Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-14 / 264. szám
rf*$Q novemISer Tf. KELÉT MAOYAROPS7 & G 5. olds’ TÁRLAT A LAKÁSBAN I cslmenyek s/iorival — Ai orvos szenvedélye nem gyógyítható Magyar, borvát, román képek, (inn és francia szobrok — fcgy műgyűjtő otthonában „öndiagnózissal” kezdj dr. Vigvári László SZTK főorvos, akii este találunk otthon Széchényi utcai lakásában, Naponta tíz-lizenkct órát van talpon a rendelői nézetben. Túl van már a hatvanon. Egész fiatal orvos korában kezdődött a „szenvedély”, melyről azt mondja: „nem gyógyítható ” S esz a jótékony szenvedély nem más, mint a képzőművészet iráni i rajongás. Kiss I.ajos, az egykori múzeum igazgaló és néprajztudós. — akinek eml ktáblájnt nemrég avatták fel Nyíregyházán, — fogadja barátjává és ismertette m~g a népművészettel, és festőművész barátaival. Egv kilátástalan világban, amikor a kezdő orvos gondia — aki ráadásul P' raszti környezetből indult. — nkább az elhelyezkedés volt. Vigvári László a gyógyítás mellett ni»ie nem lankadó érdekl “désscl fordult a művészetek felé. — E/_ volt az első fusin’ •ny.> Egy sóstói táj, vihar o'án. — mutatja Boros Géza festőművész1 esvik megkapó munkáját, akitől több. műit huszonhét* festmény „vándorolt” a barát'á. testve'"’é fogadott orvos otthonába. Az egyik kép a közös barát. Kiss Lajos halála utóét hangulatot idézi. Egv másik a művész és a jó barát. K'ss Laios kézírásos levelét őrzi hátlapján. Van itt Jb'dnay-. Koszta-, Csók-festmény, szinte mindegyiknek van esrv-egy sztorija. — Az egyik Rudna;-kén few készült el. hogv a nélkülözés közepette élő mű vésznek festővászonra -em jutott nénze. Aztán két kénof vásároltam a megtakarított pénzemből. Bizony az ötszáz ebédre elegendő volt. — emlékezik. És a műgyűjtő szenvedély történetéből tárlatvezetés lesz: ismeretlen képek is elénk kerülnek, egy tehetséges román és egy horvát művész alkotása, a nyíregyházi Barzó Endre három képe. Bizományi áruházakban, ócska holmik között talált értékek sorakoznak a főorvos szobáiban. Egy értékes Koszta előtanulmány — mely a híres Kukorieatörés című festményhez nyújtott a művésznek további inspirációkat — hónapokig hevert a bizományiban és nem ismerte fel senki az értékét. — Sajnos. —- jegyzi meg a főorvos. Máskor is bukkant rá ilyen rejtett kincsekre. Az ismert finn szobrász Liipola bronzplasztikája, vagy a két francia szobor is így, véletlenül került a jóhiszemű és hozzáértő műgyűjtő otthonába. Külön szobában vannak a mai festők — Koffán és a helyiek Berecz. Soltész munkái, akik gyakori vendégei a háznak, és nem csak baráti buzdítás, de szigorú kritika is érj olykor a vendégeket. Országos hírű szaktekintélyek. művészéttörténészek is megfordulnak dr. Vigvári Lászlónál, sőt külföldiek is. Egy angol lektort és egy német vendéget említ az utóbbiak közül, akik megnézték gyűjteményét. Festményeinek zömét ismerik a Nemzeti Galéria munkatársai, maga Pogány ö. Gábor igazgató is. Egy részük védett, nemzeti kincs, .anyakönyvezett” festmény. Többen hívták bírálatra is a főorvost, az egyik szobában, amelyik a mennyezetig könyvekkel, több ezer kötettel van tele. három nagymé- re.u festmény logad bennünket. — Egy orvos ismerősöm hozta, hogy nézzem meg. Középkori, igen értékes festményként vásárolta. Sajnos kettő silány utánzat. Megnézettem dr. Telepy Katalin művészettörténésszel is. A harmadik egy ismeretlen olasz művész munkája. Amíg a hatalmas könyvtárat nézegetjük, ahol a világ valamennyi művészének munkássága, életrajza, a róla szóló regények megvannak, a legrégibb és a legújabb alkotások „társaságában” — Vigvári László a képhamisítókat említi. Öt is érhette volna meglepetés, ha nincs résen és nem ismeri eléggé a műveket. Fáradhatatlanul idézi a festmények történetét, melyek egy kicsit összeforrtak az ő életéve] is. Mindegyik több. mint egy puszta képző- művészeti alkotás, beszédes és mindig kitárulkozó baráttá váltak. Nagy részüket máj- megismerte a nyíregyházi közönség is — mondja boldogan — a megyei műgyűjtők tárlatán az elmúlt években. Ajtaja mindig nyitva van a művészetet szeretők előtt, akik bizalommal jönnek hozzá. Mosolyogva búcsúzik: „Van két orvos gyermekem. Ha majd nyugdíjas leszek, akkor lesz nekem i^jm gyűjteni ...” Meggyőződéssel mondja, nem is akar „kigyógyulni” a gyűjlőszenvedélv- ből, mert ez is élteti. „És mindenki saját magát élteti” — jegyzi meg frissen, s nyoma sincs rajta a napi fáradozásnak. Páll Géza Már készül az év végi ünnepekre a nyíregyházi kereskedelem 1 Alkalmi játékbolt, bemutatóval jjiyi „Olcsó áruk vására“ a Béke-szálló alatt i Tizenegyezer méter fenyőfa n| A banán után jön a narancs November közepén mér időszerű érdeklődni az iránt, a nyíregyházi kereskedelem hogyan készül fel az ünnepek előtti varható nagy forgalomra? Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályától kapott tájékoztatásból kitűnik: az árukészletek váasztékossága. minősége is so :kul jobb lesz az elmúlt évinél. A Bethlen utcán lévő műszaki és híradástechnikai bolt. mellet november 9-én r> ilottak meg, igen gazdag készlettel rendelkezik. A modern kivitelű, szemre is igen tetszetős és szépen berendezett „kis áruházban” a Videoton gyár valamennyi tévékészüléke megtalálható. Van bőven az Orion gyártól is televízió. Meglepően nagy a választék háztartási kisgépekből. villanyszerelési cikkekből. Nem lesz hiány a háztartási cikkekben sem. A kapott tájékoztatás arról is említést tesz, hogy november második [elében a volt vi11 unossági bolt helyén, a Takarék-épületben, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat *gy játékboltot i-endez be. me rnek célja az, hogy tehermentesítse a város belterületén lévő szaküz.letck forgalmát. Az ajándékboltban a különböző külföldi es belföldi játékokból gyermekek ré szere bemutató előadásokat tartanaik. Ugyancsak a forgalom lebonyolításának meggyorsítása céljából, a ruházati cikkekből az ünnepek előtti hetekben vásárt tartanak a Béke-szálló épületében lévő, volt híradástechnikai boltban. Ennek érdekessége, hogy ez az „olcsó áruk” vására lesz, konfekció- árukból elsősorban, de nem fognak hiányozni a méteráruk sem. Az ünnep előtti vásár gondját elsősorban a gyermekruházati cikkek és a cipőféleségek beszerzése okozza. Bár ez a tavalyinál jobb lesz, de még nagyobb választékra lenne szükség. Ugyancsak gondot okoz a divatpulóverek és a kardigánok, általában kötöttáruk választékának a biztosítása. Jelenleg külföldi és belföldi kötöttárukból van raktáron bőven, de ez még nem jelenti azt, hogy az ünnepek előtt nem mutatkozik majd hiány. Különösen áll ez a gyermekruházati cikkekre, kabátokra, öltönyökre és a cipőféleségekre. Mit mond az Élelmiszer Kisker Vállalat igazgatója? — Ez évi felkészülésünk az ünnepek előtti forgalomra sokkal nagyobb lesz, mint az elmúlt években. összehasonlításképpen említjük meg, hogy tavaly 9 ezer folyóméter karácsonyfa került forgalomba, az idén ezzel s/emben 11 ezer. Sokkal jobb lesz az ellátás a csokoládé- féleségekből. különösen a szaloncukorkákból. A tavalyinál 25 százalékkal több szaloncukor kerül forgalomba. A kereskedelem gondoskodik a déligyümölcsökről is. Banán máris kapható, narancs pedig december első napjaiban jelenik meg a piacon. Felkészültek az ünnepek előtti sertésvágások idejére is. Rizs lesz bőven. A törmelék- rizsből, az úgynevezett hurkarizsből is időnként forgalomba hoznak nagyobb meny- nyiséget, kilogrammonkéiT 6.60-as árért. Sonkapác és töltelékárukhoz szükséges bél is lesz bőven. Az állami gazdaságok 30 fajta különféle minőségi bort hoznak forgalomba. Előre gyártott élelmiszercsomagok várják majd a vásárlóközönséget és nagyobb vásárlások esetén házhoz is szállítják a megvásárolt árut. Farkas Pál Hetvenöt éves a Keleti A hetvenöt: éves Keleti, amelynek „szinte a Dunától már látni lehet kapuzatát”. Néhány évvel ezelőtt naponta negyvenezren utaztak el innen, ma hatvanezren. (MTI foto — Tormai Andor fcJv.) Háromnegyed évszázaddal ezelőtt, születésekor egyik méltatója, ismert műtörténész ezeket írta róla: „Legnehezebb volt és legjobban sikerült a főhomlokzat megoldása. Az a pont ugyanis, ahova az új pályaudvar főbejárata került, a főváros egyik legszebb távlatú pontja, szinte a Dunától már látni lehet kapuzatát.” Budapest főpályaudvara előtt, a 75. születésnapja: idén ünneplő Keleti előtt, hír épül, átível majd a Baross téren, hisz kinőtte már a világvárosi forgalom a régi ruháját. (Sok vita is volt az építkezésről: szabad-e a Keleti előtt hidat építeni?) Már a nyolcvanas években napirenden volt az új pályaudvar építésének kérdése. Addig a vasúti személyforgalom a mai józsefvárosi, akkor Úgynevezett Losonci indóház- ból indult. Zsúfolt volt már ez az indóház, a Magyar Államvasutak is olyan „impozáns. kényelmes” pályaudvart akart építtetni, mint amilyent az osztrák vasúttársaság épített. Ugyanis ez volt: a nyugati pályaudvar. Az 1881-es esztendő a helykeresés éve volt. Hol legyen? Csakis a város szívében, akár az „osztrák pályaudvar”. / Kerepesi út és a Csömöri út elágazása közti térséget tartották legalkalmasabbnak. Százháznak hívták akkor ezt a területet. 1881-ben az omnibusz társaságnak voltak itt az istállói. Az omnibuszosok- kal könnyű volt megegyezni: csőd előtt álltak. Tehát 1882- ben kezdődött meg a munka. De gyorsan meg is akadt Felfedezték, hogy a terület nemcsak hogy egyenetlen, poros, de: vizenyős is. Cölöpalapépítményre van szükség. Kerek egy esztendővel meghosszabbítja ez az építkezést. A talajt is ki kellett cserélni, — nem pesti talajon áll a Keleti — hónapokon át a vagonok ezrei hozzák az ország más vidékéről a kemény, szilárd alapot adó földet. 1882 a cölöpözés, a feltöltés, a döngö- iés ideje. 1883-ban aztán nagy ütemben megindul az építkezés és tető alá is húzzák a csarnokot. Légfűtés, a teljes befejezés esztendeje: 1884. 4 880 OóO „békebeli” forintba került. Ki építtette? Kevesen tudják, építőjének mellszobra hosszú évekig a resti egyik „leltári tárgya” volt. A pályaudvar első restise csináltatta, s ettől vendéglősről vendéglősre szállt a szobor, de talapzatán nem volt név, s nem tudták kit ábrázol. Rochlitz Gyula, az államvasutak főfelügyelőjének tervei szerint készült, a kivitelező kollektívának a vezérkara: Ulbricht Ármin főmérnök. Feketeházy főmérnök, Speidl Bódog. Hauff Lajos mérnökök. A terv és a kivitelezés magyar volt. Hiszen az ép\”si hirdetményben, vagyis a pályázatban ez volt az első kikötés: „csakis hazai vállalkozó nyerheti meg, és csakis hazai munkásokat alkalmazhat. . . ” A főhomlokzat legfelső párkányzatát hét méter magas szoborcsoport díszíti: Neptun és Vulkán közül kiemelkedik egy fiatal nő alakja: a gőz géniusza. A kapuzat felső részének mélyedésében két szobor van: Watt-té, a gőzgép. Stephensoné, a vasút feltalálójáé. A tárgyalóterem után Egy vállalkozó tízezrei Nem volt nagy ügy, s nem az a büntetés sem: hat hónap felfüggesztett szabadságvesztés és háromezer forint pénz- büntétés. Kifizetni sem nagy doiog, nem okoz majd kenyérgondokat. Ami az ügyet az átlag föle emelte, — az a szereplők helyzete volt, A vádlott cg' jól menő kisiparos, a károsul* hét cigánycsalád. Az ítélt szerint a belvizes kölcsönné: épített lakásoknál a kőműves kisiparos becsapta megbízóit. Rosszul, hibákkal és hibásan építette a házakat, s a harm san számlázott összegekkel 21 393 forint jogtalan haszonra tett szert. Ennyivel csapta be a hét cigánycsaládot, meri a kölcsönt nekik kell vissza fizetni. S hogy milyen lakást kaptak? Egy közülük, Lakatos Zoltán már ki is költözött betéte, mert kívülről be lehet látni, akkora repedések keletkeztek, a sarka beomlott Nagyszekeres!’lakásán kerestem föl a kisiparost. Kovács Bertalant. Az egyik legszebb, legrangosabb ház az övé a faluban, bár fiatal ember, alig harmincéves. — Volt egy kis félrelépés nem mondom. A négylábú i megbotlik — mondja, mikor az ügyről érdeklődöm. De később kiderül, hogy bár nem fellebbezett az ítélet ellen, nem tartja igazságosnak. Hivatkozik megállapodásokra, s arra, hogy a vállalatok meg j ktsz is hibásan épít. S hogy örüljenek a cigányok, mert fölépítette nekik a házat, hiszen ő szaladgált még a telel rendezése után is. Ha ő nem vállalkozik, nincs házuk. 1965-ben lett kisiparos Ko vács Bertalan. De ez, hogy kisiparos, tulajdonképpen csak abban az értelemben igaz. hogy nem nagyüzemei tart fenn. — Három szakmunkásom van, és három tanuló. Kialakult törzsgárda. Napszámost az építtető gazda biztosít. Nézem a kezét. Legfeljebb némi olajos munkára utal, de a nehéz fizikai tevékenységre aligha. Meg is jegyzem. — Hát... ugye... Anyag beszerzéssel is kell foglalkozni, az ellenőrzéssel is. Mást is öt ház van felvállalva, aztán hol ácsra van szükséj- hol villanyszerelőre. Szervezni kell a munkát. — Tavaly mennyi jövedelem után fizetett adót? — Hetvenezer forint után. — Az idén mennyi lesz? — Nem tudom. Hogy le tartóztattak, összekuszálódo*. minden. Nem tudtam rendo seri vezetni a nyilvántartás sem. De munkám volt, nem mondom. Négy év fel év alatt soka- felvállalt, s nem is könny munkákat. Még emeletes, négyszobás társasházat is Ezért is illik rá nehezen a kisiparos jelző, — inkább vállalkozónak mondható. Olyan vállalkozónak, akinek tevékenysége a rendszerünktől Az első szerelvény — 1834 augusztus 13-án — egy szombati nap, kora reggel 6,10-kor futott be Zimonyból és *iz perccel később futott ki az üres csarnok alól az első Vonat: Ruttka felé. Az első vonatot Imicze János főművezető indította. Érdekes lapozgatni az első ulasstatisztikában. Pontos adatot csak 1898-ból találunk: ebben az esztendőben 2 700 ooo utas indult és 2 600 000 érkezett. 50 esztendővel később 1934-ben 2 600 000 az induló utasok száma és 7 500 000 az érkezőké. A Keleti megnyitásának idején naponta 52 induló, illetve érkező vonat futott ki, illetve be a csarnokba. 50 esztendő múlva, már 150 lett a forgalma, most pedig (az átépítés előtti időben) a kormos üvegkupolák alól naponta 110 vonat vág neki a mesz- szi utaknak. Van amelyik 4n0 utast visz, de a déli miskolci 1200-at is. Tizenegy sínpár, naponta 60 OOO búcsúzó utas. A megafon csak szól: „a sínek mellett tessék vigváz- ni”, új vonatok, új, meg új indulások. A sátoraljaújhelyi, a dunaújvárosi, a komáromi, a varsói gyors, a miskolci gyors, — reggeli indulások. azok utaznak ezekkel, akik csendben, még a város ébredése előtt akarnak az állomásról kijutni. Aztán már csak 15—- 20 percenként futnak ki a vonatok. Delet harangoznak, s déltől három óráig már 33 vonat hagyja el a várost! Indulási oldal... — jegyzem az állomásfőnök szavait. 21 pénztár, 11 vágány, 60 000 elutazó... Beesteledett, muzsikaszó csendül a restiben. Induljunk. Kőbányai György idegen, — de a munkájára, tekintve a kis építő kapacitást, a kevés kisiparost, szükség van. S ha nem kerülne szembe a társadalommal, még így is dolgozhatna békében. De kisiparosságának négy esztendeje alatt nem ez a mostani tárgyalás az első. Először ittas vezetés szabálysértése, aztán ugyanezzel a kocsival esy fának rohanva, majd isimé1 részegen a volán mellett: ezúttal már bíróság a vége. És most a cigányok becsapása. — Tudom, most azt gondolják: szép háza van. drága kocsija van, jól menő k' una- ros, hetvenezret keres egy évben — mégis le akarja szedni a cigányokról a sápok így mondjak. De én nem vállalom, bogy a tudatlanságukat használtam ki. — Hogyan végezték a műszaki ellenőrzést? — Nem úgy, ahogyan ők mondták. Nem éjszaka, és nem gyertya vagy gyufafény mellett. Még alig sötétedett be. És az ellenőrök azt mondták, 72 ezer forintig nem fognak kötölőzködni. Nem is „kölölőzködtek” Kan István
