Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
fMB !y>»«mb«r Ä K1BLBT MAGYARORSZA« S. oldal Új könyv: Joachim Wieder: A volgai katasztrófa ' 1943. február 2-án rendkívül súlyos csapás érte a hitleri német haderőt. E napon fejeződött be a második világháború egyik gigantikus ütközete, a Volga-par- ti csata. S mindazok, akik addig bíztak volna a „führer” által világgá kiabált végső német győzelemben — az említett februári napon félreérthetetlen választ kaptak. A Volga-par- tj csatában a Vörös Hadsereg fényes győzelmet aratóit, melynek nyomán a hitlerista Wehrmacht és az eyész náci rendszer elkerülhetetlen bukása, csúfos kudarca előrajzolódott. Itt, a sztálingrádi csatában semmisült meg Paulus tábornagy egész hatodik német hadserege, melynek egykori tisztje — aki ma Nyugat- Németországban él — Joachim Wieder. A volgai katasztrófa című könyvében számol be keserű élményeiről. Joachim Wieder, a könyv szerzője nem valamiféle humánus elgondolások alapján készítette annak idején, a katasztrófa napjaiban feljegyzéseit. Korántsem. hiszen német tiszt volt, aki Paulus tábornagy közvellan közelében dolgozott, felelősségteljes stratégiai feladatokat látott el. Nehéz lelkiis- rnereti konfliktuson át jutott el odáig, hogy háborújuk — a náci Németország második világháborúja — erkölcstelen, igazságtalan az egész emberiséggel szemben. Könyvében kíméletlen tárgyilagossággal bontja ki a volgai csata eseményeit, lebeny olódását, majd a teljes összeomlást. Leírja, hogy nem valamiféle „felsőbb szellemtől” eltelve harcoltak a németek Sztálingrádnál. Ilyen sajátos, német emberi. katonai csodáról szó sem volt. A vakfegyelemnek, a Hitler iránti kritikát- lan bizalomnak, s a tőle való félelemnek engedelmeskedtek — vezérkari tisztek és egyszerű katonák egyaránt S korábbi kegyetlenkedéseik következményeitől rettegve vonszolták magukat a volgai katasztrófa végkifejletébe. Ez utóbbi indok magyarázza azt az érthetetlen tényt is, hogy nem merték elfogadni a Vörös Hadsereg vezérkara által nyújtott utolsó lehetőséget is: a feltétel nélküli fegyverletételt. Pedig már ekkor mindennek vége volt, csak a biztos pusztulás várt az egész 6. német hadseregre. A könyv az emlékek mozaikjából összeállítva mutatja be a fasizmus embertelen ideológiáját, aljas emberi ösztönöket felszabadító hatását, az erkölcsi gátak teljes felbomlását a vég előtt. Az őszinte és tárgyilagos szemlélet teszi értékessé Wieder könyvét, mely elüt a szokványos nyugati memoároktól, melyek szerzői elsősorban önös érdekekből főleg magukat mossák, s a felelősségről csak erősen ködösítve ejtenek szót. Bczi László A szatmári, beregi utazás A szatmári járások közlekedése, menetrendproblémája évek óta visszatérő. Sok a panasz is emiatt Az egyéb kisebb gondok mellett nehezen oldható meg jelenleg e körzet lakóinak, dolgozóinak budapesti utazása. Ha mégis szükséges, vagy teljes napokat. vagy éjszakákat igényel az utazás. A mostani menetrendkészítés közben újra felvetődött az a régebbi elképzelés, amelyet korábban a korszerűtlen vasúti pályák miatt tettek félre. Azóta több vasútvonalat korszerűsítettek. s talán érdemes lenne újra elbírálni a javaslatot. Indítsanak gyors járatú személyvonatot Záhonyból Vá- s hosnaményon át Mátészalkára, ahonnan pedig az amúgy is sürgető igényeknek eleget téve indítsanak gyorsvonatot Nyírbátoron és Deb recenen vagy Nyírbátoron és Nyíregyházán át Budapestre. Ezzel a módszerrel megoldódhatna Mándok és környéke, valamint a teljes beregi és szatmári körzet lakóinak budapesti utazása. Az indított vonattal jelentősen csökkenthetnék a most meglévő^ és zsúfolt nyíregyháza-budapesti közvetlen gyorsvonatok terheltségét, s a távoli peremjárások lakói is gyorsabban. kulturáltabban utazhatnának. A szatmári, beregi iparfejlesztés. a városiasodó községek és a jövő évtől k“zdve a nagyközségek, valamint maga Mátészalka város is igényli a fokozott gondoskodást. M. S. A Rakamazi Cipész Ktsz új csarnokában mindössze 130—140 fő dolgozik. Mégis a megfelelő célgépek segítségével, tehát korszerű gyártási technológiával, naponta 1400 pár női cipő, vagy csizma kerül le a futószalagról. Hammel József felv. Két új tsz’siaixl a nyíregyházi piacon Egy orszá£os felmerés alap ján megállapították, "hogy az idei zöldség-gyümölcsárak átlagosan 30—33 százalékkal magasabbak az idén a pia cokon. Nyíregyháza — a primőr időszakok kivételével — ezen belül az alacsony ár- színvonalú városok- közé tartozikA felhozatal javítása érdekében határoztak úgy, hogy két kihasználatlan slandhe- lyiség bérleti jogát visszavonják és a termelőszövetkezeteknek adják ki. A bérleti jogot a nvírbogdányi és a sényői, tehát két vidéki tsz kapta meg. A felhozatal további javítása érdekében úgy határoztak, hogy információk adásával is segítik a termelőszövetkezeteket. hogy idejében tájékozódhassanak a kereslet és az árak alakulásáról. 4 Ládaipari Vállalat figyelmébe Foglyok voltunk a Vásárosnatnényi Forgácslemezgyár telephelyén Nem először — és reméljük, nem is utoljára — írunk megyénk egyik szép, új létesítményéről, a Vásárosnaményi Forgácslemezgyár épülő óriásáról. Csak néhány hete adtunk utoljára hirt arról, miféle és milyen teljesítményű svéd, nyugatnémet, francia és norvég gépek szerelését végzik itt bábeli nyelvzavarban” a munkások. Szerettünk volna ismét hírt ailni az építkezés állásáról. Ezért — előzetes megbeszélés alapján — megszereztük az építésvezetőség segítségét. Végigjártuk a terepet, az illetékes tájékoztatott bennünket, hogyan halad az építkezés. Közben fotós kollégám elkészítette a munka meuetét ábrázoló felvételeket. Annak rendje és módja szerint barátságosan elbúcsúztunk, megköszönve a szíves tájékoztatást. A kapuban azonban 5—6 ember állta utunkat és megkérdezték, kinek az engedélyével kerültünk ide. Majd néhány pillanat múlva felszólítottak bennünket, hogy adjuk át a fényképezőgépből a filmet, mert azt úgysem vihetjük ki a gyárkapun. A történet további részét ezúttal mellőzzük. Elhoztuk a képeket. Igaz másfél óráig tartott, amíg — külső segítséggel — kikerültünk a durva fellépésű fiatalember hatalmából. A „kényes eset” óta több nap telt már el. Kritikánkat már nem a pillanatnyi kellemetlen helyzet élményeinek hatása alatt írtuk. Úgy érezzük, feltétlenül vissza kell térni a telepvezető magatartására. (Igaz, nem tudjuk a pontos nevét, mert a történtek ellenére — „elfelejtett” bemutatkozni.) Szeretnénk ugyanis tudni, milyen utasítások vagy rendelkezések alapján jár el vezetőhöz méltatlan módon. Vajon használ-e a Ládaipari Vállalat tekintélyének az ilyen kiskirályoskodó telepvezető? Balogh — Elek ,BENNEM VOLT MINDEN REMÉNYÜK..." Emberséggel egy családért MÁTÉSZALKÁN „Öten vagyunk testvérek. Édesapám rokkant, havonta 700 forintot kap. Ebből él héttagú családunk. Anyám beteges, öten vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb. Bennem volt minden reményük, hogy ha leérettségizek, dolgozom, keresek és támogatom a családot. A Fehérgyarmati Közgazdasági Technikumba jártam nagyon nehéz körülmények között. Nyáron végeztem. Sokáig kerestem munkát lakóhelyemen, de nem talál- t. n. Azután mégis segített raj ism a pártbizottság, s nagy huzavona után elkerültem szerződéssel egy vállalathoz. Egy hónapig voltam ott, s felmondtak azzal, hogy nincs keret. Utánam viszont azonnal felvettek egy lányt, akinek a szü’ei gazdagok, s az állás csak azért kellett, hogy a falu oán tudják: irodában dol- g zik a lányuk.,.” A közelmúltban kaptuk ezt e levelet Varga Irén, Mátészalka, Somogyi Béla utca 42. iszám alatt lakó leánytól. Levele többi részében azt kérte, •ékítsünk rajta és családján. mert élniük kell. Szándékosan nem írta meg annak a vállalatnak a nevét, amelyik egyáltalán nem vette figyelembe nehéz helyzetét, s elbocsátotta. Azt kérte még, hogy segítsünk tizennyolcadik éves húga elhelyezkedésében is, legalább négyórás műszakra, mert nagyon kell a családnak a pénz. S végül így ír: „Édesapám ma is fent volt a munkaügyi osztályon, ahol felírták a címemet, az iskolai végzettségem és ismét ígérgettek. De meddig? A család gondja rám nehezedett volna, ha keresek, amit örömmel vállalok, de én is csak gond vagyok. Édesanyám sírással kél és fekszik. Meddig várunk, meddig élünk még így?” A kislány elkeseredése teljesen érthető. És érthető az is, amit még megjegyez hozzánk küldött levelében, hogy a mátészalkai városi illetékes szervek sajnos nem foglalkoznak kellő súllyal a munkáscsaládok helyzetével. Ö így fogalmaz: „Mindennél fontosabb az új gyárak, üzewk építése, a közművesítés, ezt meg is érti. De közben elfeledkeznek talán az emberről, azok problémáiról...” A levél másolatát elküldtük a mátészalkai városi pártbizottsághoz. A pártbizottság munkatársai szívügyüknek tartották a Varga család helyzetének megjavítását. Elmondták mindenekelőtt. hogy a kislány első munkahelye a tsz-ek közös építő vállalkozása volt. Ide is a pártbizottság munkatársainak segítségével került Varga Irén. A munkahely főkönyvelője nem hosszabbította meg a szerződést, nem véglegesítette a kislányt. S miután Varga Irénnek lejárt a szerződése, más dolgozóval pótolták őt, olyannal, akinek valóban nem lett volna akkora szüksége az állásra, mint neki. Danes József elvtárs, a vá"osi pártbizottság titkára szerint Mátészalkán e pillanatban nem könnyű az elhelyezkedés, különösen nem a női munkaerőnek. Az épülő és a ipósöbb létesülő gyárak ) zömmel már nőket foglalkoztatnak majd, de a probléma megoldásához 2—3 év szükséges. „Ettől függetlenül Varga Irén esete megdöbbentett minket. Semmiképpen nem tartjuk emberségesnek az eljárást volt munkahelyén. Úgy tapasztaljuk, az emberekkel való bánásmódon változtatni kell néhány illetékes szervünk munkatársainak. Mi azonnal kerestünk vállalatokat, ahol a-kislányt alkalmazzák. Szerencsére addig megoldódott — ha ideiglenesen is — a gond, mert a FÜSZÉRT-kirendeltségen alkalmazták a kislányt, édesanyját és 18 éves húgát is. Most mindhárman dolgoznak és figyelemmel kísérjük további sorsukat is.” A FOSÉÉRT kirendeltségén Várkonyi Mihály kirendeltségvezető elmondja, hogy a véletlen sietett a család segítségére. Könnyű fizikai munkára kerestek kisegítő munkaerőket. Varga Ivón édesanyja is jelentkezett. Beszélgettek és közben kitűnt, milyen nehéz körülmények között él a család. így alkalmazták ideiglenesen — december 31-ig — Varga nénit, 18 éves lányát zsákválogatásnál 900—-900 forintos havi bérért a kirendeltségen. És ezután hívták be dolgozni ugyancsak kisegítőként a számlázáshoz Varga Irént 1200 forintos fizetéssel. Várkonyi Mihály intézkedése — aki gyorsan ad. kétszer ad — szép példája az emberségnek. De mivel idénymunkáról van szó, felvetődik újra a kérdés, mi lesz a családdal az új év után? A kirendeltségvezető azt mondja: „írónkét — akit megfelelő munkaerőnek tartok és ezt el is mondtam a legutóbbi termelési tanáé: kozáson — továbbra is alka mazni szeretném. Még nei százszázalékos, hogy a kö: ponttól kapok-e erre bért t létszámot, de ragaszkodót hozzá, hogy ezt a nehéz helj zetben lévő családot a kii lány véglegesítésével is s< gítsük.” Irénke sorsa tehát minden valószínűség szerint megoldást nyer. De mi lesz az édesanya és a húga munkahelyével ? A FÜSZÉRT-nél megszűnik az idénymunka. Ám Mátészalkán lehet és kell találni számukra is munkalehetőséget, mert a héttagú család megélhetéséhez erre szükség van. Joggal kérik tehát az illetékes tanácsi munkaügyi csoportot és a vállalatok vezetőit: helyezzék el őket megfelelő munkára. Nem segélyt, s adományokat kérnek, hanem munkalehetőséget, emberséget. Helyzetük ismeretében bármelyik vállalat vezetője követheti Várkonyi Mihály példáját, aki nem csupán ígérgetett, de gyorsan tett is a Varga családért. XoDka János Egymilliárd felett Jó volt a mezőgazdasági esztendő és szinte hiheiellennek tűnik, hogy a rekordtermések mellett a károsé s is rekordot ért el. Ez u jo- bit az Állami Biztosító i árszakértőinek munkája b.zo- nyítja. Az Állam: Biztosító a kármegállapítások után. országosan eddig több mint egymilliárd forint kártérítést fizetett ki a mezőgazdasági üzemeknek. Szabolcs-Szai- már megyében a kárkiíiz: é- si összeg jóval meghaladta a 200 millió forintot. A megyei károkat legnagyobb mértékben a gyümölcsösöket ért jégverések okozták. Kisebb mértékben, de jelentősen növekedtek a növény er« meszlésben, allattenyes és« ben keletkezett károk is. A kárfelmérések és korié* rítések sem országosan, sem megyei vonatkozásban m l nem fejeződtek be. A különféle mezőgazdasági pv.szttua. sok után még újabb összegeket utalnak ki a gazdaságoknak A kártérítés tehát még ne;n lezárt Úgy. ennek ellenére bizonyos következtetéseket már most is levonhatunk. Elsősorban azt, hogy a gazdaságok által a biztosításra befizetett ősz- szeg idén nem fedezi, a kárpótlásra kiutalt pénzt. A biztosító 19t»9-ben országosán előreláthatóan 10 száza* lékkai többet ad ki a bel etelnél. Megyei vonatkozásban ez a tíz százalék nagyon jó lenne, de sajnos mint már utaltunk is rá, az országban megyénk károsodott a legjobban és a több, mint 200 milliós kártérítés a bevételt 30—40 százalékkal haladja meg. Miért kell a bevételről ém a kifizetésről részletesebben szólni? Indokolja, hogy mint az országban, pár helyen Szabolcsban is felvetődött egyes termelőszövetkezeteknél az úgynevezett önbizto sités kérdése. Valóban olyan esztendőben, áraikor az elemi kártétel minimális, indokoltnak látszik az önbiztosítással foglalkozni. De csak indokoltnak, és nem reálisnak, hiszen Szabolcs-Szatmár megyében nagyon sok termelőszövetkezet milliós, sőt több milliós kárt szenvedett. Ezt önbiztosítással ellensúlyozni nem lehet. De nem csak a milliós, a 100 ezer lóri ntos károk is érzékeny érvágást jelentenek olt, ahol külső támasz nélkül saját „zsebből” kell a károsodást ellensúlyozni. Az Állami Biztosító a kárrendezés forint- hatását szintén megérzi, tie korántsem úgy, ahogy egyes termelőszövetkezetek meg- éreznék. Az Állami Biztosító országos intézmény, így módja van arra, hogy kevésbé károsodott területekről J nagy kárt szenvedett megyékbe irányítson át kín* térítési összeget. Lényegé-' ben, így az egész ország biztosított mezőgazdasági üzeme részt vesz és részt is kell, hogy vegyen a károsodottak megsegítésében. Az 1969-es év egyes területein elért rekordtermelése miatt jó mezőgazdasági évnek könyvelhető el. Nem így lenne, ha a több mint egy* milliárdoi a termelőszövetkezeteknek valahol nem számolnák el. (—> Síküveget táblában méretre vágva korlátlan mennyiségben lehet kapni a Csengeri ÁFÉSZ vegyi-háztartási boltjában. (865) Felajánlunk megvételre l db üzemképes állapotban lévő Csepel D—350-es típusú tehergépkocsit Ságvári Mezőgazdasági Tsz, Nyíregyháza, Simái u. TeLi 17—54. (873)
