Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-14 / 238. szám

!m. olEflB« ft KK,BT-MACTÄRÖRSZÄ« Egy megyei klub bukása Egy megyei klubról van szó, gazdája a Szakszerveze­tek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának művelődési háza volt. Speciális munkára vál­lalkoztak létrehozói: klubsze­rűén tömöríteni a szocialista brigádok vezetőit. Az SZMT szocialista brigádvezetők klubja azonban a jelek sze­rint nem bizonyult életképes­nek. Néhány sikeresebb összejö­vetelt leszámítva nem alakult ki pezsgő élet. Nem jöttek el a klubtagok; átlagosan tizen­öttől harmincig váltakoztak a résztvevők. De voltak olyan programok is, amelyek elma­radtak, mert nem volt hall­gatóság. A „bukásba” nem egykönnyen törődtek bele a szakszervezeti művelődési vezetők. Kísérleteztek, pró­bálkoztak újabb rendezvé­nyekkel, de hiába. Nehézkes­sé vált a programok szerve­zése. Aztán csendben meg­szűnt a klub. Már egy éve. Hogy a szocialista brigá­dok vezetői kéthetenként, ha­vonként összejöhettek beszél­getni, ismerkedni, vitatkozni, — már önmagában is jó do­log volt. Közismert, hogy a szocialista módon élni, dol­gozni és művelődni hármas elvének leggyengébb pontja a kulturális nevelés. A brigá­dok elképzelései vagy nem megalapozottak, néha nagy ugrásokkal akarják behozni a művelődésbeni elmaradást, vagy egészen formálisak. Sőt, vannak brigádok, amelyek semmit, vagy szinte semmit nem tesznek a kulturálódás érdekében. Nem akarnak mű­veltebb, tájékozottabb embe­rekké válni? Vagy egysze­rűen magukra maradnak ez­zel a számukra nehéz, olykor megfoghatatlan gonddal. A tipikusabb az utóbbi: a szo­cialista brigádok többsége nem tud mit kezdeni a vál­Megjegyzés: Mi lesz télen ( Az olajkályha-tulajdonosok megelégedéssel nyugtázták a lapunk szombati számában megjelent ÁFOR intézkedé­seket, amelyekkel a fokozódó igények ellenére is zavarta­lan ellátást ígért tüzelőolaj­ból a vállalat. Nos, a nyíregyháziak még aznap kaptak egy kis ízelítőt az ellátásról. Késő délután elromlott a tüzelő- olajkűt a Martinovics téri üzemanyagtöltő állomáson. A Gorkij téri benzinkútnál kiürült a tartály, a Dózsa György utcai töltőállomás es­te hét órakor lehúzta a rol- lót. Utolsó lehetőségként kí­nálkozott volna a Széna téri üzemanyagtöltő. Tüzelőanyag azonban már itt sem volt. Szombat este lévén, utánpót­lásról szó sem lehetett. Saj­nálkoztak és ajánlották a li­terenként hetven fillérrel drá­gább gázolajat. Nagykállóban az ÁFOR üzemanyagtöltő állomásán megszűntették a tüzelőolaj árusítását. Átadták a helyi fmsz háztartási boltnak, ahol hetenként csak két alkalom­mal foglalkoznak tüzelőolaj­eladással Ráadásul szomba­ton délután ez is zárva van. Sokan azt sem értik meg; miért adják itt az egy forint ötven filléres tüzelőolajat húsz hdérrel drágábban? Az eset kapcsán egyáltalán nem indokolatlan a kérés: legyen mindig elegendő kész­let a tartályokban. Ha egyik helyen meghibásodik a kút, tartson tovább nyitva a má­sik. S ha már nyitva van a benzinkút Nagykállóban. miért nem árusíthat tovább­ra is fűtőolajat? Ott adjanak árusításra megbízást elsősor­ban az fmsz-boltoknak, ahol nincs üzemanyagtöltő állo­más. A sikertelen „főpróba” min­denképpen legyen figyelmez­tető: mi lesz télen? (tóth) lalások harmadik pontjával, nem tanult még meg korsze­rűen művelődni. Ebben se­gíthetett volna a megyei klub! Megítélésünk szerint első­sorban értekezlet, tanácsko­zás jellege volt a klub össze­jöveteleinek. S ettől joggal idegenkednek a résztvevők. Az is közrejátszott, hogy a témakör nem érdekelte az összes brigádvezetőt — egyes iparági előadásokra, tapaszta­latcserékre tagolódott. Nem ezt várták a brigádok, ha­nem közérdekű, kulturális, művészeti kérdések népszerű és szemléletes, színes meg­vitatását. Esetleg egy-egy rög­tönzött képzőművészeti tár­latvezetést, könyvismertetést, írókkal, művészekkel való közvetlen találkozást, stb. Amiből hasznuk lett volna. S vártak volna minél több öt­letet, tanácsot, útbaigazítást. A klub azonban adós maradt ezekkel. Beszélhetünk-e így az irodalom, a művészetek ízlésformáló hatásáról, a vi­lágnézeti és erkölcsi nevelés­ről? Az SZMT kulturális veze­tői elmondták: ők is sajnál­ják, amiért bezárta kapuit a klub. Azóta az üzemekben szorgalmazzák a szocialista brigádok művelődési prog­ramját. Egyetértettünk azon­ban abban, hogy ez nem old­ja meg intézményesen vala­mennyi szocialista brigád ilyen jellegű gondját, s érde­mes, sőt szükséges lenne ala­posan átgondolt programmal újra életre hívni a megyei klubot. Több mint ezer szocialista brigádot érintene a klub ha­tóköre, s több ezer brigádta­got, akik eredményesebben vehetnék ki a részüket egy­más és önmaguk formálásá­ból P. G. Benczúr­emlékszobát avattak Nyíregyházán Benczúr Gyula emlékszo­bát avattak vasárnap a Mó­ricz Zsigmond Színházban. Városunk nagy szülöttének életét és munkásságát dr. Ördögh János, a városi ta­nács vb elnökhelyettese mél­tatta. 125 éve született Ben­czúr Gyula. A magyar festé­szet megteremtéséért és meg becsültetéséért dolgozott Nagyban hozzájárult a magyar szellemi kultúra előrevitelé- hez és fejlődéséhez. Az a ház, amelyben Benczúr született, már nincs meg. A helyén épült áruház falán azonban emléktábla jelzi, hogy váro­sunk büszke nagy szülöttére. A Benczúr-szobor, a róla el­nevezett tér és diákotthon, valamint a születésének 120. évfordulójára megjelent mű­vészettörténeti könyv mind a hagyománytisztelő nyíregyhá­ziak szeretetét és tiszteletét jelzik, amellyel a magyar tör­téneti festészet egyik legna­gyobb alakja emlékének adó­zik. A megnyitó előadás után dr. Telepy Katalin művészet- történész. a Magyar Nemzeti Galéria főmunkatársa mutat­ta be az emlékszobában elhe­lyezett 14 festményt és em­léktárgyakat. Köztük a festő édesanyjáról és édesapjáról készített arcképét, amely ed­dig a család birtokában volt és az emlékszoba berendezé­séhez vásárolta meg Nyíregy­háza. NYÍRSÉGI ŐSZ Műkedvelő szín játszók országos bemutatója Nyíregyházán Első alkalommal kerül me­gyénkben megrendezésre a műkedvelő színjátszók orszá­gos bemutató színpada. Há­romnapos rendezvénysorozat keretében kapcsolódnak a színpadi bemutatók és szak­mai konferenciák a Nyírségi Ősz programjához. A Népművelési Intézet, a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács VB művelődésügyi osz­tálya, valamint a megyei mű­velődési központ célja a műkedvelő színjátszás haté­konyságának felmérése fa­lun és tanyán. Két megyei együttes — a Nyíri Kisszín- pad és a nagykállói ÁFÉSZ „Krúdy Gyula” színjátszó csoportja képviseli a hazai színeket. Vendégeket Egerből és Komlóról várnak. A kitű­zött cél érdekében Nyíregy­háza környéki településeken tartják a bemutatókat. Októ­ber 25-én, szombaton este Kálmánháza közönségének Csehov: Leánykérés című vígjátékát adja elő a Nyíri Kisszínpad együttese. Az eg­ri műkedvelő csoport itt mu­tatkozik be egy szatirikus összeállítással, mely a bürok­ráciát állítja pellengére. Vasárnap este Illyés Gyula: Tűvétevők című népi komé­diáját a vajdabokori közön­ség láthatja a nagykállóiak előadásában. Ennek az esté­nek másik produkciója a komlói bányászszínjátszók bemutatkozása lesz. Moliére: Botcsinálta doktor című víg­játékéval Mindkét este fontos sze­rephez jut a közönség a be­mutatók utáni beszélgetése­ken, ugyanis számítanak a vé­leményekre, kritikákra Szak­mai konferencián előadások hangzanak el a műkedvelő színjátszás, a mozgó művelő­dési ház szerepéről, valamint megyénk színházi ellátottsá­gáról. A közönség még egyszer „szót kap” hétfőn, 27-én, a délelőtti szakmai értekezleten és vitán a megyei művelődési központban. Ezen Kálmáixhá- za és Vajda-bokor közönsége megjelenhet, beszámolhatnak igényeikről Ugyanezen a ta­nácskozáson értékelik a be­mutatókat is. <b. e.) Képzőművészeti kiállítás Szovjet -Kárpátontúl életéről (rombás Sándor mondott megnyitó beszédet Bensőséges ünnepség keretében nagyszámú közönség részvételével nvílt meg a Kárpátontúli terület képzőművészeinek Nyíregyházán rendezett tárlata. Kárpát-Ukrajna felszabadu­lása óta eltelt negyedszázad képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás vasárnap dél­előtt a megyei művelődési köz­pontban. A kiállítás megnyi­tásánál jelen volt Orosz Fe­renc, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának első titkára, Murczkó Károly, a városi pártbizottság első tit­kára, Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Koncz Károly, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra. A szovjet képzőművésze­ket A. M. Kassai, A. A. Kocz- ka, I. M. Sütő, Sz. J. Malcsicky képviselte. A vendégeket Gulyás F.mil- né dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte, majd dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta: a magyar kom­munistákat, népünket a szov­jet kommunistákkal és a szov­jet néppel közös történelmi múlt kapcsolja össze. Ez a kapcsolat és a barátság szálai még erősebbek Szabolcs-Szat­már megye és a szomszédos Kárpát-Ukrajna népei között. A párt, állami és tömegszer­vezeti valamint intézmények Kép a tárlatról: A. A. Koczka: Beszélgetés. Hammel József lehr, Mától: fűtési idény „Hides; napok“ a távfűtésnél Állandó ügyelet jegyzi a panaszokat Szerdán, október 15-én kez­dődik a hivatalos fűtési idény. A próbafűtéseket már a hó­nap elején mindenütt meg­kezdték. Ellenőrizték a be­rendezéseket, de komolyabb hiba sehol nem jelentkezett. A Városgazdálkodási Válla­lat távhőszolgáltató részlegé­nél kapott tájékoztatás szerint ebben a szezonban az Északi Alközpont területén már közel 1100 lakást, állami és keres­kedelmi intézményeket fűtik a városi távfűtési hálózatról. Mivel az elmúlt években megszaporodott a korszerű fűtéssel ellátott lakó- és köz­épületek száma, több hőener­giára van szükség. Ezért a nyár folyamán bővítették a TITÁSZ hőközpontját. A munka azonban nem fejező­dött be, mert a kivitelező bi­zonyos alkatrészeket nem tu­dott mindmáig beszerezni. A még hátralévő szerelési mun­kák elvégzése idejére október végén, vagy november elején 2—3 napra leállnak a fűtés­sel (!) E kellemetlen „közjátéktól” eltekintve a Városgazdálko­dási Vállalat szerint zavarta­lan lesz a fűtés és a meleg­víz-szolgáltatás a tél folya­mán. Az éjszakai órákban is ál­landó ügy eletet tart a válla­lat öt dolgozója, hogy a „ki­menő” hőenergia biztosítja-e a lakószobákban a 22—24 Celsius-fokot, illetve a me­leg víz 40 Celsius-fokos hő­mérsékletét. Az esetleg előforduló hibá­kat, panaszokat 22—24-es te­lefonszámon lehet bejelente­ni. Hasonló jó tapasztalatokkal végezték el a próbafűtést az Ingatlankezelő Vállalathoz tartozó két kazánháznál, amely 460 lakást, valamint a városközpontban lévő intéz­ményeket látja el központi fű­téssel. A legnagyobb egység a Népkert utcai, amely 286 lakást fűt. A kazánokat mindenütt fel­újították a nyáron, a jelent­kező kisebb hibákat most ja­vították ki. Megfelelő meny- nyiségű radiátor van raktá­ron, szükség esetén tudnak cserélni. Egy fűtési idényben 18 ezer mázsa szenet „fogyaszt” az TKV kezelésében lévő hét ka­zán. A jelenlegi készlet há­rom és fél hónapra elegendő jó minőségű lengyel szén. <k. e.) közötti kapcsolatokon túl szép példája a testvéri együtt­működésnek a határainkon díszlő Barátság-kert, amely­ben a virágzó és évről évre több gyümölcsöt termő fák szimbolizálják a minden te­rületen egyre gyümölcsözőbb kapcsolatokat. Beszédének további részé­ben Gombás elvtárs a testvé­ri szovjet nép eredményeit méltatta. A kiállított képzőművésze­ti alkotásokról és fotodoku- mentumokról szólva elmond­ta, hogy azok hűen tükrözik azt a nagyszerű fejlődést, amit a Kárpátontúl népe e rövid idő alatt elért. Vala­mennyi alkotáson ott él a művész felelőssége, hogy ko­rának, népének legértékesebb vonásait tolmácsolja. Bizo­nyítják azt, hogy alkotóik együtt élnek, gondolkoznak és éreznek a társadalom át­alakításain fáradozó minden dolgozó emberrel. Egyéni lá­tásmód, sajátos alkotói stílus tükröződik a munkákon, le­gyen az egy Kárpátok szépsé­gét idéző tájkép, vagy az al­kotó emberen t V ülő dinami­ka, a portrékon fellelhető sa­játos vonások, a karakterek megrajzolása. Minden mű a szocialista realista alkotások jegyeit viseli magán. Befejezésül Gombás elvtárs köszönetét mondott szovjet barátainknak, akik lehetővé tették, hogy Szabolcs-Szat­már megye dolgozói is mégis, merhetik Kárpátontúl képző- művészetének fejlődését, sok­színű világát. A megnyitó beszéd után Kerecsányi elvtárs. a Kárpá­tontúli Területi Tanács VB művelődési osztályvezetője a kiállításon részt vevő szovjet delegáció vezetője megköszön­te Szabolcs-Szatmár megye lakóinak vendéglátását, azt a barátságot és szeretetet ami­vel küldöttségüket fogadták. Kiemelte, I ogy az országaink közötti barátságnál is erősebb szálak kötik össze Kárpát-Uk­rajna és Szabolcs-Szatmár megye népeit kulturális vo­natkozásban is. Ezt a szoros kapcsolatot igazolja, hogy az 1966-ban rendezett első kép­zőművészeti kiállításcsere után — amelynek mindkét or­szágban igen nagy sikere volt — most újra kárpát-ukrajnai képzőművészeti alkotásokból nyílhatott kiállítás Nyíregyhá­zán. A beszédek után a jelenlévő szovjet képzőművészek mu­tatták be az 59 képzőművésze­ti alkotást és a felszabadulá­suk óta eltelt 25 év eredmé­nyeit bemutató 66 fotodoku- mentumot a nagyszámú ér­deklődő közönségnek. A «Kfttr

Next

/
Oldalképek
Tartalom