Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

KXYL ÉVFOLYAM. 278. SZÁM ÄRA? í FORTNT 1969. NOVEMBER 30, VASÄRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL: ötvenmillióval több lakásépítésre & «Ada» Van-e olaj a homok alatt? <5. olda® Az orvos hivatása (9. oldal) Mai sportműsor (11. oldal) Külpolitikánk — békepolitika / A Magyar Népköztársaság külpolitikája változatlanul szilárd elvi alapokon, a nem­zetközi béke és biztonság védelmezésének, a népek önrendelkezési jogának, a vitás kér­dések tárgyalások útján történő megoldásá­nak, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egysége szüntelen erősítésének alapján áll. Ez olvasható ki egyértelműen ab­ból a közleményből, amely tegnap jelent meg lapunkban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 26—28-i üléséről. S bár a párt és kormány időközi megnyilatkozásaiból, cselekedeteiből mindig tisztán és félreérthetetlenül lemérhető a ma­gyar álláspont a nemzetközi kérdésekben, mégis szükséges és hasznos, ha az ország né­pe és a külföld is, a mostani közleményhez hasonló, hivatalos dokumentumokból bizo- nyosodhatik meg hazánk külpolitikájának fo­lyamatosságáról és stabilitásáról. Értelemszerűen és logikusan az európai biztonság kérdései kerültek a pártközlemény külpolitikai részének első helyére. Itt élünk Európa közepén, minden, ami földrészünkön történik, érdekel és érint bennünket, éppen ezért szükséges, hogy nézeteinket mindenki számára érthetően fogalmazzuk meg. Nem csak támogatjuk a Varsói Szerződés tagálla­mainak az összeurópai biztonsági konferen­ciára vonatkozó javaslatát, hanem magunk is e konferencia kezdeményezői közé tartozunk. Külkapcsolatainkban, pártunk és államunk vezetői, valamint külföldi államférfiak közti tárgyalások során mindenkor napirenden tartjuk e kérdést, és szorgalmazzuk a konfe­rencia megfelelő előkészítését. Politikánk elvisége tükröződik a német kérdésben elfoglalt álláspontunkban is. Támo­gatjuk az első német békeállam, az NDK te­vékenységét, örülünk sikereinek, amelyet po­litikai, gazdasági és diplomáciai síkon elért. Az NDK sikerei az egész szocialista közösség erejét növelik, és hozzájárulnak a kontinens békéjének, biztonságának fokozásához. Az új nyugatnémet kormányzatnak van néhány ígérete, amety arra enged következtetni, hogy felismert bizonyos európai realitásokat. Jo­gos azonban az igény, hogy Brandt kormá­nyának egyértelműbbé kell tennie a nyugat­német politika új vonásait, és mindenekelőtt be kell bizonyítania, hogy nem csak szavak­ban, hanem tettekben is szakít a régi impe­rialista revansista, militarista elvekkel és gyakorlattal. Hogy külpolitikánkban mennyire mélyen gyökerezik a béke megteremtésére való tö­rekvés, arra kitűnő példa és bizonyíték az a javaslat, amelyet a napokban Lengyelország­gal és Mongóliával együtt az ENSZ-ben ter­jesztettünk elő: jövőre minden ország csatla­kozzék az 1925. évi genfi egyezményhez a vegyi és biológiai fegyverek eltiltásáról, ez a javaslat szerves része annak a törekvésnek, amely az atomfegyverek tilalmát, a fegyver­kezési verseny megfékezését, a leszereléssel összefüggő egyéb intézkedéseket szorgalmazza. A vietnami kérdésben a magyar külpoli­tika éppen úgy az agresszió teljes megszűnte­tését és a békés rendezését sürgeti, mint a másik robbanékony nemzetközi konfliktus­ban, a közel-keleti háborúban. A nemzetközi munkásmozgalom egysége iránti felelősség tükröződik a Központi Bi­zottság állásfoglalásában a szovjet—kínai tár­gyalások kapcsán. Nagyra értékeljük és tá­mogatjuk azokat az erőfeszítéseket, amelye­ket a Szovjetunió e tárgyban tesz és azt vall­juk, hogy a tárgyalásokon elért minden siker a kommunista világmozgalom egységét erő­síti és az an ti imperialista harcot segíti. Ezt a célt — híven a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának szelleméhez — a rendelkezésünkre álló minden eszközzel elő kí­vánjuk segíteni. Az MSÍ \ ? Központi Bizottsága vala­mennyi lényeges nemzetközi kérdésben kifej­tette álláspontját. Elégedettségünkre és meg­nyugvásunkra szolgál, hogy az állásfoglalás valamennyi pontja, a legkisebb részletig, a nemzetközi béke és biztonság érdekeit tartja szem előtt. A továbbfejlődés alapja Az MSZMP Központi, Bizottságának há­romnapos tanácskozásán szereplő, széles körű napirendről a megvitatásra kerülő témák tár­sadalmi, politikai horderejéből következik, hogy ez alkalommal még korántsem méltat­hatjuk érdeme szerint a tárgyalások teljes anyagát, csupán néhány megjegyzést fűzhe­tünk a megjelent közlemény legfontosabb meg­állapításaihoz, nevezetesen a gazdasági állás­foglaláshoz. A beható tanácskozás középpontjában állt a népgazdasági helyzet, az ez évi munka és a jövő évi népgazdasági feladatok megvitatása. Minden bizonnyal a széles néprétegek és külö­nösen a gazdasági élet legkülönbözőbb poszt­jain tevékenvkedők tapasztalataival és egyet­értésével találkozik a múlt évben bevezetett gazdasági reformról elhangzott jelentős megál­lapítások egész sora, hogy a reform kedvező folyamatokat Indított útjára, máris több a kor­szerű hazai termék, árucikk, sok hasznos gaz­dasági kapcsolat jött létre, ésszerűbben, a korábbinál olajozottabban működik a gazda­ság egész szerkezete. És ami a legfontosabb: a gazdálkodásból még ki nem küszöbölt régi hibákat és a ma tapasztalható újabb nehézsé­geket egvaránt a reform alapelveinek még kö­ve'kezetesebb érvényre juttatásával lehet és kell leküzdeni! Nyilvánvaló, hogy ez volt a gazdasági vo­natkozású megbeszélések legfőbb következte­tése és a Központi Bizottság ilyen értelemben foglalkozott a népgazdaság fejlődésének kü­lönböző jelenségeivel és a küszöbön álló te­endőkkel. Az előbbiek sorából csupán annyit ragadunk ki. hogy míg az utóbbi évek ipari produkciója megfelel a terveknek, addig a mezőgazdasági termelés, a nemzeti jövedelem, nemkülönben a munkások, a parasztok és az alkalmazottak egyéni jövedelme nagyobb mér­tékben nőtt, mint ahogy azt az előzetes ter­vekben megjelölték. Ezzel párhuzamosan ked­vezően alakult hazánk külkereskedelme is. A jó összkép és számos vállalat dinamikus fejlődése mellett azonban még feltűnőbbek a nem kis számú gyengén működő vállalatok, szövetkezetek, a helyenként igen gyenge ter­melékenység, amely rontja az általános előre­haladást, olyan időszakban, amikor a széleskö­rű munkaidő-csökkentés és a termelés szer­kezetének nagyon is kívánatos átalakítása, te­hát minél több új, kelendő gyártmány beveze­tése amúgy is fékezi a termelékenység növe­kedését. Az egészében kedvező mezőgazdasági helyzetben pedig a korántsem kielégítő állat- tenyésztési eredmények figyelmeztetnek a leg­sürgősebb teendőkre. Itt említjük — részben ezzel összefüggésben — az áruellátást is, amely láthatóan bővült mennyiségileg és választéká­ban is, miközben egyes, olykor igen fontos, ol­csóbb árufajtákból időnként hiány van, ami különösen a kisebb jövedelmű családoknak okoz gondot. Mindez megoldandó és megold­ható a reform eszközeivel. A jövő évi tervek néhány lényeges vonása is arra mutat, hogy kedvező alapokat terem­tettünk a továbbfejlődéshez. Hogy mást ne mondjunk: az előzetes számítások szerint mintegy 6 százalékkal növekednék a termelé­kenység, hasonlóképpen a nemzeti jövedelem is, 4,5—5,5 százalékkal az egy főre jutó reál- jövedelem, és már nem kevesebb, mint 70 ezer lakás felépítésével lehet számolni. A Központi Bizottság a kívánatos arányo­kon túlmenően, behatóan megvitatta a várha­tó fejlődés nélkülözhetetlen tartalmi igényeit is, utalt a legkeresettebb termékek folyamatos előállításának fontosságára, az építkezések ok­kal, joggal elvárt jobb minőségére és ütemes­ségére, a nagyüzemi és a háztáji állattartás sürgősen megoldandó fejlesztésére, a nehéz felelősségteljes munka, az értékesebb teljesít­mény fokozott anyagi-erkölcsi megbecsülésére, a kiegyensúlyozottabb áruellátásra, az árszín­vonal alakulásának állandó ellenőrzésére, az exportfeladatok jó teljesítésére a belföldi el­látás sérelme nélkül, mint olyan teendőkre, amelyeket minden politikai és gazdasági po­zícióban elsősorban kell szem előtt tartani. És nem utolsósorban a társadalmi termelés haté­konyságára, ezen belül a munka termelékeny­ségére, amelyek mindenképpen a legfontosabb alapok mindezek megoldásában. Megnyílt Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Lóránt László Endre, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Szombaton délelőtt a bécsi Hotel Bohemia tanácstermé­ben Maurice Lambilliotte megnyitotta az áprilisi bécsi felhívás értelmében és a varsói előkészítő értekezlet elhatározása alapján Bécs- be összehívott európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet. 21 nemzetközi szervezet képviselői és 25 ország neves közéleti személyiségei — ösz- szesen mintegy háromszázan — vesznek részt az értekezle­ten, amelynek munkabizott­ságai a következő kérdéseket vitatják meg: 1. Európa jelenlegi terüle­ti- realitása (a határok és a két német állam); 2. Milyen utak vezetnek a katonai tömböket felesle­gessé tevő európai kollek­tív biztonság megteremtésé­hez; 3. Fegyverkezés és lesze­relés: 4. Az európai együttmű­ködés különböző formái. A 3-as számú, a fegyverke­zéssel és a leszereléssel fog­lalkozó bizottság elnökévé Mátyás Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkárát választották meg. Magyarországot közélett személyiségek népes cso­portja képviseli. Közöttük van dr. Réczei László nagy­követ, tanszékvezető egyetemi tanár, Pethő Tibor újságíró, országgyűlési képviselő, Vas- Witteg Miklós, á SZOT al- elnöke, Sebestyén Nándorné, a Béke-világtanács titkára. Bokor Petemé dr. Szegő Hanna kandidátus, a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság ez évi elnöke. A Nemzetközi Jogász Szövet­ség képviseletében dr. Prand- ler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára vesz részt az értekezleten. KiSZ’titkárok tanácskozása az új szakmunkástanuló törvényről Eik ésszült a Jövő évi akcióprogram A fővárosi művelődési ház­ban szombaton tartottak együtt először országos ta­nácskozást a népgazdaság va­lamennyi ágában működő szakmunkásképző iskolák KISZ-titkárai. Dr. Vajó Pé­ter, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára és Ná­dor György, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese tájékoztatta az ifjúsági vezetőket az új szakmunkástanuló törvényről és a végrehajtással kapcsola­tos feladatokról. A beszámolók után a KISZ- titkárok négy szekcióban folytatták a tanácskozást, s az új törvény előkészítésé­ben részt vett szakemberek adtak részletes választ kér­déseikre és tájékoztatták a fiatalokat a törvény végre­hajtásáról rövidesen megje­lenő fontosabb intézkedések­ről is. Ennek alapján a KISZ-titkárok a következő hetekben a szakmunkáskép­ző iskolák KlSZ-aktivistái- val is részletesen megbeszé­lik a feladatokat, hogy jól eligazodjanak az 1970 január elsején életbe lépő törvény rendelkezései között és fel­világosítsák a fiatalokat az új intézkedések adta lehe tőségekről, jogaikról, köte­lességeikről. Többek között lényegesen megnő a szak­munkástanuló fiatalok sza­bad ideje, így a KlSZ-szer- vezeteknek gazdag téli prog­ram kidolgozásával, a klub­élet fellendítésével is fel kell készülniük a szabad idő hasznos, kellemes eltöltésére. A tanácskozáson ismertet­ték a Lenin-centenárium és a 25. felszabaduFási évfor­duló tiszteletére tervezett országos szakmunkásképző intézeti KISZ akcióprogra­mot. A KISZ és az érdekelt tárcák együtt rendezik meg a szakmunkástanulók orszá­gos kiállítását a BNV Pető­fi csarnokában. másfélszer nagyobb területen. mint legutóbb. Rövidesen megkez­dődnek az iskolákban „A szakma kiváló tanulója’’ és a tantárgyi tanulmányi ver­senyek; a döntőkre március 15 és április 4. között kerül sor. A szakmunkástanulók részt vesznek a KISZ KB olvasó­napló pályázatán, az orszá­gos diák szavalóversenye­ken. s a Magyar—Szovjet Baráti Társaság felhívásával meghirdetett olvasómozga­lomban is. Felszabadulási ki mit tud-ot, „A győzelem út­ján” címmel vetélkedőt ren­dez a KISZ az MSZBT el­nökséggel, az MHSZ vezető­ségével és a Hazafias Nép­front elnökségével közösem. A szakmunkástanulók két csoportban, az „A” és „B” tagozatos, valamint a „C” ta­gozatos kategóriában vesz­nek részt ezen a nagyszabá­sú vetélkedőn. Az intézeti vetélkedőkkel kezdődik a verseny, majd a területi Ki mit tud-ok következnek. s végül április 5-től 8-ig Bu­dapesten kerül sor az orszá­gos elődöntőkre és döntőre. Napirenden a szövetkezetek együttműködése A szövetkezetek közötti együttműködés lehetőségeit vitatták meg szombaton Nyír, egyházán az érdekelt megyei szervek képviselői: a MÉ­SZÖV. a MÉK Vállalat, a KISZÖV, a nyírségi és szatmári tsz-szö­vetségek vezetői. Jelen volt a megbeszélésen Gulyás János, a megyei pártbizottság mező­gazdasági osztályának vezető, je, Végh János, a megyei pártbizottság ipari osztályve­zető-helyettese. Acél Béla, a MÉSZÖV elnö­ke vitaindító tájékoztatójá­ban ismertette a szövetkeze, ti mozgalom tradícióit, az együttműködés korábbi for­máit, majd a tervekről be­szélt. Az együttműködést gaz­dasági és ssövetkezetDolitikai munkában kívánják tovább­fejleszteni. Kínálkozó lehető, ségek vannak a termelési és értékesítési kooperációban. A ktsz-ektől az árualap bővíté­sét, a hiányzó cikkek pótlá­sának megszervezését kérnék az fmsz-ek. A jelenlevő szakemberek több javaslatot tettek. Az el­ső megyei szintű együttmű­ködési megbeszélés után a helyi lehetőségek körét fel­tárva dolgozzák ki a jobb együttműködés feltételeit. . . i ... . / Elrendelték a közúti hóügyeletet November végére minden előkészület megtörtént a ke­ménynek ígérkező tél „tá­madásainak elhárítására” a biztonságos közlekedésre. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumnak országosan mintegy 30 000 kilométeres úthálózatról kell gondoskod­nia. A megyei jelentések sze­rint a közúti igazgatóságok műszaki felkészültsége, tech­nikai eszközállománya ta­valy óta jelentősen javult. Az ország nyolc legveszé­lyeztetettebb megyéjében mintegy ötszáz hóeke és hó­maró áll készenlétben. A sí­kosság elleni védekezésre a a KPM 38 000 tonna sóról és több mint 160 000 tonna ho­mokról. salakról gondosko­dott. A MÁV pályafenntartó szolgálata a vasútvonalak mentén már elhelyezte a hó­fogó rácsokat, s az idén új­donságként 25 Qü? fánal«UB bői is állítottak hófogó kerí­tést a pályatestek védelmére. A vasút termikus és ké­miai útón is védekezik a hó, a jegesedés ellen. Vidéken, egyebek közt Záhonyban és Miskolcon egy-egy nagy telje, sítményű, Kelenföldön pedig kisebb hőlégfúvásos hó- és jégolvasztó berendezés segíti a téli forgalom biztosítását. Bővült a jelentőszolgálatot, a segélykérést és az intézke­dést gyorsító útügyi URH- hálózat is. A hálózat kiépíté­sével megoldódott az állandó kapcsolattartás ilyen módja Szabolcs-Szatmár megyében is. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — tekintettel az időiárásra és a meteoroló­gia jelzéseire — az állandó hóügyeletet. a jelentőszolgála­tot már elrendelte: a vasút­nál egyelőre még nem volt szükség, de már ott is min- «*-*' készen áll a „riadóra??. V/lXfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK\

Next

/
Oldalképek
Tartalom