Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

VÍMG nOUTÁfijAl, ÍCYESÜLJETiRt XXVI PVFOTTAM 244. SZÁM ÁRA 80 FTUÉR 1969. OKTÓBER 21, KEDD ? 4PTW TAWTATAUBOtJ Falusi öregek (3. oldal) Leszerelő katonák (3. oldal) Utazás belföldön (5. oldal) Vasárnap sportja (6—7. oldal) „Extra” gyorslista (8. oldal) Háromnapos tanácskozás Nyíregyházán a szakmunkásképzésről és pályaválasztásról Hétfőn délelőtt Nyíregyhá­zán, a megyei tanács nagyter­mében háromnapos tanácsko­zás kezdődött a szakmunkás- képzés reformjáról és a pá­lyaválasztás kérdéseiről. A tanácskozás megnyitó előadá­sán részt vett Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Fekszi István, a me­gyei tanács vb elnöke, Gu­lyás Emilné dr., a megyei ta­nács vb elnökhelyette­se, Hosszú Pál. a KISZ Köz­ponti Bizottság osztályvezető­helyettese és Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára. A tanácskozást dr. Fekszi István nyitotta meg. A meg­nyitóban ismertette megyénk fejlődésének további perspek­tíváit, a népszaporodás és az ipartelepítés helyzetét. El­mondta, hogy a IV. ötéves tervben 70 ezer fiatal lép munkaképes korba, de közü­lük mindössze 57 százalék továbbtanulását tudjuk me­gyén belül biztosítani. — Megyénk fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű a tervszerű szakmunkásképzés — mondta, — se képzés bá­zisának megteremtése. A jö­vőben olyan iparágak telepí­tését is tervezzük, amelyek­nek nálunk még nincsenek hagyományai. Fontosnak tar­tom ezt a tanácskozást, mert a törvény megalkotásával az említett igény kielégítésének megvannak a feltételei, de most már a gyakorlati meg­valósítás került napirendre. Ezután Pápai Béla, a Mun­kaügyi Minisztérium szakok­tatási főosztályának vezetője tartott előadást a szakmun­kásképzés reformjának szük­ségességéről. — A tudományos-technikai haladásunk vetette fel a szakmunkásképzés reformjá­nak igényét — mondta Pápai Béla, s elemezte, miért tart­juk az egyik legfontosabb élő beruházásnak az oktatást, s nemzeti vagyonnak a szaktu­dást. — A társadalom csakis kellően kiművelt emberfők­kel képes megoldani egyre bonyolultabb feladatait. S az egyén is csupán akkor tudja megtalálni helyét e társada­lomban, ha annak „Mit tudsz?” kérdésére megfelelő­en válaszolhat. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy fejlődésünk sok mindent tükröz és igényel. Tükrözi, hogy az ismeret- anyag egyre gyorsabban avul, s újabbakkal bővül. Hogy bő­vül az a szakosodást, az avu­lás az alaposabb általános kép­zést követelné, rugalmas, át­állítható tudást. — Fontos feladatunk a szakmunkások képzésében, hogy haladni tudjon az élet­tel, új ismeretek elsajátításá­ra legyen képes. Az ismeretek bővülnek, de az iskolai tananyag nem nyújtható korlátlanul. Az el­lentmondás leküzdésére csak egy, a mostaninál korszexűbb oktatás képes, amely rövi- debb idő alatt több ismere­tet nyújt Fontos a képessé­gek fejlesztése, hogy a köze­pes tehetségű emberekből ki­váló szakmunkások váljanak. Az ide kerülő gyerekek na­gyobb része ugyanis közepes tanuló, mert az általános is­kolában mást kellett tanul­nia és másképp, s ez nem adott lehetőséget legjobb ké­pességeik kibontakoztatásá­hoz. — A képességek fejleszté­sének megvannak a lehetősé­gei, csakis a pedagógusokon múlik. Ezért kell nagyobb gondot fordítanunk pedagó­gusaink neveléselméleti kép­zettségének növelésére. Ezután a tárgyi feltételek­ről beszélt. ELmondta, hogy az évek során sokat javult a szakmunkásképzés helyzete, de most sem kielégítő. Kevés az iskola, a tanuióotthon, ke­vés, és Szabolcsban pedig alig van tanműhely, a be­rendezések korszerűtlenek. Ennek megváltoztatásához társadalmi összefogásra van szükség. — Korszerűsítenünk kell az elavult szakmai struktú­rát is — mondta Pápai Béla. — Túlzott a specializáltság. Az új szakmai jegyzékben 285 helyett csak 186 szakma szerepel, 19-et pedig a fel­nőttoktatásra tartottunk fenn. Elmondta, hogy felülvizs­gálták a szakmai szinteket, vagyis azt az alaptudást, amivel valaki már megfele­lő tudású szakembernek mondhatja magát. Ezt emelni kell. — A tennékelőállításról át­térünk a technológiai elvre. Tehát arra, hogy a munkás lássa az egész termelési fo­lyamatot, ne csak egy munka­darabot tudjon elkészíteni. Ezután arról beszélt, hogy a törvénnyel a szakmunkás- képzés beilleszkedett az ok­tatási rendszerbe, s hogy mi­lyen lehetőségek nyílnak az esti továbbtanulásban. — 1949-ben az elkészült törvénnyel megteremtettük a szocialista szakmunkásképzés alapjait, de azóta sok idő telt el, s új szellemű törvényre volt szükség. A tanácskozás résztvevői délután szekciókban folytat­ták a munkát. A három fő téma a vállalatok érdekelt­sége a szakmunkásképzésben, a képzés korszerűsítésének s a szakmunkástanuló KISZ- szervezetekben végzett világ­nézeti nevelőmunka felada­tai. A tanácskozáshoz kapcso­lódva a TANÉRT kiállítást rendezett a megyei tanácson, amelyen a legkorszerűbb ta­nítási eszközöket mutatta be. Kádár János és Fock Jenő fogadii az katonai küldöttségét Felszabadulásunk jubileuma tiszteletére újabb üzemek versenyeznek Szabolcs-Szatmárban Három hete jelent meg a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága együttes felhívása a felszabadulásunk jubileumi évfordulójának tiszteletére tett vállalások megtételére. A felhívás alapján megyénk üzemeiben is sorra tesznek vállalást a dolgozók, s üzem­részenként, majd vállalati, gyári szinten csatlakoznak az egyre nagyobb lendületet vett jubileumi készülődés­hez. A Nyírbogdányi Kőolajipa­ri Vállalatnál az ez évi fel­adatok teljesítése közben ke­letkezett nehézségek elhárí­tása okoz most a legnagyobb gondot. Eri-e a munkára összpontosítják most erőfeszí­téseiket a dolgozók; tiszta lappal akarják kezdeni az új esztendőt. így akarnak be­kapcsolódni a felszabadulási versenybe, amelyet 1970-ben egész éven át folytatnak majd. A Nyíregyházi Kon­zervgyárban október 16-án az üzemi versenybizottság megtárgyalta és kisebb mó­dosításokkal elfogadta az üzemrészek dolgozói által tett vállalások alapján készített verseny feltételeit. Ennek álapján október 20-án, hét- 4Bb a Nyíregyházi Konzerv­gyárban és üzemeiben kezde­tét vette a hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére indított jubileumi verseny. Uj lendületet adott a mun­kának Nyírbátorban a nö­vényolajgyár dolgozóinak a jubileumi verseny tiszteleté­re tett vállalások teljesítése. Említésre méltó kezdeménye­zése a műszakiaknak annak a beruházásnak a meggyorsítá­sára tett vállalása, amely le­hetővé teszi, hogy év végére egy 20 tonna kapacitású mo­sószerüzemet adhassanak át rendeltetésének. Itt a jól be­vált és keresett — sok eset­ben hiányolt — Biopon mosó­szer készítését oldják meg. Ugyancsak decemberben kez­dik meg — kellő előkészület után — az 500 grammos Flo­ra mosószer gyártását ist Ugyancsak a műszaki fej­lesztés keretében szüntetnek meg több olyan munkahelyet a gyertyaüzemben, ahol nehéz fizikai munkát kellett kifejte­niük a dolgozóknak. Ezzel összefüggő az a vállalás is, amely szerint nyolc olyan munkahelyet tesznek felesle­gessé, ahol ezentúl gépekkel végzik el a munkaművelete­ket. A felszabaduló élő mun­kaerőt a kézimunka-igénye- sebb mosószerek gyártásánál, a termelési volumen növelé­se érdekében alkalmazzák. A szocialista brigádok kez­deményezésére csatlakoztak a jubileumi versenyhez a Szabolcs-Szatmár megyei Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezet dolgozói. A brigádnaplókban rögzített feltételek teljesítését a szövet­kezet minden részlegénél megkezdték. Csatlakozott a jubileumi versenyhez, s ezen­felül az újfehértói társszö­vetkezet felhívásához a Nyíregyházi Vas- és Fémipa­ri Ktsz is. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a kor­mány elnöke, a Politikai Bi­zottság tagjai hétfőn délben az MSZMP Központi Bizott­ságának székhazában fogad­ták az NDK nemzeti nép­hadseregének küldöttségét, amely Heinz Hoffmann had­seregtábornok, nemzetvédel­mi miniszter vezetésével tar­tózkodik hazánkban. A szívé­lyes, baráti légkörben lezaj­lott találkozón részt vett Cct- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, Borbándi János, a Központi Bizottság osztály- vezetője, Kovács Pál vezér­őrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, a Magyar Néo- hadsei’eg politikai főcsoportfő­nöke, valamint dr. Herbert Plaschke, az NDK budapes­ti nagykövete. Folytatja tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresszus Vasárnap a fejlődő orszá­gok helyzetéről tanácskozott a VII. szakszervezeti világ- kongresszus. A népeknek egy­re több országban sikerült nem csak megőrizniük de­mokratikus, nemzeti rendsze­rüket, hanem megszabadulni­uk az imperialistábarát rendszerektől és helyükbe ha­ladó rendszert állítani. Sem belső intrikák. sem támadó háborúk — mint például a Közel-Keleten — nem tették lehetővé az imperialistáknak, hogy megállítsák a népek előrehaladását a nem kapita­lista társadalmi haladás út­ján — mondotta Ezakaria B. A fejlődő országokban a szakszervezetek tekintélyük mozgalmi erejük latba vetésé­vel harcolnak a volt gyarma­tosító hatalmaktól örökölt bér- és munkarendszerek megszüntetésééi't, ,a munká­hoz való jogért, a bérek eme­léséért és a garantált mini­mális bérért, a munkaidőnek a bérek csökkentése nélküli mérsékl őséért, a fizetett sza­badságért, a reális lehetősé­gekhez mért társadalombizto­sítási rendszer megteremtésé­ért, a szakmai képzés foko­zásáéit és az írástudatlan­ság felszámolásáért. A fejlődő országokbeli szakszervezetek nem kis prob­lémája ma még a megosztott­ság. Például Ázsia hét fejlődő_ országában több mint 17~ nemzeti szakszervezeti köz­pont van. Ez a szám Afrika negyvenegy országában 57, Latin-Amerika 25 országában pedig 61. Pedig ennek a elkü­lönülésnek, a szakadásnak nincs objektív alapja, mint­hogy a fejlődő országokban nincsenek nagy ideológiai kü­lönbségek a dolgozó tömegek körében a fejlődés formái te­kintetében. A szóban forgó országok népei, dolgozó tö­megei megértik, hogy már korántsem elérhetetlen cél például a földreform, az ál­lam demokratizálása, az or­szágok közötti együttműkö­dés, a dolgozók és a szakszer­vezetek részvétele a népgaz­daságfejlesztési tervek előké­szítésében — állapította meg a beszámoló. A Szakszervezeti Világszö­vetség tekintélyes támogatója, elői-elendítője a fejlődő or­szágokban tapasztalható tár­sadalmi és gazdasági hala­dásnak. A példák sokaságát említette a beszámoló arra, hogy az elmúlt négy év so­rán az SZVSZ milyen szolida­ritási akciókat szervezett a gyarmati és a fejlődő orszá­gokban élő népek ügyének felkarolására. A vitában Herbert Warnke. a Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetség (FDGB) elnöke, Shafi Ahmed El Seikh, a Szu­dán! Szakszervezeti Szövet­ség főtitkára, D. Jadamszuren, a Mongol Szakszervezete.-: Központi Tanácsának elnöke, L. Badry, Mauritius sziget Munkaszövetségének elnöke. Jiichiro Koikawa, a Japán Szakszervezeti Főtanács Vég­rehajtó Bizottságának tagja. Ghazi Nassií Makki a Szíryxi Munkások Szakszervezeti Ál­talános Szövetségének elnöke. Róza Kori táróvá, a Bolgár Szakszervezelek Központi Ta­nácsának elnöke, Cecile Hü­gel a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének fő­titkára, Fathi Rachesnabdulla, a Palesztinái Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, Du­sán Petrovics, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség el­nöke és Csőn Csang Csői, a Koreai Szakszervezetek Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak elnöke szólalt fel. Hétfőn a VII. szakszervezeti világkongresszuson — az épí­tők székházában — folytató, dott a vita az elhangzott be­számolókról. Az elnöklő Shafi Ahmed El Seikh, a Szudáni Munkások Szövet­ségének elnöke, az SZVSZ alelnöke először Buguri Diar- ránnak, a Mali Dolgozók Or­szágos Szövetsége elnökének adta meg a szót. A mali küldött a többi kö­zött elmondta, hogy szövet­ségük az egyetlen olyan szak- szervezeti központ, amely a hazájukban, egy évvel eze­lőtt lezajlott katonai hata­lomátvételt követő nehéz idő­szakot átvészelte, s amely sem szervezetében, sem irányvonalában nem válto­zott. Tevékenységük irányvo­nala változatlanul imperialis- taellenes, s határozottan szemben áll a neokolonializ- vnussal. Köszönetét mondott az SZVSZ-nek. amely min­dig biztos támasza és tevé­keny támogatója volt a gyar­mati népek felszabadító har­cának. Ezután N. A. Selepin, 4 Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, aa SZVSZ alelnöke szólalt lel. Hangoztatta, a Szovjetunió dolgozó népe egy sorban me­netel a többi munkás testvé­rei vei, minden erejét a közös (Folytatás a 2. oldalon) Szerdán érkeznek az űrhajósok Moszkvába Moszkva, (MTI) Az októberi forradalom év­fordulójára készülődő szovjet főváros lakossága szerdán köszönti a három Szojuz-űr- hajó hőseit: Georgij Sonyint, Valerij Kubaszovot, Anatolij Filipcsenkót, Viktor Gorbat- kót, Vlagyiszlav Volkovot. Vlagyimir Satalovot és Alek- szej Jeliszejevet. A hét űrhajós különgépe program szerint a reggeli órákban rajtol Bajkonurról és magyar idő szerint még dél­előtt száll le Vnukovón. A repülőtéri ünnepélyes fogad­tatás után a kozmonauták útja a Kreml kongresszusi pa­lotájába vezet, ahol nagygyű­Befejezés előtt az almaszüret Harmincezer vagonos termés megyénkben Megyénkben a várható téli- almatermés 29—30 ezer va­gon. — a MÉK által szep­temberben végzett termésbecs­lés szerint. Ez a mennyiség 20 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben. Az almaszüret jó ütemben halad, a termés 80—85 szá­zalékát már leszedték a szö­vetkezeti és háztáji gazdasá­gok. A fehér fajtájú téli almát szeptember végéig átvette és el is szállította a MÉK. A múlt hét közepéig a télialma- felvásárlás eredménye fehér és piros fajtákból 6600 vagon volt, amely a MÉK-kel le­szerződött mennyiségnek több, mint 50 százaléka. Minőségi­leg is jó az idei almatermés. Néhány helyen azonban je­lentős jégverés érte az al­máskerteket, amely 4—5 ezer vagonnal csökkentette az ex­portot. így is, aa eddi£ felvá­sárolt mennyiségnek több, mint kétharmadát, 4700 va­gont exportra szállították. Meggyorsítaná a téli alma felvásárlását, ha a termelő- szövetkezetek és az ÁFÉSZ- ek még több közvetlen ex­portcsomagolást és szállítást vállalnának. Emellett segíte­né a munka tempóját az is, ha a MÉK exportátrakó te­lepére vasárnap és a hét ele­jén is nagvobb mennyiségű almát vinnének. lésen találkoznak a moszk­vaiakkal. A Szojuz-űi-hajók csopor­tos repülésének eredményei lehetővé teszik az ilyen típu­sú űrhajók egyes rendsze­reinek lényeges egyszerűsíté­sét és azt, hogy nagyobb fe­lelősséget nxházzanak át az űrhajósokra — jelentette ki az űrhajók főkonstruktőre. Az állami űrhajózási bi­zottság elnöke hangoztatta: a legutóbbi kísérletek során szerzett eddigi adatok arra mutatnak, hogy a nem távo­li jövőben Föld körüli pá­lyáikon rendszeresen kerin­genek az irányítható űrha­jók. Az űrhajók mozgását irá­nyító rendszer egyik vezető­je hangoztatta, hogy a leg. utóbbi űrrepülés a kölcsönös közelítés és távolítás műve­leteinek nagy számát tekint­ve minőségileg különbözik az előzőektől. Az űrrepülések orvosi-bio­lógiai biztosításáért felelős bizottság képviselője hangoz­tatta, hogy az űrhajósok jól érezték magukat. Az űrrepü­léseken részt vevő űrhajósok­kal végzett orvosi-biológiai vizsgálatok adatai vélemé­nye szerint lehetővé teszik, hogy megbízható módon je­lezzék előre a hosszas űrre­pülésben részt vevő űrhajó­sok várható egészségi állapo­tát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom