Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
VILÁG nOLET/njAf, ZGY£SÜLJETEK! LAPÜNF TARTALMÁBÓL» xxn Évfolyam. 252. szám ÁRA 80 FILLÉR 1969. OKTOBER 30, CSÜTÖRTÖK Néhány kép Nyíregyháza szabad 25 évéből (5. oldal) Patronálásból — barátság (3. oldal) Nemzetközi kupamérkőzésekről jelentjük (7. oldal) A tévében láttuk (8. oldal) Jubileumi műszakok Egy hónappal ezelőtt tették közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívását, amely hazánk felszabadulása 25. évfordulójának méltó megünneplésére hívja fel az egész magyar népet. „A nemzet minden igaz fia vállaljon többet, és dolgozzék odaadással, teljes erejével feladataink megvalósításáért. Mindenhol, ahol lehetséges, szervezzenek munkaversenyt, tegyenek felajánlást az ünnep tiszteletére.” A felhívás nyomán szerte az országban, gyárakban, termelőszövetkezetekben, intézményekben megkezdődött a jubileumi munkaverseny, amelyek célja az önzetlen többet adás a hazának- és az egész nép javára. Ez azonban nemcsak a hónapokat felölelő jubileumi munkaversenyekben juthat és jut kifejezésre. Szinte naponta kapunk hírt arról, hogy ez a város vagy az a község hogyan készül felszabadulásának méltó megünneplésére. Nem csak látványos rendezvényekkel, hanem elsősorban több és jobb munkával. E cél érdekében egyre több üzemben, termelőszövetkezetben rendeznek jubileumi műszakot az illető város vagy község felszabadulásának hetébe . Munkacsapatok, brigádok vagy egész üzemrészek vállalják, hogy egy héten vagy akár csak néhány napon át többet adjanak, többet végezzenek a szokásosnál. Látszólag nem világrengető dolog, ha egy termelőszövetkezeti munkacsapat, vagy gyári brigád egy napig, háromig vagy éppen hatig többet vállal magára a megszokottnál. A termelőszövetkezet, a gyár ezeknek a néhány napig tartó feszítettebb munkavégzéseknek az eredményeképpen csak szerény mértékben jut előbbre, de sok kicsi sokra meg}-, együttesen az ország már.nagyon sokat gyarapodhat a napok többletmunkájából is. Az összeredmény milliókkal vagy tán még milliárdokkal is mérhető. Ugyanakkor a jubileumi műszakok megrendezése jó alkalmat biztosíthat arra is, hogy felszabaduljanak a mélyben rejlő alkotó energiák, hogy aktivizálódjanak a gyárak, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói, a városok és falvak lakói. Egy meghatározott munka idő előtti elvégzése a gyárban vagy egy utca ki.csinosítása, egy járda soron kívüli megépítése a faluban épp úgy beleillik a jubileumi műszak fogalmába, mint például egy termelőszövetkezetben az őszi munkáknak a határidőnél korábbi szakszerű elvégzése. Vitathatatlan tény — aki járja a városokat és falvakat, tudja —, hogy ezeknek a napoknak és heteknek az egyik legfőbb beszédtémáját mindenütt a 25 esztendővel ezelőtti események alkotják. Spontánul idézik az emberek azoknak a mozgalmas napoknak az emlékeit: hol. mikor, mi történt. És ezekből az emlékidéző beszélgetésekből az -is kitűnik, mekkorát változott a világ az eltelt negyedszázad alatt. Azoknak az embereknek a munkája változtatta meg, akik ma is készek többet, tenni mindannyiunk még szebb és gazdagabb holnapjáért. Takarékossági világnap öt év híján másfél évszázada — 1824 októberében — alakult meg az első takarékpénztár, erre emlékezve, szinte minden országban szó esik október utolsó munkanapján a takarékosságról. A világtakarékossági napon nálunk is hagyomány felhívni a figyelmet ennek hasznára, fontosságára, s" ha igaz az — és nyilván igaz —, hogy a takarékosság gondolatának legjobb szószólói azok, akik maguk is takarékos- kodnak és beosztó életmódjukkal többre viszik, mint hasonló keresetű, de esetleg csak a mának élő társaik, akkor túlzás nélkül mondhatjuk: Magyarországon sok propagandistája van a takarékossagnak. Ezt bizonyítja a lakosság 10 milliárd forintokban mérhető takarékbetét-állománya is. Évek óta tartó folyamat hazánkban, hogy emelkedik a takarék- pénztárban elhelyezett betétek úgynevezett elfekvési ideje és azok átlagos összege A betétállomány nagymértékű növekedéséből és a kiskereskedelmi forgalomból megállapítható, hogy a lakosság nagy része gyűjt tartós fogyasztási cikkekre, értékesebb szolgáltatásokra A takarékoskodás mind nagyobb értékű cikkek megvásárlását teszi lehetővé. Napjainkban a takarékbetétkönyv szinte olyan tartozéka a háztartásnak, a kiegyensúlyozottan élő családnak, mini a mosógép vagy a televízió S anélkül, hogy a meglévő gondokat, nehézségeket kicsinyíteni, vagy éppen elhallgatni akarnánk, elmondhatjuk: hazánkban ma a lakosság többse ge tud miből takarékoskodni, s takarékoskodik is. Mire gyűjtenek az emberek? A tévétől, s a háztartási gépektől kezdve a külföldi társasutazáson keresztül a vi- kendházig. az autóig, a lakásépítésig sok mindenre. Ezek közül a legnagyobb támogatást mindenképpen a lakásépítkezés érdemli. Ezért nyújt az állam maga is kölcsönt házépítéshez. hosszú lajáratú hitelek formájában: közismert, hogy évről évre több 10 ezer lakás épül az országban állami kölcsön segítségével. A takarékosságnak igen jelentős az emberformáló ereje. Aki otthon, a családban be tudja osztani a pénzt, az többnyire a munkahelyén is gondosabban, takarékosabban bánik az anyaggal, a munkaeszközökkel. Más szóval: mindent a beosztó, jó gazda szemével néz. Erre a, társadalmi hasznosságra is figyelmeztet bennünket a takarékossági világnap. Kádár János elvtárs látogatása Szolnok megyében Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán kétnapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett Útjára elkísérte Bálint Józsej, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Somogyi Sándor, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője és -Katona István, a KB agitáci- ós és propaganda osztályának helyettes vezetője. A Központi Bizottság első titkárát a megye vezetői, Csáki István, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke és Gál Gyula, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke fogadták. Szerdán délelőtt Nyíregyházán ülést tartott a Haza* fias Népfront Szabolcs-Szat- már megyei bizottsága. Az ülésen Koncz Károly, megyei titkár tartott tájékoztatót a hetedik magyar béKe- kongresszusról és a további feladatokról. Többek között elmondotta, hogy a plenáris ülésen és szekcióüléseken 150 küldött és vendég nyilvánította véleményét, s a magyar békemozgalom eredl mu fti tanácsülés, koszorúzás, tudományos előadások Nyíregyháza felszabadulásának 25. évfordulóján Biszku Béla elvtárs felszólal a jubileumi megemlékezésen Nagy az ünnepi készülődés Nyíregyháza felszabadulásának negyedszázados évfordulója előtt: a város vezetői, az üzemek, intézmények dolgozói, az iskolák tanulói serényen készülnek az évforduló megünneplésére. A város ünnepi díszbe öltözik az évforduló napjára. A Nyíregyházi Városi Tanács október 3l-én délelötl 10 órakor a Móricz Zsi gmond Színházban ünnepi ülést tart, Az ünnepi tanácsülésén részt vesznek a városi pártbizottság tagjai. Meghívták az ünnepségre a 45-ös nyíregyházi kommunisták több képviselőjét is. A felszabadulási ünnepségekre delegáció érkezik Uzs- gorodról. Az ünnepi tanácsülésen elnöki megnyitót mond Murcz- kó Károly, az MSZMP Nyíregyháza Városi Bizottságának első titkára, majd Biró László, a városi tanács vb elnöke tart ünnepi megemlékezést. A jubileumi ünnepségen beszédet mond Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyíregyháza város országgyűlési képviselője. Köszönti az ünneplő város lakosságát Nyikolaj Ivanovics Rusznak, az Uzsgorodi Városi Tanács elnöke. Az ünnepségen ismertetik a városi tanács vb határozatát a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére készült emlékplakettek és emléklapok adományozásáról. A résztvevők ezután a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműhöz vonulnak, ahol koszorút helyeznek a szobor talapzatára a megyei és városi pártbizottság, a város üzemei, intézményei és a tömegszervezetek, tömegmozgalmak képviselői. Déli 12 órakor megkoszo- • rázzák a Marx téri román hősi emlékművet és az Északi temetőben lévő szovjet hősi emlékműveket is. Tudományos emlékülést rendeznek az évforduló alkalmából október 31-én 14.30 órától, a városi tanács nagytermében. „A szovjet hadsereg felszabadító hadműveletei Nyíregyháza térségében” címmel dr ölvedi Ignác alezredes, a történelemtudományok kan- didátrysa tart előadást, amely után korreferátumok következnek. Rákos Sándor író Emlékeim a felszabadult Nyíregyházáról, dr. Németh Péteri lé múzeológus A német hadsereg pusztításai Nyíregyházán és környékén, Kopka János újságíró A felszabadult Nyíregyháza első napjai, Filep János a megyei pártbizottság archívumának vezetője Az első kommunista párt- szervezetek megalakulása megyénkben, Hársfalvi Péter főiskolai docens pedig Szabolcsi képviselők az ideiglenés nemzetgyűlésben . címmel tartja meg korreferátumát. Este a Móricz' Zsigmond Színházban ünnepi előadáson mutatják be Taar Ferenc Nap a város felett című dokumentumdrámáját, amely a felszabadulás napjairól szól. Az úttörők nagyszabású harci játékot rendeznek a honvédség, az MHSZ és a Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese — aki az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakának munkájában a magyar küldöttség vezetőjeként vett részt és Szarka Károly, hazánk kairói nagyköveté, a delegáció tagja szerdára virmunkásőrség segítségével Sóstón. A harci játék főparancsnoksága mintegy 2500 nyíregyházi úttörőt mozgósít ezen a napon A pajtások fegyverbemutatón is részt vesznek. Este 18 órakor valamennyi úttörőcsapat hála- tábqjtüzet gyújt, ahol a fel- szabadulás hőseiről, a har-. cokról, a város 25 éves fejlődéséről emlékeznek meg. Az ünnepi tábortüzekhez, ahol az úttörők műsort adnak, meghívják a szülőket. Az ünnepi eseménysorozatnak első részeként szerdán_a városi pártbizottság fogadást adott a II. kerületi pártházban a szocialista hazáért érdemrenddel kitüntetett veteránok részére. radó éjjel v < szaérkezett Budapestre. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Erdélyi Károly és dr. Házi Vencel külügyminiszterhelyettes, valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. ményeiről és kapcsolatairól a külföldi vendégek is elismeréssel szóltak. Ismertette, milyen kérdésekkel foglalkozott a kongresszus, s egyik fontos feladatként jelölte meg: keresni, kutatni kell a módját annak, hogy a kor követelményeihez igazodva hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni a békemozgalom tevékenységét. Széles társadalmi összefogáson alapuló mozgalom kiépítése szükséges, amelyben a legkülönbözőbb nézetű emberek eredményes együttműködése lehetséges, mert ma még vannak olyanok, akik békére vágynak, de nem tesznek érte semmit. A bizottság megbízta az elnökséget azzal: más társadalmi és tömegszervvel együtt vizsgálja meg a békemozgalmi munka tartalmi és módszerben! kérdéseit, s ennek alapján dolgozza ki az együttműködés és tömegpropaganda eddiginél hatásosabb formáit, eszközeit, módszereit. Fontos feladat, hogy a propagandamunka erőteljesebb. folyamatosabb legyen. Erősíteni kell az emberekben azt a tudatot, hogy akkor tesznek legtöbbet a •békéért, ha ki-ki saját munkaterületén becsülettel helytáll. A propagandamunkában továbbra is előtérben áll a vietnami szolidaritás, az európai biztonság, a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének kérdése, a közel-keleti válság politikai rendezése. Az ülésen közölték, ho; y a küldöttek élménybeszámolókon tájékoztatják a lakosságot a VII. magyar béke- kongresszus munkájáról. Nagy részvéttel búcsúztatták el Nemes Imrét Szerdán a nyíregyházi Északi temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Nemes Imrét, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesét A család és több száz gyászoló állta körül a virágokkal, koszorúkkal övezett ravatalt, a vörös lepellel borított ko porsót, amely előtt selyempárnán helyezték el az elhunyt kitüntetéseit. Már a kora délutáni órákban a város üzemeinek, hivatalainak és intézményeinek dolgozói hosszú sorokban vonultak el a ravatal előtt és kegyelettel adóztak az elhunyt emlékének. Ott volt Orosz Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, dr. Gombás Sándor, Kállai Sándor és dr. Tar Imre, a megyei pártÍ bizottság titkárai, Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára, Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese és dr. Fábián Lajos, a vb titkára. Eljöttek végső búcsút venni a Minisztertanács tanácsszervek osztálya, a Munkaügyi Minisztérium, a veszprémi, zalai, hajdúi és a többi megyei tanácsok vezetőin kívül a járási, községi tanácsok és tömegszervezetek vezetői és dolgozói is. A munkásgyászinduló hangjai után dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese mondott búcsúbeszédet. — Megdöbbenten és tisztelettel állunk e koporsó körül, hogy utolsó útjára elkísérve kegyelettel emlékezzünk a szeretett férjről, gondos édesapáról, a jó testvérről, az elvhű kommunistáról, a fáradhatatlan vezetőről, a nyilt szívű hű barátról, akit a férfikor virágából, élete delén ragadott el a kegyetlen halál — mondotta többek között. — Nemes Imre a kommunisták tiszta humanitásával hitt az emberekben. Ez vezette, amikor a szövetkezetek jövőjéről győzte meg munkatársait, de ez irányította, amikor a párt. a nép megbízásából vezető funkcióba került. Két évtizeden át dolgozott különböző vezetői beosztásokban a nyíregyházi járási és a megyei tanácson. Életének egész célja szocialista társadalmunk sikeres építése volt. Még a legutóbbi megyei tanácsülésen is, bár már fáradtan és betegen is, de nagy felelősséggel látta el megyei tanácstagi tisztségét. A barátok és munkatársak nevében Dézsi István, a megyei tanács vb építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának vezetője vett búcsút az elhunyttól. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Pu|a Frigyes hazaérkezett New Yorkból
