Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

Elégedett-e az utas ? A jövő évi menetrendkészítés elé Megkezdődött a jövő évben érvénybe lépő vasúti menet­rendek előkészítése. J-tienleg a megyei tanács vb építési és közlekedési osztályán is foglalkoznak a megyénket érintő vasútvonalak menet­rendjével. A hivatalos állás- foglalás elkészítéséhez vár­ják a lakosság reális, jó' ja­vaslatait is. A menetrendváltozás éven­te sok embert érint. A má­jusban életbe lépett menet­rend több vonalon kedvezőt­len változásokat jelentett. É;,dnmes ezekre a hiányossá­gokra nár most. az előké­szíti e dőszakban újra fel­hívni figyelmet. Olcsó alma tavasszal is Primőr — ősszel Zöldségboltok megyeszer to — 230 vagou télire Ijabb £>or$ 5>zülvsé»cs r> r Budapest jelenleg két vo­nalon — Debrecenen és Mis­kolcon át — közelíthető meg. Az új villamosított mis­kolci vonal belépésével je- / len tosen javult a közlekedés. Az idei menetrend azonban túlzottan számolt a Miskolc felé irányuló közlekedéssel. Megszüntették az egyik leg­jobb expresszvonatot. amely Debrecenen át közlekedett a fővárosba. A fél éve állan­dóan zsúfolt Lillafüred-ex- pressz, — amelyen már Nyír­egyházán ritka szerencse ülő­helyet kapni — bizonyítja: hibás elképzelés volt a fél hetes gyorsvonatot megszün­tetni, átszállással helyettesí­teni. A reggel induló máso­dik közvetlen budapesti gyorsvonat visszaállítása mindenképpen indokolt. De nemcsak a Nyíregyhá­záról, hanem az esti órákban Budapestről induló gyors­vonat is hiányzik. A Keleti­ből 17,10 órakor induló ex- presszvongt nem képes lebo­nyolítani a hatalmas forgal­mat. Amit nyertek a villany­vonta tas kulturáltságával ás gyorsaságával, azt lerontják a zsúfolt, álló utasokkal tele távolsági szerelvényekkel. A kora esti órákban feltétlenül szükséges újabb közvetlen gyorsvonat indítása Buda­pestről Nyíregyházára. Jó kezdeményezés, és ért­hető a MÁV igyekezete a helyjegyes reprezentatív expresszvonatok indítása. A jóindulat azonban ilyen „vo- natinségben” könnyen , csap­hat át körülményeskedésbe, nehezíti az utazást. Mivel Nyíregyházáról az év nagy ré­szében csak a Tokaj-expressz indul a déli órákban, feltét­lenül szüksége^ és célszerű­nek tűnik: csak fele részben legyen helyjegyes a vonat. Ha lesz választási lehetőség, ki lehet terjeszteni az egész vonatra ezt a szolgáltatást, de a jelenlegi időszakban csak nehezíti az amúgy is gondok­kal teli utazást. \onat a műszakba járóknak A miskolci vonalon jól beváltak, gyorsak, a célnak megfelelőek a városközi in­gavonatok. Számukat azon­ban növelni kellene. mert például 0 óra 56 perctől 7,34-ig ezen a vonalon nem közlekedik személyvonat. Feltétlenül el kell érni, hogy egy kb. fél hatkor érkező sze­relvény közlekedjék, amely a műszakba indulókat szállít­hatja. Ugyanakkor meg- kell je­gyezni, hogy még mindig ke­vés ezen a vonalon a köz ve.- len budapesti személyvonat, s a villamosítás adta lehető­séget, a gyorsabb utazást még mindig kevesen használ­hatják ezen a forgalmas vo­nalon, Célszerű lenne meg­vizsgálni, hogyan növelhető a közvetlen Budapest—Mis­kolc—Nyíregyháza vonalon közlekedő személyvonatok száma. A másik pesti vonalon kialakult hagyományok van­nak. Ismertek azonban a jelenlegi gondok: a villamo­sítás építkezései még két évig nehezítik az itteni közleke­dést. Az ésszerűbb, a realitá­sokat fig/elembe vevő csat­lakozások kialakítására et­től függetlenül a jelenlegi­nél sokkal jobban kell töre­kedni. Rendkívül sok a késés ezen a vonalon a rövid csat­lakozási idő miatt. Ötperces — elméletileg helyes — vá­rakozás szerepel a menet­rendben. A másik fővonalon érkező vonatok- állandó, na­pi késése miatt azonban a legritkább esetben indulhat­nak pontosan Nyíregyházá­ról a vonatok. A 17,23-as püs­pökladányi személy a 17,21-es pesti gyors miatt, a 20,13-as debreceni illetve bu­dapesti személy a 20,08-kor érkező Lillafüred-expressz miatt naponta késéssel indul. Nem ritka a 15—30 perces későbbi indítás. Pazarlás a bejárók idejével Megoldást kellene találni a reggel 7,42-kor érkező sze­mélyvonat közlekedtetésére. Az ezzel érked5 bejáró dolgo­zók kivétel nélkül minden­nap elkésnek. így aztán na­gyon sokan választják a 6,29-kor Nyíregyházára érke­ző személyvonatot, de ez pa­zarlás az emberek, a bejáró dolgozók idejével. Hasonló panasz van a műszakba já­rók részéről is. A hat órára járók vonata már 4,36-ra megérkezik. Szükség lenné debreceni indítással az idő­szakosán közlekedő 1720 b vonatra, amely csaknem egy órával később érkezik. A felsorolt _ észrevételek csak a két fővonalra vo­natkoznak. Hasonló, helyen­ként még súlyosabb pana­szok vannak a többi vonalon is. A megoldást évek óta sür­geti a lakosság, de a javulás nagyon kevés. A MŰK raktáraiban az idén 30 százalékkal nagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt tárolnak a me­gye nagy éléskamráiban a téli-tavaszi hónapokra, mint a múlt év hasonló időszaka ban. A MÉK — jó üzleti érzék­kel — nagyobb részt vállalt a megye lakóinak zöldség és gyümölcsfélékkel való ellá­tásából. Eddig csak Nyíregy­házán és Záhonyban árusí­tottak. Ebben az évben több járási székhelyen és nagyobb községekben össze .en 25 új boltot nyitottak. El fősorban ott, ahol a helyi ÁFÉSZ-nek, illetve a tsz-nek egyáltalán nem, vagy a kereslethez ké­pest kevés zöldségárudája volt. Saját boltjaikon kívül a téli hónapokban az ÁFÉSZ zöldségboltoknak is tudnak árut adni. A nagy mennyiségű, rak­tározási szempontból ké­nyes zöldség-gyümölcsáruk tárolására a nyíregyházi MTESZ raktár kicsinek bi­Minden bizonnyal komoly oka van, hogy a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa érdeklődik a szövetkezeti gazdaságokban dolgozó gya­korlati szakemberek általá­nos helyzetéről. Ilyen vonat­kozású kérdőíveket töltött ki ugyanis tsz-ek 94' szakem­bere a Tisza menti Tsz Sző vétség területén. A területi szövetség munkatársai to­vábbítás előtt ..önszorgalom­ból'’ összesítették egy-egy kérdőívnek több mint fél­száz kérdésére adott válaszo­kat. A rögtönzött kis statisz­tika érdekes dolgokat mutat. A 94 megkérdezett gyakor­lati szakember (egyetemet és egyéb felsőfokú végzet1 *u;\ü- ekről van szó) átlag életkora 35,2 év. Ugyanakkor a tsz- tágságé — ahol a szakembe­rek dolgoznak — 52 fölött van. Tagja a tsz-nek a meg­kérdezett 94 szakember közül 43, alkalmazott 51. A vezető­ségnek tagja 17, más válasz­tott bizottságban azonban egy sincs. Jobb a helyzet a mozgalmi és társadalmi funk­ciók egyéb területén. Párt­tag például 51, tanácstag IP KISZ-tag 20 szakember. S egyéb társadalmi szerveze­tekben 43-an tevékenyked­zonyult. De az almatároló II., szekciója üzembe állásá­val a MÉK hűtőtároló kapa­citása 1200 vagonnal nőtt, s itt a megyében fogyasztásra kerülő árukat is elhelyeznek A vidék folyamatos ellátás* és a hosszú utaztatás elkerü­lése, az áru minőségének kí­mélése érdekében Mátészal kán és Kisvárcián is nagyke­reskedelmi jellegű körzet: elosztótelepet létesítettek A három körzetesített tele­pen összesen 230 vagon zöld­séget és gyümölcsöt raktároz­nak el. Nagy tételeket helyeztek máris biztonságba burgonyá­ból. sárgarépából, petrezse­lyem gyökérből, almából körtéből, savanyított káposz tából, mákból, babból, ve­gyes savanyúságból és Ubor­kából. , A fejes káposzta, a kelkáposzta és az egyéb ve­gyes zöldségek beszerzése, szállítása most van folyamat­ban. Megfelelő mennyiségű fokhagyma és dughagyma kerül a raktárakba, így az nek. Különböző társadalmi munkát végez 67, s az ilyen önzetlen tevékenységre ha­vonta átlag 25—35, illetve 2!’ órát fordítanak átlagban. Lakáskörülménye megfele­lő 81-nek. Legtöbben — 56-an.. — kétszobásban lak- .íhíuí- fljifcomszobásban 23-an. Egyszobásban 2-en. Nem megfelelőnek ítélik a laka sukat tizenhármán. Beosztásnak megfelelően közvetlen munkahelyen lakhak harminchármán. 2—5 kilométerről járnak munka helyükre 36-an, 6—10 kilo­méterről 12-eri. A munka­hely és lakás közötti legtá­volabbi messzeség 40 kilo­méter, s ez jelenleg két szak­ember helyzete, ötven. Vagy annál kevesebb munkaör át négyen dolgoznak. Leg­többjük (38) heti munkaide­jének 66—70 órát írt be <: kérdőívbe. A megkérdezett 94 szakembernek jóval több mini fele, ötvenheten moto­rikus járművel (személy- és tehergépkocsi, motorkerék­pár) közlekedhetnek mun­katerületükön, 19-en azon­ban még kerékpárra kény­szerülnek. Sőt 13-an „gya­log”. 4-en „fogaton” mun­kahelyi közlekedést írtak be. De akad egy lóhátas is. előző évekkel ellentétben a boltokban is lesz mindig ele­gendő ezekből a cikkekből. A tavalyi vöröshagyma­készlet kétszeresét szerezték be. Bár a szomszédos megyék­be is elmennek a ‘MÉK kép­viselői. mégsem sikerül meg­felelő tételekben behozni vö­rös káposztát, kelkáposztát és karfiolt a gyengébb termés miatt. Jóval olcsóbban kí­nálják majd az almát ta­vasszal is. Folyamatosnak ígérkezik a primőr-ellátás. A Szabolcs megyei MÉK-nek kereskedem mi irodája működik a fővá­rosban. amely kapcsolatban áll a nagy-budapesti primőr- termelő tsz-ékkel, amelyektől rendszeresen vásárolnak zöldárut télen, sőt már most is. Újdonság a MÉK boltja - ban a primőr — ősszel. 3 hét ele,len érkezett a nyíregy­házi boltokba az első szállít­mány mutatóba: 509—500 csomó hónaposretek és kék­karalábé, ugyanennyi fejes saláta. (kádár) Összhangban van a szak­képzettség és a munkakörül­mény 75-nél alacsonyabb 's megfelelne egy esetben. Ma­gasabb sz’a kképzettségvs lenne szüksége 7-nek. más ieUegü szakképzettség kelte­ne kettőnek. Kiegészítő is­mereteket kellene szerezni — önön megítélés szerint — kilencnek. S a megkérdezet­tek véleménye szerint • in­kább anyagi elismerést kan- nap tizennégyen, erkölcsi el­ismerést heten. Megteled összhangban van e két el­ismerés 57 szakember esőid­ben. Viszont mindkettőt ke­vésnek tartják tizenhatan. Nem okozott különösé rt» szenzációt az ilyen kérdés sem: „Mit tenne, mit v* rolna. ha ötöse lenne a lot­tón? Hatvannyolcán egyálta­lán nem csinálnának belőle ..problémát”. dolgoznának tovább jelenlegi beosztásuk­ban. huszonhármán néznének esetleg könnyebb munka után. Pihenne egy kicsi;, nem dolgozna egyelőre két személy. Házat, lakást ven­nének 42-en, kertet, gyümöl­csöst, szőlőt ketten, s gépko­csit vásárolnának a legtöb­ben: 59-en. Takarékba ten­nének pénzt 45-en. (asztalos) KOMMENTÁR Munkaidő íalun Az újságok nem hozták az első oldalon. Nem hirdették az eseményt szalagcímek. A Népszabadságban is az ötödik ol­dal alján jutott neki hely. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége ülését ismertető tudósításról van szó. „Na­pirenden a tsz-tagok munkaidejének szabályozása” így hang­zott a szabályos, mondhatnánk így, szokványos cím. Az írás sem volt fennkölt, pátoszos hangú. „Az elnökség megállapi tolta. — hangzik a szöveg korrekt tudósítási hangnemben —, hogy a közös gazdaságok jelenté­keny hányadában nincs megszabva a munkaidő felső határa, s ez ellentétes a tsz-ekben dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására irányuló törekvésekkel. A munkaidő in­dokolatlan megnyújtása gátolja a biztonságtechnikai és egész­ségügyi előírások megtartását. Mindez amellett szól, hogy fi­gyelemmel az egyes munkakörök sajátosságaira, indokolt lenne fokozatosan áttérni éves szinten a nyolcórás munkaidő­re, amely időszakonként változó lehet.” Majd így folytatódik az elnökség javaslata: „Ugyancsak kívánatos volna, ha a tsz-ek a munkaidő felső határát mun­karendben rögzítenék úgy, hogy az egynapi foglalkozás felső határa a 16 órát ne haladja túl.” Marik Sándor Mit tenne, ha ötöse voina ? Cgv kis statisztika tsz-ken dolgozó szakemberekről Engedtessék meg. ha egy kissé elfogultan is, ebben a rö­vid, egyszerűnek tűnő tudósításban kettős győzelmét is lás­sam a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Egy évtized sem teit el a parasztság tömeges szövetkezeti útra lépése óta. Az első egy-két esztendőben bizony jó néhány helyen gond volt a föld megművelése, az állatok rendszeres gondozása. Rugal­mas agrárpolitikánkkal, az anyagi ösztönzés helyes alkalma­zásával a helyzet hamarosan és gyökeresen megváltozott. Nem lett igazuk azoknak, akik így jósolgattak; „A parasztság hátat fordított a földnek. Lezüllik a magyar mezőgazdaság”. Bizo­nyításként minden szónál, írásnál ékesebben és hitelesebben beszélnek az utóbbi évek terméseredményei. 3eszél az idézett elnökségi ülés is. Ha úgy tetszik: már fent is észrevették, a parasztság jelentős része az év egyes időszakában indokolatlanul sokat dolgozik. Ha ellentmondá­sosan hangzik is, az első győzelmet ebben látom. Vagyis a parasztság nem fordított hátat a földnek. A másik győzelmet abban látom, hogy rohamosan hala­dunk afelé, amiért létrehoztuk a szövetkezetét. A szövetke­zeti mozgalom legfelső fórumán már arról tárgyalhattak, hogy a munkaidő indokolatlan megnyújtása ellentétes a tsz-ekben dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására irányuló törekvésekkel. Mivel az emberért, nem pedig a nagyüzem­ért szerveztük a szövetkezetei, elveinkkel, akaratunkkal na­gyon egybevágó a TOT elnökségének javaslata. Embert, természetet formáló, szocializmust, építő mun­kánk egy hétköznapi tette, egy csendes kis lépése volt ez a tanácskozás. A termelőszövetkezetek ezután döntenek — sa­játosan testreszabva — hogyan is szabályozzák a munkaidőt. Minden évszakban ma még nem lehet nyolcórázni, erre nem is gondol senki. A túlzott munkaidő csökkentésének problé­máját azont>»n az é'et már felvetette. Ma na ég csuk javaslat, ae hómat, tett, valóság lesz. Ebben a tudatban hadd írjam kát 1* felkiáltó jellel: ezt is megértük! Orikág Bálám A tárgyalóteremből Két lány a bíráság előtt Két ügy, két kislány, — jóformán gyerekek még. A hetei Etelka nemrég töltöt­te be a tizenhatodik évét, a borbányai Erzsiké tizenhét múlt! Mind a kettőnek le kell töltenie jogerős szabad­ságvesztését. Etelkának pénz és zsebrádió lopás miatt há­rom, Erzsikének közveszé­lyes munkakerülés és lopá­sok. miatt tíz hónapot. Pedig hosszú az út a bör ­tönig. Ilyen rövid élet alatt szinte be sem járható. Ho­gyan jutottak mégis a végé­re? Ezt soroljuk e] az aláb­bi néhány sorban. # Etelka már iskolás korá­ban rendszeresen elcsavar- gott otthonról. Gyakran ké­si éjszaka érkezett haza. de nem érezte jól magát' csa­ládja körében. Ez részben érthető is. Apja évek óta in­gázik. Iszákos és otthon ré­szegen botrányosan viselke­dik. Többször volt büntetve. Etelka makacs, szófogadat- lan kamasszá serdült. Csavargásai miatt többször íigyelmeztette a rendőrség. Bolyongás közben férfiakkal ismerkedett ■ meg, aztán hol a fővárosból, hol Záhonyból, vagy Törökszentmiklósról kellett előhozni. Év elején anyja beleegye zésével Budapestre utazott. (A tárgyaláson az anya: Bár gondoltam, hogy nem lesz jó vége, elengedtem Pestre, mert végképp nem bírtam vele.) Egy hónapig sem dolgo­zott a kertészetben. Kórház­ba került, mert nemi beteg­séget kapott. Eljárást indí­tottak ellene üzletszerű ké- jelgés és lopás miatt. öngyilkos akart lenni, de a kórház'átadta az édesany­jának. Négy nap múlva is­mét lopott. Újból meg akart válni az életétől, majd csa­vargás közben Tarpán órát lopott. E községben ké- redzett fel a kamionra, amelynek fülkéjéből elvitte a pénzt és a táskarádiót. Perceken belül elfogták. ★ Öt gyerek már felnőtt Er- zsiék családjában, s mind be­csületes munkásember lett. akárcsak a szüleik. Erzsi volt a „kicsi”, akinek min­dent megadtak. Az iskola elvégzése után hamarosan — talán túl gyor­san — Önálló kereső lett. Nemsokára teljesen szabad akart lenni, megszökött ott­honról, csavargóit, s munka­helyére is csak rendőri ké­résre vették vissza. Tavaly elindult a züllés útján. r-=mét többször elszö­kött, fiúismerősei lakásán töl­tötte az éjszakákat, vagy ha ilyen nem akadt, a nyíregy­házi pályaudvaron. (Erzsiké a tárgyaláson: Olyan férfi­akkal nem volt kapcsolatom, akiknek a keresztnevét sem tudtam.) Márciusban öt hétig ke­reste hiába a család. Ekkor már csupán bejegyeztette magát munkahelyein, a mun­kától távol tartotta, magát. (Az édesanyja a bíróság előtt: — Mikor rátaláltunk, hogy nézett ki... Mindent el­követtünk. hogy megjavul­jon, meg is vertük, de nem ért semmit,) Erzsiké aztán kisebb lopá­sokat követett el. végül érv ismerős lány lakásából el­emeit egy aranygyűrűt. Ezen bukott le végleg. (kun)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom