Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-04 / 256. szám
VILÁG PROLETÁR) AI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. NOVEMBER 4. KEDD TÁPUNK T**?TAT,MAftótl Társak vagy ellenfelek? (3. oldal) Milliók egy dossziéban (3. olcjal) Vita a népművelésről (5. oldal) Sport jelentéseink (6—7. olda» Cselekvéssel és példával Ünnepségek, koszorúzások, névadás, hídavatás K ommunistának lenni azt jelenti, hogy mindenütt és mindig az emberi haladást szolgáljuk, az ember érdekében. Ezt jelentette száz évvel ezelőtt, a Kommunista Kiáltvány megjelenése idején. Ezt jelentette fél évszázada, amikor, győzött az első szocialista forradalom. Bármennyit változott azóta a világ, ezt jelenti ma is. A kommunisták forradalmárok. Az is köztudott, hogy az emberek életében ritkán fordul elő, hogy a barikádokon kénytelenek harcolni, sokkal gyakrabban élnek országok, népek olyan állapotban, amelyről elmondhatjuk, hogy „nincs forradalmi helyzet.” Kommunistának lenni tehát azt is jelenti, hogy forradalmár módra viselkedni, nem csak a történelem kivételes, kritikus pillanataiban, hanem a viszonylag békés mindennapi életben is. Korunkban egyidőben, de különböző helyeken rendkívül sokféle fejlettségi szinten, rendkívül eltérő életviszonyok között tevékenykednek emberi közösségek. Nyilvánvaló, hogy mást jelent a haladást szolgálni Vietnamban, és mást Angliában, másként segíthetik elő a haladást a Szovjetunió vagy Magyarország állampolgárai és egészen másként mozdíthatják elő a progresz- sziót Algériában, Indiában vagy Svájcban. Arról aligha kell meggyőzni valakit is, hogy a világ, amelyben élünk, ennyi különbözőség ellenére, sehol sem tökéletes, és a haladás cselekvő híveire mindenütt ezernyi tennivaló vár. Ettől a ténytől eltekintve, amin nem tudunk változtatni, azonos helyen és időben, egyforma körülmények között élő emberek is másmás módon képzelik el a haladást. A kommunisták úgy, hogy az nem néhány ember vagy egy kiváltságos csoport, hanem mindig az egész közösség, az egész társadalom érdekeit, jövőbeni fejlődését szolgálja. A kommunisták véleménye az, hogy áz emberiség több százezeréves fejlődése során mindinkább tudatosodott. egyre jobban megismerte környezetét, a természetet. s benne önmagát is; az ismeretek birtokában egyre nagyobb hatalomra tett szert saját életének döntő . feltételeinek alakításában. inkább uralkodik az ember a természeten, annál inkább felszabadulhat a szegénység, betegség, kü lönféle emberhez méltatlan nyűgök és korlátok béklyóje alól. annál inkább élhet emberhez méltó módon. Minél kevésbé nehéz, fárasztó és terhes a munka, annál inkább felszabadul az ember, cselekedetei alkotássá, öröm, forrásává válhatnak számára. A kommunisták előtt egy ilyen társadalom megteremtésének a képe lebeg, és mindenkori tevékenységükben ennek megvalósulásáért kell íáradozniok A mi korunkban minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy az emberiség rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek földünk megszaporodott lakosságát is mentesíthetik a szűkölködésHovember 7-re készül megyénk lakossága tői és boldoggá tehetik. Ez sok nemzedék munkájával, a tudományos-technikai forradalom eredményei révén vált lehetővé. De látjuk azt is, hogy a tudomány és a technika vívmányait nem csak jóra, hanem rosszra is, nem csak az emberért, hanem az ember ellen is felhasználhatják. Manapság világosabb, mint bármikor, hogy döntően az embertől, az emberek egymás közti viszonyainak elrendezésétől, vagyis: a társadalmi, hatalmi rendszertől függ, hogy a technika vívmányai áldást’, vagy átkot hoznak e népekre, nemzetekre, egyénekre. Éppen ezért, mert ilyen roppant erők kerültek az ember birtokába, ma fontosabb, mint valaha, hogy minél többen legyenek azok, akik tudományos alapossággal és elfogulatlansággal keresik a békés és szabad emberi együttélés törvényeit, lehetőségeit, a különböző társadalmi mozgások okait és irányát. A kommunisták nem vágyálomként képzelődnek a jövő boldog embereinek társadalmáról, hanem olyan világnézetük van, a marxizmus-—leninizmus, amely a társadalomviszonyok emberibb, korszerűbb, tudományosabb módszereit is segít felfedezni, s gyakorlati cselekvést ír elő. A kommunisták úgy akarják megváltoztatni az emberek egymás közti viszonyait, hogy azokból gyökeresen kiirtsák az embertelenség forrásait, vagyis a kizsákmányolást, elnyomást, háborút, szegénységet, tudatlanságot. Gyökeres változás, vagyis forradalmi változás szükséges annak a tőkés gépezetnek a széttöréséhez, amelyik saját léte érdekében tartotta fenn, termelte újra a kizsákmányolást és a háborút. A kommunista forradalmárokat az különböztette meg mindig is más — anarchista, utópista — forradalmán roktól, hogy ezt a gyökeres’ változást a valósággal szigorúan számolva, olyan módon és olyan ütemben tartották és tartják megvalósíthatónak. ahogyan annak feltételei megérettek. U yanakkor a kommunisták tudják azt is, hogy önmagától nem lesz Jobb a világ. Segíteniük kell ennek az egész emberiséget boldoggá tenni képes technikának humánus célú ki- fejlesztését, tudják, hogy fokról fokra is munkálkodniuk kell a népek és országok közti békés , viszonyok megteremtésén, és nem szabad abbahagyni az erőfeszítéseket a tömegek felvilágosításáért. hogy ráébredjenek valóságos érdekeikre és felismerjék. merre vezet az út egy jobb világhoz. Világos gondolkodást, kitartást, állhatatos türelmet követe] mindez. De nem követel puritán lemondást, nincs ebben semmi ember- feletti. Ellenkezőleg, kommu Pistának lenni nagyon is józan, emberséges és emberi magatartás. Egyszerűen abból a felismerésből fakad hogy az egyes ember nem élhet békében és boldogság ban. amíg körülötte héberé elnyomás és boldogtalanság uralkodik milliók között. Nem lehet szabad az a nép amely más népeket elnyom és azok bosszújától kell rettegnie. Nem szűntetheti meg a kizsákmányolást a kizsákmányoltak osztálya, csak ha minden kizsákmányolást megszűntet. M it jelent kommunistának lenni egy olyan országban, ahol már megdöntötték a töke uralmát — mint ahogyan megtettük ezt nálunk is, Magyarországon? Jelenti: tettekkel szolgáim a közösséget, cselekvéssel és példával is rávezetni az embereket arra: jobb és hasznosabb az egymást segítő emberek társadalmában élni, hogy ki kell nőnünk az embert nyomorító és megalázó örökségből, az egymást maró, egymás rovására boldogulni akaró emberek életformájából. Sok nemzedéken át vezet az út a tőkés rendszer megdöntése után is a szocializmusig és a kommunizmusig. A kommunista forradalmárnak az a dolga, hogy a helyzetet felmérve, a maga közösségével szót értve megtegye a következő lépést előre ezen az úton, tegyen meg anyuját, amennyit. lfehet. Az eszme, a párt, az ügy nem követel a kommunistától lehetetlent. A kommunisták emberek, akik néha elfáradnak, néha hibáznak, s ettől még kommunisták maradnak. De tu- nulniok kell hibáikból és sosem rendelhetik alá egyéni érdekeiknek a közösség érdekeit. És sohasem tehetik meg, hogy útjába álljanak a haladásnak, a dolgozó tömegek jobb sorsát előmozdító intézkedéseknek. Sohasem feledkezhetnek meg arról, amit teszünk az nem öncél, hanem az emberért van. V annak pillanatok, amikor kommunistának lenni nehéz. De végső soron, hosszú távon — így jó élni. A tiszta lelkiismeret egyéni boldogságot ad és teljes összhangban van a közösség javával. Patkó Imre Megyénkben is készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója nak megünneplésére. A megyeszékhelyen a városi ünnepségre november 5-én este a konzervgyár nagytermében kerül sor. A konzervgyár és a környező üzemek dolgozói előtt Oláh László, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat igazgatója mond ünnpei beszédet. Az ünnep előestéjén a Móricz Zsigrhond Színházban' a debreceni Csokonai Színház társulata díszelőadáson köszönti a város ipari és mezőgazdasági üzemeinek munkában élenjáró dolgozóit. Erkel: Hunyadi László című operáját mutatják be. November 7-én délelőtt 10 órakor katonai díszőrség mellett koszorúzás! ünnepségekre kerül sor. A Felszabadulás _ téri szovjet hősi emlékműnél a kegyelet virágait helyezik el a Magyor Szocialista Munkáspárt megyei, nyíregyházi járási és városi bizottsága, a megyei, városi és járási tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ, a tömegszervezetek, intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek képviselői. Ugyancsak « megkoszorúzzák a városért vívott hacokban hősi halált halt szovjet katonák sírját az Északi temetőben. Ünnepségek lesznek a megye községeiben. A már kialakult hagyományok szerint az ünnep előestéjén emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójáról. Megkoszorúzzák a harcokban elesett szovjet és román katonák sírját, az úttörők virággal köszöntik a forradalomban részt vett veteránokat. A mátészalkai járás községeiben ünnepi műsorral egybekötött nagygyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. A városban két helyen,, az ÉRDÉRT, és a Faipari Vállalat központjában tartanak megemlékezést a környező üzemek dolgozóinak részvételével. November 7-én délelőtt a Lenin-szobornál rendezik meg a koszorúzási ünnepséget, ahol Danes Jó zsef, a városi pártbizottság titkára tart rövid megemlékezést, majd a hősök sírjánál is elhelyezik a város párt- és tömegszervezeteinek koszorúit. Nagyecseden 7-én délután a gimnázium kollégiumának névadó ünnepségét rendezik meg. A kollégium Martos Flóra nevét veszi fel. A nagykállói ünnepségen Csepelyi Tamás, a járási pártbizottság első ’ titkára mond beszédet. A koszorúzási ünnepségre szovjet katonákat is meghívtak. Hétfőn délután Budapesten a Parlament épületében megkezdődött a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság IX. ülésszaka. A magyar, illetve lengyel delegációt a bizottság két tagozatának elnöke, Apró Antal és Tanislaw Majewski miniszterelnök-helyettesek vezetik, akiknek megnyitó beszédével kezdődött a tanácskozás. Az ülésszakon megvitatják a korábbi határozatok végrehajtását, s meghatározzák, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a két ország gazdasági és műszaki-tudomáA tiszalöki járás községeiben. Tiszalökön, Tiszavasvá- riban, Tiszadobon és a Tisza- eszlárhoz tartozó Bashalmon csütörtökön kerül sor a szovjet és román katonák sírjának megkoszorúzására, majd utána ünnepi nagygyűléseket rendeznek. Kedves színfoltja lesz a Nagy cser készén rendezett ünnepségnek az az Immár hagyománnyá váló szokás, hogy szovjet tisztházaspárt is meghívnak a nagygyűlésre. November 6-án délben a Fehérgyarmati Állami Gazdaságban ünnepséget rendeznek, ahol egyben a gazdaság megalakulásának 20. évfordulóját is köszöntik. Nagy eseménye lesz a fehérgyarmati és vásárosnaményi járásnak a Ki.sar és Tivadar közölt épült új Tisza-hid átadása, melyre november 7-én, pénteken délelőtt kerül sor. nyos együttműködésének továbbfejlesztésére. Napirendre tűzik az 1971—75 évekre szóló tervegyeztető tárgyalások eddigi. menetéről szóló tájékoztatásokat, s a bizottság 1970 évi munkaprogramjának kérdéseit. A lengyel kormánydelegáció hétfőn reggel érkezett meg Budapestre. A küldöttség fogadásán a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete is. Felavatták a fehérgyarmati új szakmunkásképző intézetet Hétfőn, november 3-án délután ünnepélyesen átadták rendeltetésének az új fehér- gyarmati öttantermes ipari- munkásképző iskolát, melyet 2 millióért építettek. Az ünnepségen megjelent dr. Fazekas János, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Forgács András, a fehérgyarmati járási párt- bizottság titkára és Bánóczi Gyula, a fehérgyarmati járás országgyűlési képviselője, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Széles Lajos, a járási tanács végrehajtó. bizottságának elnöke megnyitója után az iskolaavatás ünnepi beszédét Pápai Béla elvtárs, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője mondotta. Hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv során a tárca Szabolcs-Szatmár megyei iparitanuló-iskolákra költött a legtöbbet hazánk megyéi közül: 45 milliót. Ebből az összegből már átadták a nyíregyházi új szakmunkás- képző intézetet, a tiszavasvá- ri új iskolát és befejezés előtt áll a mátészalkai és nyírbátori. Az avatóünnepség után a vendégek, tanárok és szülők a diákokkal együtt járták be a szép új tantermeket, a korszerű iskolai szertárakat. Hammel J6s»ef felvétel« Megkezdődött a magyar—lengyel gyüttműkiidési bizottság ülésszaka
