Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
ItíLÉT-WACTARORSZA# rHm. eífMBét a. A kölcsönös érdeken alapuló gyümölcs-zöldségforgalmazás Dr. Czimbalmos Béla javaslatai a MEK átszervezésére 25 éve szabad MÁTÉSZALKA Illetékes országos fórumokon napjainkban folynak a tanácskozások a gyümöles- zöldségfelvásárlás, értékesítés munkájának megjavításáról. Eddig már elfogadott elv, hogy a többcsatornás rendszer bevált, ennek keretében kell a módosításokat végrehajtani. Ebben az ága- ' zatban legjelentősebb szervezet a MÉK, felépítésének, működésének korszerűsítése lényegesen befolyásolja a gyümölcs-zöldségforgalma- zást. Hatással van a termelésre és á fogyasztói ellátásra, árakra. Mivel ilyen fontos szerv konstrukciós változtatásáról van szó, megkértük dr. Czimbalmos Bélát, a Szabolcs-Szatmár megyei MÉK igazgatóját, ismertesse javaslatának lényegét az átszervezéssel kapcsolatban. — Elfogadott elv, — kezdte nyilatkozatát Czimbalmos Béla —, hogy a többcsatornás forgalmazás fenntartása mellett a MEK tevékenységét korszerűsíteni kell. Országos fórumokon a közeli jövőben döntenek az átszervezés utáni konstrukcióról. Az általam elmondottak még csak javaslatok, a most folyó előkészítéshez. Mondanivalóm lényegét így fejezném ki: a nagy felvásárlási bázissal rendelkező MÉK-nek közelebb kell kerülni a termelőszövetkezetekhez, működésében jobban érvényesülni kell a termelői érdeknek és a fogyasztási szövetkezetek érdekeinek is. Jelenleg a. MÉK egy szorosan vett vállalati formában működik. Minden meghatározott közgazdasági ösztönző — a lehető legnagyobb akkumuláció — a vállalat fejlesztése és az itt dolgozók anyagi érdekeltsége irányában érvényesül. Ebben a konstrukcióban az állam, a vállalat és az itt dolgozók érdekeltek, de a tagszövetkezeteinkkel — a termelőkkel — igen kevés esetben azonos az érdekünk. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével megyei központunk iparkodott a lehetőségek határain belül tevékenységében rugalmasan alkalmazkodni az igen differenciált helyzetű termelő- és fogyasztási szövetkezetekhez. Vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek saját munkaerő és technikai felszereltségükkel csupán arra képesek, hogy leszedjék a fáról az almát. Mások az exportigényeknek megfelelő vagonba rakodásig feldolgozzák áruikat. Igyekeztünk olyan üzletpolitikát kialakítani, hogy ebben a széles skálában elhelyezkedő termelők megtalálhassák helyüket, számításaikat és a lehető legjobb legyen a felvásárlás bonyolítása. Berendezkedtünk olyan felvásárlásra, amikor a termelőtől a burgonyát, téli almát originált állapotban vesszük át és a válogatást, csomagolást saját telepünkön végezzük Azoktól a termelőszövetkezetektől. akik feldolgozzák az árut, — csak el kell tőlük szállítani — egy alacsonyabb haszonkulcsért végezzük a diszponálást. Például téli almánál a göngyöleg és diszponálás fejében az exportárból 15 fillért veszünk le kilogrammonként. Ha a göngyöleget a termelő adja, csupán 5 fillért kiérünk, ami az exportárnak körülbelül egy százalékát teszi ki. A termelőknek visszatérítést adunk. Több éves átlagban egymillió forintos támogatást nyújtottunk évenként a zöldségtermelőknek, díjtalan vetőmag és primőr zöldséghajtató berendezések formájában. Ebben az esztendőben mintegy 20 ezer vagon árut vásárolunk fel, aminek 75 százalékát a termelőszövetkezetek adiák. Ezzel a volumennel messze az első helyen állunk a többcsatornás rendszerben. Igyekeztünk tehát az új mechanizmus keretei között alkalmazkodni az élethez. Ez azonban gyökeres változást nem hozott az említett, szorosan vett vállalati rendszerű működésünkben. Az új konstrukcióban tovább szeretnénk lépni. Olyan szervezetet akarunk létrehozni, ahol a termelőknek nagyobb hatáskörük, beleszólásuk lenne a vállalat irányításába, ellenőrzésébe, s ezzel közelebb hoznánk a vállalat és a termelők érdekeit. Az évi nyereségből nagyobb részt fizetnénk vissza a termelőknek. Ezt a célkitűzést szerintünk úgy valósíthatjuk meg, hogy a vállalatot a termelő- szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek közös értékesítő szervévé alakítjuk. Az új szervezet a termelőszövetkezetekre jelenleg érvényes tömegszervezeti és gazdasági modell szerint működne és gazdasági tevékenységi körét a termelés érdekének megfelelően szélesítené ki. Foglalkozna a mezőgazdasági termékek forgalmazásával, a termeléshez szükséges gépek, berendezések beszerzésével, a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett. Ezt az új konstrukciót azért látom fontosnak a MÉK-re alapozni, mert megfelelő technikai felkészültségünk van, a személyi feltételek adottak a feladatok ellátására. 1970 végéig 3400 vagon hűtőtároló lesz, mintegy 700 millió forint értékben. Jelentős segédüzemekkel rendelkezünk, mint göngyöleggyártás, tartósító üzemek. Vállalatunknak megvannak a tartós, hagyományos üzleti kapcsolatai. Az új szervezetnek minden lehetősége adva lenne, hogy a belépő tagok termelési, felvásárlási és ér- téUesítési biztonságát garantálja. A közös vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy egy minimális jutalék ellenében ösz- szehozzuk a termelőket a nagy- és kisfogyasztókkal. Ezzel csökkentenénk az árrést. Feladata lenne a közös vállalkozásnak az is, hogy minél kedvezőbb áron értékesítsen. A tervezett áron felüt elért haszon 25 százaléka maradna a közös vállalkozásnál. többit a. termelők kapnák. Év végén a közgyűlés döntene a képződött nyereség felhasználásáról. Itt döntenének, milyen hányada menne a bővített újratermelés fejlesztésére, esetleg kisebb, a jelenleg működő vásárosnaményihoz hasonló társulás létesítésére. Fon- kerül a szövetkezetekhez, az el nyereséghányad, ami vissza- , kerül a szövetkezetekhez az elsősorban ne a közvetlen személyi jövedelmet gyarapítsa, hanem az annyira égető járulékos beruházásokat növeljék belőle. A közös vállalkozás felépítése szövetkezeti elvek alapján történne. Közgyűlésen választaná vezető, ellenőrző szerveit. Az átszervezés kérdése most kerül az illetékes kormányszervek elé. Mi, Szabolcs megyében az 1970-es évet már az új konstrukció szerint szeretnénk kezdeni. Ha ez a szervezet létrejön, kívánatosnak tartanánk az önálló exportjog megadását is. Javaslataimat abban a tudatban adom közi-e, hogy ez közelebb hozza a kereskedelem és termelők érdekeit. Jó hatással lesz a termelés fejlesztésére és kisebb árréssel — más szóval olcsóbban ke- kerülhet az áru a fogyasztóhoz. Szatmár központja, Mátészalka — ma a megyénk má sodik városa -- alig egy héttel előbb szabadult fel, mint a megyeszékhely Nyíregyháza. A háború áldozatai A világháború nem kímélte a szatmári kisvárost sem. A visszaemlékezések szerint a község több mint 130 lakója esett áldozatul. Csak Mátészalkáról több mint kétezer magyar zsidót küldtek a különböző koncentrációs táborokba, s közülük mindösz- sze százan tértek vissza. Október második felében az addig viszonylag csendes kisváros megélénkült, magyar és német katonai alakulatok sokasága vonult át Mátészalkán. Katonákat szállásoltak el a középületekbe, és a magánházaknál egyaránt. A lakosság nyugtalan volt, de konkrét ellenállásra — hasonlóan más helységekhez — itt sem mertek gonCs. B. A városi tanács épülete előtt is elkészült a gázvezeték földmunkája, s a 28—30 méteres csővezetéket emelővel rakják helyére. Hammel József felvétele dőlni. Október utolsó napjaiban az elvonuló németek fel robbantották a Kraszna közúti és vasúti hídjait, jelentős kárt okoztak a vasútállomás épületében és a községből szerteágazó vasúti vonalakban. Tűzharc a város alatt A szovjet csapatok október 27-én foglalták el a környező nagyközségeket: Fehérgyarmatot, Nagyecsedet, Tunyogmatolcsot, Győrtele- két, s így megnyílt az út Má tészalka feléi Október 27-én hajnalban a Szamos jobb partján előretörő szovjet egységek Tunyog- matolcsnál hirtelen támadással ártalmatlanná téve a német hídfővédelmet, a felrob bántott híd roncsainál átkel- tek a Szamoson és egyesültek a folyó bal partján előnyomuló román erőkkel. Az egyesült csapat kettévált, egy részük tovább indult Vá- sárosnamény felé, másik részük pedig Kocsordnál átkelve a Krasznán, Mátészalka felé haladt. Az esti órákban géppuskás tűzharc alakult ki a felszabadító szovjet—román csapatok és a fasiszta utóvédegységek között. Rövid tűzharc után a németek feladták a küzdelmet. Néhány óra leforgása után október 28-án hajnalban a jelenlegi Dózsa György, a Szovjet hó sok, Ságvári Endre, a Budai Nagy Antal, és a Fürst Sándor utcán át a szovjet élcsa patok a román egységekkel együtt szinte harc nélkül bevonultak Mátészalkára. (Dr Csomár Zoltán gimnázium tanár gyűjtése nyomán.) Pártalapítók A szovjet katonai parancs nokság segített a polgári közigazgatás újjászervezésében. a belső rend helyreállításában. a közellátás meg szervezésében. KOMMENTÁR Január elején Mátészalkán megalakult a nemzeti bizottság, majd február 5-én Kádár Lajos képesített épjtő- mester vezetésével a kommunista párt helyi szervezete. Az alapító tagok: Adler Imre, Lengyel József. Szén- dér Ferenc. Urszán Péter. Májusig az alakulás gondjával küzdött a párt, ekkor ug- rásszerűen hetvenre növekedett a taglétszám, növekedett a pártszervezet aktivitása és átvette a községben a vezető szerepet. Jelentős a község életében az első hároméves terv. Új vasúti fűtőházat, rendelőintézetet, iskolát építettek. Bővítették az út-, járda- és villanyhálózatot. felépítették a két Kraszna-hidat. A további években jelentős üzeme* két kapott Mátészalka: kenyérgyár. tejüzem. ERDÉRT- telep, mezőgazdasági technikum, és több más új létesítmény épült. Jelenleg gyors ütemben fejlődik a 'áros kereskedelmi hálózata, A jövő ipara Az elmúlt néhány évben Mátészalka életében ugrásszerű fejlődést indított meg az ipartelepítés. Az ISG. az új faipari üzemek, a MOM- gyáregység jelzi ezt a megélénkülést, ezek már az űj városi rang előhírnökei voltak. Ez év augusztus elsején » Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján Mátészalka a járási jogú városok sorába lépett, és ez további üj táviátokat nyit Szatmár központjának. Ezeket is ünnepli Mátészalka laltossága, amikor aa évforduló napján a 25 év előtti harcokra, a párt ala- kulására, a felszabadulás első napjaira emlékezik. . . M. 3. Sima utat — de miből? 0 Megyei vezetőink másfél milliárd forintot kérnék a következő ötéves terv időszakára a szabolcsi utak korszerűsítésére — az országos előirányzatokban szereplő egymilliárd helyett. Ez a látszólag igen nagy szám gazdaságilag indokolt, sőt. szükségszerűen sürgető. Mert ha nem tudjuk végrehajtani az útkorszerűsítéseket, a népgazdaság ennél lényegesen nagyobb összeget dob ki az ablakon. Erre a pénzre az évről évre nagyobb mennyiségű almatermés miatt van szükség. Az almát szállítani kell, s nem mindegy, milyen körülmények között. Hodászon egyszer iászámolták, hogy a rossz úton harminc százalékkal több volt a törés, mint a jón. A tört alma pedig már nem exportképes. Tabi László: Képeslap Tedd a szívedre a kezedet, nyájas olvasó, és felelj igaz hitedre: elegendő képeslapot küldesz te barátaidnak, rokonaidnak, tisztelőidnek? Nem felejted el te időnként, hogy képeslap a legkedvesebb figyelem, képeslapot minden alkalomra, nagy választékban? Nos? Ugye, most pirulsz? Ez kedvező jel, mert arra mutat, hogy a lelked legmélyén nem vagy cinikus és megátalkodott, s van remény rá, hogy mihamarabb ott leszel a képeslapküldők nagy táborában te is. £» mostanában már — amióta a szívós propaganda meggyőzött — sokszor küldök képeslapot; ha egy-egy .tzép képeslap megtetszik azonnal elküldöm. De azt ne hidd, hogy mindig ily buzgón teljesítettem ez irányú állam- polgári kötelességemet. Voltak évek, hosszú évek, amikor e tekintetben teljesen közönyös voltam. Ez években, ha távollevő barátaimmal vagy szeretteimmel közölni ■>hajtottam valamit, juszt is oostai levlapot vettem igénybe, esetleg levelet írtam, sür- gönyöztem, vagy telefonáltam, több ízben postagalambot eregettem, egyszer-másszor kengyelfutót menesztettem. Ma, amikor már meggyőződé- ses híve vagyok a képeslapoknak, nem tudok szégyenkezés nélkül visszagondolni ezekre az időkre. Jer közénk, nyájas olvasó, küldjél te is képeslapot minden alkalomra. Légy megértő, ne hagyd a lelkeden száradni, hogy olyan sok pénzbe kerül a képeslap-propaganda. Lásd. erre a célra akar megnyerni a reklámfilm. a televízió, az újsághirdetés, már slágerdal is van a képeslapok küldésének öröméről. A főváros legszebb útján képeslapszaküzlet nyílt, ha csak a szaküzletek iránt van bizalmad, menj el oda. Ugyanott képeslap-kiállítás is van, mennyi-mennyi képeslap, és mind a tiéd lehet! Valamikor az volt a nézet, hogy annyi képeslapot kell nyomni, amennyire szükség van. Az utóbbi években az a nézet kerekedett felül, hogy fordítva jobb: annyi képeslapra legyen szükség, amennyit nyomnak. Nemes verseny ez! Ki győzi szusszal jobban: a képeslapkiadó vállalat vagy a nép? Nem hagyhatjuk legyűrni magunkat, nem fogunk térdig gázolni a képeslapokban, nem! Amennyit nyomnak, annyit elküldünk! De éppen ezért van szükség minden dolgos kézre. Sokat kér tőled a Haza, ha azt kívánja, hogy naponta csak fél órácskát küldj képeslapot? Nem. Ennyit megtehetsz, s akkor a világ legelső képeslapküldő nemzete leszünk. ízleld meg a képeslapküldés gyönyörét, ezt a mámoros érzést. Jer közénk, s küldj ma több képeslapot, mint tegnap! A megyében sok úton fenyegetik kátyúk, felfagyások, kikopások az almát minőségromlással, a járműveket teá- gelytöréssel. Különösen vonatkozik ez a 4-es számú .itra (Nyíregyháza—Záhony), de másutt is. A Vásárosnamény— Mándolc közötti út például annyira rossz, hogy a naményiaii kerülővel, Kisvárdán keresztül szállítják almájukat. Sok helyen kellene tehát javítani Ki javítson és miből? Nehéz kérdés, bár a népgazdasági, megyei, külkereskedelmi és üzemi érdekek itt egybeesnek. S tulajdonképpen az érintett tárca, a KPM sem tiltakozik a nyilvánvalóan jogos igény ellen, — csupán a pénze kevés. Véleményünk szerint legfontosabb: az egyező érdekekét egyező cselekvésekké összefogni. Ezt követeli az alma, amihez hasonló tömegű és igényű terméket sehol nem kell szállítani az országban. Megyénk e speciális helyzetét csak erősíti az a tény, hogy a Szovjetunió és hazánk között évről évre erőteljesen növekvő közúti forgalom is itt megy keresztül. __ Közhely már, hogy a hiányzó utak árát minden évben megfizeti az ország. S az almatermés növekedésével egyre többe kerül ez a hiány.
