Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

!•« november !L KELET-MAG YARORS25A6 5. QW TANULMÁNY a munkásnők Adatok, melyek mivel » legfrissebbek nem sze­repelnek a tanulmányban. (Turgonyi Júlia—Ferge Zsu­zsa: Az ipari munkásnők munka- és életkörülményei, Kossuth Könyvkiadó) 1969 elején a munkaerőforrást kepe zó nők száma 2 839 000 volt, s közülük 1 939 800-an dolgoztak. A szocialista ipar­ban az összes foglalkoztatot­tak 39,9 százaléka volt nő, a munkások között pedig ará­nyuk 38,2 százalékot tett ki. Az említett adatok igazolják: a szerzők nagy tömegeket érintő, s hozzátchc jük, bo nyolult témát dolgoztak fel. Az üzemi munkásnők sere­ge sokféle sajátosság hordo­zója. Érthető tehát, ha nem valamennyi, csupán a leglé­nyegesebb kérdések tárgya­lására vállalkoztak a szer­zők. A hat témacsoportxa — fejezetre — tagolódó tanul­mány e kényszerű megalku­vás ellenére is jelentős tel­jesítmény. Az első, a női foglalkozta­tottsággal összefüggő kérdé­seket elemző fejezet helye­sen jelölj ki a vizsgálódás irányát. A nemzetközi össze­hasonlító, valamint hazai adatok igazolják a női mun­kaerő súlyát és szerepét, de néhány, válasz nélkül ma­radt kérdést is megfogalmaz­nak. így például azt, hogy — a többi országhoz mérten éppúgy, mint a szükségletek tekintetében — miért oly ala­csony a nők aránya a szol­gáltató ágazatban? Vagy: mi az oka annak, hogy a ha­gyományosan „női” iparágak­ban jóval nagyobb a fiuk tuáció, mint egyebütt? Igaz, némi, utalásszerű vá­laszt találhatunk a második fejezetben, mely az iskolai végzettséggel, s a szakkép zettséggel foglalkozik, de megítélésünk szerint nem ér­hetjük be ennyivel. Tény, hogy a nők egyenjogúsítása már a szakképzésnél kezdő­dik. de éppen erre jutott eddig a legkevesebb figye­lem, A harmadik és negyedik fejezet a munkabérek, illet­ve a munkakörülmények és a munkaszervezet elemzésé­vel már a pi-oblémák sűrűjé­be ér. Meggyőző adatok sokaságát soi-akoztatják fel a szerzők a munkabérekben megnyilvá­nuló tűrhetetlen — s mégis, megtűrt! — különbségekről. A 20—35—50 százalékos bér- különbségek tei-mésze lesként hatnak minden munkahe­lyen, de arra, hogy miért van, lehet ez így, már a szerzők sem válaszolnak. Úgy gondoljuk, két irányból közelíthetünk a felele igyz. Az egyik: az állami intézke­dések sem vették eléggé fi­gyelembe azt a tényt, hogy a jogi egyenlőség érvénye­sülésének nem csak jogi fel­tételei vannak. Már az 1949­ben kialakított ipaiági bél- skálák jelentős eüéj-éeeket mutattak a „női” iparágak rovására (textilipar például). Ezek nem csak tovább él­tek, de még inkább torzullak a későbbiekben. A másik: a nők gazdasági egyenjogú,sá gát szolgáló intézkedések számonkérése gyakorlatikig nem valósult meg. így már más megvilágítás­ba kerül a kép. Az ti., hogy afféle összekacsintás alapján elintézett „vétek", ha vala­hol, ugyanazéi-t a munkáért a nők két forinttal kisebb órabért kapnak, mint a fér­fiak. .. Az elérhető statisztikai ada­tok feldolgozása, valamint a hat nagyüzem 260 munkás­nőjével folytatott intex-jú summázata végül is értékes és elgondolkoztató tanul­mányban ötvöződött. Ép'_ kérdések sokasága torlódik a mű lapjain, s magunk is megtol dottuk ezeket néhány továbbival. Mindez arra mu­tat, hogy az ipari munkás nők helyzetének fokozatos — s főként: átgondolt! — javí­tása nem reszortfeladat. Nem egyik vagy másik miniszté­rium, társadalmi szervezet, hanem közös, mindenkit érin­tő teendő. Amihez persze az alapokat — a már meglévők mellé — hivatalos úton-mó- don lehetséges és szükséges megtej-emteni... (M.) Virág, világítás, portálok 4* épütő nyíregyházi városközpont szépítéséhez Szezon után Nem szándékom értékelni az idegenforgalmi idényt. Az több helyet és éppen ered­ménye révén nagyobb figyel­met érdemel. Viszont szóvá szeretnék tenni valamit, ami­ről már most kell beszélni ah­hoz, hogy a jövő szezonra va­lami legyen is belőle. A tájékoztatásról van szó. Sok erőfeszítésünk irányul ar­ra, hogy vendégeket hívjunk megyénkbe. Örömmel nyug­tázzuk azt is, hogy egy nem­zetközi jelentőségű Út jóvol­tából sok külföldi is megfor­dul városainkban és tájain­kon. Viszont egy lényeges ud­variassági gesztus elmulasztá­sa olyan színezetet ad a ven­déglátásnak, mintha kevéssé érdekelne minket az ide érke­zők sokasága. A Nyíregyházára érkező au­tós turista, vagy az, aki az ál­lomásra fut be, semmilyen se­gítségei nem kap ahhoz, hogy a városban eligazodjék. Se jelzőtábla, se térkép, se ma­gyar-, se idegen nyelvű tájé­koztató nem mutatja nekik az utat. Más megyék a megyeha­táron már több nyelvű fel­irattal köszöntik vendégeiket. Sokan — mint például a bor­sodiak — olyan buzgók, hogy S/ aIioJcs területén hatalmas táblával hívják fej magukra a figyelmet. Mi egy kicsit el­feledkezünk erről. De i néz­zünk más tájakra. Kisváráén a község központjában a meg­érkező autós azt se tudja, mit merre találhat. Hogy on­nan néhány kilométerre ki­váló kemping is van? Errő legfeljebb hallhat, ha beszél róla valaki. Vagy ott van F'vir bátor, ez az emlékekben gazdi, g község Csak 8 beava­tottak találják meg a műem­lékeket, a múzeumot. Útba­igazító sehol nincs. De sorol­hatnánk még az uta* menti érdekességeket jelző táblák hiányát a szatmári tájon, a Tisza mentén is. Idegenforgalmi hivatalunk erején felül sokat tesz, hogy megyénket bemutassa, ismer­tesse a magyar és külföldi ér­deklődőknek. Az útbaigazítás már nem az ő feladatuk. Ez az egyes tanácsokra vár. Azok érdeke elsősorban, akik tulaj­donosai a területnek, hogy el­igazítsák az érkezőt, aki o legkisebb figyelemre nagy ér­deklődéssel válaszol. Hasznos lenne, ha a jövő szezonban nem csak idegenforgalmi és természeti érdekességeinkkel, hanem udvarias figyelmünk­kel is hirdetnénk megyénk gazdagságát (bürget) Az 1970. január 1-i nép- számlálás alkalmával a né­pesség összeírásán kívül a la­kásokat és lakóépületeket is számba veszik, tájékoztatták az illetékesek az MTI munka­társát. Mint elmondották hosszas mérlegelés, szelektá­ló munka után alakult ki a népszámlálási kérdések köre. A kérdéseket úgy csoportosí­tották, hogy a népességre és a lakásviszonyokra vonatkozó alapvető adatokról — amelyek a részletes területi tagolás­hoz szükségesek —, az egész népességtől választ kapjanak, azokat a kérdéseket pedig, amelyeket inkább országos vagy megyei szinten használ­nak fel, reprezentatív felvétel útján, a lakosságnak csak bi­zonyos hányadától tudakol­ják. A személyi vonatkozású adatok köréből egyébként hiányoznak majd az állampol­gárságra utaló kérdések. Eze­ket azért hagyták el, mert az eddigi népszámlálások ta­pasztalatai szerint az összeírt lakosságnak csupán elhanya- - golható töredéke nem magyar állampolgár. Továbbá a mos­tani népszámlálás lesz az első amelynek adatfelvételi lapján nem szerepel az ími- olvasni tudással kapcsolatos kérdés. Mivel az egyébként igen csekély számú analfabé­ta már a legutóbbi népszám­lálás alkalmával is a legidő­sebb nemzedék tagjai közül került ki. A népszámlálás teljes anya­gának feldolgozása — a leg­utóbbi népszámlálás 6 éves időtartamával szemben — ez­úttal három évig tart majd és 1972 végéig befejeződik. Bi­zonyos alapadatok előzetes jelleggel már 1970 első felé­ben rendelkezésre állnak majd, míg a népesség egy százalékai kitevő minta alap­ján feldolgozóit kérdések 1970 végére készülnek el. A foglalkozási rendszerben a legkisebb egység a számláló­körzet. amely átlagosan 300 lakost magába foglaló, zárt körzetet területileg és föld­rajzilag egymás mellett levő házakat, háztömböket jelent. A bővebb adatokat tártál* maró városrendezési körzete­ket Budapesten a fővárosi ta­nács illetékes főosztályai, az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium és a BUVÁTi alakította ki. A városrendezési körzetrendszer kidolgozásá­nak célja átlagosan 5000 lako­sú körzetek kijelölése, ame­lyek adataikkal alapot nyújta­nak városrendezési tervek készítéséhez, különböző jel­legű vizsgálódásokhoz. Több városrendezési körzet össze­vonásával kerültek kialakítás­ra — a beépítettséget, a hagyo­mányos városrészeket, stb. fi­gyelembe véve — a kerüle­teket nagyobb egységekre bontó alkerületek- Az 1970-es népszámlálá- adatfeldolgozását elek'Ironi­kus számítógépekkel bonyolít­ják le. Ez lehetővé teszi az adatoknak az eddigi népszám­lálásokénál részletesebb fel­dolgozását és közléséi is. Az adatokat a legmodernebb esz­közökkel, elektronikus lyuk­szalagon és mágnesszalagon tárolják. így mód nyílik a legkülönbözőbb területi szem­pontok — például számláló­körzetek, speciális városi övezetek — szerinti adat­gyűjtésre. AHOL MÄR MEGELŐZTÉK A RÉGI VÁROSKÖZPONTOT, ötezer nyíregyházi la­kos otthonában, az Északi Alközpontban készült felvételünk. Itt van ennek a városrész­nek a bevásárló és szolgáltató centruma: ÁBC-árufióz. cukrászda, szolgáltatóház, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár, trafik. Nyíregyháza hármas tago­zódása — a két új alközpont — gyökeresen megváltoztat­ta néhány év alatt a város képét. A fejlesztés az északi és a déli lakótelep kiépítése után most újra a városköz­pontban csoportosul. Szükség is van erre, mert a belvárosban még mindig sok á földszintes, elavult üz­let, műhely, épület. Nem ér­vényesülnek megfelelően a város szép épületei, a föld­szintes üzletsorok indokolat­lanul sok helyet foglalnak. Külsőre még nem központ Nyíregyháza kereskedelmi­igazgatási centruma. ÓDON ÜZLETSOR Az elmúlt egy-két évben elbontották a szálloda és a nyomda közötti részt. A me­gyei tanács Egyház utcai épületeit folyamatosan össze­kapcsolják a Béke-szálló­val. itt alakítva ki a város új nagy irodaházát. Meg­szűnt a „vasalóház" a Beth­len Gábor utcában. helyét az új posta foglalja el. A Kossuth tér is sokat vál­tozott, s hamarosan megkap­ja végleges formáját. Készül­nek a kultúrkombinát tervei. Az ABC-áruház melletti üz­letek még tartják magukat, de nemsokára itt is szót kér az új. Talán már jövőre eltűnik a Zrínyi Hona utea egy ré­szén az ódon üzletsor. A Kossuth térhez közelebbi részre új áruházat szánnak a várostervezők. A terményfor­galmi vállalat jelenlegi iro­dái mellett hamarosan a kis­körút, a bevásárlóközpont el­Kedves hetes/ Ot évvel ezelőtt lakást cseréltem és új orvosi körzetbe kerültem, új kör­zeti orvosra kellett bíznom lestem karbantartásai. Az új körzeti orvosom többször járt nálam es ez­alatt egészed jól Összeszoktunk, majdnem megba­rátkoztunk. így tudtam meg ról i, hogy szenvede’ges külföld járó és ezekről az útjairól sokat tud és na­gyon szeret mesél­ni. Olyan gyuKor- lat alakult ki, hogy ha valamiért ki­hívtam, egy órá t mesélt legutóbbi külföldi útjáról, aztán pár peri alatt megvizsgált, receptet irt és már siete't is, numd- rán, hogy reng mg dolga van. Az uti­meséket mindig türelmesen vé­gighallgattam. „Életem a kezében van” — gondol­tam. Legutóbb, ami­kor meghűltem és belázasodlam, ki­hívtam őt, hogy is­mét megmentse az életemet. Ezúttal — valószínűleg az influenzajárvány miatt — tényleg sok dolga lehetett, mert csak fél órát mesélt olas -ot szé­ni útjáról, azután gyorsan elmondta szokásos szövegét, felírt Kalmopi- nnt és egy új gyógyszert, am.i előttem ismeretlen volt Mielőtt el­ment, még elpana - szólta, hogy ő u •nftaenz&s, de ő nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy be­teg legyen, aztán gyo ■ , i elvihar­ZQU. Miután idegen­kedem mindenféle gyógyszertől, az új gyógyszert nem használtam, mégis hamarosan elma­radt a láz, erőre kaptam es fakép­nél hegyien az ágyú. Pár nap múlva vetetlenül össze- botlottam az utcán az orvossal. —- Látom, rend- baji*: — fgén. Kitünő­en érzem magam. — Tudja, az az Új gyógyszer, amit felírtam .Haifának, remekül bevált — Közelebb hajolt és h ilkabban mondta. — Ve m mindenkinek írom fel, csak a régi kedves betegeim­nek... Gr. L> ső modern házait emelik. A Szabadság téren ugyancsak avult épületek helyén fog­lalták el a területet a? épí­tőipar dolgozói, épül az új pártbizottsági székház. Ez a tér a jelenleginél jobban be­kapcsolódik a város fő köz­lekedési hálózatába, s távla­taiban Nyíregyháza egyik legszebb tere iesz. AZ OMNIA PÉLDÁJA Az építkezések örömet je­lentenek még akkor is, ha egyik-másik miatt indokolat­lanul hosszú ideig kell ke­rülgetni az állványokat. A szép tervek gyakran feled­tetik időlegesen a kisebb hi­ányosságokat. Kár, hogy a meglévő, és meg is maradó üzletek korszerűsítésénél rjem tartanak lépést a városkép­pel. Évekkel ezelőtt elhatá­rozták: eredeti formájában kell visszaállítani a városi tanács épületének földszint­jén az üzletportálokat. Né­hány átalakításnál ezt még figyelembe vették, de az an­tikváriumnál, a most átadott édesség-, később a eipőbolt- nál mintha teljesen elfeled­keztek volna a korábbi szép és nemes tervekről. Régi vas­portálok takarják továbbra is a városközpont egvik leg­szebb épületének falait. Alábbhagyott a városköz­pont neonosítása is. Űgv tű­nik, a helyi kereskedelmi vállalatoknak nem sokat je­lent kz ízléses, szép neonrek­lám. Pedig az egyik legutób­bi példa — az Omniáé — bizonyítja: az épület, a fő­utca itteni szakaszának egyik legszebb dísze az ÚJ reklám. Össze sem lehet hasonlítani az ipareikk kiskor mellette lévő üveg-porcelán boltjának, vagy az élelmiszer kisker vá­rosközpontban lévő bárme­lyik üzletének portáljával, reklámfeliratával. Az Új rá- dió-tv bolt már ebben is je­lent némi változást. Kár. hogy a központi üzleteknél Elek Emil felvétele nem gyakoribb ez a példa, A vendéglátónak van néhány kisebb, de ennek ellenére íz­léses, szép neonfelirata, de ezek csak a kezdet kezdetét jelenthetik még. Néhány évvel ezelőtt a* akkor legmodernebbnek szá­mító higanygőz gombalám­pák kerültek a város két fő terére. Körülöttük azon­ban már nagyon hagyomá­nyának tűnik a környezi főbb utcák világítása. Több és szebb kandeláber, jelleg­zetes világítótest lehelné még egyénibbé, sajátosabbá a város központjának közvi­lágítását ASZFALT FALTÓL FALIG A világítás további korsze­rűsítésénél azonban meg több szó esik arról, hogyan lehetne szebbé, virágosabbá tenni városunkat, hogy köz­ben csökkenjen a por, ho­mok is. Ércjemes lenne egy alkalommal a vitázó, vagy e kérdésben döntő szakembe­reknek meghallgatni egy új tudomány, az orvosföldrajz képviselőinek véleményét is. Általános tartalma körülbe­lül ilyen: „A városközpont­ban faltól-falig aszfalt-beton, a járdákon a ma már szíve­sen használt műkő virágtar­tók, de abból sok és változa­tos. Gyep és fa csak a rend­szeresen gondozott tereken, legyen.” fgy változtattak már a központon Székesfehérvá­ron, de érdemes lenne meg­fontolni nálunk is. Éppen azért, mert gyakran szerepel Nyíregyháza jelzőiéként: ho­mokország fővárosa. A városközpont most ala­kul ki. Á végleges döntések idején érdemes lenne az ilyen, apróságoknak tűnő ja­vaslatokat is összegyűjteni. Kellemesebbé, szebbé tehető velük városunk. Marik Sándor Lakbérfizetés a OTP-nél Már 800 család gondja csökkent Nyíregyházán Számos szolgáltatás mel­lett az OTP megyei Igazga­tósága július l ével beve­zette - a már népszerű és hasznos, a lakosság részére kényelmet biztosító — átuta lási betétszámla nendszei'l. Az eltelt öt hónap bebizonyí­totta, hogy szükségszerű és indokolt volt az üj szolgál tatást létrehozni. Az átutalási betétszámla vezetésére Nyíregyházán ke rült sor. A számlatulajdono Sok száma napról napra nő. A lakosság egyre fokozódó érdeklődését igazolja az a tény, hogy az elmúlt egy hó nap alatt, 250 család rendsze­resen ismétlődő kiadásainak kiegyenlítését vállalta magá­ra az igazgatóság. Ma már közel 800 család gondja a múlté és egyre töb­ben élnek ezzel a kényelmet biztosító lehetőséggel. Melyek ezek a lehetőst ■ek? A szolgálíatást igénybe ven. ni kívánó ügyfél megállapo­dást köt az OTP-vel, mely­nek értelmében a betétszám­lán lévő összegből teljesíti az igazgatóság az ügyfél minden rendszeres fizetési kötelezeti gégét, így a lakbért, ádiót. tv-dijat, hírlapok 4s folyóiratok, biztosítások, OTP- í órleszlések kiegyenlítését és orolni lehetne tovább szo­kat a fizetési kötelezettsége­ket, melyeknek rendezése problémává] jár, sok időt vesz igénybe. Ami már uem kérdés: az írni-olvasDi tudás Újabb részletek a népszámlálás előkészületeiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom