Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 253 .SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. OKTOBER 31, PÉNTEK Lapunk taríalmaből* Ma 25 esztendeje szabadult fel Nyíregyházai Munkatársunk, Kopka Já­nos feleleveníti a szabad­ság első napjait, cikke la­punk 3. oldalán. A Szolnok megyei látogatás második napián Kedvez az idő Kádár János elvtárs a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről Kádár János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — mint már jelentet­tük — kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A párt első titkárát — akit útjára el­kísért Bálint József, a KB osztályvezetője, Somogyi Sán­dor és Katona István, a KB osztályvezető-helyettesei — változatos, eseményekben gaz­dag program várta. Érkezése­kor — szerdán délelőtt — Csáki István, a párt Közpon­ti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke és Gál Gyu­la, a Hazafias Nép­front megyei bizottságá­nak elnöke köszöntötte a ked­ves vendéget, aki ezután a Szolnokon lévő tiszaligeti KISZ vezetőképző táborban a vendéglátók szélesebb köré­vel — a megye járásainak és városainak vezető pártfunk­cionáriusaival — is megismer­kedhetett. A tábor főépülete előtt Váczi Sándor és Zagyi J' los, a megyei pártbizottság titaárai, továbbá Fehér Jó­zsef, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára szívélyes sza­vakkal, úttörők és KISZ-fia- talok virágcsokrokkal fogad­ták Kádár elvtársat. Az üdvözlések után a köz­ponti épület tanácstermében a kialakult baráti beszélgetés során a párt első titkára részletesen tájékozódott Szol­nok megye helyzetéből, ipa­rának és mezőgazdaságának fejlődéséről, a városok és köz­ségek lakóinak életéről, gondjairól. Kádár elvtárs figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta vé­gig az alapos, részletes is­mertetést, s — megköszönve a vendégszerető fogadtatást, a tájékoztatót — kijelentette: a számok, adatok hűen szem­léltetik azt a szorgalmas, ki­tartó munkát, amelyet a me­gye dolgozó népe, egész la­kossága szőkébb hazája gya­rapításáért, általános fejlődé­séért végez. Mint mondta, szívesen látogatott Szolnok megyébe, mert a megye kom­munistáinak, dolgozó embe­reinek fontos szerepük volt a munkáshatalom kivívásá­ban, megtartásában, ugyan­úgy, mint jelenleg a szocia­lizmus építésében. Kifejezte meggyőződését, hogy minden bizonnyal a jövőben is ké­szek nagy feladatok vállalá­sára. A párt első titkára szerdán a délutáni órákban Tisza- földvárra látogatott, hogy ta­lálkozzék a Lenin Tsz dol­gozóival, s megtekintse gaz­daságukat. A községi pártbi­zottság székházában Nádas József, a szolnoki járási párt- bizottság első titkára üdvö­zölte Kádár elvtársat. Bódi Imre, a helybeli Lenin Tsz állami díjas elnöke ismertette a mintegy 7500 holdon gaz­dálkodó szövetkezet munká­ját, eredményeit, majd pl­kalauzolták vendégeiket a fontosabb termelőegységek­be. A központi üzemegységben is jártak a vendégek. Kádár elvtárs bement a gépmű­helybe, szót váltott a dolgo­zókkal, érdeklődött munká­jukról. családiukról. maid beírta nevét és jókívánságait • Béke szocialista brigád nap­lójába. A korszerű sertéshíz- laló-telepet is megnézték a látogatók. A termelőszövetkezet gaz­daságában látottakról, hal­lottakról folytatódott a be­szélgetés a községi tanács épületében. Itt már a kör­zethez tartozó tsz-ek terüle­ti szövetségeinek vezetői is bekapcsolódtak az eszmecse­rébe. Fejtegetéseikből kiala­kult az egyértelmű vélemény: a tapasztalatok szerint a IX kongresszus helyesen határo­zott, amikor a tsz-szövétségek létrehozásáról döntött. A me­gyében minden közös gazda­ság tagja a területi szövet­ségnek, amelynek előnyeit csakhamar felismerték. A szövetkezetek aránylag gyor­san beilleszkedtek a gazdasá­gi irányítás új rendszerébe — s ebben is jelentős részük van a területi szövetségeknek- Még nem volt olyan nagy­mérvű árutermelése, mint je­lenleg. A szövets’égek közre­működésével lehetővé válik az is, hogy a tsz-ek tagsága közelebb kerüljön egymáshoz, megismerkedjenek egymás eredményeivel, gondjaival, s a rendszeres kapcsolat meg­könnyíti a fejlettebb termeszté­si eljárások, a jó gazdálkodá­si tapasztalatok elterjesztését is. mind szorosabb munka- kapcsolat is kibontakozik a tsz-ek között. Különösen bíz­tató az a törekvés, hogy közö­sen oldjanak meg egy-egy ne­hezebb feladatot. Gondjaik alapvetően azzal függenek össze, hogy eddig ismeretlen szervezetet építenek ki. Felmerült az is, hogy a termelőszövetkezetek tevé­kenységében nehezen hoho- sodik meg a tudományos közgazdasági munka, hiány­zik a gazdaságosság és a hatékonyság sokoldalú elem­zése. Mint elmondták, ezen most egy közgazdasági tu­dományos kutatócsoport lét­rehozásával próbálnak javí­tani. Ennek az egyébként egyedülálló tsz-intézmény- nek az lesz a feladata, hogy felkészítse a termelőszövet­kezeti közgazdászokat szak­májuk magasabb igényű fel­adatainak megismerésére és ellátására. A beszélgetésbe Kádár elvtárs is bekapcsolódott. Bevezetőben megerősítette azt az elhangzott véleményt, hogy hazánkban győzött a szövetkezet egzméje. Ezt bi­zonyítja a termelőszövetke­zetek anyagi ereje« a szövet­kezeti parasztság megválto­zott gondolkodása és élet­módja. A dolgozó osztályok együttműködéséről, közös fel­adatairól szólva rámutatott: a munkásosztály sohasem csak a saját érdekében cse­lekszik, hanem más dolgozó osztályok, rétegek sorsát is a szívén viseli. A parasztság felismerte ezt, s legfőbb szö­vetségese lett a munkásosz­tálynak. Lényegében az egész állam politikai alapja a munkásosztály és a paraszt­ság összefogása, tartós szö­vetsége — mondta Kádár elvtárs. (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett Franciaországból a magyar országgyűlés küldöttsége Csütörtökön hazaérkezett Párizsból az a parlamenti delegáció, amely a francia nemzetgyűlés küldöttségé­nek 1967-es magyarországi látogatását viszonozta. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke fogadta, ott volt a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövetségének kép­viselője. Bencsik István, az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának elnö­ke, a delegáció vezetője meg­érkezése után nyilatkozatot adott az MTI munkatársá­nak: — A francia nemzetgyűlés meghívására nyolc napot töl töttünk Franciaországban. — Mindenütt rendkívül szívé­lyesen fogadtak bennünket, látható volt, hogy nagy súlyt fektetnek a két parlament baráti kapcsolatainak elmé­lyítésére. Már megérkezé­sünk napján találkoztunk Jean de Lipkowski külügyi államtitkárral, majd A. Pe- rettivel, a francia nemzet- gyűlés elnökével folytattunk tárgyalásokat. — Megbeszéléseink témái között természetesen a ké; parlament munkájára vonat­kozók voltak a legfontosab­bak: kölcsönösen tájékoztat­tuk egymást a magyar or­szággyűlés, illetve a francia nemzetgyűlés munkamódsze­réről, a választókerületi és a bizottsági munka sajátossá­gairól, illetve a képviselői státusz fontosságáról. Ezen túlmenően szó esett egyéb, egymást kölcsönösen érdeklő, érintő kérdésekről is, köztük áz európai biztonságról. E megbeszélések során a fran­cia külügyi államtitkár rész­letesen kifejtettje azt az ál­láspontját, hogy meg kell szüntetni a szemben álló ka­tonai szövetségek rendsze­rét, s hangsúlyozta az euró­pai államok egyetértésen, tárgyalásokon alapuló biz­tonságának fontosságát. (Ezekről a tárgyalásokról ter­jedelmes beszámolók láttak napvilágot a francia lapok­ban, köztük a Le Monde- ban). Több ízben szóba ke­rültek gazdasági kapcsola­taink is, amelyeket minden tárgyaló partnerünk még to­vább bővíthetőknek ítélt meg. Országjáró kőrútunkra el­kísérte küldöttségünket Mód Péter hazánk párizsi nagy­követe is. Ellátogattunk egyebek között Cannes-ba, Nizzában, Gi-enoble-ba. ösz- s/egezve: úgy érzem, hogy látogatásunk jelentősen hoz­zájárult a két parlament kapcsolatainak elmélyítésé­hez, egymás problémáinak I jobb megértéséhes, lói halad a gazdag kukoricatermés betakarítása megyénkben KUKORICA-BET AKAR! kezet nyírjesi üzemegységében kő István munkája nyomán n telepére. ■ rAS KOMBÁJNNÁL. A nyíregyházi • Ságvári Term elősző vet- 160 hold kukoricatermést takarítanak be kombájnnal. Dar- aponta 2ÍJ8 mázsa szemes kukoricát szállítanak a szövetkezet jii"--é . - - V > . ■ v ... Elek Énül felvétele Kedvez az őszi időjárás y mezőgazdaságban a kapásnö­vények érésének, betakarítá­sának. A megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat tájékoztatása szerint a napraforgó betakarítása és felvásárlása lényegében be­fejeződött. A betakarítást gyorsította, hogy a naprafor­gó-terület mintegy 70 száza­lékán krasznodári fajtát ter­meltek. A termésátlag jó. sok helyütt meghaladta a ko­rábbi évek átlagát. Megfelelő a mag olajtartalma is. A mi­nőség megóvása céljából a felvásárló vállalat több száz­vagon napraforgómag szárítá­sát végezte el. Az átlagter­més megyei szinten holdan­ként 7 mázsa körül van. A termelőszövétkezetek többsége a napraforgó beta­karítását kombájnnal végezte. Ez lehetővé tetté, hogy köz­vetlenül a termőhelyről szál­lítsák a termést, az átvevő vállalatnak. Mint az ország más terű létéin is. kukoricából Sza- bolcs-Szatmár megyeben is jó termést törnek. Nem egy termelőszövetkezetben a ter­mésátlag májusi morzsoltban holdanként 20 mázsán felül van. A megyei átlagtermes előzetes számítások alapján 17 mázsa körül lesz, s ez jóval több, a korábbi évek átlagánál. A termelőszövetkezetek — helyesen — előbb a háztáji gazdaságok kukoricatermésé­nek betakarítását szorgalmaz­ták. Háztáji területen már nincs kukorica. A közös gaz­daságokban a kukorica beta­■ Paritása jó ütemben halad. •.Gyorsítja a munkát, hogy " igen sok termelőszövetkezet kukoricabetakarító kombáj lí­ra szerelhető adaptert vásá­rolt. Kukoricánál a magas átlag-* termés tárolási gon dalai; okoz. A gabonafelv'á§ádc> vál­lalat nem rendelkezik elegen­dő raktárterülettel, ezért a vállalat a tsz-ekkel közremű­ködve minden számba jöhető tárolási lehetőséget kihaszr ál. Megoldást jelent részben az is. hogy a vállalat nyolc s; í- rítótelepén csöves kukoricát is tárol. A szárítóüzemek tel­jes kapacitással működnek és naponta átlag 30 vagon sze­mes kukoricát szállítanak. A jó kukoricatermés enyhít a korábbi években nagy prob­lémákat okozó abrak takar­mány-gondokon. 25 éves a Nyírségi Nyomda Alapításának negyedszá­zados jubileuma alkalmából bensőséges ünnepséget ren­deztek csütörtökön délután a Nyírségi Nyomdában. Szá­mot vetettek az elmúlt 25 év­ben végzett munkáról, a me­gyeszékhely nyomdájának eredményeiről. Az ünnepsé­gen részt vettek a nyomda je­lenlegi dolgozói, de eljöttek azok a nyomdászelvtársak is, akik két és fél évtizeddel ez­előtt itt készítették a felsza­badulási plakátokat, röpcédu­lákat és a felszabadulás után megjelenő első nyíregyházi újságot. Részt vett az ünnepségen Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkárig. Sándor József, a megyei ta­nács vb ipari osztályának ve­zetője, Farkas Pál, a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállala, igazgatója, Dragos Gyula, a Xelet-Magyarország szerk.es>. tő bizottságának tagja. \ Nagy szeretettel köszöntötték a nyomdászok Fazekas Janó, volt nyomdászt, aki a felsza badult Nyíregyháza első pol­gármestere volt A jubileumi ünnepségen Tornai Mihály párttitkár kö­szöntötte a vendégeket, majd Holéczi István, a Nyírségi Nyomda igazgatója beszélt a vállalat eredményeiről és gondjairól. Felszólalt és a felszabadu­lás utáni időkről beszélt a megjelenteknek Murczkó Ká­roly elvtárs. Elmondta többek között, hogyan készült a vá­ros első szabad újságja. A kézzel szedett és csomagoló­papírra nyomott újság — ha kevés példányszámban. de mégis — az új eszmét hirdet­te. Murczkó elvtárs beszéde után Fazekas János, majd Frick György nyomdászvete­rán emlékezett Nyíregyháza felszabadulására. Végezetül Sándor József a megyei tanács vb nevében kö­szöntötte az ünneplő nyomdá­szokat. Ezt követően jutalma­kat adtak át a veteránoknak és a munkában élenjáró dol- gozóknaki VILÁG nOLtTÁRJAt, SGYESÜLJtTEKI

Next

/
Oldalképek
Tartalom