Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

YW9. o&ttiber 9. KtttT MAGYAB0RS2AÖ 9 öMat V/T4 A NÉPMŰVELÉSRŐL Rendezni a tiszteletdijakat Tudom, hogy az illetékesek foglalkoznak a tiszteletdíjas népművelők ügyének rende­zésevei. Mégis szóvá teszem, mert az a véleményem, rövid időn belül nem sikerül kielé­gítő megoldást találni. Ezt a problémát nem elegendő „felülről”, a felsőbb szervek útján szorgalmazni. Valójá­ban „lent”, a községekben, az üzemekben dől el, mennyire veszik komolyan az értékes munkát végző népművelő ho­norálását. Az a furcsa hely­zet, hogy a járástól, vagy a megyétől kijáró előadó egyetlen „fellépésért” annyit kap, mint egy falu sokrétű népművelését végző népmű­velési ügyvezető, vagy tiszte­letdíjas művelődésiotthon- vezető, könyvtáros egyhav; munkájáért. Nem állítom, hogy egy csa pásra megoldódnak a falusi népművelés gondjai, ha ren d zik a tiszteletdíjak ügyét ÍV m csak anyagiakon múlik ez Többségük nem is azért csinálja, szenvedélye, hobby­ja a népművelés. Mégis érde­mes, sőt szükséges elgondol­kozni azon a kezdemenyezé- sen, amely a fehérgyarmati és a mátészalkai járás egyes községeiben már kezd meg­valósulni: összeadják a köz­ségbeli különféle kulturális pénzeket, az elforgácsolt tisz­teletdíjakat és félállást létesí­tenek ezeknek az alapoknak a felhasználásával. így már a pedagógus vagy más fő hivatás mellett na­gyobb lehetőség nyilik a népművelési munkával is alaposabban foglalkozni. Sze­rintem a népművelési körök­ben is beszélni kell az anyagi megbecsülésről, a munka ho­norálásáról. Egy pedagógus — ha túlórát tart — pénzt kap. A mérnöknek, ha külön munkát végez, valahogyan honorálják. És még sorolhat­nám tovább. Nem tőlük saj­nálom a pluszmunkáért já­ró pénzt. De sajnálom az éjt nappallá tevő és 100—120 fo­rintért önzetlenül dolgozó sok népművelőt. K. Bertalan Mátészalka Jókai. Berkesi. Solohov Öt veti n pgyrn i I li ó kölcsönkönyv évente Magyarország 6800 közmű­velődési könyvtára 1988-ban 54 millió könyvet kölcsön­zött. A leglátogatottabb Bu­dapest könyvtárhálózata, ahol 472 ezer beiratkozott olvasót 1455 könyvtárban csaknem 5 millió kötet vár. A vidéki városok és közsé­gei kulturális fejlődését jól mutatja, hogy 5300 jól felsze­relt könyvtár 17 millió kötet tel rendelkezik. Itt érdemes megemlíteni az 5000 lakosú Balástya községet, ahol 9 nagy választékú könyvtár mű­ködik. A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak száma az 1949-es 2486-ról 20 év alatt 6800-ra emelkedett. A művelődési autók csak­nem 100 ezer kötettel, 20 ezer beiratkozott olvasóval rendelkeznek, s az évi kiköl­csönzött kötetszám 1969-ben már jóval meghaladta a 300 ezret. A kölcsönzött kötetek 70 százaléka szépirodalmi, 30 százaléka pedig ismeretter­jesztő könyv. A legkereset­tebb könyvek még ma is a magyar klasszikusok, főként Jókai. Az értelmiségiek és a munkások egyre nagyobb számban olvassák Berkesit és Passuthot, valamint olyan külföldi írókat, mint He­mingway, vagy a szocialista realizmus nagy szovjet kép­viselője, Solohov. Új magyar filmek A MAFILM stúdióiban több játékfilm forgatását fe­jezték be az elmúlt napok­ban. Kardos Ferenc rendez; befejezte „Egy őrült éjszaká­ja” című filmjének labormun­káit, utószinkron munkáltai végez Sándor Pál. a „Szeres­sétek Odor Emíliát” című al­kotásán, s most folynak a „Bűbájosok”-nak, Rózsa Já­nos alkotásának a zenei fel­vételei is. Hamarosan bemu­tatásra kerül az ugyancsak befejezés előtt álló „Isten hozta őrnagy úr” Fábri Zoltán rendezésében a „Történelmi magánügyek”, Keleti Márton alkotása és Palásthy György filmje, a „Varázsló”. A pécsi játékfilmszemlén már vetí­tésre kerül Nádasi László most készült filmje, „A nagy kék jelzés”. „Itt vannak a legszebb kultúr házak...44 Színészek — munkások között — Viszontlátogatásra jöt­tünk, s nem ismeretlenekhez, hiszen tegnap már találkoz­tunk a színházban — ezek­kel a szavakkal nyitott ajtót a Nyíregyházi Konzervgyár ifjúsági klubjában a Déryné Színház egyik társulata. A művészek a „Világraszóló la­kodalom” című Arkanov— Gorin zenés vígjáték szerep­lői, a vendéglátók fiatal lton zervgyári dolgozók, szakmun­kások, akik előző este meg­nézték a darabot. A nyíregy­házi színház új kezdeménye­zése így elsőként a konzerv­gyári munkásfiatalok körében valósult meg; a közönség „otthonában” színész-munkás találkozót rendezni. Kulisszatitkok A várakozás és az első per­cek félszegsége nehezen oldó­dott, hiszen a vendéglátók kö­zött olyanok is ültek, akik szemtől-szembe színésszel még sohasem találkoztak. Látva azonban, hogy a „cso­dabogaraknak” tartott szín­játszók is ugyanolyan étvágy- gyal fogyasztották az ízletes szendvicseket, mint akik ké­szítették, közelebb tolták egy­máshoz a szigorú sorrendbe rakott székeket. Kis körök alakultak ki, s bizony még a színészek magánéletének és munkájának összeegyeztetését is megtárgyalták. Mindjárt az elején a bemu­tatott darab betétszámairól kérdezett Szabó Anna. A szovjet vígjáték hazai közön­ség elé ugyanis Szenes Iván zenei dramaturgiájával ke­rült, a legújabb táncdalfesz­tivál slágereivél. A társulat egjUk vezetője Szántó Margit adta meg a választ, amelynek nyomán a „komoly, vagy könnyű műfaj” elkerülhetet­len csatájához érkeztek. — Szinte minden ankéton, találkozón foglalkoztatja a fiatalokat az arány. Hogy mennyi komoly darab kell, és mennyi vígjáték? Azt szok­tam válaszolni; színházértő ember mindkét műfajba tar­tozót megméri. Kísérletek Színészi megbecsülésről, a falujárás szükségességéről ér­deklődnek a klub tagjai. Kül­földön járt színészek azonnal említik a szovjet műkedvelő „tájoló színházak” példáját, de a frissebb élményekről is beszámolnak. Nyugatnémet és francia tekintélyes szín­Dal a munkától, a békétől A BEAT' a mai ifjúság ze- r e. . nem csak zene. Alias f. , alás is. Mert lehet énekelni a vi ragokról, a táncról, a szere lemről és sok minden másról is Kis Lajos a békéről, Viet­namról, a munkáról énekel. Beatzenével. Egyik úttörője megyénk­ben az új politikai sanzonok­nak 24 éves építésztechnikus, a Nyíregyházi Városi Tanácson dolgozik. — Zenekar nélkül „ugrot­tam -be” egy versenyen, még katonaként Azóta megszeret­tem a poi b satét, s ha csak lehet, énekelek... Ennyi a vallomás a kezdet­ről Sokkal több nem is igei lehet, mert maga a mű­faj is fiatal, mindössze két éves A KISZ-ko-gresszuson volt j premierje, s azóta fia­tal”' házainak sz vét hódítot­ta meg az új műfaj, a polbeat. — xt-.gum írom a szöveget. Keresem, melyek azok a köz­érdekű, s közéleti témák, amelyek a mai ifjúság életé­ben "fontosak, sokat foglal­koznak velük. Utána már önnyebb: a politikai mon­danivalóhoz illő, azt segítő beat ritmusú zenét szólalta­tunk meg. AZ EGYIK DALBAN ar­ról énekel, hogy egy vándor hosszú-hosszú időn át keresi, de nem találja Eldorádót. Azoknak a fiataloknak példa ez, akiknek nálunk is, egyet­len életcélja a sok pénz, a könnyű munka, könnyű élet. Egy másik dal ihletése egy kameruni közmondás: „Nem ’ >het a napot kézzel eltakar­ni”. Fehérek és feketék közti nercről, a munkáról szól a? ének. Máskor Vietnamról, s az izraeli agresszióról szól. Itthon új partner is van: a Zrínyi Gimnázium zeneka­ra. Tagjai „szeretnek párto­san zenélni”. Közös munká­juk volt az első beatmatiné Nyíregyházán, fellépés m me­gyei kulturális szemlén, a különböző KISZ-es rendezvé­nyeken: mind megannyi lehe­tőség a beatzene egy másik oldalának bemutatásához, népszerűsítéséhez. Aranyérem a tanácsköztár­sasági művészeti szemlén, majd egy meghívás Nyírib- ronyba, polbeat találkozó, matiné: egy új műfaj megis­mertetésének útja. Kis La­jos a Zrínyi zenekarával együtt ma még egyedüli moz­gatója, propagálója a polbeat- nek. De már jelentkeznek íijabb együttesek is... Kis Lajos, aki gitározott, zongorán tanult, s négy évig énekelt kórusban, most új polbeat számokat ír. A nyír­egyházi rádióban felvették négy dalát. A legutóbbi beat- matinén az Eldorádó vastap­sot kapott. EGY ÜJ MŰFAJ, egy lel­kes fiatalemberrel elindult reghódítani megyénkben, Nyíregyházán a fiatalokat... Marik Sándor házi szakemberek szegődtek egy-egy falujáró társulat mel­lé. — Az utolsó szegig, amit a kellékes beüt a díszletbe, mindent megfigyeltek, otthon alkalmazzák majd a tapasz falatokat. Űj kísérlete a Déryné Szín háznak az általános iskolások részére rendezett bérleti elő­adássorozat. Jávor Zoltán fia tál géplakatos azonnal meg­ragadja a lehetőséget, amikor erről szó esik. — Most végeztem a gimná­ziumban. Jó lenne a közéo- iskolások irodalmi tanulmá­nyaihoz bérleti sorozatoka Indítani a tananyagban sze­replő művekből, vagy akár szemelvényekből is. A nyíregyházi színház ve­zetői és a „vállalkozó kedvű” színészek között azon melegé­ben megkezdődik a vita en­nek lehetőségeiről. A kis cso­portokra bomlott társaságok­ban pedig rögtönzött él- ménybeszámo'ók hangzanak el a megye közönségéről. Meglepetés — A Szabolcs-szálló nem férkőzött a szívünkbe, de Sza- bolcs-Szatmár igen. Itt van­nak az ország összes megyéi közül a legszebb kultúrházak. És ez nem hízelgés a házigaz­dáknak — szabadkozik Szán­tó Margit. A diáklány külsejű fiatal színésznő Kondra Ilona is megtoldja egy anekdotával, hogy miért jönnek szívesen Szabolcsba. — Egyik délelőtti diákelő adáson valami súlyosat érez­tem a lábamhoz csapódni. Pesten „divatossá” vált a be dobálás; elhültem. csak nem dobálnak a nyíregyháziak is? Lenézek, hát egy zacskó cu­korkával kedveskedett vala melyik ifjú néző. Persze ak­kor már lement a függöny. A derültség, ami szavai nyomán keletkezett, tovább fokozódik, amikor Hetés György, a társulat „grafiku­sa” a jellegzetes arcú résztve­vőkről titokban készített ka­rikatúrákat bemutatja. A mu­latságos portrék közül még a klub vendégkönyvébe is ke­rült néhány. Egy lófarkos kis­lánynak annyira megtetszett a profilkarikatúra, hogy azon­nal „rendelt egyet” szemből is. Ezalatt a másik sarokban a színház vezetői és a KISZ- bizottságok jelenlévő képvi­selői már a következő szín­helyről tanácskoznak, ahol a nyitány, az első színész-mun­kás találkozó folytatódhat. Baraksó Erzsébet Nemei vendégek a tan fiók épzéhen Három éve rendszeres ba­ráti és szakmai tapaszlu'at- csero kapcsolatban áll a Nyíregyházi Tanítóképző ; .1- tézet és az NDK-beli Auer­bach „Wilhelm Pieck” Taní­tóképző Intézete. A napokban a német intézmény küldött­sége érkezett egyhetes nyír­egyházi látogatásra. A 10 tagú csoportot — öt tanár és öt hallgató részvételével — Os­wald Mellenthin tanár veze­ti. A német vendégek eddig részt vettek egy szabolcsi al­maszüreten, megtekintették Debrecent és a Hortobágyot, majd nyíregyházi városnézé­sen vettek ré szt. Szakmai programjukban óralátogatá­sok szerepeitek: többek kö­zött részt vettek a Nyíregy­házi Vasvári Fái GimnázN um eg; :!t német nyelvi órá­ján. Kedden a Nyíregyházi Ta­nítóképző Intézetben a né­met vendégekkel közösen tartottak ünnepi megemléke­zést az NDK kikiáltásának 20. évfordulója tiszteletére. A vendégek további prog­ramjában sárospataki és bu­dapesti látogatás szerepel. A nyíregyházi tanítóképző kül­döttsége hamarosan viszonoz­za a német testvérintázmény látogatását. Múzeumi hónap 1969 II Ofv©n megy©! rendezvény Az idei októberi múzeumi hónap idején Nyíregyházán és a megye mintegy tíz községé­ben közel félszáz rendezvényt tartanak. Történelmi, népraj­zi, honismereti, munkásmoz­galmi témájú előadások hang­zanak el, számos kiállítást nyitnak, emléktáblákat avat­nak és koszorúznak meg ha­ladó hagyományaink ápolása jegyében. A megyeszékhely múzeumi eseménysorozatának legköze­lebbi előadását Magyar Kál­mán, a Jósa András Múzeum tudományos munkatársa tart­ja „Legújabb régészeti ásatá­sok Szabolcs-Szatmár megyé­ben” címmel október 10-én 18 órakor a Nyíregyházi Konzerv­gyár ifjúsági klubjában. Ezt követően 22-én a Jósa András Múzeum népi textília gyűjte­ményének anyagából tart rak­tárbemutatót dr. Szabóné, Mu­raközi Ágota tudományos munkatárs. „A két honfogla­lás” címmel dr. Csallány De­zső kandidátus, megyei múze­umigazgató előadása október 24-én, pénteken 17 órakor hanezik el a TIT nyíregyhá­zi klubjában. Megyénk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot ren­deznek Nyíregyházán októ­ber 30-án és 31-én. Ünnepi előadások hangzanak el a TIT Zrínyi Ilona utcai helyiségében mindkét napon. Faludy Ká­roly hadtörténész á szabolcsi felszabadulási hadműveletek­ről tart előadást, amelyet kor- referátumok követnek. Az idei múzeumi hónap utolsó nyíregyházi eseménye lesz a XVII. országos népraj­zi és nyelvjárási 'gyűjtőpályá­zat keretében meghirdetett megyei honismereti és nép­rajzi pályázat díjkiosztó ün­nepsége október 31-én 11 óra kor. Ugyanezen a napon meg­koszorúzzák Jósa András mú­zeumalapító sírját, majd fel­avatják emléktábláját a Bessenyei tér és a Malom ut­ca sarkán. Szabolcs-Szatmár megye veteránjainak találko­zójával zárul a múzeumi hó­nap a TIT klubjában 31-én 15 órakor. A hónap vidéki eseményei közül a leggazdagabb progra­mot Nyírbátor nyújtja. Leg­közelebb október 11-én 13 órakor kerül sor rendezvény­re a községben: megkoszorúz­zák Báthori István erdélyi vaj­da szobrát, majd Báthori Ist­ván erdélyi fejedelem, lengyel király emléktábláját. Októ­ber 12-én a bátori vár Idén feltárt anyagából nyílik kiál­lítás, 19-én állandó dohány­ipari múzeum megnyitására kerül sor. Kisvárdán a hónap végéig még három tudományos elő­adás hangzik el: „Kisvárda, a X. századi megyeszékhely” címmel dr. .Németh Péter aspiráns, „Feudális családok küzdelmei Felső Szabolcsban a XV. század első felében” cím* mel Magyar Kálmán tudomá­nyos fnunkatárs, „Felszaba­dulás utáni történetírásunk vitás kérdései” címmel dr. Mód Aladár egyetemi tanár tart előadást. Nyírbél teken október 14-én előadás hangzik el a népmű­vészetnek az iparművészeire kifejtett hatásáról, majd Ti­sza vasváriban 15-én 18 óra­kor Erdész Sándor, múzeumi tudományos főmunkatárs tart előadást a magyar népmesék keleti párhuzamairól. Ugyan­ebben a községben, a helybeli Vasvári Pál Múzeumban Sza- muely-kiállítást nyitnak 17-én, pénteken. Vaján több, mint tíz ese­ménye lesz a múzeumi hónap­nak. Többek között 19-én a község felszabadulásáról és 25 éves fejlődéséről tartanak előadást, majd 26-án a múze­um baráti kör találkozóját rendezik. A vásárosnaményi tájmú­zeum szervezésében a hét ele­jén kiállítás nyílt Jándon „Beregi internacionalisták. a beregi direktórium intézkedé­sei” címmel, majd ugyanezt a kiállítást 14-én a tárcái gimnáziumban is megnyitják. (szilágyi) A nyíregyházi cipő legújabb piaca : SVÉDORSZÁG Korszerűsítik a cipész ktsz-t A tegnapi napon a svéd piac három képviselője érke­zett Nyíregyházára. A Síp ut­cai cipész ktsz üzemében ter­melés közben ellenőrizték: milyen anyagból, milyer gyártási technológiával készí­tik el azt a 10 ezer pár fér­ficipőt, melyet a svéd keres­kedelem részére rendeltek. A külföldi szakemberek el­ismerés sl nyilatkoztak a mint”4-”abok meg intés’ után az üzem ‘eiv- ölről Ha a ri-gbetétes borjúi’okszból, könnyű, ragasztott talppal ké­ssült 10 ezer pár papucscipő megnyeri a külföldi vásárló! tetszését, 1970-ben már en nek háromszorosát igényi majd a svéd kereskedelem. A cipészüzem Kanada ré szére is készít exportra 14 eze pár úgynevezett vegyes féri: :ipőt. Hollandia, Belgiu Dánia és Svájc részére e;: portálnak még Nyíregyházé ról férficipőket. Az üzem évi össztermelés 120 ezer pár férficipő, amely nek nagyobbik fele a szocia­lista országok piacára kerül. 1970-ben a tervek szerint .50 ezer pár férficlpöl ter­melnek. Hogy ezt ; . Pét .teljesíthesse, szükségess .■ vált i jelenlegi üzem korszerűsítő­'Q. A tervei, szerint a cipész tsz saját erőből e.gy szintet jépít a jelenlegi helyiségá- e. Ezzé! lehetővé válik, h-\gy legfelelő öltözőt, mosdót és pcciáhs helyiségeket >s léte- itsenek. A korszerűsítéssel a k'.ss bővítheti munkáslétszámát is. F. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom