán tudnak hozzájutni. Ennek fő oka. hogy a Buda­pesti Vegyiművek létszámá­ból már nem telik egy kis csomagokba „kiszerelő” üzemrész fenntartására. Az anarcsi megoldás tehát nem csak téli munkát ad hatvan embernek, hanem közvetve segíti a kiskert-tulajdonosok védőszeréllátását is. A szerződést kétszáz tonna mennyiségű L—2-es széteső- magolására kötötték. Ameny- nyiben mindkét fél elégedett lesz a munkával, további mennyiségű védőszer kis cso­magokba töltögetését is ter­vezik. A gyárnak az a ter­ve, hogy innen Anarcsról lássa el kis csőm ágú védő­szerekkel az ország egész ke­leti részét. Az anarcsiak négy,, egyenként hétfős brigádban dolgoznak. A csaknem kivétel nélkül női dolgozóknak havi 1300 fo­rint keresetet garantálnak. A munkát az egyik, erre a célra átalakított dohánysi- mítóban végzik már a hét eleje óta. A termelőszövetke­zet ezért az üzemtől külön jelentős összeget kap. Gesztelyi Nagy Zoltán m \ Olvasónk írja: Tekintélye van a szocialista brigádnak J <u „t4-3 ezeréves pép 3. A cselédtörvény A cselédtörvény megalkotá­sát egyre jobban sürgetik a lapok. Megalkotása nem csak a földbirtokosok érdeke, va lójában az egész társadalom igényli, hogy törvényes úton rendezzék a munkaadók és munkások viszonyát. Tisza Kálmán kormánya végül is 1876-ban megalkotja az úgy­nevezett cselédtörvényt. A Szabolcs megyei és Hajdú ke­rületi Közlöny 1876. április 27-i száma nagy örömmel üd­vözli és majd negyed éven át folytatólagosan teljes egé­szében közli is a május 1-én hatályba lépő törvényt. Az ú. cselédtörvény: „TÖRVÉNY­CZlKK A CSELÉD ÉS GAZ DA KÖZÖTTI VISZONY SZABÁLYOZÁSÁRÓL, A GAZDASÁGI MUNKÁSOK­BÓL ÉS A NAPSZÁMOSOK­RÓL” elsősorban a nagygaz­dák. nagybirtokosok érdekei! képviseli és félredobva meg a „szabadság, egyenlőség, testvériség” polgári követel­SZERKESZTETTE: ményeit is, már-már jobbágyi kötöttségeket állapít meg. A cselédek jogait a minimá­lis mértékben — jóformán csak a pereskedési jog szint­ién — rögzíti; a munkabérre) pedig csal; annyit foglalkozik, hogy — miután a szerződést nem kell írásba foglalni és t miatt utólagos pereskedésre is sor kerülhet — a bíróság­nak vita ese' én joga van a „kornyéken általában szoká­sos napszámbér' szintjen vé­lelmezni á szóbeli megállapo­dásban elhangzottakat, füg­getlenül- attól. hogy az való­ban mit tartalmazott. A mun­kabér emelésére irányuló tö­rekvéseket. ha csak ,,szóval' elkövetett „sértés” volt is, magánosok elleni erőszaknak minősíti és szigorúan bünte­ti ; ugyanakkor kimondja, hogy testi fenyítés alkalmaz­ható és „a házi fegyelemre jogosított személy (tehát a gazda, intéző, botosispán, stb) által annak gyakorlatában el­követett könnyű testi sértés (tehát 8 napon belül gyógyu­ló sebesülés!) miatt büntetés­BARBARITS MIKLÓS nek nincs helye”. A szerződés létrejötte — amit annak szó­beli megkötése esetén csak az igazol, hogy a cselédkönyv, ha van, a gazdánál van —, jó­formán a feudális földhöz kö­töttség állapotába taszítja az elszegődött munkásokat. „86 §. Bármily okból eredett per­lekedés esetén a munkások nincsenek feljogosítva a mun­ka megkezdését megtagadni, azzal önkéntesen felhagyni, vagy éppen a munkahelyről eltávozni. ... 87. §. A község elöljárói oly helyeken, ahol a jelen törvény értelmében il­letékes elsőfokú hatóság nincs, a munkások a község­ből vagy a munkahelyéről va­ló tényleges távozását a mun­kaadó kívánatára kényszer eszköz használatával is megakadályozni... tartoznak.. 88. §. Ha ezen távozás meg nem akadályoztathatott volna... "a- munkások visszavezetését kényszer rendszabályok al­kalmazásával is eszközlendi. Minden hatóság ilyen nemű megkeresésének rögtön meg­felelni tartozik a nélkül, hogy annak bírálatára jogosítva tolna... 89. §. (A munkások a munka fel nem vétele vagy munkabeszüntetés miatt kie­ső napokért a gazdának — egyéb közvetlen kártérítésen kívül — a napszám kétszere­sét, illetve négyszeresét köte­lesek visszafizetni.) A földbirtokosoknak és nagygazdáknak még ez sem elég. A lapok tele vannak pa­nasszal a cselédekkel szem­ben, akiket általában iszákos, erkölcstelen, munkakerülő gazdaszomorítóknak írnak le. Az évek során kialakult véle­ményt jól foglalja össze a Nyírvidék 1883. szeptember 9-i számának cikkírója: „CSE- LÉDI ÉS MUNKÁS VISZO­NYAINK”. — Nagy hibát kö­vetett el a törvénykezés a gazda és cselédek közötti vi­szony szabályozó törvény al­kotását illetőleg... Kellemetle­nül hat s a gazda helyzetét és tekintélyét nagy mérvben megingatja például az a kö­rülmény, hogy bármely meg­átalkodott vagy gonosz erkölcsű cseléd vagy mun­kás által bármikor a törvény elé idézhető a munkaadó és a gazda... Itt, a gazda és munkás közti élet­ben érezhető leginkább a bot­büntetés eltörlésének hátrá­nyos volta... A cseléd és mun­kás viszonyok rendezetlensége egyedül a birtokos osztályt sújtja (!?), mert különben is műveletlen és tanulatlan, te­hát erkölcsi tekintetben is alantas fokon álló cselédek fölött semmi személyes tekin­télye, s fegyelmi joga nem lé­vén a gazdának: naponkint csak a mérget és bosszúságot szívja, évi jövedelme apad, vagyona fogy, élete rövidül. Alig hinné az ember, hogy egy jogállamban még ilyen állapotok vannak (!)...” Ami azt illeti, a cikkírónak ez utóbbi megjegyzése teljesen jogos. Csak természetesen nem abbon a vonatkozásban, ahogy ő gondolta. Csak mellé­kesen: a Nyírség ünnepelt „szociológusa” ebbgn az idő­ben — Kállay András nagy- birtokos (az 1940-es években a rossz emlékű Kállay Miklós miniszterelnököt adó család tagja), aki könyvet is adott ki a cselédkérdésről. Jellemző a korra, hogy a cselédek általánosnak kiki­áltott romlottságát részben a vallásos nevelés hiányában ke­resik és a papi nevelőmunka hathatóságának érdekében még a törvényben nem bizto­sított vasárnapi pihenőnap bevezetését is szorgalmazzák Nem mulasztják el azonban azt sem, hogy — felhasználva az épp akkor lezajlott tisza- eszlári per keltette hangulatot — antiszemita húrokat pen­gessenek és azt, hogy a cselé­deknek vasárnap is kell dol­gozniuk, a hatékonyabb in« tenzív gazdálkodást bevezető, elmaradt feudális gazdálko­dással sikeresen konkurráió zsidó bérlők és újbirtokosok nyakába varrják. „A magyar törvényhozás... emancipálta a zsidóságot, jogot adott ne­kik ingatlanok szerzéséhez..., de nem rendezte a vasárnapo­kat, ezen munkaszünetre és vallásos érzelmek terjesztésé­re hivatott és rendelt napo­kat... Vasárnap pedig a zsidó gazdának nem lévén ünnepe: a keresztény cselédet vasárna­pon is foglalkoztatja. (Szom­baton pedig azért dolgoztatja, mert az nem keresztény ün­nep)”. Csak egy mellékmon­datban jegyzi meg a cikkíró, hogy a keresztény gazdáknál legalább ilyen rossz állapotok uralkodnak. A cselédek vasárnapi mun­kájával, általánosított „mun­kakerülő életmódjukkal, rom­lottságukkal” foglalkozó cik­kek természetesen a vasárnapi munkaszünetet csak arra korlátozzák, hogy a gazda küldje el cselédjét, napszámo­sát a templomba, a nap többi órájára pedig gondoskodjon számára „lélekemelő” elfog­laltságáról, hogy ne menjen kocsmába, vagy olyan társa­ságba, ahol rosszat tanulhat. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom