Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

tflW november 28 KELET MAGYARORSZAO 8. oldal A boldogulás stratégiája Jelenleg az alma a főszereplő a Nyíregyházi Konzervgyár gyümölcsesarnokábaa is. Az almapuding gyártásához tisztítják, darabolják a jonatánt. Hammel József fei». A pátrohai „titkok" nyitja Másíél év, mely inegfordííoUa egy nagyközség életét Kis, közép és nagy ter­melő es szolgai la uo vállala­ton. vezető anasu dolgozói, összesen huszonheten az egyik vezető továbbképző tanfoiya. mon vettek részt. Arra a kérdésre: „Van-e a vállalat­nak stratégiája?’’ — megle­pően kedvező válaszokat kaptam. A válaszok megosz­lása a következő volt: „igen­nel” válaszolt 20 fő, „nincs” — válaszolta 5 fő és „rész­ben van” választ adott 2 fő. Ha az utóbbit is a nemleges válaszok közé soroljuk, ak­kor is a résztvevők döntő többsége — 74 százaléka — állította, hogy vállalata ren­delkezik stratégiai koncepció, val. Ezt egy másik kérdés kö­vette: „Fogalmazza meg a vállalatnak a specifikus cél­ját, funkcióját, amelyben dolgozik.” Nos, néhány vá­lasz a sok közül: „A nemzeti jövedelem növelése és mun­kalehetőség biztosítása.” Má­sik válasz: „A fogyasztói igé. nyék kielégítése”. Vagy egy harmadik: „Hatékonyan és eredményesen dolgozni: a ki­tűzött feladatot teljesíteni”. És így tovább. Nyilvánvaló, hogy a második kérdésre adott válaszok kétségbe von­ják az első kérdésre adott kedvező válaszok magas ará. nyát. Bizonyossá vált, hogy a vállalati stratégia kérdései számunkra — és tegyük hoz- -za — valamennyiünk számá­ra vizsgálódásra érettek. Mi hát a vállalati straté­gia? A vállalati stratégia a célok összefüggő rendszere, valamint azok a módszerek és tervek, amelyek a kitűzött célok elérését biztosítják és egyben azt is meghatározzák, hogy a vállalkozás milyen területen (milyen „üzletben”) tevékenykedjék. Röviden azt mondhatjuk: stratégiai dön­tések tárgya a vállalat hosz- szú távú fejlődése. Igaz, hogy sok vezető szívesebben fog­lalkozik az operatív kérdé­sekkel. mert ezek közelebb állnak hozzájuk, otthonosab­ban mozognak ezen a terüle­ten és kisebb számukra a bi­zonytalanság. A feladatok újszerű vezetői magatartást követelnek.^ Az a termék, amely 5—10 évvel ezelőtt még az újszerűség erejével hatott, ma már tö­megcikk. vagy esetleg már csak a használt áruk piacán található. Nem a termék­hez. a vállalat funkciójának minél jobb ellátásához kell ragaszkodni. Hiába volt hí­res egy vállalat évtizedekkel ezelőtt pl. traktorgyártásáról, ha ma a kereslet szerkezete. 8 .....már földosztás­ról álmodozik A földmunkások mozgal­mának egyik következmé­nye, hogy a lapokban meg­szaporodnak a mezőgazdasá­gi gépeket ismertető hirde­tések, Nyíregyházán pedig a Megyeház téren Gyurcsány József házában mezőgazda- sági gépekét árusító üzletet nyit Oberndorffer János és Tsa Mi is történt tulajdonkép­pen? A tápiószelei ácsmun­kások körülbelül két hétig tartózkodtak Apagyon, míg a szervezkedésért ki nem to- loncolták őket. Esténként gyűléseket tartottak, ahol „a szoczialista lapok brutális czikkeit olvastattak fel.” A falusi nép gyorsan szegé­nyedett, szívesen fogadták az összejöveteleket, ahol szó esett a parasztok nyomorú­ságáról, a hatóságok igaz­ságtalanságairól, az adó nagyságáról, a föld felosztá­sáról, az olcsó napszámról és a társadalmi egyenlőség­ről. Az apagyi földmunká­soknak központi szocialista újságok jártak, így a sze­lei ácsok kitoloncolása után Apagy lett a mozgalom magja. Idő'özben ugyanis Leveleken, Napkoron, Ra- mocsaházán és Ibrányban is szervezkedni kezdtek a pa­osszetétele, a gyártási tech­nológia, a mezőgazdasági munua technológiája stb. műszakilag és gazdaságilag nem „igazolják” a régi pro­fil fenntartását. Ezzel szem. Den nagy a kielégítetlen ke­reslet egy sor egyéb mező- gazdasági munkagép iránt, így — miközben a vállalat ragaszkodik régi profiljához — nem tölti be funkcióját. Jól ellátni egy funkciót stra. tégiai értelemben azt jelen­ti, hogy mindenkor rugalma­san 'követni kell a technika és a vevőpiac változásait, sőt aktív módon keresletet kell támasztani a funkcióból fakadó szolgáltatás iránt. A termelési funkció meg­határozásától nem választha. tó el a felhasználói piac és a piac elérésének a módsze­re. A felhasználói piac ugyanis a legritkább esetben egységes. A stratégiai döntések to­vábbi eleme a vállalkozás finanszírozási politikájának és módszerének megállapító, sa, amely mindenekelőtt a befektetett eszközök haté­kony megtérülésére és a vál. lalkozás pénzügyi likviditá­sának, zavartalanságának biztosítására helyezi a hang­súlyt. Míg a megtérülés ál­talában a vezetői döntések előterében áll, addig — úgy tűnik — a vállalati fizetőké­pesség mérlegelése és biztosí­tása kevésbé képezi a stra­tégiai döntések tárgyát. Már­pedig a likviditás a vállalat rugalmasságának, manővere­zési lehetőségének fontos feltétele. Hogy mennyire az, azt éppen az 1968-ban és 1969-ben fizetésképtelenné váló néhány vállalatunk pél- dáia is bizonyítja. És végül, a stratégia ele­me a kitűzött célokat meg­valósítani képes szervezet jellegének meghatározása (centralizált vagy decentra­lizált szervezet, optimális üzemnagyság, a vállalkozás célszerű szervezeti formája: egyesülés. tröszt vállalat stb.). A jó stratégia abból indul ki. hogy a vállalat bizonyos környezetben működik. Ez a környezet — a társadalmi- gazdaság! feltételek rendsze­re — maga is változik. A stratégia megközelítésének első lépése tehát a vállalat környezetében kínálkozó le­hetőségek feltárása és a lehet­séges veszélyzónák felkuta­tása. A változó környezet ál lehetőségeket, új keresletet teremthet olvan termékek és szolgáltatások iránt, amelyek rasztok. A titkos gyűléseken még a jómódú parasztok is részt vettek. A falvakban „ma már alig akad egy pár ember, aki büszkén ne ne­vezné magát czuczilistá- nak.” A mozgalom tovább­terjedt Karán, Mihálydi, Ófehértó, Téth, Thass, Sza­koly, Balkány, Nagykálló, Keék, Petneháza községekre is. Az első lázadás Karászon tört ki, ahol a ki nem osz­tott szocialista újságokért betörtek a postára. Mihály- diban népgyűlést tartottak. Leveleken, amikor tudomást szereztek arról, hogy a fő­szolgabíró a szervezkedés ügyében vizsgálatot tart, a falu lakói összegyűltek a községháza előtt és „maga­tartásukkal veszélyeztették a község békéjét. A főszolga­bíró csillapítani kezdte őket, mire a tömegből kivált egy suhanc, a főszolgabíró kezé­ből kiragadta az iratokat, s darabokra tépte.” A hatósá­gok megtették az intézkedé­seket, a veszélyes helyekre csendőröket rendeltek ki és 60 tagú csendőrkülönítményt helyeztek készenlétbe Nyír­egyházán. „Csak az a baj, hogy a legtöbb inficziált községben a bíró is szoczi- álista.” (A Nyíregyháza 1897. dec. 2-i összefoglalója alap­ján.) A Nyirvidék dec. 5-i szá­a szouan forgó vállalat funk- ciojanaK. megxeieineit. Am. ves^eiyeket is rejthet a kör­nyezeti elemek változása: versenytársak szinte lépese, új kutatási eredményeit hasznosítása, ami elavulttá teszi a jelenlegi termékeket, esetleges áremelkedés, mun­kaerőhiány Stb. Mielőtt a vállalat válasz­tana (döntene) a lehetséges alternatívák közül, értékel­nie kell a vállalat gyengéit és erősségeit, továbbá a vál. lalat széles értelemben vett kapacitásait és alkalmasságát (kompetenciáját.). Ez utóbbi — mondjuk így — önvizsgá- lódas kitérjen a vállalat úgyszólván valamennyi (meg­lévő és potenciális) erőforrá­sára, beleértve az eszközállo. mányi, a szellemi bázist, a munkaerő kvalifikáltságát, a vezetési tapasztalatokat, a vállalatról alkotott vevővéle­ményt stb Mindez abból a szempontból fontos, hogy a vállalat mennyire képes ki­használni a feltételezett piac lehetőségeit és hogyan képes megbirkózni a várható ne­hézségekkel. Fontos, hogy a vezetők objektiven, tehát elegendő információ birtokán ban ítéljék meg a stratégia megalapozása szempontjából fontos külső- és belső felté­teleket. A stratégiai koncepció megalapozásában még két tényezőt figyelembe kell ven­ni. Az egyik a vezetői elvá­rások és ambíciók. Minden vezetőnek vannak személyes elgondolásai, vágyai, törek­vései. A vezetők személyisé­ge különböző. Vannak, akik kezdeményezően. dinamiku­san vezetnek, az élre törnek; mások jobban vonzódnak a stabilitáshoz. Nos, az olyan stratégia, amely nincs össz­hangban a vezetői elvárás­sal, nem lehet hatékony, mint ahogy akkor sem lehet az, ha a stratégia nem ért­hető. azaz nem vonzó a vál­lalat dolgozói számára. A másik figyelembe veen­dő tényező a szocialista tár­sadalom magatartásnormái, ezek írott és íratlan szabá­lyai. A stratégiai döntés mű­vészete voltaképpen e négy tényező: — La piád lehetőség, 2. a vállalati erőforrások, (kom­petencia) 3. a szubjektív ér­tékítélet. valamint 4. a tár­sadalmi felelősségvállalás — egységes célrendszerében va­ló alkalmazása és ennek megfelelő eszközrendszer biz­tosítása. ma érdekes levelet közöl a pártszervezők munkájáról: „Tekintetes Szerkesztő Ür! Ez ideig csöndes községi éle­tünket a szomszéd Szakoly községből ide is áthatott szo­cializmus mozgalma kezdi zavarni; néhány nap óta minden estve aláírási íveket hordoznak a félrevezetett apostolok, egyes házaknál összejöveteleket tartva. Ki lett adva a program: sem­miféle adót nem kell fizet­ni! nincs szükség drága jegyző és írnokra! Nem kell pap (talán még a tanítót is feleslegesnek tartják), ide­gen munkást a községbe nem fognak beereszteni, a napszám a téli időben 1—2 forint, nyáron 3—4 forint, — nyolc órai munkaidő; — feles, különösen harmados földet senki sem vállalhat... Értesültem arról is, hogy a szocialista párt szervezése éjjel is munkában volt. — Mit fog tenni a ma figyel­meztetett szolgabíróság: — az eredményről értesíteni fo­gom a Tek. Szerkesztőséget, s csudálkozom, hogy lapja utolsó számában a szakolyi hasonló dolgokról nincsen semmi közlés. .. Mihálydi- ban, 1897. november 24, — hű szolgája: Ujfalussy Béla földbirtokos, s közig, bizotts. tag.” A Nyírvidék tudósítása szerint a mozgalomnak szer­Egész Szabolcs burgonyát válogat. A vetőmagburgonya megyei szakemberei — példá­ul Szabó Norbert, a szaporító­csoport vezetője a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetben — azt mondja: Meg kellene nézni ezt a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetke­zetet. Két éve még azt is ne­héz volt elérni, hogy priz- mázzanak. Müßt a legjobb ve­tőgumót adják. Mitől tálto- sodtak meg? Egy óra múlva Pátrohán vallatom Szabó Józsefet, a növénytermesztési brigád ve­zetőjét Egy krumplis szövetkezet Benn a faluban, a termelő- szövetkezet irodájában Ko­vács Tibor főkönyvelő lapoz­za a hivatalos adatokat. „Va­ló igaz, hogy a növények kö­zül burgonyából terveztük a legnagyobb bevételt. És a legnagyobb mértékben teljesí­tettük túl.” Az adatok: a tervezett összbevétel 27 millió- Ebből vezetet vannak még a felso­roltakon kívül K.-semjén, Oros, Besenyőd, Kisléta, Papp, Gyulaj, Gelse, Adony, Nyírlugos, Pazony, Székely, Demecser, Bogdány, Túra, Pátroha, Nyírbakta és Jákó községekben is. „A mi föld­munkásaink törekvéseit — írja — az ú. n. internacioriá- lis szocializmust jó koszton élő apostolai ügyesen fel­használják. .. A sok kis baj­ból (ami a munkás nép nyo­morúságos viszonyai által tényleg létezik) megszületik a nagy baj, a nagy veszede­lem, ahol ez az elbolondított nép most már földosztásról álmodozik.” A MUNKASKÉRDÉS A VARMEGYÉBEN c. cikkében pedig ezt írja: . .meg kell mondani az igazat... A napszámos nép­nek a helyzete ma nagyon sok helyen sokkal súlyo­sabb, mint volt 48 előtt, amikor ez a szegény paraszt jobbágy volt... A sérelmek közül azonban kiválik kettő. Az egyik az ú. n. taksás rendszer, a másik pedig a harmados földekkel való visszaélés. (A taksás felesé­ge régen bejárt „az udvar­ba” mosni, takarítani, disz­nóöléshez és leszolgált így vagy 40 napot. Most az egész család köteles a lakbér fe­jében a legnagyobb dolog­időben 40 nap szolgálatot teljesíteni és így elesik a kereseti lehetőségtől. Azon­kívül egy-egy szobában há­rom család is lakik) és ilyen módon többet fizetnek ház­bért, mintha — mondjuk — Nyíregyházán vagy Debre- czenben lennének szobabér­lők... A legnagyobb nap­szántóföldi növényekre 15 millió szerepel a tervben. És ebből is a tervezett burgo­nya bevételterve négy és fél millió. És a tények? Meghökkentő: eddig 10 millió forintot vet­tek be burgonyából és a fehér fajtákat még nem is értékesí­tették. Bejön a szobába Hozdi* László, a bérelszámolók fő­nöke. Együtt nézzük az irato­kat. A két pátrohai termelő- szövetkezetnek két éve ősz- szesen 7 milliós mérleghiánya volt. Következésképpen rossz volt a fegyelem. a munka­kedv. Akkor a két szövetkeze! egyesült, új vezetőket válasz­tottak és — még nem is telt el két év —, megfordult velük a világ. Például két éve egy dolgo­zó tag évi jövedelme 6000 forint volt. Az idei zárszám­adáskor — egy év múlva — már 17 ezer. Két éve venni­ük kellett szénát. Most 6000 mázsa szénát értékesítenek terven felül, miközben az ál­latállomány szarvasmarhából hetvenről 649-re, juhból 2 szám 40 krajczár... és ami már csakugyan hallatlan do­log, de tény és igaz — pa­naszolják. hogy nagyon sok helyen egy köblös — 1200 négyszögöl — föld helyen 700—800 négyszögölet mér­nek ki..És ilyen körülmé­nyek között a Szabolcsi Sza­badsajtó le merészeli írni, hogy „a szocziálisták között egyetlen szorgalmas, takaré­kos embert sem találnak... Aki elitta, elmulatta vagyo­nát, aki nem szeret dolgoz­ni, most fennen hirdeti, hogy nehéz az élet, tehát szocialistának kell lenni. De az a nép, mely merészen hirdeti, hogy szocialista, nem ismeri be, hogy szegénységé­nek oka csak önmagában keresendő.” CSAK A SZÖG FEJÉRE! Ugyanakkor egy másik tu­dósításban ezeket a kijelen­téseket megcáfolja. „A szo­cializmus megyénkben mindinkább és annyira ter­jed, hogy az alispán foko­zottabb erélyt és óvintézke­déseket tesz annak megaka­dályozására. .. de a legtöbb község elöljárósága maga is szocialista, akik nem hajt­ják végre a rendeleteket, úgy nem csoda, ha napon­ként újabb szocialista moz­galmakról veszünk hírt. Ra- mocsaházán a jegyző meg­próbált ellenük fellépni, vé­ge a dolognak az lett, hogy a jegyző Nyír-Baktára volt kénytelen menekülni. Ramo- csaházán 12 csendőr, más községekben összesen 60 csendőr van elhelyezve. Legközelebb meg 40 csendőr érkezik megyénkbe, s ha ez is kevés lenne, jönni fog a katonaság..(folytatjuk) ezerre, sertésből háromszázra gyarapodott. (A fölös széna el­adásából hatszázezer forint soron kívüli bevétele van a szövetkezeteknek.) A 4000 holdon gazdálkodó, közel ezer dolgozó ember most végre megtalálta a szá­mítását. Szakértelem, ügy ess és Az irodába jönnek a tagok. Sokan érdeklődnek: holnap lesz-e fizetés? (Mert minden hónapban előleget adnak.) Két éve azt sem tudták, mi­lyen a fizetésborí rék.) Sokan beszélnek a burgo­nyáról. Két éve ötven mázsát adott holdanként. Idén biz­tos, hogy felül van a százon, majdnem biztos, hogy megüti a száztizet, de lehet, hogy a mérések után ki lehet írni a bűvös százhuszas számot. És mindezt magburgonyá­ból érték el, amit leszártala- nítottak. hogy vetőmag nagy­ságú maradjon. Nem fizet­nek rá. Az ár 20 forintos emelése ismét, s ki tudja há­nyadszor az új elnök, Czine Ferenc és munkatársai ke­reskedelmi ügyességét igazol­ja, kik menet közben a terve­zett 350-ről 500 holdra növel­ték a burgonya vetésterüle­tét. (És közben a magkender 1967-es nevetségesen alacsony holdankénti 39 kilós átlagát felhozták 3 és fél mázsára.) ..Bőrében“ eladni ! Mi kellett mindehhez? Az új vezetők szerénykednek. Sem­mi különleges, csodálatos do­log- Nem rossz föld a pátro­hai, de bánni tudnak vela Ebben a kisparaszti világban régen káposztát termeltek — Demecser közel volt — és „himmi-hummit”, ami jött Most tervszerűen a legkifize­tődőbb árut. Almájuk most telepített 25 hold, s csak jö­vőre terem. A bevétel munká­ból, szorgalomból, hozzáértés­ből nőtt több mint háromszo­rosára. Trágyázni kell. A nagy legelőt, rétet állattal kell hasznosítani, „bőrében” elad­ni az értéket, nem héjában, mint itt mondják. („Eladni” is tudnak. A Fáklya című lap­ból Pátrohán veszik a leg­többet, 300-on felül!) Közben, míg ezt megbe­széljük. kiérünk a válogatók­hoz. Már annyi szó esett ar­ról, mi volt itt két éve. Lát­va, hogy a falu apraja-nagyja burgonyát válogat, megkér­dem, hogy nézett ki ez két éve. Nevetnek- Senki se volt, mondják. Hideg volt. Aranyalma fajtát válogat­nak. Évődünk a lányokkal, asszonyokkal: az is krumpli? Egy jó beszédű asszony, Gyuzmáné, élénken válaszol: kóstolja csak meg egyszer krumplilángosnak, krumplis tésztának, vagy nudlinak. Meglátja, milyen finom. Gesztelyi Nagy Zoliin Dr. Varga GySrgy „\Az ezeréves " SZERKESZTETTE: BARBARITS MIKLÓS /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom