Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
W89 -'ktdber M. ft»;«* MAG* ÁROSBA« I. eMcá Kiapadhatatlan forrás Gyakorlat már a pártvezetésben, hogy mielőtt egy-egy nagyobb horderejű kérdésben döntene, előbb a közvéleményhez fordul. Segítséget, véleményt, javaslatokat kér, összegezi a kommunisták és a pártonkívüliek tanácsait, észrevételeit, s csak azután születik meg a határozat. Ez a lenini vezetési stílus soksok eredménynek a forrása. Emlékezzünk csak a munkás- osztály helyzetének a vizsgár latáról született határozatra, az ipartelepítésről, a tájékoztatás javításáról elfogadott határozatra, vagy a legutóbbira, amely tudománypolitikáról szól. Mind mind a további előrehaladás egy-egy kiindulópontja, olyan iránytű, melyhez igazodni kell. Elért eredményeink, sikereink egyik pillére a párthatározatok végrehajtása. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy a párt- határozatokhoz való viszony, a párthoz való viszony is. Tükrözi magatartásunkat, felfogásunkat. Az elvszerű, az élet fejlődését elemző pártvezetésnek tudatosan kell kitapintania azokat a pontokat, amelyek előrelendíthetik egy-egy területen a fejlődést. Erre szükséges koncentrálni, itt végezni elemző munkát, hiszen a párthatározatoknak az a célja, hogy rámutassanak a fogyatékosságokra, azok okaira, a kivezető útra, a megoldás módjára és ezekre mozgósítsák az egész párttagságot. Bár nem általános még ez a munkastílus pártszervezeteinknél, de már vannak figyelemreméltó kezdeményezések. Említhetnénk a Nagykálló Járási Pártbizottság példáját, amely a tanyatelepülések fejlesztése ügyében született, s olyan mozgalmat bontott ki, amelynek nyomán néhány év alatt szinte megváltozott a járás tanyavilágának helyzete. Hogyan érhettek el ilyen sikert? Csak a következetességgel. Mert ez a lényeges. Hiába születnek sokszor jó, helyi párthatározatok, ha nem segítik és ellenőrzik ezek végrehajtását, ha elhanyagolják, vagy megfeledkeznek róla. Összefüggés van a párt határozatai és a helyi politika kialakítása között. Pártszervezeteink akkor járnak el helyesen, ha a határozatokat a saját adottságaiknak megfelelően, a viszonyokat elemezve értelmezik és alkalmazzák. Ez gondos előrelátást és elemző munkát igényel. Örvendetes, hogy az utóbbi években növekedett a pártszervek és pártszervezetek önállósága, kezdeményezőkészsége, bár itt-ott még mindig felülről várják az instrukciókat, szempontokat. Az önállóságot megkövetelik az új viszonyok, a gazdaságirányítás új rendszere, hiszen a pártszervezeteknek ezekhez alkalmazkodni- ok kell, ha azt akarják, hogy „gazdái” legyenek a területnek, s idejében reagáljanak a problémákra. Csak így érvényesülhet helyesen a pártvezetés. A párthatározatok fontos emelői lehetnek a pártegység erősítésének. Elsősorban azáltal, hogy ezek a határozatok csak akkor helyesek, ha a párttagság véleményére épülve, s a pártonkívüliek javaslatainak a figyelembevétele alapján születnek. A párthatározatokban sűrűsödik és kifejezésre jut a pártdemokrácia elve, végrehajtásával pedig a pártdemokrácia érvényesül. Súlyos hibát "követ el az a pártvezetés, amely nem fordít gondot a párttagság és a pártonkívüliek véleményének a tanulmányozására, észrevételeik, javaslataik tanulmányozására. Ezzel megfosztják magukat egy olyan állandó forrástól, amelyből mindenkor meríteni kell. .De így el is szigetelődhetnek, válaszfalat húznak láthatatlanul is a párt és a tömegék közé. Sajnos e veszélyre nem minden pártszervezetünk reagál érzékenyen, s ez az egyik oka annak, hogy sokszor csak úgy általában születnek határozatok, amelyek sehol és mindenhol „érvényesek” és elfogadhatók. Ezek nem viszik előre a fejlődést. Gyakori probléma, hogy pártszervezeteink viszonylag kevés időt és energiát fordítanak még a jó határozatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére is, de főleg a számonkérésre. Tapasztalatok tanúsítják: ahol konkrét, a faladatokat pontosan meghatározó határozatok születnek, s ezeket el- li viták előzik meg, ott azt magáénak érzi az egész párttagság és becsületesen dolgozik megvalósításáért. Hiba azonban, hogy egy meghatározott időszakban sok határozat születik, s bizony nem, vagy alig jut idő a végrehajtásra. Előfordul olyan is, hogy ugyanarról a kérdésről született határozat mellett még egy másikat fogadnak el, s ezzel zavart és bizonytalanságot okoznak. Fontos a párthatározatok egységes, helyes értelmezése és alkalmazása. E tekintetben tapasztalható fejlődés, s tanúsítja a párt szervezeti és cselekvési egységének erősödését. Nem lehet tehát könnyen venni, tessék-lássék mód végrehajtani egy-egy párthatározatot, mert ez gyengíti a pártfegyelmet, mely kihat a társadalmi életre is. Ahol komolyan kezelik saját és a felsőbb pártszervek határozatait, ott ez meg is látszik. Mondhatnánk azt is, hogy a pártvezetés komolysága, a párthatározatokhoz való viszonytól is függ. Gyengítheti is. de ugyanakkor erősítheti is a pártfegyelmet, az egységet, serkentheti a párLdemokrácia érvényesülését, a párttagság aktivitását és a pártonkívüliek mozgósítását. Egy mondatban: jó összekötő kapocs lehel a párt és a tömegek között Farkas Kálmán « ; ALÁÍRTÁK a „KISHATÁRMENTV’-T Novemberben már megindul a kölcsönös szállítás Kárpátontúl és Szabolcs között Mint már többször hírt adtunk róla, az elmúlt héten szabolcsi kereskedelmi delegáció járt a Szovjetunió Kárpátontúli területén abból a célból, hogy megkössék a Szabolcs-Szatmár megye és a baráti ország határ menti területei között az első úgynevezett „kisha- tár menti” egyezmény első árukontingensére a konkrét megegyezést. A küldöttség vezetője, Galambos István, a kisha- tár menti ügyletek szaklebonyolításával megbízott HUNGARÖCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója így értékelte hazatérte után a tárgyalásokat : — Igen jelentős lépésnek tartom, hogy a két, fővárosától távoli országrész között sikerült megindítani az első közvetlen forgalmat, és ezzel a határ mindkét oldalán élő lakosságnak az ellátását jelentősen javítani. Mint a szabolcsi szövetkezeti kereskedelemnek és iparnak szakmai segítséget nyújtó vállalat vezetője, a tárgyalásokat és üzletkötéseket sikeresnek tartom, hasznos kezdetnek ahhoz, hogy negyedévenkénti újabb tárgyalásokkal és megállapodásokkal rugalmasan alkalmazkodva az igényekhez, jelentősen növekedő lehetősége nyíljék fejlődnie a határszéli szövetkezeti szerveknek. Amellett éppen ezekkel a tárgyalásokkal újabb állandó kapcsolat is létesült a két ország határ menti emberei, szervezetei között, nem az első, és remélem, nem is az .. utolsó, de valamennyi a két nép barátságát szolgálja. A küldöttséggel a Szovjetunióban járt Aczél Béla elvtárs, a MÉSZÖV elnöke, és Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke, mint a két legérdekeltebb megyei szerv vezetője. Az egész ügylet szintén velük utazó ügyintézőjét, Szilágyi Gyula elvtársat, a MÉSZÖV elnökhelyettesét kérdeztük, milyen eredménnyel végezték be a tárgyalásokat. — Szívélyes fogadtatásban részesültünk, — mondotta Szilágyi elvtárs — és alaposan megnéztük az új kereskedelmi kombinátot is, ahol az árubemutatónkat megrendeztük és a tárgyalásokat is folytattuk. A rakos- nói kereskedelmi kombinát, mely két éve épült, mintája odaát is az új kereskedelmi központoknak. Földszintjét üzletsor foglalja el. Emeletén vendéglátóegység helyezkedik el. A zárt étteremben volt a kiállításunk és mellette, a teázó-kávézóban rendezte meg a Nyírbátori ÁFÉSZ a divatbemutatót, melynek nagy sikere volt. A szomszédos teremben tárgyaltunk. Amikor egy-egy cikk szóba került, mindjárt az asztalra is lehetett tenni a mintapéldányokat. Egyezményünket ez év utolsó két hónapjára kötöttük meg. Novemberben már mindkét fél szállít. Az általuk lekötött szovjet árucikkek között szerepel épí- tőfanyag, ablaküveg, szeg. Ezenkívül kapunk hűtőszekrényeket, villanyvasalót, étkészletet, mopedeket. Jelentősnek tartom, hogy sikerült kerékpáralkatrészeket is lekötnünk. Ezenkívül tranzisztoros rádiókat és hozzá kellő mennyiségű szárazelemet. Végül az élelmiszerek közül csípős mustárt, halkonzerveket, olajos halat, lisztes ipari édességeket, kekszet, ostyát, szóval csupa nálunk is kelendő cikket. A mi ottani szállításaink között első helyen állanak a férfi és női felsőruházati cikkeik, ruhák és felsőruhák, ezenkívül bőrcipők, melyeknek gyártását az ottani méretállások szerint hamarosan megkezdik. Sok divatcikk is elkelt a magyar árulistáról, kisipari golyóstol- lainkra is szállítási szerződést kötöttünk, ezenkívül jelentős az érdeklődés vendéglátóipari- és boltberendezéseink iránt, valamint palackozott gyümölcspálinkáink is rajta vannak az aláírt árucikklistán. — Azt remélem — fejezte be tájékoztatását Szilágyi elvtárs — hogy mindez még csak a bíztató kezdet és hamarosan megismétlődő tárgyalásainkon tovább szélesíthetjük úgy az áru mennyiségi körét, mint választékbőségét, mindkét oldalon a határ mentiek örömére. (gnz) Az ember vett egy üveg bort a restiben, nem drágát, csak pecsenyefehéret, egy újságot is a zsebébe hajtogatott, úgy ült a vonatra. Oroszlánytól Rakamazig elfogyott a bor (pedig csak egyedül itta, apró kortyokban),' és végigböngészte az újságot is. Eddig nem szólt, de most megjött a kedve a beszédre. Nem az ital oldotta meg a nyelvét, hanem a családias hangulat, mely legtöbbször kialakul a kupéban, ha hosz- szú az út, meg ha egyivású emberek kerülnek egymás mellé. A kocsiban mindenki régi utazó. Ilyen helynevek röpködnek, mint: Kazincbarcika, Tiszaszederkény, meg Mosonmagyaróvár. Szabolcsiak. Ha húsz évig dolgoznak távol, akkor sem szoknak le a jellegzetes kettős hangzókról (jaó, ezt hallani egymás szájából) és putinának nevezik a zsírosbödönt. Ebből az is kiderül, hogy a megyének PATRONALÁSBÓL barátság Egv fővárosi üzem dolgozói „.hazajárnak“ Tiszaesécsére Jubilál egy barátság. S a szót — „barátság” — senki . sem érzi itt erőltetettetek, ugyanis egy szatmári falucska kapcsolata, mely éppen tíz évvel ezelőtt szövődött a főváros egyik könnyűipari üzemével, már megérlelte ezt a meghitt kifejezést. Legutóbb a tiszacsécsei fel- szabadulási évfordulóra egy vasárnap a „főnökök” jöttek el, együtt ünnepelni a falu lakóival, de az évtizedes kapcsolat során jártak itt nagyon sokan, főnökök és beosztottak, munkások és adminisztrátorok. 1960-ban kezdődött Hogy is szövődött ez a barátság 300 kilométer távolságban a Fővárosi Kézműipari Vállalat 6. üzemága és Tiszacsécse között? Hófehér hajú. hatvanas korú férfi válaszol. Ménes János igazgató, Debrecen város egykori polgármestere, az alföldi metropolis első demokratikus vezetője: — Az V. kerületi pártbizottság tsz-patronáló csoportjaként kerültünk kapcsolatba a csecseiekkel 1960-ban. Hogy miért épp velük? Talán Móricz Zsigmond szelleme vonzott minket, meg a mai tiszántúli emperek őszintesége, varázsa ... Szabó István nyugdíjas igazgató hozzáteszi: — Én pedig erről a kör-’" nyékről kerültem el... Ma már nem igen használják sem a pestiek, sem a csécseiek a kissé hivatalos kifejezést: patronálás. De a „lejönnek” szót is új kifejezések helyettesítik ma már: eljönnek, hazajönnek a munkások. S valóban hazajönnek, hiszen sok-sok momentum köti őket ide a faluhoz. A tízéves barátság krónikájából szívesen idézgetnek a falubeliek. A múltat a „Móricz Zsigmond” művelődési ház építése jelenti a kapcsolat történetében. Közbenjárás kulfúrház-ügyben — Amikor először jártunk Csécsén, megdöbbentett minket, hogy a nagy író falujában elavult kultúrház szolgálja a falu kulturális életét — mondja Ménes János. — A művelődésügyi miniszternél kopogtattunk a falu ügyében. Szereztünk pénzt, majd újabb kilincselésekkel építőanyagot és építőkapacitást. Az Iparterv KISZ-szervezeténél egy lelkes Móricz irodalmi est hatására társadalmi munkában olyan tervet, kaptunk, amit azóta máshova is adaptáltak ... Később a község és a kör nyező falvak villamosításá- * nak meggyorsításában jártak közben a falusiak munkás- barátai.' műszaki berendező seket adtak a helybeli tsz- nek, segítettek a rizstelep lét rehozásában. A község melletti folyamszakaszon 1944 óta rendelet tiltotta a halászatot. A gyáriak addig jártak az illetékesek nyakára, míg a tsz-nek megszerezték a halászati engedélyt ... Munkaalkalmat teremtettek Ismerve a község adottságait, munkaerőhelyzetét, sokat törték a fejüket az üzem vezetői, hogyan segíthetnének a tiszahátiak gondján. Bizonyos megoldást jelentett a több ezer nemesfűzdugvány, melyet a téli foglalkoztatás alapozására hoztak a csécseieknek, de a legtöbbet mégis az nyújtotta, hogy a 14 ezer főt foglalkoztató fővárosi nagyvállalat bedolgozó részleget honosított meg Csécsén. Most mintegy negyvenen dolgoznak itt A fehérneművarrással, gyermekkelengye, iskolakötények készítésével, sálszövéssel munkát, keresetet biztosítottak azoknak, akik korábban nem tudtak elhelyezkedni. Ma már tehát nem csak a fővárosból érkezik ide a segítség. A bédolgozók kész munkái rendszeresen indulnak Budapest felé ... A község felszabadulásának 25. évfordulóján rendezett vasárnapi ünnepi tanácsülésen a csécseiek között ott ült a vállalat négy küldötte. Együtt ünnepeltek egy hatalmas munkáskollektíva képviselői falusi barátaikkal, együtt köszöntötték a szabadság jubileumát Móricz Zsigmond földijeivel. Szilágyi Szabolc* Korszerű gépsoron történik a kerékpártömlők gyártása' a Nyíregyházi Gumigyárban. Hammel József léi». — Hosszú út nem a homokdombokkal tarkított szabolcsi része lökte őket a világba, hanem a Felső-Tisza, meg a Szamos vidékére, vagyis Szatmárba, Beregbe valók. Úgy bizony, az ember, , aki előtt az üres borosflaska árválkodik, még most is kompon — vagy ahogy feléjük nevezik, hidason — utazik minden második héten, amikor hazalátogat. Reggel indul el. s a Szamosban már a csillagok fürdenek, mire hazaér. De megéri... És most kimondja, amire régen készült itt a vonaton: négyezer forintot keres a bányában. Elismerjük, el kell ismernünk, négyezer forint szép pénz. Az ember azonban folytatja: — Nem is kell magam megszakítani. Nézzék — s mutatja kabátja hajtókáján » törzsgárdajelvényt —, tizenöt esztendeje léptem be, ismerem a dörgést, meg az öregeket már kimélik is. Negyven- nyolc éves vagyok, innen megyek nyugdíjba... Nem volt nekem semmim, amikor megnősültem. Odakerültem az após házához, ők sem voltak gazdagok, de azért volt egy kevés föld, jószág, miegymás. Mindenki gazda akart lenni, csak velem bántak úgy, mint a cseléddel. Na, azt a szentséges... egy este azt mondom az asszonynak: holnap már itt sem vagyok. így lettem a magam ura. Eleinte nehéz volt, kegyetlen nehéz, hányódtam ide-oda, hosszú lenne azt elmondani. De nézzék a tenyerem, nincs most azon egy törés, semtm, A gépek dolgoznak helyettem. A lányom meg tanárnő lesz. Ösztöndíjat keveset kap, mivel hogy több mint ezer.forint nálunk az egy családtagra jutó kereset. De micsoda kollégiumban lakik Nyíregyházán! Megkeresem én nekik a pénzt, megkeresem. Van már házunk, bútor. És sok könyv! Azt a leányom veszi, de kell is. Az olyan históriás dolgokat én is kedvelem. Meg a lexikont... A múltkor beszélgetnek a fiatalok, hogy így a pszichológia meg úgy. Persze, hogy nem tudtam, mit jelent. A nyelvem is mindig megbicsaklott. Este aztán titokban megnéztem a lexikonban... Beszélne még, de Nyíregyházán át kell szállni. Látom, amint kopott kofferjével megy a sínek között. A háta hajlott, a járása kicsit roggyant és a vállát túlságosan is lehúzza a könnyű csomag. Hiába, a bánya az mégiscsak bánya. . Ssraíinati Béla
