Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

im. mtlber 91. K*t,«T-MA(5YAR0RSZAa 8. éM»T Tarif a fiatalok zsebeihez Ünnepélyesen megnyílt Nyíregyházán Utazás belföldön Fiatal utazók klubja — Ot—húsz százalékos kedvezmény Megyénket is bekapcsolja programjában az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda: a tőlünk délebbre fekvő me­gyékből a Bükkbe, Zemplén­be induló fiatalok Debrecen után Nyírbátorba látogatnak, fnajd nyíregyházi városnézés után indulnák tovább Tokaj —Borsod felé. Hasonlóan a Kárpáton túlról érkező Ex- press-csoportok programjába felvették a nyíregyházi vá­rosnéző sétát, az ifjúsági ta­lálkozókat. Az új szálló meg­nyílása után ezek a csopor­tok még több időt tölthetnek megyénkben. Szabolcs a programban Az Expressei jelenleg az ország más tájára utaznak a sznuolcsi fiatalok. Az idelá­togató néhány csoporttal szemben, tavaly mintegy két és fél ezer megyebeli fiú és lány utazott Budapestre, Sze­gedre. Agárdra és országjáró körutakra. Az idén ezek a szamok már meghaladták a tavalyi egész évit. \ KISZ utazási irodája ti h) új ötlet megvalósításá­vá' kívánja szervezni a fia- ta ok utazását, Megszervezi a „Fiatal utazók klubját'1, amelynek már elkészült az ideiglenes alapvető szabálya is, A klub — a KISZ irá­nyítása mellett — egyebek között biztosítja a fiatalok felkészítését a különböző uta­zások, túrák előtt. Szervezet­ten foglalkozik a turizmussal, segíti a nyelvtanulást. Az Express a külföldi utakra je­lentkezők közül előnyben, ré­szesíti a klubtagokat, továb­bá belföldi utalványoknál 5—10, külföldi utaknál 10—20 Százalékos kedvezményt nyújt a rendszeresen utazó klubta­goknak. Balatoni téli „turmix4* Több újdonságot szervez a télre és a jövő tavaszi, nyári időszakra az Express. Ha­zánk felszabadulásának ne­gyedszázados jubileuma al­kalmából áprilisban és má­jusban úttörő és középisko­lás különvonatokat indítanak Budapestre és Nógrádverőcé­re. A látogatás a Gellért-he- gven fejeződik be. ahol a fiatalok koszorút helyeznek el a Szabadság-szol ) talap­zatán. Megszervezik a felsza­badulási körműsorokat, Sza- bolcs-Szatmár partnere Bé­kés megye lesz: a szabolcsi fiatalok Békéscsabára és Gyulára látogatnak. Újdonság lesz a „balatoni téli turmix”. A kétnapos program keretében Vesz­prémmel, Almádival, Fü­reddel és Tihannyal, és a téli Balaton szépségével, fa­kutyázással, jégvitorlázással ismerkednek a fiatalok •— januártól márciusig. Népszerű a kezdő fizeté­sekhez méretezett egyhetes üdültetés Budapesten a Ho­tel Expressben, és a Hotel Ifjúságban. Megyénkből a nyíregyházi Ságvári Tsz már állandó partner, az Állami Biziosító 130 szabolcsi fiatalt üdültél itt. Kettő plusz egy Romániába Jövőre bővítik á „Kettő plusz egy” programot. A háromnapos kirándulásból A Városépítési Tudomá­nyos Tervező Intézetnél ké­szül Sóstóhegy részletes ren­dezési tervé. Régebbi rende­zési terve nem volt a tele­pülésnek, mert külterület­nek számított és nem volt kijelölve fejlesztésié. A bel­területté minősítés egyben a TfjrSdcV 5«fMők^»vr'tS"j(*len ti. A tervek készítésénél fi­gyelembe veszik az itt élő, vagy letelepedni szándékozók igényét. Éppen ezért gazda­portás terület kialakítását írják majd elő a tervek. Közintézmények közül egye­dül az orvosi rendelő nem szerepel a rendezési terv­ben az üdülőtelep közelsé­ge miatt. A Sóstón létesíten­dő orvosi körzethez csatol­ják a területet és az fogja ellátni Sóstóhegy betegeit. A készülő tervekben sze­repel óvoda, bölcsőde, az egész területre kiterjedő üz­egy napot határainkon túl töltenek a fiatalok. Eddig két Csehszlovákia—Magyar- ország út volt; az egyik Kas­sa, Poprád. Dobsina, a másik Losonc, Besztercebánya, Zó­lyom nevezetességeit mutatta be. Jövőre a román partner­rel hasonló programokat szer­veznek Nagyvárad, Kolozs­vár, Arad érintésével. Jó hír a fiataloknak nyár­ra: két nagy, 400 személyes kempinget üzemeltet a KISZ KB Badacsonyban és Szeme­sen. Négyszemélyes sátrak­ban lakhatnak a fiatalok, a felszerelést a KISZ adja. Éjszakánként 5 forintot kell fizetni, amelyhez az egyszeri mosatási díj, 3 forint járul. Egy hatnapos Balalon-parti kempingezés így 38 forint. Úgy véljük, ilyen tarifát vár­nak régen a fiatalok, diákok. (m. s.) lethálózat, tanácsháza és pártház is a leendő nagy­község központjában. A vár­ható lelekszám alig tíz év múlva éléri majd a 4000 főt. A fejlesztési terv elkészí­tését az tetté szükségessé, hogy a település déli részér, kiosztott házhelyek legna­gyobb része beépült. A he­lyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet a község északi részén szeretne tagjainak házhelyet biztosítani és ezért a tervkészítők még a részié- tes rendezési terv elkészíté­se előtt elkészítik az északi rész rendezési tervét. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a távlati program elkészülte előtt megkezdődhet az épít­kezés az északi részen. In­dokolja ezt az is, hogy az építkezni szándékozók igénye níéghaladja a jelenleg ren­delkezésre álló telkek szá­mát. 4000 lelkes település lesz Fejlesztik Sóstóhegyet Ősz fejjel az iskolapadban „KELL, HOGY SIKERÜL/ÖN, NAGYOK A GYEREKEK..." — Meglepődött a család, aiinkor megtudták, hogy be akarok ülni az iskolapadba. Különösen a feleségem, hi­szen 19 éves nagyíiam van n-' mutatkozásnak szánja e; „aet a szavakat Katona Er- nő. A dolgozók esti iskolá­ján. a tanári szobában be­szélgetünk. 0 a hetedik osz­tály számtanórájáról jött el. Soltész Lászlóéknál a nyolca­dikban történelemóra van. Ök ketten azelőtt nem is­merték egymást. Csak a be­mutatkozásnál derült ki, hogy eddigi útjukban mennyi kö­zös vonás rejlik. Mindketten gépkocsivezetők. Negyedszázad után — 25 évvel ezelőtt jártam utoljára iskolába — vall ma ga >1 Soltész László. — 1945- öt irtunk. Színjelcssel vé­geztem az iskolát, de ki ta­nulhatott akkor? Katona Ernőben hasonló emlékek élednek. — Földművesember fia »agyők. Munkalehetőség is alig volt, nem tanulás. Min­denkinek be kellett dolgoz­ni, nagy volt a család. Há­rom iskolám van. Egymás számára is érde­kes a másik — hasonló — sors feltárulása. Soltész László 35 éves. Hajában a sötét és fehér szálak most még jól megférnek egymás mellett, egyforma ez is, az is. Katona Ernő nevetve ma­gyarázza, hogy a fiatalos mozgás és külső becsapja az ismeretlent, mert megbújva a többi között már több az ősz hajszál, mint a barna. Neki már alig van hátra a negy­venből. Gyakran vannak napok, amikor 7—800 kilométert vannak úton. Soltész László a Kőolajipari Vállalat gáz­telepének kocsiját vezeti. A központ — Siófok — 400 ki­lométerre van. Oda-visszaút után ül a tankönyvek mellé. Nem könnyebb a tanulási lehetősége Katona Ernőnek sem. Segítenek a mérnökök — Ml nomád életet élünk. A Geodéziai és Térképészeti Vállalat budapesti központjá­ból mindig újabb ós újabb helyre vezényelnek bennün­ket. Most Tiszaeszláron lel­künk. A család? A felesé­gem és három gyermekem Pesten. Az a szerencsés, hogy akikkel lakom — mérnökök, technikusok — segíthetnek a tanulásban. December köze­péig negyediktől—hatodikig három osztályból kell vizs­gáznom. Persze a hetedikből is. a félévi anyagból. Kell. hogy sikerüljön, nagyok a gyerekek. Segítettem nekik, amíg bírtam, de most már okosabbak nálam. Ha vála­szolni akarok egy kérdésük­re, előbb magamnak kell megtanulnom. Soltész Lászlónak a jogo­sítvány mellett szakmája is van. Gépkezelő. Ha úgy si­kerül a nyolcadik osztály, mint a hetedik — 4,1 átlag­gal — talán tövább tanul. Különösen a gépek érdeklik. A kérdésre, hogy számíta­nak-e jobb munkakörül­ményekre az izkola befejezé­se utón, szinte szó szerint ugyanazt válaszolják. — Nem azzal a céllal in­dultam el, hogy egy lépcsö­vei magasabbra lépjek. Csak, Barzó Endre festőművész emlékkiállítása A Nyírségi Ősz egyik ki­emelkedő művészeti esemé­nyére került sor október 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Ün­nepélyesen megnyitották Bar­zó Endre festőművész emlék- kiállítását. Gulyás Emilné dr., a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese megnyitójában méltatta a megye képzőművészeti ha­gyományainak ápolásában el­ért eredményeket, melyek között jelentős helyet foglal el a nyíregyházi Barzó End­re munkásságának feltárása és megismertetése a megye és az ország közönségével. Emlékkiállításával a magyar festészet régi adósságát tör­leszti. Külön figyelemre­méltó, hogy tárlatának meg­rendezésére azokban a na­pokban, hetekben kerül sor, amikor szülővárosa, Nyíregy­háza felszabadulásának 25 éves jubileumára készül. Barzó Endre művészi élet­útját a megjelent hozzátar­tozók, művészkortársak és a nagyszámú közönség előtt F. Mihály Ida, a Nemzeti Galéria munkatársa, művé­szettörténész ismertette. Eb­ben az évben a fővárosi kö­zönség is megismerte a mél­tatlanul elfelejtett festőmű­vész munkáit, nyolcvanegy képét állították ki a nyáron a Nemzeti Galériában. A nyíregyházi tárlaton bemuta­tott festmények is átfogó ké­pet nyújtanak a húszas­harmincas évek fordulóján ismert, sőt elismert művész­ről. Nyitva álltak Barzó előtt a rangos tárlatok, alko­tásait a zsűrik egyhangúan elfogadták, képeivel külföl­dön is díjat nyert, olyan mesterekkel együtt, mint Szőnyi, Derkovils. Barcelo­nában a „Falu vasárnapja” című munkájával nyerte el a zsűri díját. 1931-ben az Ernst múzeumban más mű­vészekkel együtt csoportkiál­lításon mutatta be gazdag művészi tartaimát kifejező képeit. Tépelődő útkeresése és betegsége később távol tartotta a nyilvános szerep­léstől. A szerényen háttérbe húzódó művészre 1937-től is­mét felfigyelt a szakmai kö­zönség, a kiállításokon a legjelentősebb alkotókkal sze­repelt együtt. Visszatért a tájhoz és új motívumként megjelenik képein a megnö­vekedett emberi figura. Ecsetjárósa szenvedélyt és nyugtalanságot, semleges szürke színei, fanyar barna és fekete színei ebben az időben reménytelenséget fe­jeznek ki. 1939-től foglalko­zik a pasztellal, a kréta mes­teri kezelése jellemzi, kez­detben kon túrós, később egy­re inkább foltfei ülettel meg­oldott képei erőteljesek és finomak. Fővárosi gyűjteményes ki­állításának napján szálltak meg hazánkat a nemei fa­siszta csapatok. Érthető okok­ból a kiállításnak már nem volt visszhangja. Ezután Barzó Endrének nem volt már ereje, kedve a további munkához. Hazaköltözött szü­lővárosába, s 1953-ban be­következett haláláig alig al­kotott Megmaradt művei — melyek közül több megron­gálódott a háború során es restaurálásra szorult, a ro­konok, hozzátartozók és a festményeket a kiállításra kölcsönadók jóvoltából — többet mondanak a korról, hivatásának szolgálatáról, semhogy el lehetne feledkez­ni róluk. Barzó Endre kiál­lításának lérehozásában elis­merési-e méltó több éves munkát végzett Soltész Al­bert festőművész cs Korok­nál Gyula tanár, művészet­történész. Az emlékkiállításnak, amely október 30-ig tekint hető meg, már az első napon több száj látogatója volt. (P> A bökönyi palota Egész kis palota lesz az új bökönyi kultúrház, ez már most is látszik, a befejezés előtt álló építkezésen, pedig az épület állványain még dol­goznak az építőipari vállalat hogy többet megtudjak, bár­kivel elbeszélgethessek. A Soltész család megszok­ta. hogy apuka még keve­sebb időt tölt otthon, mint azelőtt. Hatodik, osztályos a fiú, Lacika. Sottészné pedig, amikor férje jól vizsgázott hetedik osztályból; a nyol­cadikba együtt ment vele beiratkozni. „Versenypár” — ahogy a tagozatvezető mond­ta róluk. Versenypár — Legutóbb a számtan- példával hamarabb elkészült, mint én — meséli a férj — de néni mutatta meg, csi­náld meg te is, mondta ne­kem és összehasonlítjuk. Mi­re a fiú hetedikes lesz, már tudunk segíteni neki. Iskola nélkül hozzá sem tudnék szólni, olyan bonyolult lec­kéi vannak. Katona Ernő gyerekeinek gondja feleségére marad. Ritkán találkozik családjá­val. De azokért a találkozá­sokért sokat tesz, hogy olyankor ő is nevelhesse, ta­lálgathassa a gyerekeket. Éjfélekig, éjfél után is tanul, és Tiszaeszlárról bejár Nyír­egyházára az iskolába. — Van aki azt mondja, bogy leéltem az életem fe­lét, minek tanuljak. Van aki azt, hogy ezután akarom megtudni amit eddig nem is­mertem. (b*rakső) emberei. A régi, „bökönyi Aranybikádnak csúfolt egy­kori fáluszéli bikaistállóból ez év végén ebbe a több­szintes házba járhatnak mű­velődni, szórakozni, tanács­kozni a négy és fél ezer lako­sú dél-szabolcsi nagyközség lakói, fiataljai. Nehéz lenne megmondani, mennyibe is ke­rült. A község évekig kuporgatta községfejlesztési alapját, hogy részt vegyen az építkezésben több mint hárommillióval. De a megyei moziüzemi vál­lalat sem sokkál kevesebbet költ egymilliónál a mozite- rem berendezésére és gépek­re, székekre, díszítésekre. A homlokzati rész jobb oldalán a postahivatal lesz és fölötte szolgálati lakás a postames­ternek. Ez már az ötödik milliót jelenti a közös épít­Tizenkét éve, 1957-bem ala­kult meg Nagyeeseden a ta­karékszövetkezet. Az alapító taglétszám még a százat sem érte el (93 fő volt), s a be­fizetett részjegy 9300 forin­tot tett ki. A betétállomány 105 505 forinttal Indult. Az eltelt egy évtizednél alig több idő afett nagy fej­lődést ért el a takarékszö vetkezet. A tagok száma ez év harmadik negyedének vé­géig 1882-re növekedett.. A részjegyalap hússzoros gya­rapodást ért el: 188 700 fo­rint Leginkább megugrott a betétállomány, nem kevesebb, mint hatvanszorosára (!) nö­vekedett és 6 millió 613 ézér 973 forintot tessz ki. A kő4­kezésben. Háromszáz férőhe­lyes színháztermében meg le­het tartani a gyűléseket is. Lesznek klubszobák a fiata­loknak, szakköröknek. A KISZ, MHSZ is itt kap ott­hont. Benne kapnak helyisé­geket a pártszervezet és a többi tömegszervezet. Minden rendben is iénne a karácsonyi átadásra, csak egy dolog hiányzik: a könyv­tár berendezése. Egy fillérjük nincs rá. hogy a szép, 4500 kötetes könyvtárt megfelelő környezetben helyezzék eL Hogy ne tegyék a földre a könyveket: a falu segítséget kér. Meg tudják adni, ha va­laki előlegezi. Most fordul termőre 320 holdas almás­kertjük első része. Huszonöt vagon export almát terveztek, eddig már 28 van. Negyven lész. (guz—elek) takarékbetét csönforgalom első éve 40 863 forintot rögzített, míg a leg­frissebb bejegyzés 5 millió (5-10 ezer forintot ttiUta.. A szövetkezet ilyen roha­mos fejlődése egyebek mel­lett is jól mutatja a község anyagi erősödését. S hozzá­tartozik, hogy például a köl­csönzők tarlós iparcikkek vá­sárlására (bútor, motorkerék­pár, televízió stb.). lakóház- építésre, vagy felújításra ve­szik igénybe a szövetkezet segítségét. Ezeken kívül ház­táji gazdaságok fejlesztésére, mint jószágvásárlásra, gyü­mölcstelepítésre közel két­millió kölcsönt igényeltek eb­ben az évben. iá«» Nagyecsed statisztikáiéból Hatvanszoros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom