Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-27 / 275. szám
I oldal KELET-MAGYARORSZAQ 1969. november 2f. Korunk mezőgazdasága A jégesőcsinálók Országos kísérlet Nyíregyházán Hazánkban 5 helyen Indult ötéves kísérlet í> jégverés károkozásának tanulmányozására. Elsősorban olyan növényeket vesznek szemügyre, amelyeknek a termése a föld alatt van. Nyíregyházán a burgonyában okozott károkat vizsgálják. Az itt végzett tudományos munkát két. egymással kevéssé rokon szerv — a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet és az Állami Biztosító — irányítja. A termelő érdeke az első! Tóth Endre, a biztosítónál dolgozó kiváló mezőgazdasági szakember e furcsa „házasságról” így beszél: — Érdekünk közös a termelő érdekével. Szeretnénk pontosan tudni, hogy a jégverés milyen kárt okoz a növényekben. Nekünk üzleti érdek, hogy a károsult üzemet úgy elégítsük ki, hogy elégedett legyen, a termelő érdeke viszont az, hogy ha már kár érte, viszonylag kis vesztesége legyen. A közös alapból indult a közös kutatás. Mindig a termelő érdeke lebeg a szemünk előtt. Az országos jelentőségű kutatás nem mindennapi. Mesterséges jégverést kell produkálni ahhoz, hogy megbízható eredmények szülessenek. A kutatók hosszú ideig törték a fejüket, hogyan lehet a legmegbízhatóbban utánozni a természetet. Szórtak sódert a burgonyára. Nem vált be.“Aztán ollóval kellett nyírkálni a növényt. Ez körülményes, és szaporát- femnak is bizonyult. Végül egy elmés, egyszerű szerkezet adta a megoldást. Lécekbe szögeket vertek, ezzel tapsolnak a növény felületén, a károkozás kísértetiesen azonos a természetes jégveressel. Két fajta — száz parcellában A kutatóintézet területén 100 parcellába 10 ezer növényt ültettek. Miután a kísérlet országos, két elterjedt fajtát választottak: egy középkésőit. a kisvárdai rózsát, és egy későit, a dunántúli aranykincset. Egyforma arányban került a földbe a két növény. A kísérleti táblák között terülnek el az ellenőrző parcellák. A kutatók a növényt három ízben és három erősségi fokon sértik. Virágzás előtt 2 héttel, teljes virágzásban és virágzás után 4 héttel 25, 50 és 100 százalékos kártételt idéznek elő mesterségesen. A kísérlet ellenőrzéseképpen az azonos talajadottságú nyírpilisi Vörös Zászló Tsz-ben is vetettek burgonyát, ahol nyaranta a természetes jégkárt kísérik figyelemmel. A bonyolult és rendkívül költséges kísérletsorozatról menet közben fényképeket, diákat készítettek az idén is. Eddig 600 felvétel dokumentálja az egyes szakaszok helyzetét. A közelmúltban készültek el azok az általános értékelések, amelyek már rögzítik az első kísérleti év főbb megállapításait Eredmények — érdekességek Az első megállapítás szinte kuriózumnak is beillik: a burgonyának olyan regenerálódó képessége van, amely minden elképzelést felülmúl. Erre bizonyíték: a tönkretett virágzásában sértett növény alatt is volt termés, mégpedig a várt mennyiség 30—35 százaléka. A másik fontos megállapítás: a növény a legtöbbet akkor szenved, ha a jég teljes virágzáskor éri. A virágzás előtti károkozás kisebb, a virágzás utáni jégverés pedig csupán elenyészően sújtja a növényt A teljes virágzás idején hullú jég az eddigi becsléseknél jóval nagyobb kárt okoz. Már az eddigi eredmények is arra engednek következtetni, hogy a burgonyában okozott jégkárbecslést új alapokra lehet helyezni, mégpedig úgy, hogy az eddigi szubjektív megállapítások helyett a termelő érdekét szolgáló objektív tények döntsenek. A nyíregyházi kísérletek eredményeit tapasztalatait országosan felhasználják majd. A kutatásokra ugyanakkor a külföld is felfigyelt, jugoszláv partner jelentkezett Abban a pillanatban, amikor általánosítható eredmények születnek, a becslési eljárást hazánk egész területén korszerűsíteni fogják. A mesterséges jégverési kísérletek során felmerült annak lehetősége is, hogy a mező- gazdasági kutatók a védekezés hatékony formáit is kutassák a jövő években. (bürget) AZ „ELEKTRONIKUS TEHÉN.” A nyugatnémet Siemens-cég mérnökeinek konstrukciója ez az automata, amely néhány másodperc alatt kiszámítja a maximális tejhozamhoz szükséges takarmánymennyiséget. Néhány gombnyomással könnyen szemléltetni lehet az alaptakarmány összetételének a legkülönbözőbb változatait. Az .elektronikus tehén” kimutatja a takarmányféleségek fehérje- és keményítőtartalmát, a tehén életfenntartásához és a tejeléséhez szükséges takarmánymennyiséget és a tejhozamot, amire a gazdálkodó mindezek után számíthat. A szakemberek véleménye szerint ilyen módon meg jelentősen növelni lehetne a tehenek tejhozamát. ÖNTÖZŐRENDSZEREK — NAGYOBB HOZAMOK Kazahsztánban hatalmas völgyzárógát épül az Isim folyón (a kép a vasbetonszerelők „akrobatamutatványáról” készült). Elsődleges feladata nem az elektromos- energia-termelés céljára való duzzasztás lesz, hanem a szárazság sújtotta körzetek öntözéséhez nyújt majd lehetőséget. Az építkezés része annak az egész országra kiterjedő programnak, amelynek keretében a terméshozamoknak öntözés útján való emelését kívánják megoldani. A Szovjetunióban az utóbbi három év alatt az öntözött földeken mintegy 160 százalékkal nőtt a gabonatermés, 100 százalékkal jobb volt a rizs — és mintegy 120 százalékkal emelkedett a zöldségfélék hozama. Ez idő alatt egymillió hektárral növekedett a kolhozok és szovhozok öntözött területe, s 21 millió hektár legelő rendszeres öntözése kezdődött el. Mikroorganizmusok a talajban AmiI a magágy készítésénél tudni kell! Kacsapecsenye az év minden szakában A hagyományos — ünnepekhez, évszakokhoz kötődő — baromfifogyasztás (a karácsonyi pulyka, a tavaszi rántott csirke, stb.) lassan a múlté. Részben a fogyasztás kiterjedése, részben a természet rendje által kialakult lehetőségek módosulása, megváltoztatása teszi ezt lehetővé. Az egyenletes, egész évben folyamatosan „termelő” kacsafarm akkor működik jól, ha szigorúan betartják az előírásokat, a férőhelysűrűségben, bőségesen etetik a kacsákat száraz, préselt erő- takarmánnyal. A törzsállomány tojóit és a pecsenye- kacsákat kisebb csoportokban tartják, ahol napozó-kifutó is rendelkezésükre áll. Sok helyen vízi kifutót nem is alkalmaznak, de mély almot vetnek alájuk. A törzs- állomány többszörös felfrissítésével biztosítani lehet, hogy megfelelő tartási viszonyok mellett a tojástermelés az év egyetlen időszakában se szüneteljen. A törzsállomány utánpótlását periodikusan, a november végi, január eleji, február végi és március eleji keltetésből biztosítják. Kéthónapos korukig a „növendék” kacsák és a pecsenyekacsák tartásában nem kell különbséget tenni. Ezután azonban a tenyésztésre szánt állományt már egységes tartási feltételek közé vonhatjuk az idősebbekkel. Az etetésben természetesen még különbség mutatkozik. Fontos, hogy a legmegfelelőbb egyedeket válasszuk ki tenyésztési célokra. Német kutatók és tenyésztők egész éven át ugyanazt a keveréket javasolják a tojóknak. Főbb alkotóelemei: cirokmag, kukorica, árpa, búzacsira, búzakorpa, szójadara, fűliszt, élesztő, vitaminozott halliszt, csontliszt, vérliszt és mész. Érdemes megjegyeznünk, hogy ugyanezek a tenyésztők egy Í2 ezer állatból álló törzsállomány kezelését három gondozóra bízták. A tojók napi vizsgálata, a tojások összegyűjtése, az itatok és etetők szemmel tartása, az alom eltakarítása is a feladatukhoz tartozik. Csak ilyen módszerekkel, a keltetőgépek egész évi üzemeltetésével biztosítható az egyenletes kacsahústermelés. A mezőgazdaság legfontosabb munkálatai közé tartozik a talajművelés — a szántás, boronálás, hengerelés —, a talaj előkészítése a jövő évi termés biztosítására. Ez érthető, mivel a táplálkozásunk alapját képező növénytermesztés a talajhoz kötött. A növénytermesztés szempontjából rendkívül fontos a növények számára a talajból felvehető szervetlen sók jelenléte és elosztása a talaj ban; régebben szinte csak ezzel foglalkozott a talajtan Kiderült azonban, hogy hiába van meg a talajban mindaz a szervetlen anyag, amelyre a növényeknek szükségük van, ha hiányoznak a talaj rendkívül kicsiny vagy éppen szabad szemmel is jól látható lakói. Ezek közül különösen fontosak a baktériumok, sugárgombák és gombák bizonyos fajtái, az állatok közül pedig a földigiliszta. A talajban tevékenykedő mikroorganizmusok, baktériumok egy pillanatig sem hagyják a talajt nyugalmi helyzetben. Mint valami óriás élő szervezetben, állandó változás, mozgás van a talajban. A baktériumok lebontják a talajban lévő szerves anyagokat, amelyekből a növények számára felszívható szervetlen anyagok lesznek. Ugyanakkor viszont építik a talajszerkezetet biztosító szerves anyagokat, különösen a humuszt. A termesztett növények élete tehát elsősorban a talajban élő mikroszervezetek tevékenységétől függ. Ezért irányul a talajtan, kutatóinak a figyelme újabban egyre jobban a talaj apró művelői felé. Általában a talaj legfelső rétegében találjuk a legtöbb mikroorganizmust, míg a mélység felé számuk rohamosan csökken. Az oxigént felhasználó baktériumok 90 cm mélységben már teljesen hiányoznak, de oxigént nem igénylőik még másfél méter mélységben is találhatók. Egy átlagos termőtalaj felső rétegének 1 grammjában 100 millió baktérium, 16 millió sugárgomba, 100 ezer gomba, 50—100 ezer alga és 1000 állati egysejtű található. A közepesen kötött szántóföldi talajban ennél valamivel kevesebb a mikroorganizmusok száma. Ugyanabban a talajban nálunk, a mérsékelt égövben szabályos évszakos ritmus figyelhető meg. Tavasszal és ősszel számlálták össze a legtöbb mikroorganizmust, nyáron és télen a legkevesebbet. Számuk sok tényezőtől függ. ezek közül valószínűleg legfontosabb a hőmérséklet és a nedvesség. A talaj életében a talajmikroorganizmusok tevékenysége szorosan összefügg a talajban lévő szerves anyaggal. Ez az oka, hogy az istállótrágyázás után felszökik a mikroorganizmusok száma. De ugyanígy megszaporodik a mikroszervezetek száma nitrogéntartalmú műtrágyázás esetében is. A termőtalaj fizikai és kémiai adottságát a benne tevékenykedő mikrobák szabályozzák. Ugyanakkor azonban a mikrobák tevékenységét a talaj kellő fizikai és kémiai előkészítése — a földművelés és trágyázás — szabályozza. Tevékenységük eredménye a növények számára felvehető anyagok — nitrogén, kálium, foszfor — feltárása és ezzel a mezőgazdasági művelés alapjainak a biztosítása. A mikrobák talajbeli tevékenysége biztosítja a széndioxidot a kultúrnövények asszimilálásához; így jön létre kapcsolat a szervetlen és a szerves világ között. A mikrobák teszik lehetővé a nitrogén nagy körforgását is a természetben: a szerves nitrogénvegyületeket szervetlenekké bontják, melyek a mikrobák átformálása után felvehetővé válnak a növények számára és azok ismét szerves nitrogénné alakítják. A nitrogén egy része azután visszakerül a légkörbe, a mikrobák egy csoportja pedig újra megköti a légköri nitrogént. Ezeknek a fontos tevékenységeknek az ismerete adja meg a módját a mezőgazdasági művelésnek. Ismeretük biztosítja a növénytermelést, amihez kapcsolódik az állattenyésztés és az emberi élelem előállítása. H. A Olcsó, szakszerű méregraktárakat Somogybán a nővényvédő- szer-raktár több. mint fele az alapvető higiéniás követelményeknek sem felel meg. S természetesen az országban másutt is hasonló a mezőgazdasági vegyszerek elhelyezésének, tárolásának helyzete. Ezért nagy jelentőségű a Somogy megyei KÖJÁL kezdeményezése. Deli János főmérnök és dr. Selinko László állami közegészség- ügyi és járványügyi felügyelő három raktártípust tervezett a termelőüzemek, illetve az üzemegységek nagysága szerint; három különböző méretben és főleg — a kisebb tsz-ek lehetőségeit is figyelembe véve — az építési költségek elérhető szintjén. AZ ELSŐ TÍPUS: KÉZI RAKTÁR. Főleg majorokban és kisebb tsz-ekben alkalmazható. A központból kihozott erősebb és gyengébb hatású növényvédőszereket szakszerűen elkülönítve mintegy két-három hétig tárolhatják itt a harminc négyzet, méter alapterületű kamrákban. Öltöző és mosdó egészíti ki ezt a raktári helyiséget; a vegyszerező szakmunkások itt ölthetik maguk, ra védőruháikat. A MÁSIK A KÖZÉPMÉRETŰ RAKTÁR. Alapterülete 140 négyzetméter. Ebben már több öltöző és tisztálkodó helyiséget, szerszámkam. rát, csizmamosót stb. is találunk. A dolgozó utcai ruháit lerakja a „fehér” öltözőben. majd átmegy a szomszédos „fekete” öltözőbe, ahol fölveszi a védőruhát. Innen jut a méregkamrába. A magához vett növényvédő szerekkel együtt egy külön ajtón át mehet ki a földre. Az erős mérgeket itt is külön helyiségben tárolják. (Ebbe a kamrába csak két személy léphet be.) Munka után a dolgozó fordított sorrendben tér vissza. Közben lerakja védőruháit, zuhanyozik és a „fehér” öltözőn át távozhat az épületből. Ez a modell különösen az összevont tsz-ek és az állami gazdaságok részére alkalmas központi raktárnak. Építési költsége mintegy 120 000 forint A HARMADIK RAKTAR..TÍPUS: ugyanaz — 40 négyzetméterrel nagyobb alap területtel. Mit jelent társadalmi, közegészségügyi szempontból a Somogy megyei KÖJÁL kezdeményezése ? Tizenöt év alatt több, mint tízszeresére emelkedett a mezőgazdaságokban * vegyszerhasználat Kevés a megfelelő raktár, az óvintézkedéseket igen sokan nem veszik komolyan. A mérgezések veszélye a kemikáliák ab kalmazásaval arányosan növekszik. Különös tekintettel a munkaruhák, védőruhák alkalmazására. Ezeket sajnos igen sokszor munka után is magukon viselik, vagy éppen hazaviszik a növényvédelemben dolgozók. Nem szá- molva ennek a veszélyességével családjukra és környezetükre. Az olcsó és szakszerű tárolást biztosító típusraktárak azonban nem csak az emberre háruló veszélyeket csökkentik. Helyes, szakszerű tárolással a sokféle és drága, valutáért beszerzett anyag megóvása is megbízhatóbb. Ilyen módon továbbá megelőzhetők bizonyos helyi „kezdeményezések” is. Né. hány tsz-ben ugyanis jó szándékkal, de saját elgondolásaik alapján, a közegészségügyi feltételek ismeretének hiányában alakítanak ki méregraktárakat. Ez pedig kidobott pénz. Ezenkívül igen előnyös az is, hagy e raktárak felépítéséhez 30 százalék állami támogatást kapnak a termelőüzemek. A kezdeményezés tehát nagy figyelmet érdemel.
