Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

1*89. november 5. KELET-MAG Y ARORSZAG * '5. «Mal Az utazás önmagában hevés Hogyan nevelik hazafiságra és nemzetköziségre a fiatalokat a hazai és külföldi utak? A t,KERORG" SZABOLCSBAN Kereskedelemfejlesztés az igények szerint HOGYAN SEGÍTIK A HA­ZAI ÉS A KÜLFÖLDI TÁR­SASUTAZÁSOK a fiatalok hazafias és internacionalista nevelését? — ezt a témát vi­tatták meg kerekasztal-be- szügetésünk részvevői a kö­zelmúltban. A vitában részi veit: dr. Pivarnyik Jánosné, a : tazafias Népfront városi bi­zottságának titkára, Havacs József, a KISZ megyei titkára. hajdú László, a Tudományos ismeretterjesztő Társulat me gyei szervezetének szaktitká ra, Kiss Elek, az SZMT kul- 1 orális bizottságának vezetője. Csallány Géza, a megyei Ide­genforgalmi Hivatal igazgató­ja. Mező Gyula tanár: a Köl­csey Gimnázium és Szakkö- z sköla igazgatóhelyettese és '1áll Géza újságíró. A téma időszerűségét In­dokolja, hogy megyénkben is ugrásszerűen megnőtt a bel­földi és külföldi társasutazás­ban részvevők száma. Szabol­csi fiatalok százai, ezrei jut­nak el az ország különböző vidékeire, járnak a környező szocialista és kapitalista or­szágokban. Nem mellékes: milyen élményekkel, tapasz­talatokkal 1 térnek haza. Bár a nazafiságra és nemzetkö­ziségre nevelés szerteágazó feladata nem szűkíthető le a hazai és külföldi utazásokra, mégis érdemes számba venni a jelenlegi helyzetet és a ten­nivalókat. A vitában részve­vők elmondták a pozitív ta­pasztalatok mellett azt is: ma még a fiatalok nevelésében nem használjuk ki a különfé­le utazásokban rejlő lehetősé­geket, olykor az ötletszerűség, az előkészítés tartalmi részé­nek elhanyagolása, s más fo­gyatékosságok miatt. HONNAN KELL ELIN­DULNI? — tették fel a kér­dést többen is, s igyekeztek megfogalmazni a válaszokat. Csallány Gáza és Hajdú Lász­ló a szülőföld, a község, a város, a szűkebb környezet megszerettetésében, megis­mertetésében látta az első lé­péseket. A fiatal előbb ismer­je meg községét, városát, me­gyéjét, az országot,» s aztán folytatódjék a program kül­földi uticélokkal. „Beszéltem olyan fiatallal a városban, aki nem tudta, hogy Nyíregyhá­zán konzervgyár is van” — idézték a vitában. Mások még nem voltak a színházban, nem ismerik a város, a megye nép­rajzi, műemléki és egyéb érté­keit. nagy létesítményeit. Ho­gyan tudja összehasonlítani a külföldi országokban látotta­kat az itthonival, ha ezeket Háromszor huszonöt gyerek Szabolcs-Szatmár három leg­különböző részén lévő álta­lános iskolából. Fehérgyar­matról. Nyírmeggyesről és Ibrányból. És hetvenöt kü­lönféle, vagy teljesen egyező válasz. Vallomások. A jövő nem­zedék hangja. A tükör. Ilye­nek vagyunk. Mi formáljuk r’-"‘ és velük együtt a vilá- g — Ki a gazdag ember? — kérdezem. — Az orvos. — A mérnök. — Akinek autója van. — Akinek pénze van. — Akinek földje van." Nyurga gyerek Nyírmegy gyesen, aki közbekiabál: — Mindenkinek van földje. Egy másik: — Akkor mindenki gazdag. — Ki éhezett már közüle­tik? nem, vagy csak kis részben ismeri? Hogyan fogja becsül­ni népünk alkotó munkáját? Büszke lesz-e rá, ha nincs aki felkeltse irántuk az érdeklő­dést? Ilyen és hasonló kérdé­sek hdngzottak el. Többen megerősítették, hogy a „mik­rokörnyezet”, a család első számú nevelője a fiataloknak hazafiságra és nemzetköziség­re is. A szülő elismerő vagy elmarasztaló véleménye, pél­damutatása ebben is igen erős motívum. A KEREKASZTAL-BE- SZELGETÉSEN ELMOND­TAK: a hazafiságra és nem­zetköziségre való nevelést nem lehet különválasztani olyan szempontból sem, hogy itthon főként hazafiságra, kül­földi utak során pedig inter­nacionalizmusra neveljük a fiatalokat. A hazai utazások, a különféle országjáró klu­bok, szakkörök, az „Ismerd meg megyédet”, „Ismerd meg hazádat” mozgalom változatos programjában is együtt van a kettő. Itthoni életünk, mun­kánk lényegében nem választ­ható el, összefügg a testvér- népekével. A külföldi utak,— legyen az szocialista vagy tő­kés országban — gondos prog­ram és mélyre tekintés mel­lett erősíti a nemzeti öntuda­tot, önérzetet, az egészséges patrióta szellemet is, mert minden mozzanatában meg­vannak a hazai, magyar vo­natkozások is. Mindenképpen tágítja a fiatalok látkörét az utazás, helyes mércét, ér­tékrendet alakít ki bennünk és nyesegeti a nemzeti gőgöt, más népek lebecsülését. Nem utolsó sorban ideológiai, po­litikai és világnézeti, hatása is van az utazási élmények­nek. Egyezett a vitázók vélemé­nye abban is: mind a belföldi, mind a külföldi utakat csak akkor nevezhetjük hasznos­nak, ha a fiatalokat előzőleg tájékoztatják, felkészítik az utazásra. Egyes helyeken a klubokban rövid filmvetítés­sel, színes ismeretterjesztő előadásokkal, szellemi vetél­kedővel is kísérleteznek, hogy céltudatosabb, értőbb legyen az utazás. Tudják a fiatalok, hogy mit érdemes, szükséges megnézniük, ismerjék meg az országrész életét, vagy a kül­földi országról a lényeges tudnivalókat. Ez azonban szórványos, vontatott, sokat segíthetnének a művelődési intézmények — a könyvtártól a TIT-lg —, mert a KISZ- szervezetek a maguk erejéből nem tudják megoldani. Szó esett a programokról is, oly­Néznek. Csupa nagy szem a gyereksereg. És csend. Vala­ki bátortalanul nyújtózkodik: — Talán én. Mikor focizni voltunk. Éhes voltam. Nincs fogalmuk a szóról. Jó. hogy nincs. — Kik voltak a csendőrök? ,Hetvenöt gyerek közül há­rom jelentkezik. — Rendőrök voltak régen. — A korbácsos emberek. — Nagyapámat megölték Döbbent csend. — Ki volt Horthy Miklós? — Lovas ember. — Pandúr. — Betyár. Az igazat senki sem tudja. kor az egyoldalúság — bizo­nyos érdeklődési körök ki­elégítésére való törekvés — jellemzi őket, s nem mindig öleli fel a legjellemzőbb lé­tesítmények. művészi értékek, idegenforgalmi és más neve­zetességek meglátogatását és kevés emberi találkozást. A FIATALOK KÉPVISE­LŐJE. HAVACS JÓZSEF ar­ról szólt, hogy csak az Ex­pressz Ifjúsági Utazási Iroda 800—1000 szabolcsi fiatalt utaztat évenként a korábbi 200—250-es létszámmal szem­ben. Lényegesen megnőtt a belföldi utazások aránya is, több mint. 2000 megyénkben fiatal keresi fel egy évben az ország különböző tájait, váro­sait. Mégis azt kell mondani, a ínintegy 80—85 ezer KISZ- korosztálybeli fiatanir>5- viszo­nyítva kevés a hazai és Kül­földi társasutazásokban rész­vevők száma. S az utak tar­talmi. nevelési oldalait szor­galmazva egyben azon is kell munkálkodni, hogy a jelenle­ginél több fiatal vegyen részi az utazásokban. Nagyobb tár­sadalmi megértés, anyagi tá­mogatás szükséges az utazási kedv realizálásához, a szülők részéről is több segítséget várnak. Hisz a fiatal egyéni­ségét gazdagítják az u (ázá­sok, segítenek az életben való eligazodásban, helyük megke­resésében. SZAMOS, A PROBLÉMÁ­VAL közvetlenül és közvetve összefüggő gondról beszéltek még a részvevők: az utazási irodák közötti jobb összhang­ról, olcsóbb utaztatási és szál­lodai ellátásról, a megyék kö­zötti diók és más ifjúsági cso­portok cseréjéről, a külföldi levelező kapcsolatok, kiállítá­sok, élménybeszámolók, újsze­rű rendezvények meghonosí­tásáról. Végül is: a párt megyei végrehajtó bizottsága mellett működő és a KISZ munkáját segítp módszertani munkakö­zösség kerekasztal-beszélge- tése több olyan gondot elem­zett, amely nem csak megyei, hanem országos jellegű és megoldásáért folyamatosan társadalmi méretekben szük­séges munkálkodni. Hogy minden évben több és több fiatal él az utazás lehetőségé­vel, az ismeretszerzésnek ez­zel a sajátos eszközével, han­gulati és érzelmi hatásával jobban számolni kell, s job­ban felhasználni a napi ne­velőmunkában, különösen a hazafiságra és nemzetközi­ségre való nevelésben. Majd megtanulják. A tan­könyvekből. A hetvenöt gyerek közül huszonöt ötödikes, huszonöt hatodikos, a többi hetedikbe jár. Lányok, fiúk. . — Kinek nincs testvére? Tízen állnak fel. — Kinek van egy testvé­re? Tizenötnek. — Kinek van kettő? Harmincán jelentkeznek. — Álljanak fel azok, akik­nek csak egy pár cipőjük van. Nagy nevetés. Nem áll fel senki. — Milyen ajándékot kértél születésnapodra? — Pulóvert. Kicsiny, tervszerűtlenül te­lepíteti es eLavult a nyíregy­házi kereskedelem üzletháló­zata. A fejlesztés ma mar sürgető. Számítások szerint ahhoz, hogy a város keres kedelme az igényeket kielé­gítően korszerűsödjék, a ne­gyedik ötéves tervben nagy­arányú beruházás szükséges. 1975-ig száznyolcvan-kétszáz milliót keli adózni e célra E nagy értékű beruházássai kialakul a közponii üzlet haiózai magva, s komplex ellátottságra tesz szert a kél új lakótelep és környéke is. A városi tanács és az illeté­kes három tanácsi kiskeres­kedelmi vállalat első lépés­ként kereskedelemfejlesztési tanulmányterv készítésével bízta meg a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézetet, a KERORG-ot. A tanulmányterv korábban.már elkészült. A kapcsolat az in­tézettel azóta is gyümölcsö­ző, mert több városi fejlesz­tést is a fővárosi kereskede­lemfejlesztési szakemberek \ égeznek Nyíregyházán. Nyíregyházi cipő- oszlaiy világsikere A közelmúltban ez az in­tézet dolgozta ki tudományos igénnyel az Ezerjó-étterem technológiáját, az Omnia ká­vészalon és a Drink bár bel­ső kiképzését. A legnagyobb munkái közé tartozik a KERORG-nak, hogy saját ta­lálmánya alapján dolgozta ki a nyíregyházi Centrum Áru­ház önkiválasztó cipőosztá­lyának berendezését és mű­ködését, Ezt a találmányt Lipcsében, nemzetközi kiállí­táson is bemutatták, ahol vi­lágsikert aratott. Moát új megállapodást kö töttek a KERORG-gal a ta­nácsi kiskereskedelmi válla­latok képviselői. A pesti in­tézet igazgatója dr. Kázsmér István elmondta, hogy az in­tézet elvállalta a nyíregyházi és a mátészalkai új szálloda belső kiképzését, a majd ott dolgozók képzését, működési gyakorlatának kidolgozását. Hangsúlyozta, hogy a nyír­egyházi kereskedelem fej­lesztésénél korábban nem számítottak ilyen nagymérté­kű áruforgalom-növekedésre, mint amely az utóbbi két esztendőben jelentkezett. Ezért néhány fejlesztési el­képzelést gyorsabban kell végrehajtani. Örvendetes, hogy a kereskedelem helyi illetékesei, s a tanácsi ille­tékesek gyorsan felismerték, milyen hasznos e területen is a tudományos megalapozott­ság. Ezért most új megálla­podásokat is kötöttek. A Nyíregyházi Vendéglátó­ipari Vállalat megbízást adott a KERORG-nak a Sza- bolcs-étterem melletti kisét- terem bisztróvá való átalakí­tására! Az élelmiszer kisker — Csokit. — Villanyvonatot. — Ki nem kapta meg azt, amit kért? Nyolcán állnak íeL — Huszonöt éve szabadult fel a községetek. Mit tudtok a háborúról? A fiúk bátrabbak. — Lőttek ott. — Tankok is voltak. Elakad. — ... meghaltak sokan. Sokan — Ki akar a falujában maradni ? Huszonnyolc gyerek nyújt­ja a kezét. Aztán lassan még egy. Miért? — Mert itt a házunk. — Anyámék is itt vannak. — Meri kapok a tsz-ben egy Zetört. A gyerek őszinte. Ha nem akar, akkor is, A • verek- arc hazudni nem tud. Horváth S. János az új állami gazdasági min taboltja. ABC-áruházai és sós­tói hálózata kialakításánál, üzemszervezésénél veszi igénybe a fővárosi sz.akembe rek tanácsait. Az iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fel­kérésére. ugyanakkor a vá) lalat egész működési struktú­ráját racionalizálják 1970-ben. Fővárosi szakemberek tauaesai Az intézet munkájában ér­vényre jutpak a jelenlegi vi­lágszínvonal tapasztalatai, az új kereskedelmi egységek és formák kidolgozásánál fel­használják a fejlett keleti és nyugati kereskedelmi mód szereket. A KERORG taná­csai alapjan létesítik az első magyar önkiválasztó áruhá­zát Szekszárdori, s a legna­gyobb Centrum Áruház, a Tanács körúti áruház terveit. Mint a nyíregyházi megbe­szélésen szóba került: jó len­ne, ha a tervezés előtt álló nagy nyíregyházi ruházati áruház indítását, munkaszer­vezését is az intézet látná el. A fentiekből kitűnik: a széles körű vállalati önálló­ság és az anyagi érdekeltség új rendszere fokozottabban ösztönöz a lehetőségek ki­aknázására. a tartalékok fel­színre hozására, a kereske-. A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az ezzel kapcsolatos új kor­mányrendeletről kért tájé­koztatást Vágó Tibor, az MTI munkatársa a Honvé­delmi Minisztérium illetéke­seitől, akik az alábbiakban ismertették az intézkedések lényegét, a hadkötelesek ér­dekvédelmét szolgáló ren- del^zéseket és a hatályba lépM idejét ’ ‘ — E fontos határozatok meghozatalakor abból indul­tunk ki, hogy fegyveres szolgálatot teljesítő ifjúsá­gunk példás fegyelmezettség­gel és öntudatosan tesz ele­get a haza védelmét biztosí­tó állampolgári kötelezett­ségének. Dolgozó népünk előtt érthetően megnőtt a katonaviselt emberek becsü­lete, s az új intézkedések lé­nyege éppen e társadalmi megbecsülés kifejezése, a szociális körülmények foko­zottabb szem előtt tartásá­val. Ezzel párhuzamosan fon­tos cél az is, hogy megvaló­suljon a honvédelemmel kap­csolatos terhek arányosabb elosztása. — A kormány lényegbe vágó feladatnak tekinti an­nak biztosítását, hogy a ha za védelmében fegyveresen részt vevő sorköteles fiatalok minél nyugodtabb körülmé­nyek között tehessenek ele­get hazafias, állampolgári kötelességüknek. Ehhez hoz­zátartozik, hogy államunk intézményesen kívánt gondos­kodni arról: a bevonulok családtagjainak — feleségük nek, szüleiknek, stb. — ne legyenek különösebb anyagi gondjaik. Ez indította a kor­mányt a családi segély ösz- szegének emelésére. — Nem hagyhattuk figyel­men kívül azt sem, hogy a polgári életbe, á termelő munkába való visszatérés bi­zonyos gondokat jelent a le- szerelőknek. Ezért államunk a jövőben a leszerelés idő szakában is segíti a fiatalo­kat azzal, hogy nagy többse­delmi munka hatókon.' ságára. Ebben nagy segítséget adott és képes nyúj'ani megyénk kereskedelmének is a KERORG. Ez az intézet min­den kereskedelmi, vagy ke­reskedelmi tevékenységet foly­tató vállalat problémájával foglalkozik, juvurt ltokat iciz üzletbálézrt komplex kiala- • kítására. árukészlet és vá­laszték, vevőszolgálat meg- sz 'evezésére, az optimális lé szám kialakítására. látás <! itözpoiuouu Hogy mennyire érdemes igénybe venni ezt az intéze­tet. mulatják a számi ,.usok is: a fővárosi szakemberek tavaly végze t szervező mun­kájának a megrendülök állal is elismeri haszna húszón- nyolcmillió forint vo't, s növekedett a karé.-'" 'elmi munka kulturáltság;-. A mos­tani megállapodások .i,v »mán Nyíregyházán is megkezdik a racionális kereskedelmi háló­zat létrehozását, amelynek nyomán néhány elavult kér -s- kedelmi egységet megszűn­teinek. De például fokozottan kielégítik a külterületek igé­nyeit újabb vendéglátó he­lyek létesítésével, hopv ezzel megteremtsék a reprezenta­tív vendéglátás feltételeit a városközpontban, (te) güket egyszeri pénzjuttatás­ban részesíti. — A juttatásnak és mér­tékének meghatározásakor azt veszik figyelembe,, ki hogyan állt helyt, milyen eredményeket ért el a ki­képzési feladatok teljesité'-é- ben, s milyenek otthoni szo­ciális körülményei. Mindez az eddiginél nagyobb össze­geket igényel. Egyrészt ezek fedezésére, másrészt, hogy csökkenjen az anyagi hely­zetbeli különbség a kátonai szolgálatot teljesítő. illetve nem teljesítő fiatalok kö­zött, felemelték a honvédel­mi hozzájárulás összegét. Ami pedig a felhasználást illeti: a hozzájárulás emelt összegéből elsősorban a sor­katonák rászoruló hozzátar­tozóinak családi segélyét nö­veljük. A fennmaradó pénzt pedig a leszerelők nagyobb részének támogatására for­dítjuk. A honvédelmi hozzá­járulás felemeléséből befolyó összeget csak a fenti célokra lehet felhasználni. — A honvédelmi hozzá­járulás fizetésével kapcsolat­ban az új szabályozás sző­ri nt akkor esedékes a fize­tés, amikor a hadköteles 22. életévét betölti. Január 1-től egyidejűleg szélesítjük azoknak a körét., akik men­tesülhetnek a hozzájár)‘’ás fizetése alól. Indokolt női­déül, hogy mentesítést kap­janak. akiket sorkatonai szolgálatból leszereltek, a katonakötelmekkel összefüg­gő baleset, sérü! s' vagv be- le<T.sés miatt, vág” akik leg­alább kétharmad részben csökkent munkaképességűek. Meggyőződésünk — mon­dották, — hogy az intézke­dések az érdekeltek nagy tö­megéinek egyetértésével ta­lálkoznak. Mint már beveze­tőben hangsúlyoztuk, a kato­nai szolgálatot teljesítő fia­talok eddig is becsülettel helytálltak alakulata > knáL Bizonyos, hogy az új intéz­kedések nyomán még ered­ményesebben, fokozottabb fe­lelősségérzetté) készülnek fel a haza fegyveres védelmére. Mai gyerekek TÁJÉKOZTATÓ a honvédelmi hozzájárulás új szabályairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom