Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

WG9. november Ä. KELET-MASYARORSZA« I earn Tallózás riportok között Szabolcsi emberek Az . utóbbi hetekben feltű nöeri sok riportban, tüdősí fásban bukkantunk szabolcsi szatmári emberek, fiatalab bak és idősebbek nevére. Érdemes egy kis áttekintést készíteni ezekből. i Jósa dédunokája t A Magyar Hírek, a Ma­gyarok Világszövetségének lapja képes riportban számol be dr. Jósa László amerikai sebész látogatásáról Nyír­egyházán. A huszonöt éve Dél-Karolinában élő orvos Ugyanis a Szabolcs megyei múzeum névadójának déd­unokája. Egy családi képet mutatott, melyen — huszon­öt családtaggal együtt — ő is ott van Nyíregyháza mo­solygó doktor”-ának házá­ban. A vendéget, akit az el­ső világháború Vihara sódört Észak-Amerikába, teljesen elbűvölte, amiről eddig nem tudott: hogy Szabolcsban mi­lyen megbecsüléssel őrzik dédapja emlékét. „Gazda­gabban utazom haza, mint jöttém" — mondotta búcsú­zóul szabolcsi vendéglátói- nak. Sinka Anna élete t H. Barta Lajos a Magyar Nemzet' Október 4-i számá­ban egy nyíregyházi törté­nettel tölti m?g szinte az egész vezércikket. Sinka An­náról van benne szó legin­kább, az első nyíregyházi nyomdászlányról, aki 1893- ban született és 1909-ben, ti­zenötéves kislány korában is­merkedett meg Balogh Imré­vel, aki asztalossegéd volt Suhanesz mesternél. Jegyet is váltottak 1910-ben. Várni kellett az esküvővel. Mind­addig vártak, amíg Balogh Imrét behívták katonának. Már csak négy év múlva, 1918-ban látta viszont a nyomdászlány a vőlegényt, az Erzsébet kórházban. A fiú roncsa Volt már csak egykori sajátmagának. Két hét múlva el is temették. Sinka Anna sohasem nézett aztán más emberre, egyedül maradt./ Illetve... előszere­tettel vett magához árva fiú­kat, akiknek megpróbálta az anyját helyettesíteni. így élt le egy fél évszázadot Nyír­egyházán. Egykori lakói, köz­tük ma már sok olyan is, aki nagyra vitte, szeretette] emlékeznek rá. Atomtudós Nyíregyházáról A Hajdú-bihari Napló in­terjút közöl Szalay Sándor atom tudóssal, a magyar atomkutatás „nagy öregeié­vel, abból az alkalomból, hogy hatvanéves születésnap­jára megkapta a Munka ér­demrend arahy fokozatát. Szcntgyörgyi Albert és Rut­herford egykori tanítványa, Joliot Curie barátja, a Tu- öományós Akadémia Atom magkutató intézetének igaz­gatója az édesapját vallja egykori mesterének. Édesap­ját, aki fizikatanár volt Nyíregyházán. ,,A Kossuth gimnáziumban — meséli, va­lósággal otthonom volt a fi­zikaszertár. Apám kézimun kával készített tudományos segédeszközökkel szerelte fel a szertárat és mindenben én voltam a .kisinasa. így tudtam 16 évesen érettségiz­ni, 21 éves koromban már tnégVölt a diplomám és 22 évesen a doktorátusom." V áci Mihály tanítványa volt Váci Mihály a Magyar Hí­rekben részletesen beszámol egyik volt tanítványa tanul­mányáról. Az Egyesült Álla­mokban hétszázezer magyar él jelenleg. Ezeknek nehéz kulturális helyzetéről készí­tett minden részletre kiter­jedő tanulmányt Nagy Ká­roly, az. egyik egyetem ok­tatója. A tanulmány szer­zője Nyíregyházán Váci Mi­hály tanítványa volt,, majd tanyai tanító. A legidősebb futballbíró Az ország legidősebb fut- ballbírájáról készített portrét Zsolt Róbert a Magyar Nem­zet október 1-i számában. Az idős ember neve Nagy Dé­nes. Kora: hatvanhét év. Még két évig, hatvankilenc éves koráig szeretne játék­vezető lenni, mert csak 23 évi végzi ezt a sportban nél­külözhetetlen munkát és meg szeretné ünnepelni játékve­zetői működésének,, huszonöt­éves jubileumát? Sjtven éve mar futballozott; Az aktív játéktól 1933-ban búcsúzott el, Nyíregyházán. Akkor tett edzővizsgát és ezután lett já­tékvezető. Nem lesznek hippik A Család és Iskola októbe­ri számában „Háttal a vá rosnak’’ címmel Gyurkovics Tibor ír elgondolkoztató ké­pes riportot Harmath István kitűnő felvételeihez. Négy fiatallal beszélgetnek a Du­na egy eldugott sarkában, a* Angyal szigeten. A lány ápólónőltépzőbe jár, az egyik fiú zsokétanuló, a másik kettő betanított munkás. Utálják a várost, nem akar­nak hippik lenni az Emke aluljáróban, hát ide mene­külnek minden s2abad ide­jükben. Szabolcsiak. Az „Északi^* főutcája Sok zöld terület — Épülnek az üslethásak 1972 a nagy építkezések éve A negyedik ötéves terv­ben töVább épül a nagykör­út. A NY1RTERV tervező kollektívája készítette el az Erdősor folytatásaként a Sós­tói és a Kemecsei üt közölt nyitandó új szakasz beépíté­si programtervét. Pontosab­ban, az első három évben, az Ószőlö utcáig megvalósításra kerülő élső ütem terveit, mert a Kemecsei útig csak a tervidőszak utolsó évében, 1974-ben jutnak el az építők. Nyíregyháza legmodernebb lakónegyede épül 170 millió forintos beruházással a Ho­mok sor — Homok tér — Oszoló utca — az új Krúdy gimnázium és a Sóstói út ál­tal határolt hathektáros te­rületen. Az Északi nagykörút e szakaszának „bejáratához", a Sóstói út sarkára kerül há­rom tízszintes, úgynevezett középmagas épület. Egy a Homok sor felőli oldalra, kettő szemben az északi ol­dalra. Méretükkel hangsú­lyosan, szép külsejükkel, er- kélyes homlokzatukkal vonz­zák a városközpontból érke­zők figyelmét. Az Öszőlő ut­cáig a körút két oldalán a többi lakóház egységesen öt­szintes lesz. Az épületek kör­nyékét tág területen parko­sítják. Nem spóroltak a ter­vezők, lesz sok fás, füves tér, megfelelő forgalmi utakkal, gépkocsiparkoló sávval. Az épülő összkomfortos, központi fűtéses, meleg vizes, háztartási gázos lakásokat zömmel kettőszobásra ter­vezték. De lesznek másfél, kettő és fél, háromszobásak is, átlagosan 53 négyzetmé­ter alapterületen. A terve­zők figyelembe vették a helyi igényeket, a konyhákat nem méretezték túl kicsire. En­nek érdekében az alkalma­zott típusterveken is módosí­tottak: A déli oldal lakóházainak udvar-ára, védett helyre ter­vezték az egyemeletes, száz­személyes óvodát. Ugyancsak a belső frontokon kaptak he­lyet a sorgarázsok — egy épület földszintjét is erre a célra alakították ki — ösz- szesen 66 gépkocsi befogadá­sára. Külön kell szólni a kapcso­lódó létesítmények tervezé­séről. Először és itt fordul ölő, hogy az új lakónegyed kialakításánál a lakásokkal egyidőben építik a kereske­delmi, a szolgáltató és a ven­déglátóipari üzleteket, vala­mint az egészségügyi létesít­ményeket. Ezúttal sokat ad­tak a külsőségekre is. Az ed­digi gyakorlattól eltérően városias beépítéssel, a mo­dern városrendezési terve­ket követve zárt tömbben az épületékkél tiélyézkedftek el ezek a létesítmények. Olyan üzletsor lesz itt, amit a Vá­rösközpölit lakói is megiri­gyelhetnek. Ha elkészül, ez lesz az Északi Alközpont „főutcája.” A kllencemeletes lakóhá­zak földszintjén a legna­gyobb területet — 300—300 négyzetmétert — az egyik sarkon az önkiszolgáló cse­megebolt, a másikon az ifjú­sági eszpresszó kapja. Ezek­hez földszintes üzletházzal kapcsolódnak a szomszédos épületek alsó szintjén kiala­kított élelmiszer- és iparéi kkr boltok, számuk meghaladja a tizet. (Itt a stadion szom­szédságában nyílik a város legnagyobb sportszerboltja.) A várostervezők előrelátása folytán tágas helyiségekben, megfelelő raktárakkal és szo­ciális helyiségekkel. Ebben a sorban kapnak helyet: a gyermekszakrendelő, a ter­hestanácsadó, a körzeti or­vosi rendelő és a fiókkönyv­tár. Tehát mindazok, amit e fejlődő városrész évek óta hiányol. 1970-ben mindössze egy 45 lakásos, úgynevezett sávház építését fejezik be. A jövő esztendő a szanálásoké, a te­reprendezésé, a közművesíté­sé és a kiviteli tervek elké­szítéséé. 1972 év végére vi­szont 626 lakás épül fel a nagykörút e szakaszán. (Az arányok érzékeléséhez .emlé­keztetőül: eddig 1253 lakás készült az északi lakótele­pen.) Az új negyed 2600 em­ber otthona lesz. K. E. fl húsellátás javításáért Az állomány csökkenését megállító akció sikere megyénkben Minap közöltük a két or­szágos akció eredményeit, mellyel mezőgazdasági kor­mányzatunk megállítani tö­rekedett a sertés- és Szarvas­marha-állomány csökkenését. Az országos kedvező adatok nyilvánosságra hozása után megkértük Lénárt István elv­társat, a Szabolfcs-Szatmár megyei ÁUatforgalihi és Hús­ipari Vállalat felvásárlási fő­osztályának vezetőjét, adjon felvilágosítást, milyen ered­ménnyel járt aZ akció eddig megyénkben. Elmondta, hogy hasonló ak­ciók .3 évenként szükségesek nem .csak nálunk, hanem a szomszédos országokban is. Az ez évi két lényeges vonásban különbözik az előzőktől: ha­tásosabb és idejében érkezett. Az őssZés előzők utólag kí­vánták orvosolrii a hústerme­lés időszaki problémáit. Az idei idejében született és hatá­sa. szinte megállította a hul­lámvölgyet. Mint ismeretes, a sertéste­nyésztésben oly fontos koca- állomány megyénkben ä ta­vaszi számláláskor 21,3 szá­zalékos csökkenést mutatott az előző év márciusához ké­pest. A háztáji gazdaságok­ban — ahol a sertésállomány kétharmada van — még na­gyobb. 26,2 százalékos volt a. csökkenés egy év alatt. Ugyancsak csökkent a szarvasmarhák létszáma is megyénkben. Igaz, csak 3.4 százalékkal. De gondolni kell arra, hogy a szarvasmarha- szaporulat biztosításának időtartama többszöröse a ser­tésállömány helyreállítására szánható időnek. Eszerint szüléitek az intéz­kedések is. A termelőszövet­kezetek hízóáron értékesíthe­tik kéthónapos köcásiílcfőikét. Ezeket aztán háztáji gazdák, egyéni állattartók is igényel­hették. Nem kellett kifizétríi- ök. Jövő év novemberéig a malacaikkal törleszthetik árát. Eredmény: eddig 892 ilyen kócasüldőt igényeltek Szabolcs-Szatmár megyében. Legtöbbet a megyesZéknélysiV a nyíregyházi janisban és Ti­szátok környékén. A szarvasmarha-akció’ más­fajta. Mint ismeretes, gyakor­latilag 5 ezer forintos „nem­zeti ajándék” jár az akcióra jelentkezőknek. Ez így törté­nik: az arra alkalmas, egész­séges üszőket 3 havi vemhes- ség után a vállalat 19.5Ö forin­tos áron megvásárolja. Ezt aztán bármely állattartó —• háztáji gazda is — igényelheti a körülbelüli 8 ezer forintos áron. amiből az állam 5- ezer forintot, azonnal elenged. Ha a háztáji gazdaságban hiz­lalásra szánt állatot tartanak vissza vemhes üszőnek, akkor is jár a dotáció. A szarvasmarha-akció ed­digi eredménye több mint 1000 úi beállított vemhes ü*ző. Ha számba vesszük, hogv a megye szarvasra arha-c8*V',‘- nésé körülbelül 2 ezer darab és ebből az akció az első hó­napokban ezret már pólóit, nyugodtan beszélhetünk a húsellátást célzó intézkedések sikeréről, a tenyésztési kedv helyreállításáról. (0 Újabb 10 ezer vagon szén — s még ez is kevés Tárgyalások a tüzelőellátás gondjainak enyhítésére Bár az utóbbi hetekben nem javult, inkább romlott a tü­zelőhelyzet megyénk, a kö­vetkező másfél hónapban azonban megoldás várható. Novemberben és decemberben még 5—5 ezer vagon szén érkezik az állami és szövet­kezeti TiÜ2ÉP-telepekre. (Tű­zifa van elég.) Ezzel a mennyiséggel együtt sem éri el a bányászat szállítása azt a mennyiséget, amennyit a megyei kereske­delmi szervek igényeltek. Ezer vagonnal lesz kevesebb az idei szállítás, mint a szükséges. Ráadásul a2 egész évi 44 ezer vagonnyi mennyiségnek har­madrésze az utolsó három hónapban, tehát lényegében a fűtési szezonban érkezik. Ez a szállítási aránytalanság is növelte a gondökát. Most folynak a tárgyalások az 1970-es igényekre.. A Nyír­egyházi TÜZÉP Vállalat S0 ezer vagon szenet kért, de a bányászat — főként az ózdvi- dékiek miatt — csupán 46 ezer vagonnal igér, s ezt sem a megfelelő választékban és minőségben. Jövőre az ideinél is rosszabb szeneket kapna e szerint megyénk. A TÜZÉP vezetői most a Belkereskedelmi Minisztéri­umban tiltakoznak az eset miatt, hiszen más nyilatkoza­tok jelennek meg a sajtóban és más a bányászat állás­pontja a tárgyalásokon. A mi-' nisztérium illetékeseinek köz­benjárását kérik, hogy a jövő évben ne legyen ismét „szén­csata" Szabolcsban is. A kékesei általános iskolá­ban szeptember elején fel­mentették tisztségéből Kará­szi Gyula igazgatót és Szabó Margitot, a helyettesét. Igaz­gatót Tiszakanyálról hoztak és a másik beosztást is be­töltötték. A járási' művelődési osztá­lyon egy dolgozó úgy fejezte ki a véleményét, hogy Kék­esén a helyzet formailag el- imézstt. Mi is történt hát? Egy virágoskertén, illetve fi miatta keletkezett vitán pat­tant ki az ügy. A szolgálati 1 alvások két lakójától egyenlő bért kért a tanács és ezért megosztotta a kertet is. (Nem lehetett volna a régeb­bi tulajdonosoknak a kert használatáért nagyobb lak­bért megállapítani? Dé, Igen. Hogy miért nem így csinál­ták, az nem derült ki.) Síabó Margit harminc tő rózsát ültetett abba a rész­be, amit át kellene adnia. A tanács vb határozata szerint átültetheti (!) a rózsatöveket Baját kertrészébe. Szabó Mar­git azonban ebbe nem nyu­godott bele, s a régen húzó­dó ügy kipattant. Nem ez volt az oka, ez is égy Oko­zat a sorban, s csupán a po­hár csordult ki veié. Az igazgató és helyettese két értékes nevelő — kő­A kékesei rózsákéit tövisei zött évek óta feszült volt a viszony. Ebben — ahogyan utólag meg lehetett állapíta­ni mind a ketten ludasok voltak. Karászi Gyula szerint az igazgatóhelyettes összeférhe­tetlen Volt, nem lehetett ve­le dolgozni. Szabó Margit mást mond: a hibákra hívta fel az Igazgató figyelmét, de ezeket sosem intézte el ren­desen, nem lett foganatja szavának. Tény, hogy a tantestület­ben az évek során kialakult egy súgdolózó, mindent visz- szamondó és rosszindulatú légkör. A nevelők inkább sa­ját dolgaikkal törődtek, mint­sem a tanítással; laza létt a munkafegyelem. (Szabó Mar­git: Hiába mondtam én az igazgatómnak, hogy szóljon egyes kartársaknak, nem szólt, s úgy nézett ki, mint­ha én rosszat akarnék. — Karászi Gyula: Szóltam mindenkinek, akinek hibájá­ra a helyettes felhívta a fi­gyelmet.) Ez a helyzet a tanítás ro­vására ment. Az Iskolát a fel­ügyeleti Szervek közepesnek ítélték, de — a káros jelensé­gek nélkül — könnyedén jobb is lehetett volna. Közrejátszott az is, hogy az igazgatónak számtalan tár­sadalmi feladata vólt. Az szép dolog, ha valaki sokat vállal, — de az is elvárható, hogy ne vállaljon többet, mint amehnyit bir. S ez eset­ben több volt, és a plusz fel­adatok elvették az időt hi­vatali kötelességeitől. Mivel az iskolában munkaköri el­határolás — aminek elkészí­tése az igazgató és helyettes közös feladata, — nem volt ebből is feszültségek és viták keletkeztek. Szabó Margit az éveken át összegyűlt séf elméket a ró­zsákért elvesztése miatt egy­szerre jelentette a járásnak. (Korábban is jelentette, de csak szóban, 's ez nem Volt elég!) Emiatt folytatnak most egy sereg vizsgálatot, ezek­nek azonban még nincs ered­ménye. így került sor lemondá­sokra. Az új kiitevézésékkel az ügy formailag — de csakis fórmáilag! — elintézett lett. A hangulat a tantestület­ben korántsem jó ma sem. A munka javult, de például Szabó Margitot a szó szoros értelmében kiközösítették. A község lakói sem nézik jó szemmel a volt igazgatóhe­lyettest, mert elterjesztették róla: ő jelentette fel az igazgatót a kettős« névadó miatt. (Ilyen — vagyis név­adó és keresztelő valóban történt, emiatt Karászi Gyu­la pártfegyelmit kapott, — de ebben Szabó Margitnak nem volt szerepe.) Az erősen vallásos érzelmű kékesei la­kosok körében ezzel akarták lejáratni a volt igazgatóhe­lyettest. Hogy miért ez a rosszin­dulat? Nehéz eldönteni. Sza­bó Margit szerint a tanács­elnök — aki hatáskörén túl is beleszól az iskola ügyeibe — azt szeretné, ha távozna a községből. Ö azonban nem akar, mert ezért a községért ő is dolgozóit, ismeri törté­nelmét, s a szívéhez nőtt. Hogyan fajulhatott eddig ez az ügy? Valószínűnek tart­juk, hogy a járás nem ész­lelte idejében, mi történik Kékesén, miért feszült a vi­szony az iskola két vezető­je között. Ha idejében fel­figyelnek rá, s elvileg-poli- tikailag tisztázzák a sokszor félreértéseken át növekvő el­lentéteket, akkor nem alakul­hatott volna ki ennyire in­dulatos légkör. (Az új igaz­gató: 41 éve vagyok pedagó­gus, de nem esett ilyen csor­ba a környezetemben a peda­gógusok becsületén. Ebben a légkörben nem lehet dolgoz­ni. Tiszakanyáron sem an­gyalok tanítottak, a munká­ban mégis egyek voltunk.) Sajnos, a vizsgálatok is ké­sőn — némelyik ügyben évek­kel az esemény után — kez­dődtek, de most már feltét­lenül pontot kell utánuk tenni. Ha vétkesek akadnak, vétkükért feleljenek, ahogy a törvények előírják. Hogy tisz­ta lappal folytathassa min­denki munkáját Kékesén, ahhoz legalábbis tisztázott helyzetre van szükség. S bár az ellentétek elsimítása ne­hezebb, mint megelőzni ki­alakulásukat, — ezt is meg kell tenni, mert ném mehet sokáig, hogy a kékesei peda­gógusok többet törődjenek saját ügyeikkel, mint a taní­tással. Éppen a gyermekek érdekében. Kun István Tsz-iizletliáz Málcsza Kan A .jobb élelmiszerellátás, s;, növekvő' igéhVéS kielégítésé elképzelhetetlen* a termelő-, szövetkezetek közreműködésé nélkül. Mátészalkán is a tsz- ek segítségét kérték a , fiatal város lakóinak jobb ellátásá­hoz, Most megszületett az^ első jelentős kereskedelmi vállalkozás. A mátészalkai Egyesült Erő TérmélöszÖvetV kezet november 15-én. szom­baton nyitotta meg üzletha­zát, amit saját erőből, más-, fél millió forintos költséggel' építtettek. Alapvétő élelmiszercikke-, két- hoznak forgalomba a tsz üzletházában. A közös gaz­daságban termelt zöldségfélé­ket, gyümölcsöt, tejet, tejter­mékeket és baromfit vásáróK hatnak itt g mátészalkaiak. De ugyanitt virágot is árusít a tsz és berendeztek egy bor­kóstolót. VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE AZONNAL FELVESZÜNK mélyfúrási segédmuukásokat, gépkezelőkéi! Hetenként szabad szom­bat. Kereset: órabér 7,50— 8,— Fl-töl, plusz teljesít­ménybér, prémium. Kü- lönélési átalány. Térítés nélkül jól felszerelt mun­kásszállás. Kollektív haza­utazást, vállalati útiköltség- hozzájárulást fizetünk. Munkaruha és egyéb szo­ciális juttatások. Felvétel útiköltségét meg­térítjük ! Személyes jelentkezés, felvételhez szükséges ira­tokkal, kedd, szombat ki­vételével héttől tízig. ViZFÜRÓ, CEGLÉD, Rákóczi u. 72. (C. 75025)

Next

/
Oldalképek
Tartalom