Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

1. oFcfaí oWŐfcier ?í. HAZÁI KILÁTÓ SÖPRÖGETÉS PORFELHŐBEN Olyasóink leveleire Igen sok nyíregyházi ut­ca, gyalogjárda elhanyagolt A sepregetéssel hadilábon állnak a háztulajdonosok, házfelügyelők, de sok eset­ben még a hivatásos utca­seprők is. Vannak utcáink, ahol ta­lálkozunk sepregetőkkel. De hatalmas porfelhő közepette seprík át a gyalogjárón a szemetes port egyik oldalról a másikra. Az utcaseprők ugyancsak porfelhőben dol­goznak, annyi változással, hogy ők egy-egy kupacba hordják össze az utca sze­metét. Tény azonban az, hogy az útközépen, a gyalogjárókon reggelenként sokfelé találko­zunk olyan porfelhővel, hogy még kikerülni sem tudjuk. Kérdezzük, nem lehetne előbb locsolni és utána sep- regetni? F. P. Nyíregyháza PROTEKCIÓ Hodászra általában hetente kétszer hoznak húst és hen­tesárut. Nem ez jelent külö­nösebb problémát. Tapaszta­latom szerint gyakran kivételt tesznek az ismerősökkel a többi vásárló rovására. Októ­ber 2-án a húsbolt tatarozás alatt állt. A hússzállító kocsi­ról a bolt vezetője mégis kért hentesárut. Ezt megtudva én is siettem, hogy vásároljak belőle. A boltban már töb­ben is voltak, amikor benyi­tottam, de szólni sem volt időm, mert a boltvezető dur­va szavakkal kiutasított. így van ez a nyers hús esetében is. A nem ismerősök hétről hétre csak birkahúst kapnak, noha a bolt sertéshúst is kap. Az illetékesek intézkedését kérjük, hogy megszűnjön a kivételezés a hodászi hús­boltban — olvastuk Botos Sándor hodászi lakos levelé­ből SÓSTÓI SÖTÉTSÉG A Sóstógyógyfürdőn az Épí­tőipari Vállalat üdülőépüle­tétől a Kemecsei úti sorom­póig — mely körülbelül egy 700 méteres szakasz — egyál­talán nincsen közvilágítás. Érthető, hogy sötétedés után senki nem jár itt szívesen. Kérjük az illetékeseket, hogy legalább 50 méterenként ezen az útszakaszon helyezzenek el világító lámpatesteket, a fent említett esetek elkerülé­se érdekében — javasolja le­velében Bally Sándor nyugdí ­jas, Sóstógyógyfürdő 32. sz. alatti lakos. EGY VEVŐ PANASZA Véletlenül kerültem be a takarékpalota alatt lévő cse­megeboltba. Be kell valla­nom férfiasán, csak ámulok, hogy itt mi minden van. Legalább négy-ötféle rántott hús, többféle sonka, nyolc­tízféle szalámi és kolbász, különböző saláták. És uram bocsá’ még olyan keresett cikk is, mint a szalonna nagy stráfokban lóg egymás mel­lett És ahogy ott álltam az ínyenc falatokkal megrakott pultok előtt, a régi szép idők jutottak az eszembe, amikor a mi ÁBC-nk megnyílt (mármint az Északiban). Mert abban az időben, ott is ennyi minden kozott lehetett választani Meg is írta akkor az újság, hogy a benti bol­tok vegyék át a tapasztala­tot. Átvették. Áruval együtt. Mert az igazság az, hogy mi ott az Északiban már hetek óta nagyon gyengén vagyunk ellátva. Egy példa: az elmúlt na­pokban egy kis lecsókolbászt akartam venni. Nem volt. Semmilyen kolbász nem volt. Elnézést kérek az illetéke­sektől. de nem sokat értek a kereskedelemhez. Nem tu­dom például, hogyan tudják a Csemegében beszerezni mindazt, amit ott láttam. De könyörgöm mondják meg az „északiaknak”, hogy csinál­ják. ... r r. fijtapBop;.-®- fi. válaszol az illetékes Út épül a Hímes utcán A Kelet-Magyarország ok­tóber 1-i számának Fórum rovatában „Csatatér” címmel cikk jelent meg, mely a Hi­mes utca lakóinak kérdésé­re vár feleletet. Tájékozta­tásul a következőket közöl­hetjük: A Himes utca lakóinak problémája rövidesen megol­dásra kerül ugyanis az út végleges kialakítása még ok­tóber hónapban megkezdő­dik és ez évben részlegesen elkészül Nyíregyháza Városi Tanács VB építés- és közlekedési osztálya Kinek van igaza? Október 8-án a Fórum ro­vatban megjelent „Az In­gatlankezelő figyelmébe” cí­mű cikkre válaszunk a kö­vetkező : A Petőfi Lakásszövetkezet Népkert utcai kazánházában évenként körültekintően vé­gezzük a karbantartásokat, így nem fedi a valóságot az a panasz, amely szerint nem megfelelő sem a karbantar­tás, sem a fűtés. Hivatalosan október 15-től kezdődik a fűtési idény. Mi­vel a hideg idő már szep­tember végére bekövetkezett, végigjártuk az épületeket és lakásonként nyilatkoztattuk a bérlőket, hogy kívánják-e a fűtést október 1-tőL A fel­mérés eredményeképpen az említett időben a fűtést meg is kezdtük, melyről szúró­próbaszerűen néhány bérlőt meg is kérdeztünk, akik kö­zölték, hogy a cikkben közölt időpontban a fűtés kielégítő volt. Vállalatunk szigorúan figyelembe veszi a 2/1966. III. 31. NIM. sz. rendelet 13. § (4. a.) bekezdését, mely szerint ha a fűtés 3 napon túl szünetel, akkor az arra vonatkozó fűtési díj is elen­gedhető. így közölhetjük, hogy a tavaly decemberi fű­tési díjat sem kérnénk, ha valóban nem lett volna fű­tés. Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat Kiteszik a KRESZ-táblát A Kelet-Magyarország 1969 október 8-i számának Fórum rovatában a „Család utca kérése” című cikkben az említett utca lakóinak prob­lémáival fogalkozott, melyek között az is szerepelt, hogy az utca vége felé lévő éles kanyar komoly baleseti ve­szélyt jelent, jelzőtábla nél­kül. Ezzel kapcsolatban a Városgazdálkodási Vállala­tot felszólítottuk, hogy az útkanyarulat kezdeti szaka­szainál helyezzenek el •„ve­szélyes útkanyarulat jobbra”, illetve „veszélyes útkanyaru­lat balra” KRESZ-táblát Nyíregyháza Városi Tanács VB építés- és közlekedési osztálya Olyasóinknak válaszolunk Több olvasónk kérésére kö­zöljük a következőket: A termelőszövetkezeti tör­vény előírja, hogy milyen ügyekben kell a szavazást titkosan megtartani. Ennek ellenére sok helyütt eltérően a törvényben előírtaktól ak­kor is tartottak titkos szava­zást, amikor nem volt rá szükség, de megtörtént ennek fordítottja is. A titkos sza­vazás lefolytatására a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa irányelveket adott ki. Ennek alapján a szerzett ta­pasztalatok felhasználásával a Tisza menti Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége sza­bályzatot dolgozott ki, ame­lyet javasolnak belső szabály­zatként a termelőszövetkezet ügyrendje mellékleteként al­kalmazni. A titkos szavazás szabályzatát, hogy az ügy­rendhez mellékeljék, a ve­zetőségeknek kell tárgyalni, illetve elfogadni Szerkesztői üzenetek özv. Kis Bertalanná kisari, Turk Károly vencsellői, Tu­lajtár Pál nyírbátori, Kurucz Miklósné nyírkátai, Izsák Károlyné berkeszi olvasóink ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Albók Zsigmondi tiszavidi lakosnak a Tiszaszal- kai Községi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága jelentős segítsé­get nyújt problémája megol­dásában. Dr. Laczkó József- né nyíregyházi levelezőnk pa­naszait az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat orvosolni fogja. Puki Jánosné nyírtele­SZEMETELÖK A napokban láttam, hogy a Szabadság téren a járda mellett több száz árvácskával beültetett virágágyban eldo­bott cukorkászacskók, papírok éktelenkedtek. Valószínű, hogy nem a szél, hanem a já­rókelők dobálták oda. Erről jutott az eszembe az egyik gyermektársasjáték büntető szabálya, mely egy bizonyos számnál előírja: „az utcán szemeteltél, fizess tíz forin­tot“. A valóságban is lehetne ezt alkalmazni talán akkor jobban vigyáznának a tiszta­ságra az utcán a járókelők — írja levelében Takács József- né nyíregyházi átírásunk. ki olvasónknak a VIDEOTON gyár megküldte a garancia- levelet, melyet a televízió vá­sárlásánál nem kapott meg. Boros József újfehértói la­kosnak a garanciaszerviz meg fogja javítani a bútorát és az Avas Bútorgyár, pedig megküldi a javításhoz szük­séges speciális alkatrészeket. Szabadi József nyíregyházi ol­vasónknak a Debreceni Faipa­ri Vállalat megküldi a 10 db bútorfogantyút, — ha raktá­rukba az megérkezik — ol­vasónkat a legelsőnek fogják tekinteni. ELÖNTÖTT LAKÁSOK A Rákóczi utca. 4. szám alatti lakóház udvarát már körülbelül három hete elön­tötte a szennyvíz, mely az aknatetőn keresztül kiszivá­rog. Ennek megszűntetése ér­dekében már tettek intézke­dést ugyan, de az eredmény­telen volt. A hibát a szenny­vízelvezető csövek eldugulá­sában kell keresni, mely va­lószínű nagy munkát jelent és talán azért is húzódik ennyi ideje az illetékesek in­tézkedése. Pedig az udvarban 7 család lakik, és az sem kö­zömbös, hogy ez az egészség­telen állapot éppen a város központjában van — pana­szolják a Rákóczi utca 4 szám alatt htá galúdoR , . ^ GARANCIÁLIS? Munkahelyem 8 km-re van lakásomtól. 1968. július 27-én vásároltam egy Simson 49,8 köbcentiméteres motorkerék­párt, mondván így könnyebb lesz megközelíteni munkahe­lyemet. A kilométerórája már vásárláskor sem működött, de a Vásárosnaményi Vegyesipa­ri Ktsz garanciarészlegének vezetőjétől ígéretet kaptam, hogy megjavítják — sajnos azonban javítás után sem működött. Ez év júniusában ismét meghibásodott jármű­vem. Ismét az említett ktsz- hez vittem el a motorkerék­páromat, ahol alkatrészhi­ányra hivakozva még a mai napig sem javították meg. Ér­deklődéseimre legutóbb a vá­lasz az volt; talán a jövő év­ben. (A motort a szabad ég alatt tartják, rozsdásodik is.) Haza nem vihetem, mert alt­kor lejár a garancia. Rekla­málásomra csak mosolyognak — írja levelében Ember Zol­tánná, gergelyiugornyai la­kos. AMI A VETÉLKEDŐBŐL KIMARADT Mindig nagy érdeklődéssel hallgatom és figyelem a rá­dióvetélkedőket, főképpen mostanában az egyes váro­sok és megyék közti verse­nyeket, amelyeknek külön hangsúlyt ad az, hogy ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kerül­nek megrendezésre. A vetélkedők anyaga: a felszabadulás óta elért me­gyei eredmények, a megyé­ről szóló irodalmi művek, művészeti alkotások, a me­gye felszabadulásának ese­ménytörténete, munkásmoz­galmi, történelmi, ipari, ke­reskedelmi, oktatási, népmű­velési, művészeti, közlekedé­si, sport, stb. adatainak fel­dolgozása. Az október 17-i vetélkedő mintha eltért volna ettől a célkitűzéstől A vetélkedő után azzal az érzéssel álltunk fel a rádiótól, hogy az ere­deti célkitűzés helyett na­gyobb teret és időt biztosí­tott a pogácsakészítésnek, a rossszul sikerült népdalének­lésnek és a hibás villanyvi­lágítás kijavításának. Vártuk volna az érdekelt megyék 25 év munkásmozgalmi, törté­nelmi, oktatási, népművelési, művészeti, sport, stb. ered­ményeinek bemutatását, de ezekről vajmi kevés szó esett. A 25 év eredményeképpen mindkét megyének vannak új városai, komoly ipari üze­mei, oktatási és művelődés- ügyi intézményei, művészei; ezekről sem igen esett szó ezen a vetélkedőn. Vajon miért? — kérdezi sok rádió- hallgató. Dr. Csomár Zoltán Mátészalka ZSÍR ÉS SZAVATOSSÁG Higiénikus, jól záró félki­lós csomagokban hozzák for­galomba a sertészsírt. A vá­sárlók szívesen veszik és népszerű is. Az utóbbi idő­ben azonban van egy „szép­séghibája”. A zsír avas. A vásárlásnál erre a hibára nem jön rá a háziasszony, ez rendszerint csak főzés köz­ben jelentkezik. A panaszok szerint van olyan csomagolt zsír, amely használatra tel­jesen alkalmatlan. Kérdezzük, a csomagolt félkilós zsírnak van-e szava­tossági ideje? Ha van, ak­kor különösen fontos, hogy időközönként ellenőrizze a kereskedelem, hogy a zsír él­vezhető állapotban van-e? Ha nincs, akkor sürgősen be kell vezetni a szavatossági időt, de semmi esetre sem szabad tudomásul venni, hogy a for­galomban lévő csomagolt zsír egy része alkalmatlan főzés­re. Farkas Pál Feketeribizli• nyalat és társai Kecskeméten gyógy szertö rté­kiállítás nvilt. Kémia-, nö. vénytan-, vegytankönyvek, az 187J -es kiadású első magyar gyógyszerészkönyv, valamint az edények, mérlegek, kutyabőrös oklevelek, s a nyúlháj, jáiszke- szegház, a feketeribizli-nyalat re­ceptjei szerepeltek a kiállításon. A vendégkönyvben sok javaslat van. Alapítsanak patikamúzeumot — javasolják többen. (Petőfi Népe) Virágsó almafa Megtréfálta a naptárt egy bucsai lakás udvarán álló, mintegy 8 éves almafa. Au­gusztusban bő termést ho­zott, de aztán leveleit a kár­tevő szövőlepkék szinte lebo­rotválták. A lepkék és her­nyók pusztulásával azonban virágba szökkent a fa, s még új levelet is hozott. A ker­tészek véleménye szerint a jelenség oka az, hogy a fa ereje teljében gyűjtötte a téli álom előtti táplálékot, mely­nek egy részét most — o ked­vező időjárás hatására — koronája feldíszítésére hasz­nált fel, immár másodjára ebben az évben. (Békés megyei Népújság) Mandulaszüret Iskolások dolgoznak a mandu­lásban. A mandulát még hagyo­mányos módon, kézzel szedik. A fák alá ponyvát terítenek, s bot­tal verik rá a gyümölcsöt. Jelen­leg a 303 holdas területből 286 és fél holdat foglal el a termő man­dula, 16 és fél holdat pedig az ültetvény a Veszprémi Állami Gazdaságban. Ezen az erősen me­szes talajon csak a csonthéjas gyümölcsök termesztése fizetődik ki, más növénykultúrák ráfizeté­sesek. Az idén 1500 mázsa man­dulát takarítanak be. A tiszta haszon mintegy másfél millió fo_ rint. A mandulát elsősorban az édesipar igényli. Felhasználják csokoládé készítéséhez, sütemé­nyekhez: a zöld mandulából pe­dig befőttet készítenek. A man­dulaszüret 78 napig tart. (Veszprém megyei Napló) Kráter múzeum Pihenő és üdülőhellyé fej­lesztik a kemenesaljai táj legszebb részén emelkedő Ság-hegyet, Vízvezetékrend­szert és turistautakat építe- neki ki, a hegytetőn kráter­múzeumot, a bagolyvárban tájmúzeumot rendeznek be. A volt Ság-hegyi kastélyból vendéglőt és turistaszállót ala­kítanak ki. A fejlesztési prog­ram kidolgozásában fontos szerepet játszott az a körül­mény, hogy a hegy közelében, Mesteriben és Borgátán, me­leg vizű forrásokra bukkan­tak. Ezek hasznosításával ki­tűnő strandolási lehetőséget is teremthetnek. Javaslatot tesznek illetékes szervek­nek a hegy védetté nyilvání­tására is, (Dolgozók Lapja) Eketalyiga a templomfalon A XVT. század elején a sárospa­taki római katolikus templomot a vár erődrendszerévé alakították át. A munkák során a XV. szá­zadban épült szentély egy része a föld alá került. Alapfalait nem­rég a régészek megtalálták és azon az idén érdekes emléket: gyermekrajzokat fedeztek fel. A feltételezések szerint az elmosó­dott rajzokat az 1530—40-es évek­ben megszűnt pataki plébániai is­kolából a templomba ministrálni átjáró gyermekek karcolták a fal­ra. Közülük csak egyetlenegyet tudtak meghatározni, de az gaz­daságtörténeti szempontból igen jelentős. A rajz egy talyigás ekét ábrázol és azt bizonyítja, hogy a pataki földművelők már ebben a korban használtait ilyen eszközö­ket. (Déli Hírlap) Iszapgejzir Volt olyan lyuk, amiből 22 csille szénport, illetve iszapol fújt ki a gáz. A „gejzír” nem­egyszer 15 méter magasra emelkedett, s bármilyen biz­tosai is voltak az emberek abban, hogy éppen ez az „erőfitogtatás” fogja kimerí­teni a telepet, bizony nem volt mindegy a fortyogó lyu­kak közelében állni, ötszáz­huszonhét méter mélységben kilenc függőleges lyukkal csa­polták meg az elmúlt hetek­ben István I. akna talpán a gázkitörés-veszélyességtől hír­hedt 7-es széntelepet. Ilyen preventív akcióra eddig még a világ egyetlen országában sem került sor. Most alkal­mazták először, a Mecseki Szénbányák kutatási osz- lyának terv"’ úletve techno­lógiája alapján. Mire képes a magyarbarna? Az országban elsőnek a Város­földi Állami Gazdaság vállalko­zott — a magyartarka, dán jer. sey és a svájci borzderes keresz­tezéséből származó utódok — a tejelő magyarbarna nagyüzemi tenyésztésére. Ma már több éves ismeretekkel rendelkezve pontos választ tudnak arra adni, hogy mire képes a magyarbarna: a tenyésztés költségeinek alakulása 10 százalékkal kevesebb, mint a magyartarkáé. Az elődöknél több tejet adnak, s a tej zsírtar­talma i-3 magasabb. A legkivá­lóbb egyedek egy laktácló alatt 6—7 ezer liter tejet termelnek, 5—5,5 százalékos zsírtartalommal. Egy-egy tehén évente átlagosan önsúlyának 40—50 százalékát ter­meli tejzsírban. Az utódok ko­rábban foghatók tenyésztésbe, mint a magyartarka növendéke. A nagyüzemi tenyésztés előnyét szolgálja az is, hogy a tehenek kiválóan alkalmasak gépi fejős­re. (Petőfi Népe) Új szökőkút A miskolci tereken lévő szökőkutak inkább csak affé­le kis „csurgók”. Lesz azon­ban rövidesen egy igazi is. A Miskolci Tervező Vállalat mérnökei — képzőművészek­kel konzultálva — már ké­szítik a pályamunkákat és november 17-én a zsűri dönti el, milyen szökőkút díszíti majd a jövő év tavaszától a Hoffmann utcát. (Déli Hírlap) Négy évi börtön — 70 forintért Nem mindennapi rablási ügye* tárgyalt másodfokon a szegedi megyei bíróság. Sisa János es Erdélyi János Kiskundorozsmán, az ifjúsági presszóban szórakoz­tak egy alkalmi férfiismerősük­kel, a későbbi sértettel, aki azzal dicsekedett, hogy annyi pénze van, akár kiverhetné vele a sze­müket. Hármasban elindultak, hogy Szegeden szórakoznak to­vább. Útközben Sisa és Erdélyi leütötték a dicsekedöt, akitől 70 forintot raboltak el, mert csak ennyi pénz volt nála. Fellebbezés folytán a szegedi megyei bíróság is rablásnak minősítette cseleke­detüket. A súlyos testi sértést azonban különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette, s az első fokú döntést súlyosbította: Sisát és Erdélyit jogerősen 4—I évi börtönre ítélte, s 3 évre el­tiltotta őket a közügyek gyakor­lásától. (Csongrád megyei Hírlap) Közlekedési park A közlekedés rohamos fej­lődése késztette Szekszárd város tanácsát, hogy 1967-ben elhatározza: közlekedési par­kot létesít a megyeszékhe­lyen. Azóta a megvalósulás felé közeledik a terv. A park útjai úgy kapcsolódnak egy­másba, hogy azokon közérthe­tően, könnyen tanulhatják majd az általános iskolások a KRESZ-t. A későbbiekben sor kerülhet arra, hogy a salak­burkolatú utak szilárd bur­kolatot kapnak, s ekkor a pá­lyán gépjárművezetést is le­het tanítani. Egyelőre csak a kereszteződéseknél épül szi­lárd burkolat. (Tolna megyei Népújság) Holttest a rezervátumban Női holttestet találtak a pellér- di halastótól északra fekvő vad- rezervátum járatlan részén, egy sűrű. bozóttal körülvett gödörben. A helyszínre kiszállt bizottság megállapította, hogy a holttest Bíró Lajosné 6í) éves pécsi lakos. Bíróné eltűnését június 17-én je­lentették a rendőrségnek azzal, hogy az idős asszony agyérmc- szesedéssel orvosi gyógykezelés- alatti állt, és eltűnését megelőző, en betegsége miatt gyakran elkó­borolt. Az elhagyatott vadrezervá­tumból minden valószínűség sze­rint nem találta meg a kivezető utat és feltehetően éhenlialt. A halál okát boncolás útján fogják megállapítani­(DunátUuk Napiéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom