Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

IW9. november ■*. kelet-magyarorszáo ' 5. oldal VITA A NÉPMŰVELÉSRŐL Miért rekesztik ki a fiatalokat? NÉPMŰVELÉSI KONFE­RENCIÁRA készül az or­szág, s ez adta az alkalmat, hogy e lap hasábjain is vi­tatkozzunk a népművelésről. A szocializmus teljes fel­építésén munkálkodó társa­dalmunkban az új gazdasá­gi irányítási rendszer beve­zetésével még hangsúlyo­zottabban vetődött fel a la­kosság kulturális nevelésé­vel, műveltségi szintje eme­lésével való foglalkozás szük­ségessége: Az erjedési folyamat az if­júsági mozgalomban már 1907-ben megkezdődött. Ek­kor született az az elhatá­rozás, hogy Ifjúsági kulturá­lis fórum címmel olyan ta­nácskozássorozatot rendez­zünk, mely számba veszi az Utóbbi, évek eredményeit, s ajánlást dolgoz ki az előt­tünk élló feladatokra. Az el­határozást tett követte. Já­rási, megyei, tnajd országos szinten a fiatalok és a nép művelésben dolgozó szakéin berek százai mondták el vé­leményüket — az erről ké­szült jegyzőkönyvek kötete­ket tesznek ki. (Kár, hogy megyei szinten a szakág ve­zető szervei mindmáig ti gyeimen kívül hagyták az értékes dokumentumot, pe­dig sok felméréshez nyújta­na hasznos kiegészítést!) Mindezt azért említem elöl­járóban, hogy lássuk, az if­júsági szövetség keresi, ku­tatja és munkálkodik is a korszerű művelődési tevé­kenység realizálásában. fi ifjúság iskolán kívüli kulturális nevelésében meg­különböztetett szerepe van a művelődési intézményeknek. M ű velődésiotthon-hálóza- tunk azonban nem felel meg a korszerűség követel­ményeinek. Tovább növeke­dett a szakadék a társadal­mi szükségletekre épülő kor­szerű művelődési igények és a lehetőségek között. A vég­rehajtott tipizáció sem hoz­ta meg a várt eredménye­ket — a rendelet végrehaj­tása nélkülözi az alapvető kritériumok megtartását. (A fórum tanácskozásain a kor­szerű művelődési tevékeny­ség, a szakköri mozgalom, az ifjúsági klubélet tovább­fejlesztésének egyik feltéte­leként a művelődési ottho­nok, klubok modern felsze­relésének megteremtését igé­nyi.'lék a fiatalok.) A művelődési otthonok működési szabályzata sze­rint a művelődési otthon igazgatóhelyettesét a KISZ- szervezeí biztosítja. A művelődési intézmények csak akkor tudják ifjúsági munkájukat eredményesen végezni és KISZ szerveze­teink is csak úgy képesek a fiatalok művelődési igényeit és érdekeit hatékonyan kép­viselni, ha ennek szervezeti feltételei is adottak. AZ ŰJ GAZ DÓS Ági IRÁ­NYÍTÁSI RENDSZERBEN a tanácsok, vállalatok, szövet­kezetek önállóan döntenek a kulturális jellegű összegek felhasználásáról. Az elmúlt években többször vetődött fel problémaként, hogy a szociális, kulturális alap zö­mét a termelőszövetvezetek szociális, elenyésző mennyi ségét kulturális célokra for­dították. A termelőszövetke­zeteknek különös tekintettel kell lenniök az ifjúság kul­turális igényeire. Gyarapo­dik azoknak a fiataloknak száma, akik már anyagilag is megtalálták helyüket a mezőgazdasagban, csökken az elvándorlók száma. Az anya­gi juttatások • mellett azon­ban a kulturális igény is .növekszik. A lehetőségek te nát, hogy a termelőszövet­kezetek megfelelő mérték­ben járuljanak hozzá a köz­ség fiataljainak kulturális ellátottságához, — adottak, az alkalmat ki kell használ­ni. Szakkörök, ifjúsági klu 1 •••'k, könyvtárak, kiránduló sok, tapasztalatcserék kez­deményezésére van szükség. Fizessenek elő napi-, heti­lapra, folyóiratokra, fedez­zék az ismeretterjesztő elő adások költségeit. Ezeket a alkalmakat használják fel az emberi kapcsolatok javí­tására, a társas élet megte­remtésére. KORUNK A „GYOR.SU UÖ IDŐ” SZAZAD A, hihe tetlen mértékben gyarapszik az ismeretanyag. Ha a fia­talokra zúduló élményeknek csak egy töredékét is ered­ményesen akarjuk kamatoz­tatni, ez átgondolt tematikus munkát kíván. Ma már nem elégedhetünk meg azzal, hogy a filmet milyen sokan nézték meg, a könyvet há­nyán olvasták el. A statiszti­kai szemlélet kizárólagossá­gának ideje lejárt. Az ön­művelést is irányítani kell, a legkisebb községben is. A látottak és hallottak alapos elemzésére, „aprópénzre vál­tására” van szükség. A tár­sadalomtudományi, termé­szettudományi, technikai, po­litechnikai és közgazdasági ismeretek bővítésével meg kell teremteni a korszerű művelődés helyes belső ará nyail. Az iskola csak kialakítja a művelődéshez szükséges alapkészségeket, továbbfej lesztése már az iskőlán ki vüli népművelés feladata Ezért tulajdonítunk az ifjú ság kulturális nevelésébei' jelentős szerepet a népmű­velőknek, Úgy véljük; az if iúság korszerű művelődési tevékenysége kibonlakozta tásának alapvető feltétele a művelődési • intézmények és a KISZ-szervezetek tartal­mas együttműködése. Ezt igénylik a fiatalok, ezt igény­li az ifjúsági szövetség, de ezt diktálja a kor követel­ménye is! , Csernussi Endre KISZ megyei bizottsága Csökkennek az árak a nyíregyházi pizeon Zöldségfélékből 135 vagonnal többet tárol télére a MEK Az év első felében — össze­hasonlítva az,19G8. év azonos időszakával — lényegesen ke­vesebb áru került a nyíregy­házi piacra. Burgonyából például öt vagonnal, zöldség­ből 1414 mázsával, gyümölcs- féleségekből mintegy 23 súly- vagonnyi áruval kevesebb Volt a forgalom az év első harmadában. A mennyiségi csökkenés kimutathat^ úgy a MÉK kiskereskedelmi bolt- egységeinél. mint a szabad- ' piacon értékesített áruknál. A hiányok oka A nagy visszaesés elsősor­ban annak következménye, hogy az 1968. év gazdasági eredményei a mezőgazdaság­ban — a kedvezőtlen idöjá rás következtében — alatta maradtak az 1967. évinek, így a téli betárolásra kerülő termékek mennyisége is ke­vesebb volt, mint az előző évben. Vonatkozott ez a gyü­mölcsre és ezen belül az al­mára is. Ez év tavaszán azj a szokatlan helyzet állt elő, hogy az alma beszerzése még a nyíregyházi piacon is problémát jelentett a vásár­lóknak. Annak ellenére, hogy a MÉK — ösztönzőbb felvásár­lási árrendszerrel, társ megyei beszerzésekkel — igyekezett nagyobb árualapot biztosíta­ni, nem tudták ellensúlyozni azt a kiesést, amelyet a sza­badpiaci felhozatal csökke­nése okozott. Á Búza téri zöldség-gyümölcs piacon péi dául az év első négy hónap­jában a felhozatal az előző év azonos időszakának még a felét sem éiHe el. A szőkébb központi és szabadpiaci árualapok elen­gedhetetlenül az árak növe­kedéséhez vezettek. A leg­szembetűnőbb árszínvonal- növekedés a gyümölcsfélék árucsoportjában következeit be. Ezt az okozta, hogy az 1967. évi rendkívül bő alma­termés következtében 1968 első hónapjaiban értékesítési problémák jelentkeztek, ezért az alma ára a termelői ön­költség szintje alá süllyedt. Ugyanakkor ez év tavaszán az almából rendelkezésre álló árualapból nem tudták fedez­ni a lakossági keresletet. Kedvező idő, jó felhozatal Az ellátás viszonylagos romlását előidézte a kései kitavaszodás, a kisvasúinak a belvárosból való kitelepítése, a konzervgyári szerződéses termelés előnye is. A kedvező júliusi, augusz­tusi, szeptemberi időjárás azonban lehetőséget adott ar­ra, hogy a MÉK fokozza az értékesítést. így burgonyából, zöldségből és gyümölcsből összességében a tavalyinál is nagyobb mennyiség került értékesítésre. A jelenlős ja­vulás következtében a fo­gyasztói árai: éves átlagban is megközelítették, sőt a bur­gonya és zöldség terén a ta­valyi árszínvonal alá csök­kentek. A gyümölcsféléknél bekövetkezett árszínvonalnö­vekedés a jobb minőségre való törekvés következménye. Országos viszonylatban a vá­ros piaca — a primőridőszak- tól eltekintve — így is az alacsony árszínvonalú telepü­lések közé tartozik. Prognózis télre A nyári hónapok kedvező időjárása alapján biztató a helyzet a lakosságnak a téli hónapok alatti zöldség-gyü­mölcs ellátása terén is. A MÉK már októberben meg­kezdte a termékek téli be­tárolását. Szemben az 1968 november és 1969 május kő zötti mintegy 427 súlyvagon- nyi értékesített áruval, az idén 562,5 vagon burgonya, zöldség és egyéb termék ke­rül téli tárolásra. Tárolási probléma egyedül a vörös­hagymánál jelentkezik, mert ennél a terméknél nagyobb minőségi romlás következett be a fő termesztési területe­ken. Ezért a várható tárolási veszteségekre való tekintet­tel —i a tavalyi 59 vagonnal szemben — az idén 75 vagon vöröshagymát tárol a MÉK. Lényegében a téli, kora ta­vaszi ellátásra az idén. 135 vagonnal biztosítanak többet a városi ellátásra. T. A * ■Fegyverrel és művészettel 25 év forgott le azóta az idő kerekén, hogy először járt nálunk az a három szovjet katona, akivel most egy hé­ten át sok szabolcsi ember ta­lálkozhatott. akiknek művé­szetében estéről estére gyö nyörködhettek. Amikor először voltak itt, talán ugyanilyen volt az egyenruhájuk, csak talán ko- pottabb, régi fegyvernemük — gyalogos, légvédelmi tüzér —, jelvényei helyett ma a katoná- művészek jelvénye csillog a vállpántjukon. A katyusák, géppisztolyok. aknavetők „koncertje” akkor a mi sza­badságunk szimfóniáját „tűzte műsorra”, ma pedig a sza­badság jubileumán hazájuk népművészetének csokrát nyújtották át az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet alakulatok 100 tagú mű­vészegyüttesének tagjai. Amikor 1944-ben egy titkoü találkozón Lazsenko Oleg Vszevolodovics, a 3. ukrán tront fiatal felderítője meg­szorította egy kommunista ma­gyar katonatiszt kezét, egy életre barátságot kötött a magyarokkal, hisz munkájá­ban annak idején igen sok se­gítséget kapott az antifasiszta ellenállóktól, a Horthy-hadse- regbe beépült kommunista ér­zelmű tisztektől. — Sajnos csak annyit tu­dok, hogy Jóskának hívták — ejti ki az egykori magyar harcostárs nevét — Így talán sohasem találom meg, pedig szeretném" m?•?■■■•>.orDani még eg szer a kézit... s meghív nam a hangversenyünkre. A fellépéseken a művelődé­si házakban, amikor szólóját énekli Oleg Vszevolodovics operaénekes, szemével még ma is magyar barátját keresi... Szevasztopoltól Prágáig kergette a fasiszta csapatokat a 3. ukrán front egyik ütege, melyben Matyutyin Vlagyimir Iljics légvédelmi tüzér is har­colt. Útjukban felszabadítot­ták Szolnokot, a Balaton-köf- nyéket, Székesfehérvárt, Bu­dapestet, majd Bécs városát. Édesapja katonazenész volt: a Balti-tenger partján harcpló szovjet alakulatok frontegyüt­tesében játszott. Fia csak a háború után lett hivatásos muzsikus. Most, hogy a magyarországi aatona együttesbe került, már volt azokban a városokban, ahol 25 évvel ezelőtt fegyver­rel járt. Fellépések előtt, sza­bad idejében a magyar váro­sokban elesett szovjet hősök emlékművein a névsort ol­vasgatja. Legutóbb a szolnoki emlékművön találta meg egy volt harcostársa nevét... Szladnyev Anatolij Ivano- vics — az együttes balettmes­tere — a háborúban mint tengerész aknavetős az ellen­séges tengeralattjárókat tán­coltatta fegyverével, majd a már hivatásos táncosként Moszkvából bevonult 19 éves fiatalember a 3. ukrán front­hoz került egy frontegyüttes be. így jött ö is Magyaror­szágra, s a felszabadító had­műveletek során hol fegyver­rel, hol a művészettel segített a front harcosainak. Anatolij Ivanov les nemrég még az Alekszandrov együt­tesben dolgozott. Két éve bíz­ták meg a magyarországi együttes 1 m mesteri munká­jával. A szabolcsi ' >zönség Anatolij leányának is tapsolt már. aki az ukrán „“Nyírfács­ka” balerinája. (szilágyi) LAPSZÉLEN Korom Hogy kezdünk a nagyváro­sokhoz hasonlítani, az a leve­gőt szennyező tömérdek ko­romból is érezhető. Szinte ontják a füstöt a bérházak központi fütéses kéményei a város sok pontján. Szellőztet­ni alig lehet, mert a finom korom betakar embert, bú­tort... Mit lehelne tenni? A gázprogram egyelőre ke­vés vigaszt nyújt: hisz a nagy közintézmények és a már központi fűtésre bérért dezett bérházak nem tudnak átállni a gáztüzelésre. A_ ha­talmas pipáló kémények így továbbra is füstölik a v.j.'ost, rontják az egészséget. Mi len­ne, ha a közegészségügyi szer­vek kötelezővé tenné ; — a már rég feltalált és egyes nagyvárosokban má* alkal­mazott — füstszűrő berende­zéseket? ! Szűrve mégis más. (V g.) Belső Fonák helyzet adódik, ami­kor például a vevő egy Danu- via mojorkerékpór-belsőt sze­retne vásárolni. Hiába járja végig a megye valamenny. szaküzletét, csak az „elfo­gyott, sajnálom, nincs” vála­szokat kapná. Pedig köztudott doiog, hogy ezeket a belsőket a Nyíregyházi Gumigyár ké­szíti. Csakhogy a Csepeli Mű szaki Nagykereskedelmi Vál lalal a gyártól átvett árut el­szállítja a miskolci 1-es szá­mú telepre, s onnan osztják szét a megyei kereskedelmi vállalatoknak. A rend, az egy központi to- Ypröl való áruelosztás meg .ndben is lenne, ha nem vellene ' néha az ésszer' - 'gi oldalt is megnézni. Mert a nagykereskedelmi v állá la tnal ism gondolhatják komolyan, nog- Miskolc sokk .1 közelebb van Nyíregyházához, mint oyíreg; náza. (ksj.) Cikkünk nyomán Fegyelmi büntetés a hibás miijükéért ' Júliusban cikket írtunk ar­ról, hogy Kapuvári Miklós to­kaji kőműves kisiparos né­hány vállalásánál gyenge munkát végzett, használt anyagot épített be és újat számlázott és számottevő az évek óta elvégezetlen munka is. Egy bejelentés és a cikk nyomán a KIOSZ Bor­sod megyei fegyelmi bi­zottsága fegyelmi «eljá­rást indított és kivizsgálta a kőműves elleni panaszokat, öt lakást néztek meg, s mindegyiknél jogos a pa­nasz. Közülük egyet előrelát­hatólag.le kell majd bontani. Mivel már tavaly Is indí­tottak hasonló okok és pana­szok miatt fegyelmit Kapu­vári ellen, most írásbeli meg­rovásban részesítették és a szervezet által nyújtott ked­vezményekből egy évre kizár­ják. A bizottság megállapítja, hogy Kapuvári tevékenységé­vel és magatartásával súlyo­san sérti a kisiparosság érde­kelt, rontja tekintélyét — ezért, ha a jövőben hasonló esetek fordulnak elő —, ipar­jogosítványának visszavoná­sára tesznek intézkedést. Televízió Tormás-pusztán A fővárosi vállalat képviselői átadják a tévékészüléket. Televíziót minden iskolá­nak mozgalomban a Magyar Távirati Iroda a Balk ány hoz tartozó tormás-pusztai isko­lának szeretett volna televí­ziókészüléket ajándékozni. Dt a 350 lakosú tanyában még akkor nem ismerték a vil­lanyt, így más tanyára kellett szállítani, amikor tudomására jutott a dolog a Budapest kőfaragó és Épületszobrász­ipari Vállalat, Poór Ernő szocialista brigádjának. El­határozták, hogy segítenek a kis tanyai Iskolán. November 7 tiszteletére fel­ajánlást tettek és megvásárol tak egy hibás aggregátort. A vállalat műhelyében megjaví­tották. A brigád hat tagja szombaton hajnalban Tormás­pusztára szállította, ahol va­sárnap üzembe helyezték. Az aggregátor Pannónia-motor meghajtású, s nem csak a té­vékészüléket látja el áram­mal, hanem az egész iskolát. A brigád vezetője Háth Nándor elmohdta, hogy. a 10 tagú munkacsapat, mintegy munkaórája fekszik a több mint 30 ezer forint értékű agg­regátorban. Egyben felhívást intézett az ország valamennyi szocialista brigádjához, hogy aTiol erre lehetőség van, kutassák fel javítsák meg az elfekvő áramfejlesztőket, a hasonló helyzetben lévő iskoláknak. A vasárnap délelőtti benső- -■ ges ünnepség fénypontja, melyre egybegyűlt a tanya apraja-nagy ja, a főv árosi Habselyem Kötöttárugyár ál­tal ajándékozott televízió. Az ajándékozóknak a tanu­lók szavalatokkal és virággal kedveskedtek. Kép. szöveg: Elek Emil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom