Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

¥M9> I» A békemozgalom a magyar közéletben Beszélgetés Réczei Lászlóval, az Országos Béketauáes alelnökével Gazdát cserélt 100 vagon áru Jó premier a MÉSZÖV árubörzéjén I. Réczei László professzorral, az Országos Béketanács alel­nökével. két fárasztó külföl­di út között sikerült beszél­getnünk a VII. magyar béke­kongresszus előkészületeiről. Istanbulból. a Nemzetközi Vöröskereszt konferenciájáról érkezett. Ott, a magyar kor­mány delegációjának vezető­jeként abban a főbizottság­ban tevékenykedett, amely a „Vöröskereszt, mint a világ­béke tényezője” című témát dolgozta ki. Mire ezek a so­rok megjelennek, már New Yorkban lesz, s az ENSZ-ben tesz jelentést a nemzetközi kereskedelmi jog egyeztetésé­re alakult bizottság munká­járól. Mindkét küldetés ösz- szefügg a világbéke ügyével, bár a második megbízatás inkább jogászi tevékenységé­nek nemzetközi elismerése. A magyar békekongresszu­son azonban már itt lesz. Be­szélgetésünknek is ez a té­mája, erről kérdezzük. — Hallottuk, hogy a kongresszus nem csak plenáris üléseken, ha­nem szekciókban is tár­gyal. Miért döntöttek így? — Kongresszusunkra a ma­gyar nép képviseletében hat­száz ember jön össze. Ha csak plenáris üléseken tárgyal­nánk, kevesen nyilatkozhat­nának, s a tanácskozás formálissá válna. Amellett olyan átfogó témákban, mint a magyar békemozgalom helyzete, feladatai, az európai biztonsággal összefüggő kérdé­sek és a békés egymás mellett élés politikája, szolidaritá­sunk Vietnammal, vagy épp a közel-keleti helyzet. — szó­val ezekben a témákban el se mélyedhetnénk megfelelő­en a rendelkezésünkre álló két nap alatt. A szekciókkal — reményeink szerint — megháromszorozzuk a lehető­ségeinket. — ön az egyik téma­bizottság társelnöke? — Igen. Bugár Jánosné. a népfront főtitkárhelyettese mellett látom el ezt a tisz­tet. A mi munkabizottságunk feladata, hogy elemezze a ma­gyar békemozgalom helyze­Szürelelik a leánykát a Sós­tóhegy keleti homokdombja­in, a mezőgazdasági techni­kum ilonatanyai tangazdasá­gában. A tartályos fogat két sor között halad. A szedők a szomszédos sorközben dolgoz­nak, így egyszerre négy sor­ról szüretelik a sárgára érett, tömör fürtöket. Látványnak is szép ez a 83 holdas, összefüggő szőlős­kert, az „Ujszőlő”, ahogy itt nevezik. — Nyolc éve kezdtük meg tereprendezését. Ez az egész hatéves telepítés, a legmo­dernebb, géppel művelhető. 30—32 mázsás átlagot várunk, igazán meg lehetünk eléged­ve. És jó bort ígér. 18 cukor­fokos a leányka. Kóstolják meg, milyen édes, — kínálja Bereczki Gábor főkönyvelő, gazdaságvezető. Spitzmüller József agronó- mus közbeszól: — A mai mérés szerint még fél fokot cukrosodott. Néhány hete féltettük a ter­mést. Az augusztus vége és a szeptember eleji esőzések nem Sok jót ígértek. Az azóta be­állott napos, szeles időjárás azonban megállította a szür­ke romlását és napról napra tekozza a eukrosodást. tét és feladatait, tevékenysé­gének módszereit. — És hogyan ítélik meg a magyar bekemoz- galom helyzetét? — Kritikusan elemezzük előterjesztésünkben a mozga­lom munkáját, de még több kritikát várunk a vitában. Amit pedig el kell ismernünk, azt elismerjük. Ennek lénye­ge az. hogy a magyar béke­mozgalom részt vesz abban a politikai munkában, amely a honi lakosság szakadatlan felvilágosítását, széles körű egységének megteremtését szolgálja hazánk békeszerető külpolitikájának támogatásá­ra. Ugyanakkor arra törek­szik, hogy méltó módon kép­viselje ezt a békepolitikát, az egész világon, bekapcsolód­va a nemzetközi békemozga­lom munkájába. — Ezek szerint mond­hatjuk azt, hogy a VI. magyar békekongresszus óta fellendült a mozga­lom tevékenysége? — Feltétlenül. S ennek egyik lényeges tényezőjéről nem árt külön is megemlé­kezni. Munkánkat rendkívül kedvezően befolyásolta, hogy szervező és felvilágosító te­vékenységünket immár egy évtizede a Hazafias Népfront keretei között végezzük. Ez a szervezeti forma, — amely biztosítja az Országos Béke­tanács, mint választott veze­tő testület önállóságát — messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A népfront különböző bizottsá­gai nagy felelősséggel végez­ték a békemozgalmi munkát. Segítségükkel a társadalom minden rétegéhez eljutottunk, így a különféle akciókban, demonstrációkban egyre szé­lesebb körű nemzeti, népi ösz- szefogás valósult meg. — Mit mondhatna a békemozgalom előtt átló feladatokról? — Az igazi feleletet tenné szetesen a kongresszus adja majd meg. Mindenesetre, ami eddig bevált, azt meg kell tartani és fejleszteni kell. Jónak bizonyult például az, hogy a békemozgalom a ma­gyar közélet állandóan jelen­A rizlinget érleli még a szeptemberi napsütés. A szé­les sorok tág teret hagynak a sugárzuhatagnak. A telepítési, művelési mód is befolyásolja a bor minőségét. — Tudunk segíteni a gyen­gébb muston is. Van sűrítőnk, amelyben 50—60 cukorfokra sűrítjük a mustot. Ebből ke­verünk a gyengébbhez. így lesz gondos kezeléssel, táro­lással 11—13 maligános a borunk. A szeszfokot nem szabad finom szesszel növelni. A bor­törvény is csupán egy száza­lékot engedélyez ilyen mó­don. A borászok azt tartják, nem is érdemes, mert „vé­kony” bor lesz belőle. A szőlészetnek, a borászat­nak kevés múltja, hagyomá­nya van megyénkben. Ami kevés van, az éppen itt ta­lálható. A sóstóhegyi szőlős­gazdák csináltak valamikor olyan bort, amit jegyeztek az ország borpiacán. Izét, zama­tét — a bor lelkét — e táj klímája, ez az egyébként lévő és ható tényezője; hogy azokkal a nemzetközi problé­mákkal foglalkozik, amelyek az embereket leginkább érin­tik; hogy igyekszik elmélyíte­ni a meggyőződést: a békéért folytatott küzdelem leghatá­sosabb formája hazánkban a szocializmus politikai, gazda­sági és társadalmi erősítése. — S a nemzetközi kap csőlátókban? — Hasznosnak bizonyult tagságunk a Béke-világta- nácsban. Jó dolog, hogy ezen belül szorosan együttműkö­dünk a szocialista országok békemozgalmaival. De hasz­nos dolognak látszik az is, hogy együttműködésre törek­szünk a világ minden olyan békeszervezetével, mozgalmá­val, amelyekkel nézetazonos­ság alakítható ki a béke leg­fontosabb kérdéseiben: így legalább abban, hogy minden vitás nemzetközi kérdést tár­gyalások útján kell megolda­ni, s a „rendezés” eszközei közül a háborúkat ki kell ik­tatni, törvényen kívül kell helyezni. A nemzetközi béke­fórumokon továbbra is fel- készülten. fáradhatatlanul kell munkálkodnunk a külön­féle békemozgalmak és szer­vezetek összefogásának erősí­téséért. Ezzel nem csak moz­galmunk, hanem a Magyar Népköztársaság tekintélyét is növeljük és új barátokat szer­zünk népünknek, hazánknak. — Köszönjük... — Még valamit kérdés nél­kül. A statisztika tanúsága szerint, a mai magyar társa­dalomnak több, mint a fele 40 éven aluli, harminc szá­zaléka pedig 20 évnél is fia­talabb. Felnőtt néhány olyan nemzedék, amelynek jó része szakmailag és világismeret tekintetében is magasan kva­lifikált, s közülük igen sokan alkalmasak arra, hogy a bé­kemozgalomban szerepet vál­laljanak. Ez mozgalmunk szá­mára minden szinten feladat tá teszi, hogy bátrabban sze­repeltessük a fiatalokat a kü­lönféle fórumokon. Hívjuk és várjuk őket — Ezek szerint valamit mé­gis elárult a kritikus meg­jegyzések közül. Viszontlátás­ra a VII. magyar békekong­„semmiresejó” homok talaj tette jellegzetessé. E hagyomány ápolására vállalkoztak az ilonatanyaiak. Lassan két évtizedes telepítő, kísérletező munkájuk ered­ményeként az Országos Bor­minősítő Intézet 1968-ban két borfajtájuk forgalmazását en­gedélyezte: az ilonatanyai olaszrizlinget a minőségi bo­rok kategóriájában, az ezerjót a pecsenyefehér borok kate­góriájában. A tangazdaság központjá­ban az alma édes, fűszeres illata terjeng. Mindenütt al- másládák sorakoznak, gon­dosan egymásra rakott oszlo­pokban. Hátul, az utak men­tén fekvő boroshördók jel­zik; megkezdődött már a sző­lőszüret is. Feltételezésünket, hogy az almakultusz megha­tározza a szőlőtermesztés helyzetét a megyében — oszt­ja Bereczki Gábor is. — A nagy almatelepítések idején ki törődött a szőlővel? A Nyírlugosi Állami Gazda­ság után bti foglalkozunk ve­— Én olcsóbban tudnék szállítani, de csak a szabvány szerinti áruból. Ha válogat­juk. ugyanazok a mi áraink is, mint amilyet az előző el­adó ajánlt. — Az árakat magasnak tar­tom. mi jobban járunk, ha Pesten vásárolunk. Itt olcsób­ban szeretnénk hozzájutni. Megyénk tő termékei Ilyen és hasonló mondatok jegyében kezdődött az áru­börze nemrég a MESZÖV- ben. Az első helyen az alma, burgonya, káposzta szerepelt — megyénk fő termékei. A vásárlók és eladók 27 fmsz-t képviseltek, közülük hét szabolcsi szövetkezetét. Az első órában még csak tájékozódtak az árakról és a kínált árukról a szakembe­rek, de később mind gyak­rabban hangzott el: — Az ár megfelel, most már nézzük meg, milyen a minőség. Az elsők között indult a berekböszörményi fmsz kép­viselője Tornyospálcára, majd a Fejér megyeiek Kemecsére. Az újfehértóiak mintegy harminc vagon árura kötöt­tek előzetes megállapodást. Több érdekes színfoltja volt a megbeszéléssorozatnak. Amikor az egyik szabolcsi fmsz elnöke árukapcsolással próbált meg a nálunk kere­sett babbal mást is eladni, nyomban hozzászólásra je­lentkezett az egyik dunántúli fmsz képviselője, aki minden árukapcsolás nélkül olcsób­ban ajánlott fel babot. Parázs viták is lezajlottak. Amikor az egyik Pest környé­ki szövetkezet képviselője sokallotta a burgonyáért kért árat, a nagyhalászi fmsz el­nöke gyorsan válaszolt, hi­vatkozva az egyik előbb el­hangzott ajánlatra: — Ha önök most nem ve­szik meg a mi burgonyánkat, mi veszünk önöktől szalmát, s tároljuk tavaszig. Remél­jük, így is beválnak a számí­tásaink. Alku 10 ezer tojásért A börze változatos hangu­latban, sokszor az első alka­lom okozta nehézségekkel, de eredményesen a késő délutá­nig zajlott. le viszonylag számottevő te­rületen. A megyében hét ál­lami gazdaságnak összesen 1300 hold szőlője van. Most hoztunk létre egy szőlészeti- borászati társulást ezekkel a gazdaságokkal. Az az elkép­zelésünk, hogy fejlesztjük a szőlőkultúrát, szeretnénk hasznosítani a meglévő terü­letek termését, jó, tájjellegű borfajták előállításával. Már megrendeltük a 15 ezer hek- tós borkombinát tervét. Ha minden jól megy 1971-ben itt Ilonatanyán már üzembe is állítjuk. Akkor már palacko­zónk is lesz. Az idén 126 holdon terem a szőlő a tangazdaságban. Ezerjó, leányka, rizling, cse­megefajták és kísérleti, okta­tási célokra furmint és hárs­levelű. Bereczki Gábor fő­könyvelő szerint ez a futó­homok csak alma- és szőlőter­mesztésre alkalmas. Két-há- rom mázsa rozstermést hozott holdanként mielőtt a tangaz­daság ide települt Ez a ma A MÉSZÖV illetékes szol­gáltatási osztályának vezetője és munkatársai elégedetten jegyezték meg késő délután: — Több, mint száz vagon áru cserélt gazdát a pénteki napon. Tárgyalások sorozata indult meg, amelyek később realizálódnak, számos jó kap­csolat alakult ki. A nyíregy­házi fmsz-nek sikerült az egyik Hajdú megyei szövet­kezettől 10 ezer darab tojást beszerezni, aminek hiánya eddig komoly gondokat je­lentett. A megállapodás már a börzén létrejött, de az árakban a helyszínen egyez­nek meg. Ez volt az első ilyen jelle­gű rendezvény a megyében. Példájával az országos kez­deményezésekbe is beillik: a jelenlévő Borsod, Hajdú, Nógrád, Fejér, Baranya me­gyebeli fmsz-ek képviselői kö­zül még senki nem vett részt hasonló árubörzén. Érthető volt a rendező MÉSZÖV érdeklődése is. A börzét egy most induló fo­lyamat szerves részének tart­ják. Hatékonyabbá kívánják tenni a kereskedelmi mun­kát. A szolgáltatási osztály ebben az évben már minden hónap 20 és 25 között meg­jelentette az „Adok-veszek” című kiadványát. A legfris­sebb 9-es számúban például Az ÉPSZER számos új lé­tesítmény átadását tervezi az év hátralévő hónapjaiban, és ami örvendetes: nem „csúsz­nak” a határidővel, ellenke­zőleg, több építkezést koráb­ban fejeznek be, mint ami­korra a szerződés szerint kö­telesek lennének. Például három hónappal a határidő előtt adják át a két­milliós költséggel létesített fehérgyarmati iparitanuló-is- kolát. Ebbe már az idén be­költözhetnek új tulajdonosa­ik, a dombrádi nyolctanter­mes iskolába azonban még nem: az —- elsősorban a ké­sői szerződéskötés miatt — csak december végére készül el. A dombrádi iskola 6,6 millió forintba kerül. gyarázata, hogy az 1100 hol­das gazdaság közel kéthar­mada gyümölcsös. Itt szó szerint kell venni a mondást: beérett a munka gyümölcse. Azóta nyereséges a gazdaság, amióta termőre fordultak az első esztendőkben telepített gyümölcsösök. Azóta a terméseredmények­től függően 3—8 millió fo­rint az évi nyereségük. Az éves összbevételnek csupán 10—15 százalékát adja a sző­lő, — bor, must és szőlőérté­kesítésből. Az ilonatanyai csemegeszőlőt vásároltuk a nyíregyházi ABC-áruházak- ban, de jutott belőle Debre­cenbe is. A bort, mivel pa­lackozójuk még nincs, folyó borként adják el közvetlenül a társaságoknak, szövetkeze­teknek, halászcsárdáknak még a szomszédos megyékbe is. Évenként 2000 hektolitert tudnak tárolni pincéjükben. Itt is, hasonlóan a többi sző­lőtermelő gazdaságainkhoz, gondot okoz a szőlő, a must, a bor tárolása. A kapacitás nö­velése nagy beruházást igé­nyelne. A társulás majd meg­oldja ezeket a gondokat is. K. ft, ilyen bejegyzések szerepel­nek : eladásra felkínálnak hatféle szeget, hengerhuzalo­kat, eldobható csomago'óedé- nyékét (kocsonyához, virsli­hez, desszerthez) és sokféle más árut. Keresnek beton szőlőoszlopokat, mákot, szárí­tott hagymát, juhokat és más áruféléket (felsorolva 15 olda* Ion). Személyes kapcsolatok Az élénk érdeklődés I.ész­tette az osztályt a javaslat megtételére: az őszi csúcsidő- szakban hívják meg az érdek­lődő fmsz-ek képviselőit sze­mélyesen. Ezzel gyorsítani kívánják az üzletkötéseket, sok személyes kapcsolatot szeretnének kialakítani. Az elképzelések egy rész« megegyezett a helyszíni ta­pasztalatokkal. Ugyanakkora technikai lebonyolítást lob­ban meg keli szervezni. Az első tapasztalatokat máris feljegyezték, és a következő árubörzénél már hasznosíta­ni fogják. Az ötlet helyes volt. A gazdát cserélt száz vagon áru jól szolgálta a választékbőví­tést és a termékek értékesíté­sében — sok esetben még szü- reteletlen gyümölcsnél is — sokat segített. Októberben számos fiatal házaspár beköltözhet új la­kásába. A vállalat befejezi a KISZ-lakások építésének har­madik ütemét, öt — egyen­ként négylakásos — házat már év közben átadtak, szep­temberben újabb két. októ­berben pedig a hátralévő öt épület is új lakóinak birto­kába kerül. Tárgyalások folynak egyéb­ként a KISZ-akció IV. üte­mének építéséről is. A Hon­foglalás úton van még öt üres telek, a további négy épület a Moszkva utcára ke­rülne. Ha a szerződés meglesz októberben, a házak többsé­gének alapjait már az idén el tudnák készíteni. A vállalat három jelentő­sebb ipari építkezéssel is a befejezéshez közeledik. A Vörös Október Ru­hagyár nyíregyházi gyáregy­ségében az új üzemcsarnok átadási határideje ugyancsak április vége, de az ÉPSZER már év végére átvehető álla­potba hozza az épületet, s legkésőbb márciusban szeret­né „letudni” a gondját. Kisvárdán, a Bútor- és Fa­ipari Vállalat építkezésén a műhelycsarnokot már szep­tember elején átadták. A hoz­zá kapcsolódó kazánház, to­vábbá a külső távvezeték, a villanyhálózat és a szenny­vízcsatorna is elkészül no­vember végére Addig fokoza­tosan áttelepíthetik az üzem­csarnokba a termelést s de­cember elején dolgozhatnak az új létesítményben. Határidőre, november vé­gére elkészül a Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat nyír­egyházi festőműhelye is, amelyben gépesíthetik a nagy vasszerkezetiek festését. A kisvár dai építkezésen a szociális létesítményt téliesí- tfk és áprilisban azt is átad­ják. A kisvárdai beruházás 16,4, a gépjavító festőműhe­lye pedig 4,2 miH*ó forintba resszuson! J. R. SZÜRET Ilonatanyán M 5. Lakások, üzemcsarnokok, szociális létesítmények határidő előtt 9 «4M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom