Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

9. oMal Í96S. novsmféf H KELET-MAG Y ARO RSZAQ Egy hét a világpolitikában ™j Államelnökünk Indiában ::j: trab csúcs Kabatbau (Hj Az NDK és az NSZK az európai biztonságról M-nap és holdutazás üii Szovjet - amerikai tárgyalások .,A MAGYAR—INDIAI GAZDASÁGI KAPCSOLA­TOK a hatalmas távolság el­lenőre is fejlettek, de szükség van arra, hogy mindkét nép­gazdaság érdekében még szo­rosabbá váljanak.” Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondotta ezeket a szavakat a magyar küldöttség tiszteletére Delhiben rendezett nagygyű­lésért. A magyar külpolitika jelen­tős eseménye államelnö­künk délézslaí űtja, amely­nek első állomása India volt. Bensőséges fogadtatás, baráti légkör, eredményes megbeszé­lések — ezek voltak az indiai —magyar magas színtű talál­kozások jellemzői. Indiában egyébként ezekben a napokban erőpróba zajlott le a konzervatív jobboldal és a hatalmon lévő Kongresszus Párt Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony köré csoporto­suló haladó erők között. A párt jobboldali többségű, úgy­nevezett munkabizottsága ugyanis puccsszerűen ,.a párt- fegyelem ismételt megszegése” vádjával felfüggesztette Nehru politikai örökségének megva­lósítója, a párt és a kormány vezetője párttagságát. A párt parlamenti csoportja másnap atalmas többséggel bizalmat szavazott Indira Gandhinak, ..érvénytelennek és indokolat­lannak” minősítvén a munka- bizottság döntését. Tekintve, hogy a miniszterelnököt a párt parlamenti képviselőcso­portja választja, illetve hív­hatja vissza, a munkabizott­ság határozata nem érinti In­dira Gandhi pozícióját. A munkabizottság döntése vi­szont már arra utal, hogy fennáll a párt kettészakadá­sának lehetősége. A parla­menti csoport ülésével egy­idejűleg az indiai főváros la­kosai nagyszabású tömegtün­tetést rendeztek Indira Gan- dht mellett, és kérték, folytas­sa rendületlenül a harcot a nemzeti kongresszusban a nagy monopóliumok ellen. JELENTŐS ELŐRELÉPÉ­SEK TÖRTÉNTEK az el­múlt héten az arab egység megerősítése érdekében. A Palesztinái felszabadítás) szervezet és Libanon között Kairóban létrejött megálla­podást követően az Arab Vé­delmi Tanács megegyezett ab­ban. hogy az arab országok vezetői december 20 és 22 kö­zött értekezletet tartanak Ma­rokkó fővárosában, Rábaiban. A tanácsot alkotó 13 arab ország kül- és hadügyminisz­tereinek üléséről kiadott kö­zös közlemény szükségesnek tartja a Palesztinái forrada­lom erősítését az 'arab nem­zet teljes potenciáljának moz­gósításával. ,.Széles körű poli­tikai mozgósítás, valamint át­fogó és teljes katonai felké­szültség szükséges az Izraellel elkerülhetetlenül vívandó harchoz” — szegezi le a kairói közlemény. Földrészünkön változatla­nul a szocialista Országok külügyminisztereinek prágai nyilatkozata a központi té- térnája a nemzetközi tárgya­lásoknak. Érnek a feltételek az európai biztonsági érte­kezlet összehívására, bár az is nyilvánvaló, hogy egyes nyugati kormányok kissé fa­nyalogva nyúlnak a témá­hoz, szemmel láthatóan idő- húzási szándékkal. A konfe­rencia várható résztvevői kö­zül érdekes nyilatkozatok hangzottak el a héten a két német állam képviselői részé­ről. Otto Winzer, az NDK külügyminisztere a Horizont című lapnak adott nyilatko­zatában leszögezte: az NDK politikájának célja az euró­pai biztonsági rendszer meg­teremtése. s ezt nagymér­tékben elősegítené, ha az európai országok közös nyi­latkozatban köteleznék ma­gukat arra, hogy az államkö­zi kapcsolatokban lemonda­nak az erőszakról, vagy az erőszakkal való fenyegetés­ről. Scheel bonni külügymi­niszter keddi nyilatkozatá­ban szintén foglalkozott a konferencia összehívásának lehetőségével, ismételten le­szögezte, hogy Bonn semmi­féle feltételhez sem köti a konferencia létrejöttét. Willy Brandt kancellár kijelentette: „Azzal a szán­dékunkkal, hogy hamarosan politikai eszmecserét foly­tassunk a Szovjetunióval és Lengyelországgal, egyben hozzájárulunk egy európai konferencia előkészítéséhez.” A kancellár bejelentette azt is; nincs már akadálya, hogy az NSZK csatlakozzék az atomsorompó-szerzödés- hez. A HÉT AMERIKAI ESE­MÉNYEI KÖZÜL kiemelke­dő jelentőségű a vietnami vérontás azonnali beszünte­tését követelő országos béke­tüntetés és a második hold- űrhajó, az Apollo—12 felbo­csátása. „m$y a kontraszt — írja a két eseményt összehasonlít­va pénteki vezércikkében a Párizsi Lps EctíQs — az új ijqlábeli kísérj,ej és a kpimor amerikai légkör között, amelybe az egész ország ke­rült a vietnami kaland nyil­vánvaló kudarca következté­ben. Éppen abban a pillanat­ban, amikor három újabb űrhajós készül leszállni a Holdra, milliók vonulnak fel ismét az amerikai nagyváro­sok utcáin... Éz az ország úrrá tudott lenni az ürtudo ményoh, de nem tudott győz­ni a gerillaharc ellen” — ál­lapítja meg a francia lap. Az amerikai kormányzat nem csak a vietnami had­színtéren és saját országá­ban, de a világközvélemény szemében is vereséget szén vedett. Ezt bizonyítja, hogy a hét végén lezajlott világ­szolidaritási napon milliók tüntettek Washingtontól Ró­máig, Londontól Tokióig és Budapestig a vietnami bé­kéért. Világszerte követelték, hogy az amerikai csapatok késedelem nélkül hagyják el a véráztatta Vietnam föld­jét és bízzák a vietnami népre hazája sorsának, jövő­jének meghatározását. A KÖVETKEZŐ HÉT ESEMÉNYEIHEZ TARTO­ZIK, mégis szólnunk kell a Helsinkiben hétfőn kezdődő szovjet—amerikai tárgyalá­sokról. A megbeszéléseken korunk sorskérdéséről, a fegyverkezési hajsza korlá­tozásáról tárgyalnak majd a két szuperhatalom képviselői. A küldöttségek már meg is érkeztek a finn fővárosba. A tárgyalások kilátásairól még korai lenne beszélni. Szovjet részről ismételten leszögez­ték, hogy a Szovjetunió min­dent megtesz a stratégiai fegyverek korlátozása, a fegyverkezési terhek kölcsö­nös csökkentése érdekében. Rogers amerikai külügymi­niszter kijelentette, hogy az Egyesült, Államok komoly szándékkal kezdi meg a tár­gyalásokat, de azt is hozzá­tette: kormánya „tisztában van azzal, hogy a tárgyalá­sok hosszúra nyúlhatnak, bo­nyolultak és esetleg nem jár­nak sikerrel.” A kezdő lépés minden­esetre megtörtént. A világ­közvélemény feszülten fi­gyel Helsinkire és azt várja, hogy a Nixon-kormányzat ezúttal ne csak szavakban, de tettekkel is mutassa meg készségét a béke megőrzésé­re. A világ közvéleménye óvatos optimizmussal várja t helsinki tárgyalások eredmé nyelt. Gáti István Folytatja útját az \polio—12 Houston (MTI): Az Apollo—12 három űrha­jósa szombaton délelőtt a program szerint előírt időnél ■korábban, 10 órakor (magyar idő) kapott engedélyt az al­vás megkezdésére. Conrad, Gordon és Beán mögött 22 órás munkanap állt. Az űrha­jósok „1- i ok vés' -lőtt bőséges reggelit ellek. A keltés idő­pontja változatlanul 21 óra 22 per-. n szem baton reggelre lerve- zeu első pályamódosítást, rr' fölöslegeset, kihagyták, s a noustoni űrközpont .vezetői szerint valószínűleg a szom­baton éjszakára beütemezett második korrekció is elmarad. Szombaton egyébként vi­szonylag nyugodt nap volt az Apollo—12 személyzete számára. A nap túlnyomó ré­sze a berendezések ellenőr­zésével, felkészüléssel és pi­henéssel telt el. A három űr­hajósnak egy újabb tévéköz­vetítésére is sor került ma­gyar idő szerint 23 óra 47 perckor. Az Apollo—12 az előirányzatnak megfelelően november 18-án éri el a Hold körzetét és áll Hold körüli keringésre. A holdraszállás tervezett időpontja november 19 AZ APOLLO—12 ŰRHAJÓSAI. Az Apollo—12 személy­zete a kilövőhelyen (balról jobbra): Charles Conrad (pa­rancsnok), Richard F. Gordon és Alán L. Beam űrhajósok. (TSloíölo — AP—MTI-KS) Japánban minden vagy nagyon új, vagy nagyon ré­gi. nagypfl mgífe™. yagy M’ hqgyopianyqs. Atpiengt alig akad. De az új ’ és a regi szerves, harmonikus egység­ben él. Egyáltalán ' néni za­varó, inkább különös vará- Mú összhangot áraszt. Mint a csavart tetejű, vasbetonvá­zas, szupermodern stadionok, bankok, iskolák és a bam­busznáddal fedett faházak, a kimonóba öltözött, teaszer- ■ tartást celebráló és a számo­lógépet kezelő programozó lányok, a szobájukban mezít* láb tipegő emberek és a 250 kilométeres sebesseggel szá­guldó szuper-expresszvona- tok, a sztrájkoló munkások és a bűnbocsánat-cédulát Vá­sárló hívők. Az a Japán, amely évszá­zadokig mereven elzárkózott minden külföldi hatástól, az 1868-tól 1912-ig terjedő Meiji korszak idején — alig né­hány évtized alatt — korsze­rű ipart teremtett, s olyan tudományos, technikai vív­mányokat és politikai intéz­ményeket vett át a művelt nyugattól, amelyeket ott év­századok alatt fejlesztettek ki. A második világháború óta Japán többé nem csak „utánzója” a fejlett tőkés hatalmaknak, hanem mind­inkább egyenrangú partne­rük, sőt minden eddiginél veszedelmesebb világpiaci ve- télytársuk. Itt építik a világ legna­gyobb hajóit, szuperexpress- vonatai a világon a leggyor­sabbak. Első helyen áll a háztartások villamosításá­ban, a fényképezőgép- és a repülőgépgyártásban. Né­hány hónap alatt földalatti vasútakat, felüljárókat, 8—10 sávos autóutakat építenek. Elsőnek rendszeresítették a színes tv-adást, Japánban konstruáltak először televí­ziós elektromikroszkópot. Amiben nem a legelső, ab­ban második, harmadik: a gépkocsigyártásban, a nyers­acéltermelésben, a vegyi alapanyagok, az elektromos­gépek, az áramfejlesztők gyártásában. A japán külke­reskedelem technológiai eljá­rásokat exportál — közleke­dési-, távközlési-, elektroni­kai- és vegyipari témákban. És bár az ország területé» nek csak 16 százaléka mű­velhető — a fejlett technika, a nemesített vetőmagok és műtrágyák széles körű fel­használása a japán mező- gazdaságot a legterméke­nyebbek közé emeli az egész világon. A Sony-gyár a világhírű rádiók, televíziók. sztereo- magnetofonok műhelye. A hatalmas, világos falú műhe­lyekben nagyon gyors futó­szalagon dolgoznak a mun­kások. Hozzájuk szólni, fény­képezni, dohányozni nem szabad. Némán vezetnek vé­gig a gyáron, majd utólag kérdezhetek. — Milyen sok itt a nő. az egészen fiatal lány. — Igen. mert ha férjhez menneií, akkor már nem dol­gozhatnak tovább a gyárban. Legfeljebb otthon, mint be­dolgozók kapcsolódnak a termeléshez. És a férfiak? — Ötvenöt éves korukban elbocsájtják őket. Akkor tetemes összegű végkielégítést kapnak — az­tán se nyugdíj, se más ke­reseti lehetőség Ki kell köl­tözniük a gyár. vagy intéz­mény szolgálati lakásából. 55 évesen új életet kell kezde­niük. A végkielégítés össze­ge a vállalatnál eltöltött idő­től függ. Ezért aztán alig változtatnak munkahelyet a japán munkások, hivatalno­kok. Iskoláinak elvégzése után nagyon alacsony fize­téssel szerződik el a mérnök, a technikus Később, az el­töltött évek arányában nő a fizetésük. (Japánban sok az egyete­met végzett fiatal, gyakorla tilag nincs analfabéta, és a tankötelezettség kilenc évre. 0-tól 15 éves korig terjed) A Canon-gyárban ugyan­olyan a fogadtatás, mint a Sony-ban. Tea. névjegycsere hajlóngás — aztán végígve- zétnek egy üzemrészen. Itt is fehér köpenyég fiatal lá­Tokióból egysínű vasút száguld a repülőtérre. Japánban építik a világ legnagyobb hajóit. ijyuk ülnek a szalag melleit itt sem néznek tél a látoga­tó jöttére, és itt is csak kí­vül kérdezhetek Itt nem rá diót, tv-t szerelnek. hanerr fényképezőgépét fürrtfelvr vöt. A Canónnak kevösebt reklámját láttam, a Sony­nak emeletes háznyi fény- reklámja van a GiiizátJ. — Tokió belvárosában Minők"' gyárban miniatűr modellé két. Gsak nagyítóval látható alkatrészekét mutatlak. Es Alul- és felüljárók. 8—in sávos g'-ors forgalmú italt hálózzák be a főváros' olyan rekláixlfilmet , tot« lek. amély érdekes volt, szakszerű és kedvcsináló. Be­mutatták- a gyár alkalnaazot- ainí’k cletét- — a nők. .kik­nek nagy része vidékről .üti, ilpefrnodern, ragyogó, tiszta munkásszálláson laknak. Itt •ásárolhat, tanulhat, tornáz­hat, úszhat ikebana k i'ág- réndezési) tanfolyam! 'ál­nál b h-m-lakó. . 1 iKíblár) (Eolytaljt/k) Jegyzetek Japánról /. Nagyon új, vagy nagyon régi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom