Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
rm. november TS. KELETMAGYARORSZAG i. ovm Szövetkezeti na^yárnház Nyíregyházán „Beszélő4* fénycsapdák KIS ARON ■ül Hat van milliós beruházás Egy tudományos kutatás érdekes követke/teté^ei löhhe kerülne a kiirtása, mint amennyi has/ma lenne üli Húsz ÁFÉSZ társulása |”í Jövőre kezdik a tervezést és előkészítést Uj nagyáruház építéséről döntöttek szombaton húsz szabolcsi fogyasztási és értékesítési szövetkezet, valamint a MÉSZÖV képviselői. Megtartották az alakuló ülést a társuló szövetkezetek. Az új nagyáruházát Nyíregyházán építik fel — közöltük vasárnapi lapunkban. Az alakuló üléssrt két évvel ezelőtti javaslat érkezett a megvalósításhoz. Kettős célt szolgálnak: Nyíregyháza jelenlegi kereskedelmi hálózata zsúfolt, csak nehézéit tűd eléget tenni a növekvő igényeknek. A vámosban és közvetlen körzetében több mint 10 ezer szövetkezeti tag van, s a megyeszékhelyre mintegy 45—90 további község lakossága jár vásárolni. A bejárók jelentős része is szövetkezeti tag. ezért indokoltnak látják a környékbeli szövetkezetek saját áruház építését.. Az építkezések szükségességet bizonyítja az. a közgazdaság'. felmérés is. amelyet a K ’tone készített. Számításaikban ott szerepel: a következő 10 évben legalább 9— 10 ezer négyzetméter alapte- rülettel kellene bővíteni a város bolthálózatát, hogy az lépést tartson az igényekkel. Ilyen előzmények után egy éve alakult meg a szervező bizottság és több ÁFÉSZ-nél a küldői tgyüléseken már konkrét határozatokat hoztak: milyen összeggél társulnak a kereskedelmi kómblrtát építéséhez. A megyei tanács júniusi ülésén foglalkoztak áz ellátás kérdéseivel, melynek nyomán a városi tahács kereskedelmi osztálya pályázatot írt ki. A társuló szövetkezetek erre a pályázatra Is beküldték ajánlatukat. Az. ajánlatban 5000 négyzetméteres, háromszintes áruház építése szerepel 30 (Milliós költséggel, s további 30 tnlí- liós árukészlettel. (A jélehlegl Bűzé téri árüháznák ez ötszöröse. s az új mátészalkai nagyáruháznak is több. rhint kétsz.erese.) Az áruházban az alapvető ruházati és vegyesiparcikk osztályuk forgalma lenne. Emellett nagy élelmiszerosztályt és az áruház egyik szintjén kis bisztrót terveznek. Az árusítás társulási szerződése a következő napokban elkészül, s a tervezést már a jövő évben megkezdik. A társulás alapelve: a n-’gyáruház tebvéit a jelenleg legkorszerűbb keréskédelmi-szervezési elvek alapján készíttetik el. A tervék á kővetkező ütemezésre szólnak: 1970-ben elvégzik a tervezést és a szanálást, 1971-ben megkezdik az építkezést, s legkésőbb 1973- ban megnyitják az áruházat. A lakossági ellátáson kívü' jelentős nagykereskedelnv szerepet Is szánnak az ú.i áruháznak, ugyanis nem csak saját ellátásra szerelnék be az árukat, hanem á társuló szövetkezetek kisebb vidéki ártidái számára is. Ez elő nVüs kereskedelmi helyzetet jéletíthet, mért közvetlenül a gyártó cégekkel tárgyalhatnak, s a szövetkezetek az áruházzal együtt olyan pénzügyi erőt képviselnek, hogy állatidé és rendszeres partnerei tudnak lenné a gyáraknak is. Maga az áruház évente több mirit 22(1 trill llő forintos forgalmat bonyolít majd le. A tái’Süló szövetkezetek jelenleg már 16 millió forinttá’ rendelkeznek e célra. Számítanak a SZÖVOSZ segítségére; ahonnan kezdeményezésükhöz eddig is segílséget, s kedvező ígéretet kaptak. Ezenkívül bankhitelt kívánnak igénybe vetni! és szerelnék megkapni a megyei illetve a városi tanács támogr'ását is. További szövetkezetei! !s társulhatnak. Jelenleg két lehetőség kínálkozik az áruház felépítésére. Az egyik a Zi íhyi lloha Utcán, az üzlethálózat központjában — a jelenlegi földszintes üzletházak helyén —. a másik az épülő új autóbuszpályaudvar szomszédságában a ■Tékái téren. Mindkét lehetősig kedvező a megépítés titán az új áruház jelentős fejlődést eredményezhet a megyeszékhely és a környező községek ellátásában. M. S. Négy sgraffito — ajándékba Margittal Jenő sgraffito faliképét Estók Károly kollégiumi igazgató és a tanulók vették át a kálíósemjéni tanyai kollégiumban. Elek Emi) felv. Értékes, szép művészi alkotásokkal gyarapodott megyénk néhány iskolája az elmúlt hetekben. Egy lelkes festőművész tanár, Margittal Jenő kezdeményezése és munkája nyomán szép Sgraffitók díszítik a Nyíregyházi Zrínyi Gimnázium, a Nyíregyházi 12 Általános Iskola és most legújabban a kálíósemjéni tanyai kollégium falait. A művész nagyméretű faliképéit — köztük van 25 négyzetméteres nagyságú is — szinte éjt nappallá téve készítette. A sgraffito ugyanis olyan sajátos díszítő eljárás, amikor a díszítő- rajzot egy világosabb vakolatrétegbe karcolják, s ezáltal előtűnik a mélyebben fekvő, sötét színű alap. így tehát az egész munka nem vehet több időt igénybe, mint amennyi a felső réteg megszáradásához szükséges. Margittal Jenő a tanulás az ismeretszerzés, a munka szépségeit öntötte művész formába az iskolák falán. A tudomány otthonában nemes módon állít emléket a tanuló; művelődő, dolgozó embernek. Munkája nem csak azért szép es úttörő, meri ezeket a reprezéntatív művész! alkotásokat anyagi ellenszolgáltatás nélkül, á művészi célóktól vezérelve végzi. Ezek a művek így ma már több mint 100 ezer forint értékű ajándéknak számítanak. De közvetetten még nagyobb a hatásuk, hiszen gyermekek, pedagógusok százainak második otthonába vitte bé az élő, ma is továbbfejlődő művészi értékeit — egy nagyszerű kezdeményezés alapján. A közönség hálás: a kálíósemjéni tanyai kollégium lakói úgy határoztak: a társalgót a művész más műfajban készített műveivel is díszítik. Nemes gesztus — a művész és tanyai kollégium lakóitól egyaránt. M. S. Évii a Csétébi, á hagy török utazó — aki kétségtelenül a Szultán vezérkarának katonai tudósitója volt, 1661 beh Járt Szatmárban éS ezt írja: „Falvaikál nem lehet megközelíteni a sár és mocsár miatt. Kiéheztetni őket nem lehel, mert az ártereken hatalmas gyötnöiesöseik vannak. melyek eltartják őket édes élelemmel, ha vetéseiket {elégetjük is. A gjdi mölbsösök pedig olyan sű- iűek, hogy azokat lovasságunkkal sem tUdjUk sZétla- puslalni." line, a szabolcsi- szatmári dzsüngelgyümöl esősök első' iredálíni modell jó. dsaluiáeok, ostörvéuytM* A több, mint Káromszáz- ccs török tudósításon kívül uz 1720-as nemesi bírtokösz- zeíró ívek is azt tanúsítják, hogy nem. is kévé" gyümölcsöskert felett rendelkeztek a Tisza mentén Tarpán, Kisaron, Nagyarban. Tivadaron, a szatmári kis folyók úján, Penyigén. Nábrádon, Kölesén és Porcsalmán, a Szamos ártereiben pedig Pa- nyolán és Szamosszegen. Persze nem jonatán volt az, a mai szabolcsi alma névadója akkor nem Is éli. Tányéralmák, k ormósai mák, bőréi ma volt a zöme és egy ma is élő faj: a batui. De lekvárt, pálinkát, befőttet készítettek belőle, kereskedtek véle. főleg vízi utakon. És élték. Ez Volt az édesítő. (Az ős szatmári nép három élelmet ismert: kenyeret, zsírozót és édesítőt.) És mindenütt a folyók árterületén. Miért? Mert az áradások hozták; terjesztetlek a gyümölcsmagvakat. Gyökereiknek iszap, termésükhöz víz volt. És — ez nőst a legfontosabb — vé- almükhöz az aljnövényzet százezer gaza és a bennük élő sok ezer állati fajta. Elek, és élnek, permetezés, növényvédelem. ápolás nélkül. Az őstermészet egyensúlyban volt. Volt bizony szép számmal növényi kártevő. De a kártevők kártevői is éltek és pusztították őket. Egyik sem tudott a másik lóvására nagyon elszaporod ni. A kártevők éjjel repülnek... Mindezt dr. Nagy Sándornak, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola adjunktusa nak, a biológiai intézet állattani tanszéke előadójának doktori értekezéséből vesz- szük. Címe sok' idegen szóval terhes. Rövid magyar jelentése: Tanulmány a dzSun gél gyümölcsösök rovarkártevőinek népmozgalmáról, szaporodásuk egymásra gyakorolt hatásáról, összehasonlítva a kultúrgyümőlcsÖ5Ök adataival. A Szerző e még sókat emlegetett dolgozatában leszámol azzal a hiedelemmel, hogy a dzsungelgyümölcsösök permetézet- len területe veszélyezteti a kultúrgyümöicsösök növény- védelmét. Bebizonyítja, hogy a permetezetlen, ápolatlan dzsungelekbén semennyivel sincsen több kártevő, mint „a legkorszerűbben ápolt, permetezett, korszerű gyümölcsösben. Hogyan lehetséges ez? A magyarázat egyszerű: Itt, az aljnövényzetben még mind élnek azok az ösfajok. a növényre semleges, de magukra a kártevőkre igen veszélyes társrovarok, melyék a létért vívott küzdelemben, puszta falánságukkál gondoskodtak róla, hogy a kártevők soha ne szaporodhassanak el. Dr. Nagy Sándor a kisari termelőszövetkezet Tisza menti ártéri dzsungel- gyümölcsösében végezte négy éven át kutatásait. Négy esztendeig voltak kirakva éjjelenként fénycsapdái, hogy a szó szoros értelmében megszámolják a dzsungel éjjeli állatvilágát. Mint indokolja, ez az éjjeli vizsgálati módszer azért bizonyult helyesnek, mert az alma- és cseresznyefák kártevői 95 százalékban éjjel repülő lepkék. Ilyen az almamoly. a gvűivslepke, az amerikai szövőlepke, a gyapjas« lepke és a rügysodró fajok. Tízezernyien vannak, de elterjedésük. természetük és ártalmaik azonossága miatt e néhány fajra lehetett szűkíteni a tudományos vizsgáló* dást. A kisari termelőszövetke* zet szívesen adott segítséget a kutatónak. Hiszen azt ea- zelta, amire szükségük ült. Ha a dzsungelalmás veszélyes, ki k«l iHaiti. Kisárnak anhj'l vári, hügy a falu r a étekig sem boldogulna a kiirtás munkájával. S most- Inni- tudható, csak azt értté Cl vele, hogy töltéseiket györ- saubcin . élnék le az árak, a jégtáblák, s elesne jó néhány tonna pálinkafőzésre kiválóan alkalmas gyümölcstől. Modor n növényvédelem Mi következik mindebből? Az, hogy hagyjuk abba a jonatánkértekben a permetezést, engedjük megnőni a fák közt a gazt? Szó sincsen erről. A kultúraima nem élhet meg korszerű növényvédelem nélkül. Viszdnt a korszerű növényvédelemnek dr. Nagy Sándor dolgozata is ságit új irányt kijelölni. Az általa vizsgált állatfajok k<> zött fetmérhetően szerepel- nek a növényi kártevők ragadozói. Természetüket vizsgálva, most már olyan n<>* vény véd öszereket kell találni melyek a kártevők kártevőit életben hagyják és tgv, a természet erejével segkve magunkon, milliókkal lehet óícsóbbá tenni alrriatermesa- tésünket. összefoglalva: dr. Nagy Sándor félfedezésé igen jelentős. Elképzelhető, hogy még tudományos vitát kell kiállnia, például abban a kérdésben: mi van az amerikai szövőlepkével, mely nálunk nem tartozik az. ősi állatvilághoz. De a korszerű növényvédelem ezen a vitán is csak nyerhet. Gesztelyi Nagy Zoltán A tárgyalóteremből Ki vegye meg a lámpát? Szeptember 22-én este halálos baleset történt Fényes- litke közelében. Nagy István 21 éves helybeli asztalos ittasan vezette motorkerékpárját, s a szembejövő forgalom miatt tompított fénnyel haladva belerohant a Szakács Ferenc 44 éves helybeli MÁV-segédmunkás által vezetett kivilágítatlan tsz lovas kocsiba. A motorkerékpár utasa. Juhász Imre a helyszínen meghalt. Szakács a segítsége y ú i t ást elmúl asztva. elhajtott a helyszínről. A nyíregyházi járásbíróság Nagyot és Szakácsot két-két év szabadságvesztésre büntette, s Nagyot két évre a gép- iárműveze éstől is eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. * Nagy István „vakon vezetett ”, ahogy ezt mostanában elnevezték. Fékezni sem volt ideje, amikor a «zeniben érkező teherautók fényei mellett észrevette az előtte haladó kiviláffítatlan szekerek Lassabban kellett volna mennie. — Nem mertem én visszatérni — mondta a lovas kocsi haj’ó.ia a tárgyaié son. — Féltem ho^y meg- •n-nék. Hallottam, hogy kiabálnak, álljak rfteg. Éreztem áz ütközést. hiszen beleestem a szekér aljába A sapkám lerepült. Megállítottam a lovakat. leszálltam. Láttam, hogy elborult a motor, meg hogy ott fekszenek. Felvettem a sapkát és a tsz-telep- re mentem a kocsival. Ott kifogta a lovakat, nem szólt senkinek. Hazatért, lefeküdt. Még el sem aludt, mire megérkeztek a rendőrök. — Miért nem világították ki a szekeret? — Eszünkbe sem jutó t. A tsz — a fényesiitkei Gárdonyi Géza Tsz — képviselője is ott volt tanúként a tárgyaláson. Ö mondta: — Aki éjszaka akar menni a lovas kocsikkal — így határoztak a vezetők, — az vegyen magának lámpát. — De mostanában nappal is ki kellene világítani! Lámpát nem tesznek a szekerekre? — Nem kérem. Talán egy tsz-t tudok a környéken, ahol adnak lámpát. * Most nem a két bű nős felelősségéről akaru szólni, hiszen ők megkaptál. Büntetésükét á fiátalember háláláért Elhangzott azonban a tárgyaláson egy olyan hetyke mondat, am,- külön is szót érdemel. A tsz nem költ a lovas szekerek kivilágítására, akinek fontos, világítsa ki. Érthetetlen számunkra ez az álláspont, pedig nem egyedi, nem fényesiitkei az elhatározás. Ritkaság anol nem így vélekednek róla. Az utak tele vannak kivilágí- tatlan. kerékpárokkal é<? lóvas kocsikkal, de míg az előbbiek „csak" saját életükét és a járművezetők sorsát fenyegetik, az utóbb1'k — nagy tömegüknél fosva — mások életét még stílvo- sabban. Állandó veszélyforrás — hangsúlyozta és hangsúlyozzál hetenként több újságcikk is, — ha sötétben kivilágítetjan iármű halad a közút'kon. Olyan veszély amit a leg- szabályos Uban és legóvato- sabban közlekedők is csak" nagy ne^e "égek árán tudnak r1 kerülni. Valamit ebben az ügyben feltétlenül tenni kell. Ezt követeli az egyrp jobban növekvő forgalom és az e. vre nagyobb számú áldozc em- 'éké. Talán legelőször az ■’vén felelőtlen állásii -ok '■■kübüzsgálata lenne a teendő.
