Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
«. oldat ttfctJT MÁSÍT AfcftRSZAG m* október 95 20 ÉVES A MÉK A láthatatlan nagyüzem Már áll a Nyíregyháza II. almatároló, a megye legnagyobb, 1300 vagonos hűtőházának épülete. Kevesen tudják, hogy a szabolcsi MÉK, teljes nevén a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ Szabolcs- Szatmár második legnagyobb létszámú üzeme. Igaz, tucatnál is több munkahelyen dolgozik jelenleg több, mint háromezer munkása. De számuk a következő teleken sem fog kétezer alá csökkenni, inkább újabb százak munkába állítását követeli meg az új nagy létesítmények üzembe helyezése És e munkások korszerű ellátásban részesülnek. Akár a clemecseri savanyítóüzemet, akár a most már közel tíz „exporttelepet'’, akár a nagy almatárolókat látogatjuk meg, mindenütt mosdókat, öltözőket, ebédlőtermeket találunk. Hogyan jött létre ez az üzemhálózat? Az első almatárolók Az ötvenes években, amikor a MÉK feladata még a terményforgalomra is kiterjedt, legnagyobbrészt bérelt raktárakkal kezdte munkáját Ezek a régi uradalmi magtárak sokszor alig voltak jobbak egy befalazott csűrnél. A MÉK épített ugyan néhány új raktárt, de a sokféle cikk átadásával ezeket is ráruházta az új „profilgazdákra”. A burgonyafelvásárlás ugyan feladata maradt, de annak köztudomásúan nem okvetlenül kellenek épületek, a szakértő prizmázás is megteszi. Az ellenforradalom után, amikor fő feladatként megkezdődött a zöldség és gyümölcstermés összegyűjtése, elszállítása, értékesítése, a MÉK-nek gyakorlatilag ismét nem voltak raktárai. Közben megindult a második nagy szabolcsi almatelepítés tízezer holdakon. Az éppen szerveződő termelőszövetkezetekre még nem lehetett'számítani. A hosszú évekre szóló gyümölcsértékesítési megbízatás égetően vetette fel az almatárolók építésének szükségét. A MÉK igyekezett ennek a feladatnak megfelelni. Az első úgynevezett száraz, tehát még hűtőtér nélküli almaraktárak — és feldolgozóüzemek — a régi almatermelés körzeteinek központjaiban épültek fel, még 1959-ben, Fehérgyarmaton és Csengerben. Egyenként másfél millióba kerültek akkor, összesen azóta is átlag évi ötszáz vagon almát dolgoz fel a kettő. Háromszáz munkást foglalkoztatnak. Egy év múlva, 1960- ban létesült a harmadik Anarcson. Ebben már nem csak az előző kettő tapasztalatai, hanem adatai is egyesültek. Az anarcsi almatelep egymaga dolgoz fel évi ötszáz vagon almát, foglalkoztat háromszáz dolgozót és az ára is hárommillió volt. Rá egy évre, 1961-ben helyezte üzembe a MÉK Sza- bolcs-Szatmár megye első hütőházát. Az akkor mam- mutméretűnek számító létesítmény 1962 óta dolgozik teljes kapacitással. Korszerű berendezéseivel, saját pályaudvarával együtt 126 millió forint beruházási összeget emésztett fel. Ha nem épül fel idejében, a hatvanas évek elejétől állandóan növekvő almatermés megoldhatatlan feladat elé állította volna a jóformán egyedül felelős MÉK-et. Hiszen az évtizedet nyitó 1960-as kétezer vagon alma mennyisége már hét év alatt 15 000 vagonra nőtt a MÉK forgalmában. Az első szabolcsi hűtőház, mely mindmáig a Nyíregyháza I. nevet viseli, hét éven át évi 450 vagon almát hűtött be és tartósított tavaszig, a jó értékesítési lehetőségek időpontjáig. Ezenkívül évente kétezer vagon almát dolgozott fel manipuláló helyiségeiben félezer munkása A Nyíregyháza I. és a három említett körzeti almatároló összesen húszezer négyzetméter összterületű raktártere volt a szabolcsi almatermés értékesítésének első nagyüzemi szellemű bázisa. A fehérgyarmati, csengeri és anarcsi ötezer négyzetméteres és a nyíregyházi tizenötezei négyzetméteres nagy raktárak ezer munkása, műszaki vezetője tapasztalatain okulva építjük ma már úgy almatá- rolóinkat. hogy melléjük az elkerülhetetlen hulladék — nem selejtes, de romlásnak induló — gyümölcs feldolgozására ma már mindjárt segédüzemeket is építünk melléjük. így kétszeres hasznot hajtanak es meg több embernek tudnak munkát, keresetet biztosítani. Az 1959-től 1962-ig eltelt négy év alatt a MÉK e raktárak létesítésére összesen száz- ötvenmilliót költött. A nagy számok törvénye Honnan vette a MEK ezt a százötvenmilliót? Mindjárt egy füst alatt keressük meg a választ arra a kérdésre is, honnan veszi azt a másik fél- milliárdot, melyet most, az 1968 és 1972 közötti években költ ugyancsak létesítmények (már nem nevezhetők raktáraknak, hiszen több száz fős üzemek) építésére? Egy szocialista vállalat elszámolása nem titok. íme, a pontos beszámoló a megye vKii-urlT-Qr’Qcb-orlniónp!.*" plmillt évi tiszta nyereségeiről 1960 17 1961 48 1962 13 1963 17 1964 16 1965 33 1966 43 1967 20 1968 34 Összesen 241 millió forint Ha hozzávesszük ehhez a következő két év 35—35 millióra remélt, tehát összesen 70 milliós nyereségét, akkor egy évtized alatt 311 millió forint. Igenám, de ugyanez alatt az évtized alatt a MÉK beruházásainak végösszege 720 millió! Honnan veszi a hiányzó négyszázat? Elsősorban saját hitelből, melyeknek értéke már most kétszázmillió körül jár, ezt majd az új létesítmények hasznának segítségével kell visszafizetnie. Másrészt a SZÖVOSZ-nak, a szövetkezeti kereskedelem központi szervének több száz millió forintos támogatása a segítség. És segítség az is, hogy a szocialista kereskedelem egyik legnagyobb megyei vállalatát mindezekben a törekvéseiben a párt Politikai Bizottságának, a kormány Gazdasági Bizottságának, a megyei párt és tanácsi vezetésnek, a híres 1968. januári ál- maértekezletnek a határozatai. döntései is támogatták és támogatják. E segítség nélkül nem tudott volna ilyen nagy vállalkozásokba kezdeni. Érdemes a fenti számsort, az évi tiszta nyereségek sorát egy másik szempontból is szemügyre venni. A nem gazdasági szakembernek is feltűnhet első ránézésre, milyen kiugróan nagy az 1961-es 48 milliós nyereség és milyen alacsony a két magasabb szám között az 1967-es húszmillió. A magyarázat érdekes: az 1981-es év nem csak bő termést hozott — (15 000 vagon burgonya és 6000 vagon alma), hanem kitűnő értékesítési lehetőségeket is A jó értékesítésen terven felüli húszmillió! Ennek ellentéteként az 1967-es esztendő eredményeit a vállalatnál azért rontották kötelezettségei. mert szerződéseinek eleget tett és megvásárolta a szintén elég tetemes burgonyatermést. Mivel az elromlott piaci helyzet miatt nem tudta kellően értékesíteni, egyedül a burgonyára 29 milliót ráfizetett Ahogyan a nagy beruházások éveiben ez a két kiugró adat mégis kiegyenlíti egymást, ugyanúgy megtörténik ez ugyanabban az esztendőben is különböző áruk között. Például, hogy amit burgonyán nyer a MÉK, abból fedezi a sima ráfizetését. Vagy fordítva. Itt érvényesül az a gazdasági törvény, amit a nagy számok kiegyenlítő hatásának szokás nevezni. S ha már a nagy számokról beszélünk, nézzük a 48 milliós kiugróan nagy nyereséget és tegyük hozzá, mekkora forgalom után történt. Abban az esztendőben a MÉK 800 milliós forgalomnál többet bonyolított le. Kilónként akkor sem keresett a kezén átmenő áruk átlagán 10—20 fillérnél többet. A közel milliárdos tételben a 43 millió nem haladja meg az öt százalékot. Ezt még köznyelven is a tisztes kereskedői haszon arányának szokták nevezni. És érdekes lenne egyszer mellé kiszámítani, hogy a kapitalista világ mezőgazdasági termékeinket értékesítő kereskedelmi apparátusa ennek hány- szorosával rabolta meg megyénket annak idején. A nagy számok törvénye a beruházások gazdaságosságának növekedésében is működik. Itt van például a két nyíregyházi almatároló. A kettő létesítése között épp egy évtized telt el. Az első 450 vagonnyi hűtőteret teremtett 126 millióért. Ennek az ösz- szegnek nem egészen a más- félszereséért, 170 millióért egy csaknem háromszoros kapacitású. 1300 vagont befogadó hűtőházat avat a jövő évben a MÉK. Almagyárak A riporterek gyakran szeretik almagyárnak nevezni a manípulálótelepeket is. Ebben van valami igazság. A fán termő almát fényesítik, válogatják, csomagolják, míg kész, eladható exportáru lesz. De a Nyíregyháza II, mely 1972-ben lép be teljes üzemmel a termelésbe, a szó igazi értelmében is almagyár lesz. Üzemek sorozata, melynek nyersanyaga alma. Közel nyolcezer négyzetméteres hűtőterén kívül, ahová 26 tehervonatnyi alma fér egyszerre, 1500 vagon átválogatására alkalmas gépsorai lesznek. Már működik évi hárommillió ládát gyártó üzeme. (Huszonötmillióba került külön.) Lesz egy évi 700 vagon terméket feldolgozó almaié és sűrítőüzeme. Ennek ára külön tízmillió. Kap egy évi 400 vagon árut feldolgozó aszalóüzemet tizenötmillióért, Végül egy évi százezer hektoliterfok kapacitású vákuumos szeszfőzde is felsorakozik üzemei közé. A SZÖVÉRT központi laboratóriumában kidolgozott technológiával a nyomás alatt készülő „büdös kisüsti” helyett olyan finom aromájú italt lehet előállítani gépsorán, melyben a rossz illatú kozmaolajak helyén csak a szabolcsi napfényre emlékeztető ízes aromaanyagok mennek át a desztillálón. Szakemberek szerint a kecskeméti barack világsikere óta nem volt olyan nemzetközi érdeklődésre számító ital hazánkban, mint amilyennek ez az „aranykoktél” ígérkezik. A két új óriás másfél év múlva kész. Az új máris hüt ezer vagon almát. A Nyíregyháza I. hűtőcelláit okos térbeosztással átalakítják 650 vagonosra. így a két tároló közel kétezer vagont fogadhat. És 1972-re elkészül mátészalkai testvérük. Fő adatai: 220 millióba kerül. Hűtőtere 1300 vagonos. További kétezer vagon almát dolgoz fel. Nyolc- száz munkása lesz. Később a nyíregyházihoz hasonló segédüzemeket is kap. Járási üzemek Egy ilyen megyei szervezet nem koncentrálhat mindent egy helyre. A szállítási utak rövidségére alapozott első három járási kisüzem tapasztalatai alapján a közelmúltban új exportfeldolgozó telepek épültek a MÉK számára Bak- talórántházán, Nyírbátorban, Vásárosnaményban, Mándokon és Kisvárdán. Két és háromezer négyzetméter területükön egyenként közel ötszáz vagon árut dolgoznak fel. Mindegyikben 150 ember kapott munkát, zömük egész évre ott marad, ládát összeállítani. Látogassuk meg az egyiket, mondjuk a kisvárdai telepet. Barna Lajos telepvezető megmutatja a 22 holdas telket. Nagyüzem van, ma is két vagon alma „készült”. Az új épületekben a munkásoknak mosdó, öltöző, ebédlő. Hátul félmillió láda kazlakban. Egy évtizeddel ezelőtt egész megyénkben nem volt ennyi. Beszélgetünk Biró Andrásné- val, ' az egyik szocialista brigád vezetőjével. Huszonheten vannak, ő is dolgozik. Az átlagkeresetük kétezer forint jelenleg. Keményen meg kell dolgozni érte, de győzik ügyességgel. Többségük évek óta almát válogat. Örülnek neki, hogy most már „stabilok” lesznek. Az irodaépületek korszerűek, bennük kap helyet a járási felvásárlás adminisztrációja is. ötven- köbméteres víztartály készül az udvaron. Ilyen valamennyi új telep. Sőt, harmincmilliós költséggel ilyenné korszerűsítik a három régit, az anarcsi, fehérgyarmati és csengeri „ős”-telepe- ket is. Érdekesség a demecseri üzem. A MÉK áruátalakító tevékenységei közé tartozik a tartósított savanyúság előállítása is, elsősorban a megyei lakosság fogyasztására. Ezt Demecserben végzik. Most költöttek hárommilliót ennek a fejlesztésére is. Egyebek között egy üvegbetöltő üzemet kapott. Bolthálózat S ha mór a lakosság ellátása szóba került: a MÉK 36 korszerű, tiszta zöldségüzletet tart fenn, zömmel Záhony és Nyíregyháza ellátására. Egy évi forgalmuk 33 millió. A megyeszékhely zöldségboltjainak nem is kicsi árkiegyenlítő szerepe van, amit meg- érez a nyíregyházi piac is. Jelenleg nagy ütemben épülnek az új boltok. A következő két évben százra szaporodik számuk. Fólég a járási székhelyek városias ellátásában vesznek részt. Erre tízmilliót szántak, beleértve a régi üzletek korszerűsítését. Nyíregyházán a vasútállomásnál, az Északi és a Déli Alközpontban nyílnak új zöldség mintaboltok. Erre külön kétmilliót szántak. Egyes járásokban falusi bizományosokat szerveztek. Berendezésüket a MÉK adja, a bizományos saját helyiségében árusít. Nem lenne teljes a felsorolás a vásárosnaményi tsz-közi szárítóüzem nélkül, melynek a MÉK nem csak „részvényese”, hanem kezdeményezője is. Egy kanadai vevő máris .döntögeti az üzem kapacitásának plafonját. Sebaj: a közös érdek és a közös gyártási titok ismeretében a MÉK, mint „részvényes” bármennyi üzemet, munkást ráállíthat a kedvező exportrendelés teljesítésére. A MÉK és a termelőszövetkezetek közötti új, most tervezett, érdekazonosságon alapuló együttműködés más ügyekben is előre veti fényét. A MÉK idén szerződést kötött a vajai, fényeslitkei, ra- kamazi, továbbá a három nyíregyházi termelőszövetkezettel új almatárolójuk közös használatára. A megállapodás főbb, újszerű pontjai: a MÉK betároláskor kifizeti az alma árát, továbbá előlegezi a majdani csomagolás munkabérét. Szakembert ad a kezeléshez. A tavaszi értékesítéskor pedig az elért többletnyereségen fele-fele arányban osztozik a termelőszövetkezettel. A jövőben hasonló elvek alapján mindé" MÉK-létesít- ményt a termelőszövetkezetek érdekeinek bevonásával kíván működtetni a „Szövetkezetek megyei Értékesítési Központja.” A nyolc űj, vagy korszerűsített járás! almatelep közül a ktsvárdalnak a válogatócsarnoka még most készült csak el. A válogatógépeket már szerelik benn. az új épületben. Bíró Andrásné szocialista brigádja addig kézzel dolgozik, kint az őszi napfényben.
