Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
ms. »ms m «ELET-MAGYARORSZAO S «Maf frJenics »t!l ÚJRA VÁLASZTANI Egy KISZ’titkár vallomása Az aranykerítés Ä legtisztább nyíregyházi utca Újabb 439 embléma a házakon zott, —í el la'vanják érni, hogy Képünkön Gödény Gábor lakatos és Merz László ipart tanuló egy éppen elkészült kerítéíszaktiszl vizsgálnak át, mielőtt a vevő udvarára szállítanák. Elek Emil fel-*, műanyag tető színes, áttetsző anyagán bever az őszi naplény az új. iüs teraszra. Mindenesetre, a Virágzó szakszövetkezet kerítésgyártása valóban aranyat érhet — és más is — mert két éve még egy hold közösük sem volt, most már van 135 hold szántó (a 130 holdas gyümölcsösön kívül de tavaszra ez Is még száz holddal szaporodik. Hétemeletes SZOT-szálló A SZOT Üdültetési Főigazgatósága az elkövetkező években bekapcsolja hálózatába a büki fürdőt is. Elkészültek a hétemeletes, 300 személyes SZOT szálló tanulmánytervei (a távlati, bővítési elképzelések ezer befogadóképességről szólnak). 969 négyzetméter alapterületű lesz a szinten ként 25 szobás épület. A toronyként magasodó ház tetején nyitott terasz szerepel a rajzokon. A klubot, a konyhát, az eszpresszót, az éttermet és a személyzet öltözőit, fürdőit a szálló főépületétől kétoldalt kinövő, szárnyban helyezte el az építész. A szálló építésének megkezdése előreláthatóan 1^71 második — Hogy én miért szavaztam Dorka Antalra? — kérdez vissza Dóka Miklós, alig emelkedve fel a gép mellől. — Elmondtam a taggyűlésen. Azóta nem változott a véleményem: eddig is jól szervezte a fiatalok programját. Ismer mindenkit, tudja, mit szeretnének a fiatalok. Én szívesen megyek, ahová ők hívnak. Ha rajtam múlik, én szavazás nélkül is az ő kezébe adtam volna újra a KISZ-titkárságot. Nagyjából így gondolkozhattak a többiek is, mert /\i ,U •_ -v.izat nélkül választották meg a Nyírmadai Állami Gazdaság KSZ-titkárává. „ISekünk kellene pluszt adni * Csak egy csavarért ugrottam be. Ott kint javítjuk azt az emelővillást. De azért beszélgethetünk itt is. Különben azért érdekes az, amit csinálunk, mert egy teljesen űj dolog. Arról van szó. hogy ezentúl nem kis ládákba, hanem olvan nagyokba szedik az almát, amelybe két—két és fél mázsa fér. Ezt mér nem emberek fogják felrakni. hanem a gép. Sok ilyen újdonság van nálunk, bemutató gazdaság a mienk. Érdemes szétnézni, sok itt a fiatal. Itt van például a mi brigádunk. 35 vasas. A nevünk is az, „Vasas" brigád. Sok idős szakember elment, nyugdíjasok. És csupa fiatal dolgozik helyettük. Itt a gépműhelyben jó. Ügy jövünk dolgozni. mint bármelyik üzemben. De a növénytermesztők. gyümölcskertészek hatkor már a munkában vannak. Ég. mondanom sem kell, hogy a csúcsidőszakban nem csak kettőig dolgoznak. Robbantó vájár volt Som- sályban. Hat évig járta a hat és fél kilométeres föld alatti alagutat. Harminchat éves, de többnek látszik. Nem a komolyságán, kedélyállapotán, hanem az arcán hagyott nyomot a bányászélet, a férfias bátorságot, leleményességet követelő munka. Sokat tudna mondani Hudák Sándor arról a hat évről. Négy éve már, hogy ismét a föld felszínén dolgozik. — Hazajöttem. Ide házasodtam — mondja csöndesen. Ebben a hazajöttemben az is benne van, hogy innen, Szabolcsból, pontosabban Uj- fehértóról ment el jó tíz évvel ezelőtt. A szakmája ácssegéd, nem talált megfelelő munkahelyet akkor, ezért kötött ki a bányánál. Aztán a fő dolog a nősülése volt, hisz kéthetenként látta csak a feleségét, aki a Nyíregyházi Gumigyárban dolgozott. Két év alatt két gyerekük született. — Egy fiú és egy lány — teszi hozzá boldogan. — Som- sályból mégsem lehet gondoskodni róluk, és nem is nyugodt az ember — folytatja komolyan. — Harminckét éves koromban nősültem. Ilyenkor már jobban vágyik az ember, hogy együtt legyen a családdal. És ez a pénznél is fontosabb — toldja meg. Mikor leszámolt a bányában, 31 ezer forintot tett ki az évi keresete, a természetbeni juttatásként kapott szenet nem is számolták. De nem ez a lényeg. A felesége „gyárában”, a gumigyárban olyan munkásokra talált, akik hamar megtanították a legfontosabb fogásokra. A hengerüzemben dolgozik A fiatalok pedig már szeretnének élni minden vívmányunkkal. Én itt látom a mi legnagyobb feladatunkat. Ez a „mi” most a KISZ-t jelenti. Nekünk kellene azt a pluszt adni. amit szívesen csinálnak a sok és nehéz munka mellett is a fiatalok. Sok-sok olyan programot, amivel már bele lehet szólni az elhatározásba. Város, vagy szülői ház 'í Inkább a lányok maradnak itthon. Ha választani kell a város két vagy háromműsza- kos gyára, a munkásszálló és a gazdasági munka, a szülői ház között, ők ez utóbbit választják. Érdemes lenne egyszer egy statisztikát készíteni erről Nem lenne különösen komplikált. A fiúk könnyebben elmennek. Aztán más kérdés, hogy visszajönnek-e. Csak a magam példájából indulok ki. Nőm vettek fel a gépipari technikumba. Elmentem ipa- ritanuló-iskolába, mezőgazdasági gépszerelőnek. De maiakkor, elsős koromban tudtam, levelezőn elvégzem a technikumot. Azért is hajtottam az első naptól kezdve. Az első technikumi évet szinte már párhuzamosan végeztem. így lehet az, hogy 21 évesen szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezemben az érettségire készülök. Még több program kell Én hazajöttem dolgozni. És nekem megéri. Az iparita- nuló-iskolában diákbizottsági, majd KISZ-vezető voltam. Ott szerettem meg ezt a munkát. Sok időt vesz el. de én szívesen végzem. Nagy öröm az, ha jó eredményektechnikusok, mérnökök között. Mint egyik tartós élményét említi, hogy az egyik mérnöknek ö volt ajánlója a párttaggyűlésen. Jólesett neki, hogy egy kétkezi munkás segített elindítani égy mérnököt azon az úton. amelyen ő húsz évvel ezelőtt indult el. Nem fejezi ki precízen megfogalmazva, de arra utal ez a gumigyár! munkás, hogy a kommunisták azért kommunisták, mert nem csak százalékokban adnak többet, hanem emberi pluszt is képesek nyújtani. Ez az emberi plusz olykor apró dolgokban, türelemben, tapintatban, szívósságban van, sokszor alig- alig észrevehető nyomjelekben. De ott van, ott kell lennie... Igazán nem elméleti típusú ember, tőmondatokban és gyakorlatiasan gondolkodik, örül a „prérin” szépen terjeszkedő gumigyárnak, az ezűstkígyóknak, melyek az energiát szállítják. Elégedett az üzemhez vezető új beton- úttal, kerékpárszegéllyel, ezután nem kell bokáig érő sárban, hóban járni neki és a többi munkásnak. Bosszankodik. ha géphiba, anyaghiány miatt állnak a gépek, vagy különböző okokból jó munkások hagyják ott a gyárat. Törődhetne csak a maga dolgával, van épp elég az üzemben is és otthon is. Maga erejéből épített házat a Debreceni úton, s felesége a gyermek- gondozási segélyt kapja, s vigyázza a gyerekeket, de elkel az apa segítsége is. Hudák Sándor mégsem lenne nyugodt, ha csak a maga és családja szűkebb gondjait, örömeit hordozná a fejében. Egyszerűen megszokta, vérévé i vált, hogy mások helyett és 1 a munkáról ről számolhatok be, amikor hazajövünk. Egy számomra nagyon kedves példát mondok el. Megalakítottuk a színjátszó csoportot az itt dolgozó lányokkal, fiúkkal. A kultúrházban szakmailag segítettek, a gazdaság járművet adott. És jártuk a beregi falvakat. Azokat, ahová nem jut el a Déryné Színház, ahol kicsi a terem vagy a falu. Tudom, nem váltottuk meg a világot. De az ottaniaknak szereztünk egy kellemes estét, a mi fiataljaink pedig remek elfoglaltságot találtak. Nálunk nincs olyan probléma, hogy fizetnek tagdíjat a KISZ-esek vagy nem. Ezt már régen megoldottuk. Program, még több program kellene. Olyan, ami szórakoztat és nevel is. Ebben sokat segít a pártszervezet is. Mi nem akarunk lemaradni. És azt szeretnénk, ha a mi fiataljaink nem maradnának ki a mi KlSZ-szervezelünk- ből... Közben szocialista ifibrigádok vállalásait mutatja a KISZ-titkár, megjegyzi egy- egy klubest eredményét. Tervez és érvel, a fiatalok egész évi folyamatos munkájának lehetőségeiről beszél. A klubról, amellyel beneveztek a „kiválói’ pályázatra. Mind megannyi gond és eredmény. Ifjúsági és munkahelyi vegyesen. És mennyi minden kimaradt egy beszélgetésből, amit nem .készítettek elő... De annyi elhangzott, ami az első hallásra is igazolja Dóka Miklós szavait. Ezt a 21 éves, magas, jóvágású szőke fiatalembert, aki nyugodt, megfontolt. beszédében akaratlanul is ötletekkel, javaslatokkal látja el társait, akik rá a voksukat adták, érdemes volt újraválasztani. M. S. a mások dolgával is törődjék Aki az Atlanti-, vagy a Csendes-óceán vizén kényelmes magyar gyártmányú gu mimatracán fekve élvezi £ fürdőzés örömeit, nem is gon dolja, hogy kényelméhez közi vart a bányászból lett gumigyárt munkásnak, a nyíregyházi Hudák Sándornak, aki a gumigyár „kenyerét”, a nyersanyagot gyártja munkástársaival, akik nemrég a főzőkanál mellett álltak, vagy a szabolcsi földeken dolgoztak, vagy éppen az iskolák, egyetemek padjaiban ültek. Egy arc, egy ember csepp a tengerben. De a cseppben is benne van a tenger. Páll Géza Fiatal tiszt tanította a katonákat a cselgáncs fogásaira. Már túljutottak az első tíz foglalkozási napon, mikor elhatározta, hogy meggyőződik az oktatás eredményéről. Alighogy hesötétedett, a fal mellett óvatosan elindul l az egyik körlet felé, ahol a napos katona gyanútlanul álldogált. A fiatal liszt közel érve megállt, várt egy pillanatot. Aztán... egy nyekkenés, egy nagy zuhanás. S a tanítvány leporolva kezét tovább álldogált őrhelyén. Csak a fiatal tiszt vánszorgott fáradtan a gyengélkedőre, hogy be- kötöztesse felhorzsolt karját. Másnap sorba illitotta tanítványait. végigbicegett előttük, s megállt a tegnapi napos előtt. Egy idős szakolyi gazda mondta: én jól tudom, hogy vasból van az a kerítés. És mégis azt mondom, hogy arany. Aranyat ér, nekünk, a Virágzó szakszövetkezet tagjainak. HaL megnéztük a híres kerítést. A szakolyi elnök, Kiss István vdzet körül a szakszövetkezet műhelyudvarán. Van itt másféle segédüzem is, de valóban, a kerítéskészítés látszik a leghasznosabbnak. Az ezernyolcszáz holdas szövetkezet 308 tagja ezen a hat eranykofonás földön csak úgy gyarapodhat, ha mindennel foglalkozik, ami hasznos és szükséges a környék lakosainak. Két éve kezdték, azóta minden hónapban 80— 120 méter szép vaskerítést készítenek, legtöbbjét kifeszített dróthálóból. A drótfonadékot is maguk szövik. A melléküzem vállalja a kerítés felállítását is. Métere így, minőség szerint 200—450 forintba kerül. Egy mesterük, egy munkásuk és egy ipari tanulójuk mindezt el tudja végezni. ök a szakszövetkezet legtermékenyebben dolgozó munkásai. És annak is külön örülnek, ha kezük munkája Befejeződött a nyíregyházi utcák és lakóhazak tisztasági versenyének elbírálása. A megyeszékhely 11 424 lakóházából 3480-at, a 250 városi utca közül 134-et járt be a százhatvan aktíva. Tehát a város 34 százaléka vett részt a versenyben, jóval több, mint eddig bármikor. A megvizsgált lakóházak 19 százalékát, 439-et jutalmaztak meg a „Tiszta udvar, rendes ház” oklevéllel és emblémával, mely utóbbit egyesek már ki is szegeztek a kapujukra. A kiosztás jelenleg még folyik. Ugyanazok az összeíró párok viszik házhoz, szeren- csekívánataikkal .amelyek az értékelést végezték. Az utcák között a Makarenko utca lett az első, 27 lakóház kapta meg itt a jelvényt, a legtöbbet a városban. A városi Vöröskereszt most azon fáradozik, hogy kerületi, területi alapszervezeteket alakítson a város minden területén. Ezzel — egyebek kö—- Lépjen ki! — utasította. A katona ijedt arccal állt a sorfal elé. — Látják ezt az embert? — fordult a tiszt a katonák felé. — Ez az ember engem tegnap este egy elegáns harci mozdulattal paszirozott. a sarokba, mert el akartam venni a szuronyát. Hát vegyék tudomásul, én ezt az embert megdicsérem. Majd a megdicsért katonához: — Mondja csak fiam! Sportol maga? — Igen. — És mit? — Cselgáncs. Én voltam a tavalyi bajnok. Horváth S. János nyomán szépül, csinosodik a falu, szaporodnak a szép kerítések. Ennek a tudatos fejlesztéseként honosítottál', meg nemrég új szolgáltatásukat: teraszok tetőtartó vasvázának építését. Csak látni kellene, milyen kedvessé, barátságossá válik egy komor falusi ház, amikor teraszt kanyarítanak elé, s a tetőtar- tó vázon elhelyezett hullámos jövőre már egész Nyíregyházát bejárhassák és mozgósítsák a lakókat. A végső cél: a „virágos, tiszta város” cím elnyerése. Ehhez a lakóházak hatvan százalékának kell elnyernie a minősítést. A közeli napokban befejezik a szabolcsi falvak tisztasági versenyének értékelését is. Először kerülhet sor a „virágos, tiszta falu” címek oda ítélésére. naptár mégis október második felét mutatja. A hivatalos fűtési idény is elérkezett és gondoskodni kell a téli tüzelőellátásról. A TÜZÉP Vállalat vezetőjétől kértünk tájékoztatást, hogyan biztosítják a város tüzelőellátását? Mennyi tüzelőutalványt adtak ki a dolgozóknak és ebből mit váltottak be? Elmondták: az utalványrendszer egyik érdekessége, hogy a Nyíregyházi TÜZÉP Vállalat kiadott 24 ezer 190 darab tüzelőutalványt és 33 ezer 900-at váltott be. Ezer darabbal többet, mint az elmúlt évben. A Budapesten és más vidéki városokban dolgozó nyíregyháziak is haza- küldték a tüzelőutalvanyokat beváltásra. Szeptember 30-ig több, mint kétezer'vagon tűzifát vásárolták, 25—30 százalékkal többet, mint az elmúlt években Ennek feltételezhetően az az oka, hogy a tűzifánál többszörös árcsökkenés következett be. Szénből szeptember 30-ig a megye területén 3000 vagon került a lakosság és a közüle- tek rendelkezésére. E tüzelőfajtából is több, mint ezer vagonnal vásároltak többet, mint az elmúlt években. A negyedik negyedévben ezer vagon tűzifa és 14 ezer 200 vagon szén áll a vásárlók rendelkezésére. Tűzifából Nyíregyházára naponta 4—5 vágón érkezik, szénből 25— 30 vagon. A TÜZÉP-telepeken raktáron délnógrádi, tatai, mecseki brikett, iszap és lignit kapható. A legnépszerűbbek a vásárlók között a Borsod- és aa Ózd-vidéki minőségi szenek. Ezeket vásárolják a legszívesebben. A TŰZ ÉP-tői kapott tájékoztató tehát megnyugtató. A gyakorlat routaja majd meg, hogy a lekötött és az érkezésre váró szénmennyiség idejében pontosan érkezik-e meg Nyíregyházára? Farkas Pál Arcok, emberek Bányász a gyárban KATONAÉLET HUMORBAN A TANÍTVÁNY feleben várható. Vas Népó Jó szenek raktáron Elegendő mennyiségű tüzelőt ígér a kereskedelem Bár még meleg őszi napsütésben sütkérezhetünk, a
