Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

XXVI ÉVFOLYAM. 247. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1969. OKTOBER 24. PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL; Modern Bábel Vásáros­naményban (3. oldal) Elmenni onnan (3. oldal» Heti rádióműsor (4. oldal) Utazás a kenyér körül (5. oldal) A Tulipán út (5. oldal) n Minisztertanács ülése Határozat a tsz-ek építőipari tevékenységéről A személyi igazolványok kiadásának új rendszere A Tájékoztatási Hivatal hatásköre Gáspár Sándor nemzetközi sajtóértekezlete Az ENSZ napján Ma van huszonnégy esz­tendeje annak, hogy hivata­losan életbe lépett az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek alapokmánya. Azóta ok­tóber 24-e a világszervezet napja. A dátum alkalmat ad a mérlegkészítésre: vajon mennyire felel meg hivatá­sának ez a rendkívüli fon­tosságú nemzetközi fórum. Amikor Jaltában 194S. feb­ruárjában a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormánya elhatá­rozta az ENSZ megalakítá­sát, így jelölték meg a szer­vezet célját: „Az új szerve­zet feladata elsősorban az új támadó háború megaka­dályozása. Ezt a szerepét pe­dig úgy tölti be, hogy bizto­sítja a háború politikai, gazdasági és társadalmi okai­nak felszámolásában vala­mennyi békeszerető nép ál­landó és szoros együttmű­ködését.” Az alapokmány pedig, amelynek elfogadásá­ra ma emlékezünk, megál­lapította, hogy az ENSZ ren­deltetése: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, szuverén államok őszinte együttműködése révén. Ha az ENSZ elé ezeket az elveket állítjuk követel­ményként, sok tekintetben vegyes a kép, a világszer­vezet csak nehezen állja ki a próbát. Persze e mérleg volt már negatívabb is a világszervezet fennállása alatt, amikor a hideghá­ború esztendőiben — az amerikai diplomáciának si­került szavazógépezetté deg­radálnia e fontos nemzetkö­zi fórumot. Azóta sok min­den megváltozott, s a nem­zetközi erőviszonyokban be­következett változások e tes­tületben is tükröződnek. Min­denekelőtt abban, hogy az ENSZ tagállamainak száma, amely megalakításakor mind­össze félszáz volt, azóta másfélszeresére nőtt. Első­sorban a gyarmati rendszer széthullásának következmé­nyeként növekedett meg a taglétszám, hiszen az új ta­gok közül a legtöbb még nem is olyan régen gyarma­ti igában sínylődött. A meg­változott erőviszonyokat tük­rözi az is, hogy sikerült az ENSZ égisze alatt létrehoz­ni az elmúlt esztendőkben több olyan nemzetközi meg­állapodást — mint az atomsorompó-egyezmény, a világűr békés felhasználásá­ra vonatkozó megállapodás, — amelyek hozzájárulhatnak a nagyobb bizalom kialaku­lásához a világpolitikában. Rendkívül nagy a passzí­vum is az ENSZ mérlegé­ben, hiszen a világszervezet képtelen volt bármit is ten­ni az amerikaiak vietnami agressziójának megállítására és nem tud érvényt szerez­ni saját határozatának a közel-keleti válságos helyzet rendezésére. A szocialista országok — s köztük hazánk is — min­dent elkövetnek, hogy előse­gítsék és biztosítsák az ENSZ alapokmány szerinti működését. A Magyar Nép- köztársaság, amely 1955 óta tagja az ENSZ-nek, minden­kor tevékenyen részt vett a világszervezet munkájában Közreműködésünk elismeré­sét jelzi, hogy hazánk képvi­selőit több alkalommal be­választották az ENSZ külön­féle magas tisztségeibe. A szocialista diplomácia kezde­ményezéseivel mindent meg­tesz. hogy az ENSZ működé­se megfeleljen az alapok­mány elveinek. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette a külügyminisz­ter beszámolóját' dr. Julius Nyerere, a Tanzániai Egye­sült Köztársaság elnöke ma­gyarországi látogatásáról. A tárgyalások a kölcsönös meg­értés és bizalom légkörében folytak. A két ország kap­csolatai a legutóbbi években örvendetesen fejlődtek, s en­nek alapján megállapodás született arra, hogy mind magyar, mind tanzániai rész­ről továbbra is bátorítják az együttműködés fejlesztésére irányuló törekvéseket. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottságának Moszkvában, október 15-től 17-ig tartott, 43. ülésszaká­ról tájékoztatta a Miniszter- tanácsot. Az ülésszakon megvitatták azoknak a mun­kacsoportoknak a tevékeny­ségét, amelyeket a KGST- tagországok közötti együtt­működés komplex program­jának kidolgozása céljából hoztak létre. Egyetértettek az egyes kérdések további kidolgozásának menetében. A kormány a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tájékoztatót adott a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front és a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya kül­döttségével Budapesten foly­tatott tárgyalásokról. A test­véri egyetértés légkörében folytatott megbeszéléseken megelégedéssel állapították meg hogy népeink és kor­mányaink között egyre erő­södik az együttműködés és a barátság. A Minisztertanács ismételten kifejezésre juttat­ta szolidaritását a vietnami nép igazságos harcával és megerősítette a kapcsolatok további fejlesztésére a tár­gyalások során kidolgozott programot. A honvédelmi miniszter jelentést tett a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zeti néphadserege katonai küldöttségének magyarorszá­gi látogatásáról. A kormány a jelentést elfogadta és meg­állapította, hogy ez a láto­gatás is hasznosan szolgálta a két néphadsereg közötti fegyverbarátság és együtt­működés további elmélyíté­sét. Az Országos Találmányi Hivatal elnöke és az igazságügyminiszter közös előterjesztésére a Mi­nisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a védje gyekről szóló törvény terve­zetét, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé ter­jeszti. A Minisztertanács a közel­múltban határozatot hozott a mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenységének to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos ffeladatokról. Ennek szel­lemében — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter közös előter­jesztése alapján — a Mi­nisztertanács módosította az építőipari kivitelezési jogo­sultságról szóló, 1967-ben ho­zott rendeletét. Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági üzem épí­tőipari részlegének (brigádjá­nak) elsősorban a saját üze­mén belül kell építkeznie, kielégítve a tagok és alkal­mazottak lakás- és egyéb építkezési igényeit is. Emel­lett a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter felügye­lete alá tartozó más mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek részére vállalhatnak munkát. Amennyiben van szabad kapacitásuk, abban a járásban, ahol üzemük mű­ködik, a tanácsi, a társadal­mi szerveik, az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, valamint a la­kosság megrendeléseinek is eleget tehetnek. Ez a tevé­kenység azonban az építőipa­ri részleg teljes termelési ér­tékének egyharmadát nem haladhatja meg A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek közös építő­ipari vállalkozásai a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete alá tar­tozó építtetők részére a kör­nyező megyék területén is végezhetnek építőipari mun­kát. A termelőszövetkezetek építőipari szövetkezeti közös vállalatai bárhol, bármely megrendelő részére építkez­hetnek. Az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó jog­Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön az Dr. Timár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének a "magyar—német gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizottság magyar tagozata elnökének vezetésével csütörtökön dele­gáció utazott Berlinbe, a bi­zottság 8. ülésszakára. A tanácskozásokon áttekin tik az elmúlt ülésszak hatá­rozatainak végrehajtását, a két ország közötti áruforga­lom alakulását, az 1971—75. évre szóló tervegyeztetö tár­gyalások menetét. Megvizs­szabályokba ütköző, vagy azok megkerülésével kötött szerződések semmisnek te­kintendők és ilyen esetek­ben a megfelelő szankciók alkalmazása szükséges. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy 1970. január 1-től megvál­toztatja a személyi igazol­ványok kiadásának és a lak­címbejelentésnek rendszerét. A jövő évtől kezdve a ma­gyar állampolgárok 14. élet­évüktől kapnak személyi iga­zolványt. Erre elsősorban azért van szükség, mert a fiatalok egy része a nyolc általános iskola elvégzése után elhelyezkedik. Az iga­zolványok cseréjére a jövő­ben az eddiginél ritkábban kerül sor. A részletes szabá­lyozásról a Belügyminiszté­rium kellő, időben tájékoz­tatja a közvéleményt. A Minisztertanács a kor­mányzati tevékenységről szó­ló tájékoztatás színvonalá- ' nak emelése és szervezeti feltételeinek javítása érde­kében elfogadta a kormány Tájékoztatási Hivatalának feladatairól és jogköréről be­nyújtott előterjesztést A ha­tározat kimondja, hogy a Tá­jékoztatási Hivatal a sajtóte­rület országos hatáskörű szerve, feladata az állami tá­jékoztatási munka szervezé­se, koordinálása, valamint a sajtóterületet érintő állami feladatok ellátása. Munkáját a Minisztertanács elnökének felügyelete alatt végzi. A hi­vatal elnöke egyben ellátja a kormány szóvivői teendőit is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága meghívására Rómába utazott. (MTI) gálják a vegyiparban, a me­zőgazdaságban és élelmiszer- iparban, az elektrotechniká­ban és az elektroniká­ban kialakult együttműködés kérdéseit, s jóváhagyásra elő­terjesztik az építésügyi, a munkaerő- és a tudományos­műszaki együttműködésről szóló megállapodásokat. A delegáció búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára, a szakszer­vezeti világkongresszus ma­gyar küldöttségének vezetője csütörtök délután — a kong­resszus épületében — talál­kozott a hazai és a nemzet­közi sajtó képviselőivel, vá­laszolt kérdéseikre. Elöljáróban Gáspár Sán­dor leszögezte, az az elma­rasztaló szándékú híreszte­lés, miszerint a kongresz- szuson elhangzott magyar felszólalás „ortodox” kom munista jellegű volt, való­ban igaz, de korántsem ne­gatív formában, hanem a szó nemes értelmében. — Mi ugyanis — tette hozzá — kommunista „vallásúak” vagyunk, ezt nem titkoljuk, törekvéseink, szándékaink is­meretesek, tehát az említett minősítésnek, jelzőnek örü­lünk, mert felfogásunk sze­rint céljaink változatlanságá­nak kifejezését értjük ezen. — A Szakszervezeti Világ- szövetség — mondta —mély meggyőződése, hogy az elkö­vetkezendő időben, évtize­dekben a munkásosztály sze­repének a világ minden tá­ján növekednie kell. Nem a társadalmi berendezkedés megváltoztatására gondo­lunk elsősorban, hanem ar­ra, hogy a béke védelmében, az egységtörekvések erősödé­sében, a demokratikus sza­badságjogok, tehát az alap­vető társadalmi kérdések te­kintetében növelje szerepéta munkásosztály. Ez messzi távlatban is meghatározza a szakszervezetek szerepét és feladatát. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalmon belül a Szovjetunió, a szovjet szak- szervezetek szerepét — a mai társadalmak nagy sors­kérdéseinek megoldása szem­pontjából — meghatározó jel­legűnek, a szó jó értelmé­ben vett meghatározó sze­repnek minősítette Gáspár Sándor. Az SZVSZ alapszabályá­nak módosításával kapcso­latban kifejtette: az alap­szabályt minden munkás­szervezetnél úgy tekintjük, hogy az forma, amit az élő. az eleven munka tölt meg tartalommal. Kézenfekvő, hogy a formát időnként iga­zítani kell a tartalomhoz. Most is ez történt az alap­szabály változtatásával. Kitért arra, hogy ma a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak többféle irány­zata van, ezek a szocialista országokban, a tőkés orszá­gokban, valamint a fejlődő országokban dolgozó szak- szervezeti mozgalmak, külön aláhúzta az autonom alapon működő szakszervezeti moz­galmak jelentőségét. Nemzetközi igény a kor kö­vetelménye az SZVSZ mű­ködésével kapcsolatban, hogy igazodjék gyorsan változó és fejlődő világunkhoz. Az SZVSZ képes erre, s a kong­resszus után még inkább ké­pes lesz rá. A kongresszust nemzetközi méretű „nagy beszélgetés”- nek nevezte a SZOT főtit­kára, válaszolva a kongresz- szus eddigi munkájával kap­csolatban feltett kérdésekre. A szocialista országok szakszervezeteinek a más irányzatú szakszervezeti mozgalmakkal való együtt­működéséről a magyar kül­döttség vezetője így nyilat­kozott: — Nagyra értékel­jük az autonom mozgalmi szervezeteknek a munkás- osztály érdekében kifejtett tevékenységét. Nem vagyunk hívei a „beskatulyázó” felfo­gásnak. Véleményünk sze­rint a munkásosztály szol­gálatában nem csak lehetsé­ges, hanem feltéltenül szük­séges is keresni az új lehe­tőségeket, az új módozato­kat, hogy az eddiginél még eredményesebben tudjuk elő­segíteni a közös, nagy ügyet. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalomnak figyelemre méltó „színfoltjai” az auto­nom szakszervezetek. Ezek ic keresik mi is keressük a munkaformákban az újat, az eddiginél jobbat, a célrave­zetőt. Ugyanezt teszik a tő­kés országok szakszervezetei is, több-kevesebb sikerrel, tény, hogy — néhány kivétel­től eltekintve — a tőkés or­szágok szakszervezeteinek taglétszáma újabban csökken, vagy legalábbis eddig csök­kent, s ez azt a társadalmi igényt fejezi ki a dolgozók részéről, hogy hathatósabban képviseljék érdekeiket. Ma­gyarországi gyakorlatból, ta­pasztalatból sem ismeretlen a dolgozók ilyen igénye. A szo­cialista országok sem kivéte­lek az alól, hogy ha a szak- szervezet nem dolgozik meg­felelő aktivitással, intenzitás­sal, akkor csökken a szerve­zettség. Az a gyakorlati ta­pasztalattá vált elv, hogy „örök időre nincs bizalom” a szakszérvezeti munkára külö­nösen érvényes, Magyaror­szágon is. A dolgozók bizal­mát mindennap meg kell nyernünk, különben nem tá­mogatnak bennünket. További kérdésekre vála­szolva Gáspár Sándor a többi között utalt arra, hogy a harmadik világ fejlő­dő országainak, szakszerveze­teinek nyújtandó segítség, tá­mogatás mikéntjét most ta­nulják a szocialista országok szakszervezetei. A szocialista országok szakszervezeti moz­galmára az SZVSZ nem gya­korol nyomást. Ellenkezőleg: a szocialista társadalmak fej­lődése, demokratizálódása for­málja, javítja a világszövetség munkáját. Szólt még Gáspár Sándor arról is, hogy az SZVSZ és a rajta kívül álló munkás-szakszervezetek kö­zötti együttműködés ígéretes tendenciáját jelzi az európai biztonság kérdésében összehí­vandó európai munkás-szak­szervezeti konferencia előké­szítésének szorgalmazása. Ha­sonló kooperáció várható a munkásmozgalom kölönböző dolgaiban is. Végezetül an­nak a meggyőződésének adott kifejezést a magyar küldöttség vezetője, hogy a kongresszus után a Szakszervezeti Világ- szövetség taglétszáma növe­kedni fog, mert a budapesti tanácskozás emeli az SZVSZ tekintélyét, vonzerejét. Komócsin Zoltán Kómába utazott Dr. Tímár Mátyás vezetésével magyar delegáció utazott Berlinbe VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLI ETEK l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom