Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

XXTL ÜTTOLYAM, Z19. SZÁM ÄRA: f FORINT 1969. OKTOBER 26., VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL: Érdemes többet dolgozni (3. oldal) Akit Márciusnak hívtak (3. oldal) Épül a Nagykörút (5. oldal) Bográcsgulyás sztori (5. oldal) Vasárnapi melléklet A szakszervezeti világkongresszus szombati ülése A küldöttek megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét A termelő­szövetkezeti építőipar A valóságról beszélünk, ha ezt a kifejezést használjuk: termelőszövetkezeti építőipar. A tsz nem kisipari szövet­kezet és nem építőipari vállal­kozás. A termelőszövetkezetek ácsai, kőművesei, szakiparo­sai, együttesen pedig építő­brigádjai, közös vállalkozásai, vagy vállalatai azonban ma a szakmában tekintélynek számítanak, munkájuk még a legátfogóbb, legnagyobb szá­mokkal dolgozó statisztikák­ban is nyomot hagy. Nélkü­lük ma nem beszélhetnénk a magyar mezőgazdaság fellen­dülésének szakaszáról, az igazi nagyüzemi kombinátok létrejöttéről. A kisipari szö­vetkezeti, tanácsi és állami építőipar ugyanis képtelen lett volna felépíteni azt a sokmilliárd értékű épülettö­meget, amely a fellendülés egyik legfontosabb bázisa. Ebből a bevezetésből már az is kiderül, hogy ezt a ka­pacitást, ezt a mezőgazdasági termeléstől látszólag távol ál­ló ipari erőt a szükség hívta létre. Az istálló kellett és a faluban ott éltek a kőműve­sek, ácsok, szakiparosok, akik nem is nagyon örültek an­nak, hogy távoli munkahe­lyekre, nagy szakmai válla­latokhoz kell ingázniok. Meg­alakultak tehát a brigádok. Szakképzettségük a feladatok növekedésével párhuzamosan edződött, fejlődött, soraik fel­töltődtek. így jutottak el odáig, hogy helyenkint már építészmérnököt is tudhatnak soraikban, esetenként már bonyolult technológiájú épít­kezést is vállalhatnak. A tsz szorosan vett, zárt körében azonban nem tudtak megmaradni. Ennek két oka is volt. Egyrészt a saját üzem építkezése nem volt folyama­tos. Amikor éppen nem épült százas istálló, kár lett volna az értékes, gyakorlott együt­test szélnek ereszteni, aztán három hónap múlva újra összeszedni, a másik, hogy kívülről is jelentkezett, sőt dörömbölt az igény. A falusi emberek lakást akartak épí­teni, a faluban tatarozásra szorult az iskola, de erre se akadt kapacitás. Sőt, sokszor igazán igényes, komoly épít­kezésre se akadt. Hát a tsz-ek elvállalták. Ez a folyamat azonban nem volt mentes az ellentmondá­soktól. A tsz-ek úgynevezett kiegészítő tevékenységének éppen ez vált az egyik leg­problematikusabb ágazatává. A részleteket tálán jobb vol­na mellőzni, de tény, hogy a kiegészítő tevékenységet ál­talában szabályozó miniszter- tanácsi határozat után most még egy, újabb miniszterta­nácsi határozatra volt szük­ség ahhoz, hogy a termelő­szövetkezeti építőipart helyé­re lehessen tenni a népgazda­ság szerteágazó láncolatában. A határozat nem csökkenti a termelőszövetkezeti építő­ipar rangját, sőt újra, külön aláhúzza fontosságát, megér­demelt becsületét óvja, meg­határozza tevékenységének fokozatait. Általános elv maradt — még az előző határozatból át­véve — hogy bármely szintű tsz építőipari erő szabadon dolgozhat a saját gazdaság­ban és az élelmiszergazdaság­ban. Ez belső munkának szá­mít. Az elhatárolás a külső munkákra vonatkozik. Ünnepélyes aktussal kezdő­dött szombaton a VII. szakszer­vezeti világkongresszus prog­ramja: a tanácskozás meg­kezdése előtt a küldöttek a Hősök terére vonultak, s a delegációk vezetői koszorút helyeztek el a magyar hősök emlékművén. Az ülést — az építők szék­házában — Karel Polacek, a csehszlovák forradalmi szak- szervezeti mozgalom közpon­ti tanácsának elnöke, az SZVSZ alelnöke nyitotta meg. Az első hozzászóló — Ra­mon Ereire Pizzano, az uruguayi dolgozók nemzeti szövetségének titkára — rá­mutatott: az uruguayi nép és a munkásosztály szembefor­dulása országának a nemzet­közi valutaalaphoz csatlako­zott kormányával. A kormány hatalomra jutása óta eltelt tizenkilenc hónapból tizenöt ostromállapotban telt el, „a rendkívüli intézkedések” a kormány szóvivői szerint az infláció megállítását, a gaz­dasági válság megelőzését cé­lozzák: mégis a megélhetési költségek folytonosan emel­kednek, a pénz vásárlóereje romlik, s az utóbbi két év­ben csaknem a felére csök­kent az értéke. Ugyanakkor a bankok és a nagybirtoko­sok tetemesen megnövelték nyereségeiket. A VII. szakszer­vezeti világkongresszus feléb­resztette a világ munkásosz­A szakma legkisebb — és érthetően a leggyengébb — láncszemei a hagyományos tsz építőbrigádok, építőrész­legek. Ela ezeknek szabad ka­pacitásuk marad, vállalhat­nak munkát a lakosságtól, a tanácsoktól: a járás terüle­tén belül. Annak érdekében azonban, hogy a pénzszerzési szándék ne mehessen az ott­honi feladatok megoldásá­nak rovására, a külső munka nem lehet több, mint a ka­pacitás egyharmada. A következő fokozat a ter­melőszövetkezeti, építőipari Wolfgang Bayreuther, a szabad német szakszervezeti szövetség (FDGB) titkára (NDK) hangsúlyozta, a vá­lasztásokon Nyugat-Német- ország demokratikus erőin — a szakszervezeti mozgalom és a munkásfiatalság támogatá­sával — jelentős sikereket értek el a neonácizmussal és a jobboldali irányzattal szem­ben. Hiba volna azonban az NPD választási reményeinek meghiúsulását úgy értelmezni, mintha az újiasizmus veszé­lye megszűnt volna, hiszen a neonácizmus a monopoltőke pártjain belül is megnyilvá­nul. Nyugat-Németország szakszervezeteinek és munká­sainak éppen ezért fokozottan kell ügyelniük arra, hogy te­vékenységük, politikájuk va­lóban a német dolgozók érde­keit, európai biztonságát s az egész emberiség békéjét szol­gálja. Afrika, Ázsia . és Latin- Amerika népei szolidaritási szervezetének képviselője há­rom földrészre kiterjedő moz­galom nevében üdvözölte a kongresszust. Hangsúlyozta, a kongresszus most az emberi­ség történelmének nagyon fontos időszakában tanácsko­közös vállalkozás. Ezek azok a bizonyos TÖVÁL-ok, ame­lyek sok szép feladatot oldot­tak meg, de esetenkint, túl­becsülve erejüket, vagy meg­szédülve a dörömbölő külső igényektől, bizony kudarco­kat is vallottak. Számukra a határozat lehetővé teszi, hogy a saját megyéjükben, vala­mint a közvetlen határos megyékben is dolgozhassa­nak. Működési körük azon­ban elsősorban az élelmiszer­gazdaság. Nem a Minisztertanács, ha­nem az élet bizonyította be, zik, akkor, amidőn a népek elszánt harcot vívnak az im­perializmus, elsősorban a jenkik imperializmusa ellen Reményét fejezte ki, hogy a VII. szakszervezeti világkong­resszus olyan határozatokat hoz, amelyek tevékenyen se­gítik a népek felszabadítási harcát. A ceyloni Herbert Wick- rahasihghe, a Sri-lanka szak- szervezeti szövetség alelnöke elmondta, hogy hazája poli­tikailag húsz éve formálisan független, gazdasági függet­lenségét azonban még min­dig nem sikerült elnyernie. Az ország dolgozó népe je­lenleg is — többek között — a világbank szeszélyeinek ki­szolgáltatva nyomorog és éhe­zik. Megállapította, hogy a fej­lődő országokban a jelenlegi állapotot csak akkor lehet felszámolni, ha sikerül szá­mottevően megnövelniük gaz­dasági kapcsolataikat a szo­cialista országokkal. A szom­bati napon több felszólaló foglalkozott még a fejlődő or­szágok helyzetével. hogy a TÖVÁL a fejlődésnek csupán egy közbeeső foko­zata. Az igényes feladatok megoldása erős egységeket kíván. Olyanokat, ahol már a legfejlettebb technikát is alkalmazhatják, ahol már nem csupán kivitelező, de tervező építészmérnököket is foglalkoztatnak, akik már nem a megbízótól várják, hogy az anyagokat beszerez­ze és a helyszínre szállítsa. Ennek a fejlettebb igénynek a termelőszövetkezeti közös építőipari vállalat felel meg. Felszabadulása megünneplésére készül Nyíregyháza tályának — köztük a latin­amerikai dolgozóknak — azt a ,reménységét, hogy szoro­sabb szakszervezeti együtt­működés alakul majd ki, s nagyobb eredményeket érnek el a monopoltőke uralma el­len, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Sostenes Garcia Cecena, a mexikói parasztok és munká­sok általános szövetségének titkára elmondta, hogy a ve­gyi- és gyógyszeripari termé­kek gyártásában, a dohány és cigaretta előállításában az észak-amerikai tőke érdekelt­sége megközelíti a 100 száza­lékot, s több mint tíz fontos ipari és kereskedelmi ágazat­ban pedig 50—80 százalékos arányban részesednek az észak-amerikai tőkések. Han­goztatta: szövetségük a jö­vőben is következetesen al­kalmazni fogja a SZVSZ for­radalmi programját az osz­tályharc marxista—leninista elvei alapián. s változatlanul szemben áll az „osztályegyütt­működés” elméletével. A mexikói munkások közül egy­re többen vallják a szövetség jelszavát: a gyárak és üze­mek a dolgozóké! Október 31-én ünnepük Nyíregyháza felszabadulásá­nak negydeszRzados jubileu­mát Az évforduló alkalmából délelőtt 10 órakor a Móricz Zsigmond Színházban ünnepi párt- és tanácsülés lesz, ame­lyen részt vesznek a városi pártbizottság és a városi ta­nács tagjai, veteránok, 45-ös kommunisták. Az ünnepi ülés után koszorúzások lesz­nek. Koszorúkat helyeznek el a Felszabadulás téri hősi em­lékmű talapzatára, a Marx téri román hősi emlékmű talapzatára. Megkoszorúzzák a nyíregyházi temetőben lé­vő szovjet hősi emlékműve­ket is. Az üzemekben, vállalatok­nál, iskoláknál helyi ünnep­ségeken emlékeznek meg a város felszabadulásáról. Délután, 15 órakor tudomá­nyos emlékülés lesz a TIT szervezésében a városi ta­nács nagytermében. Az em­lékülés témája: a Vörös Had­sereg tiszántúli felszabadító hadműveletei. A városi úttörőszövetség felszabadulási harci játékot rendez, fegyverbemutatón vesznek részt a fiatalok. Este a színházban ünnepi előadás lesz: Taar Ferenc Nap a város felett című fel- szabadulási témájú dokumen­tumdrámáját mutatják be. Az évforduló keretében az ünnepségek előtt, október 29-én a városi pártbizottság a II. kerületi pártházban foga­dást ad a szocialista hazáért érdemrenddel kitüntetett ve­teránok tiszteletére. Köszön­tik és megvendégelik a veterá­nokat, akik baráti beszélgeté­sen vesznek részt. Elhunyt Nemes Imre Mély megrendüléssel tu­datjuk, hogy Nemes Imre, a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese hosszas betegség után, 1969. október 25-én, 58 éves korában el­hunyt. Végrehajtó bizottságunk Nemes Imre elvtársat saját halottjának tekinti. Temeté­séről később történik intéz­kedés. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Nemes Imre elvtárs 1911. október 21-én született Nyír­egyházán. Szegény munkás­családból indult el s életútja szorosan összekapcsolódott a munkásmozgalommal. Már 1934-ben — mint cipészsegéd — a bőripari szakszervezet aktív tagjaként tevékenyke­dett, több ízben is részt vett a munkások sztrájkjainak szervezésében. A felszabadulás után az el­sők között lépett be a Magyar Kommunista Pártba; ettől kezdve élete végéig fáradha­tatlanul dolgozott a párt cél­jainak megvalósításáért. Nyolc munkástársával már 1947-ben alapítója, első vezetője volt a nyíregyházi cipész szövetke­zetnek; rövid idő alatt gaz­daságilag is megerősítette a lakosság ellátásában, a mun­kaalkalom megteremtésében jelentős szerepet vivő szövet­kezetei. Helytállásáért, jó szervező képességéért a tanácsok meg­alakulásakor a megyei tanács vb. ipari osztályának vezető­jévé nevezeték ki. Ezen a poszton elévülhetetlen érde­meket szerzett a szabolcsi he­lyi ipar létrehozásában, fej­lesztésében. 1958-ban a Nyír­egyházi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnökévé választották meg. Ebben * beosztásában több, mint öt esz­tendőn át munkálkodott a me­gye akkori legnagyobb terü­letű járásának fejlesztésén, a nagyüzemi gazdálkodás meg­szervezésén, szilárdításán, a szociáüs, a kulturális célok megvalósításán. 1963-ban újabb felelősség­teljes posztra kapott bizal­mat: ekkor választották meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesévé, ahol elhunytéig dolgozott. Mint a megyei tanács vb. el­nökhelyettese fáradhatatla­nul tevékenykedett a tanácsi gazdasági feladatok teljesíté­séért, különösen az ipari-, építőipari ellátás javításáért Munkájával, igyekezetével je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy Szabolcsban megindulta gyorsabb ütemű ipari fejlő­dés, új munkahelyekkel ja­vult a foglalkoztatás, hogy mind kielégítőbbé vált a I»! kosság szolgáltatási igényei­nek kielégítése. Töretlen munkálkodásáért több ízben részesült magas kitüntetésben: így egyebek között a Szocialista Munká­ért Érdemérem tulajdonosa. Nemes Imre halálával ér­zékeny veszteség érte a me­gye közéletét. A ráháruló ne­héz feladatok végzése közben egyaránt mutatott példát elvhűségből, szorgalomból, sze­rénységből. Emlékét kegyelettel őrizzük. Lenin-centenáríumra készülnek Moszkvai televíziósok Nyírbátorban Szombaton délelőtt kedves vendégek érkeztek a nyírbá­tori határőr egységhez. A moszkvai televízió héttagú felvételező csoportja, Litov- csin stábvezető irányításával filmet készít a szovjet és ma­gyar határőrök lenini cente­náriumra való készülődéséről. A filmesekkel Nyírbátorba érkeztek a szomszédos szov­jet határőr egység küldöttei is. A moszkvai televíziósok fel­vételeket készítettek a bátori határőrség KlSZ-szervezeté- nek életéről, különös tekintet­tel a Lenin-évfordulóra való Ez önálló jogi személy, mé­retei több közös vállalkozás együttes erejének felelnek meg, formája lényegesen már nem különbözik a tanácsi, vagy állami vállalatokétól. A gazda viszont az alapító tsz- ek összessége. Nos, a határozat kimondja, hogy az ilyen vállalatok bár­hol. bármilyen építőipari munkát elvégezhetnek. Az igazgató tanács dönti majd el. hogy a vállalat ötszázas istállót építsen-e a faluban, vagy bérházat Budapesten. készülődésre. A vendégekkel együtt megkoszorúzták Matu- zsa György határőr százados­nak emlékművét, akit 1956- ban az ellenforradalmárok gyilkoltak meg. Délután a szovjet és ma­gyar határőrök találkoztak a Nyírbátori Báthori István Gimnázium tanulóival, majd koszorút helyeztek el a köz­ségi szovjet hősi emlékműnél. A két szomszédos terület határőr fiataljainak életéről készült filmet a Lenini Kom. szomol megalakulásának 51. évfordulóján sugározza a moszkvai televízió intervíziós adásban. Rajtuk múlik, hogy okosan határozzanak. Az új minisztertanácsi döntés tehát nem csökkenti, hanem növeli a termelőszö­vetkezeti építőipar becsüle­tét. Az elhatárolások célja a jobb munka nélkülözhetetlen feltételeinek biztosítása. A termelőszövetkezetek vezetői­től, építőipari szakembereitől függ ezután, hogy az elvi döntés élő tartalommal telí­tődjék, a tsz-epitöipar elis­merése tovább fokozódjék! vm/e MOLirJfojAt, esyesüLjiftltí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom