Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

l sMSÜ A politikai műveltségért 'Aiaffirenden: Megkezdődött az új pártok­tatási év. Az idén megközelíti a 45 ezret azoknak a kommu­nistáknak, pártonkívülieknek, üzemi munkásoknak, tsz-ta- goknak és értelmiségieknek a száma, akik megyénkben kü­lönböző oktatási formákban ta­nulmányozzák korunk legha­ladóbb tudományát: a marxiz­must—leninizmust. Figyelem­reméltó jelenség, hogy egyre több azoknak a párton kívüli műszakiaknak, értelmiségiek­nek a száma, akik a pártok­tatás rendszerében kívánják továbbfejleszteni politikai is­mereteiket. Az elmúlt pártok­tatási évadban az oktatásban részt vevők több, mint 40 szá­zaléka volt pártonkívüli, idén még több lesz. Mi az oka a marxizmus—le- ninizmus ilyen nagyfokú nép­szerűségének? Hazánkban a marxizmus propagandáját meghatározó fő tényező, hogy leraktuk a szocializmus alap­jait és megkezdődött a szo­cializmus teljes felépítése. Ez bonyolultabb és nagyobb fel­adatok elé állítja a vezetőket, dolgozókat. Mindazokat, akik a különböző parancsnoki posz­tokon tevékenykednek gazda­sági, társadalmi életünkben. Ma már korszerű vezetés, irá­nyítás, a törvényszerűségek helyes ismerete, a nemzetközi kérdésekben való jártasság és ítélőképesség el sem képzelhe­tő a marxizmus—leninizmus alapos ismerete és helyes al­kalmazása nélkül. A párt IX. kongresszusa ha­tározatainak megfelelően a propagandamunka középpont­jában o gazdasági építőmun­ka kérdései, a párt gazdaság- politikájának, a mai gazda­ságirányítási rendszer össze­függéseinek magyarázása, megértése és helyes alkalma­zása áll. Ez alapos felkészült­séget igényel a propagandis­ták részéről. Ezért hangsú­lyozza a megyei párt végre­hajtó bizottságának határoza­ta: „...Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy alapos marxista képzettségű, peda­gógiailag jól felkészült propa­gandisták végezzék ezt a munkát minden szinten, akik képesek az oktatási célkitűzé­sek valóra váltásáért megfele­lő nevelőmunkát is végezni. „Helyesnek bizonyult, hogy a gazdasági reform első évé­ben mindenekelőtt a beveze­tett intézkedések magyaráza­tára, azok érvényesülésére és politikai hatására fordítottuk a figyelmet. A közgazdasági propagandának ezért továbbra is fontos feladata a reform lényegének, a gazdaságpoliti­kai céloknak az ismertetése és olyan gazdasági szemlélet erősítése, amely nem reked meg a mánál. Nem véletlenül Szólunk pont erről, hiszen az a ta­pasztalat, hogy az oktatási formák közül az egyik leg­népszerűbb a gazdaságpoliti­kai tanfolyam — ennek ipari és mezőgazdasági tagozata — melyeken csaknem 8 ezer hall­gató tanul. Emellett továbbra is népszerű a világpolitika — világgazdaság tagozat, vala­mint a marxizmus—leniniz­mus esti középiskola, ame­lyeken csaknem 3 ezren vesz­nek részt. Negyvenötezer ember mar­xista—leninista képzése, taní­tása úgy, hogy a szerzett is­mereteket helyesen alkalmaz­zák a gyakorlatban — fele­lősséggel jár. Ebben a propa­gandistákra hárul a legnehe­zebb feladat, örvendetes, hogy az utóbbi években növekedett a propagandisták felkészült­sége, képzettsége, s mind job­ban az életközelség, a helyi ismeretek jellemzik tanításu­kat. Jól képzett propagandis­ta gárda biztosítja a színvona­las pártoktatást. Hétszáznak van egyetemi-főiskolai vég­zettsége, háromszázötvennek a marxista—leninista esti egye­teme. S az utóbbiból még megfelelő tartalékkal is ren­delkezünk, hiszen csaknem 1200 fő végezte el a marxista — leninista esti egyetemet, s ezekre bátran alapozhatnak pártszervezeteink. Ha a propagandisták azt akarják, hogy életközelségbe kerüljenek egy-egy téma fel­dolgozásával a hallgatóikhoz, feltétlenül szükséges a helyi adottságok, az üzem, a tsz, a vállalat megfelelő ismerete. Ezért feltétlen fontos, hogy a pártszervezetek megfelelően informálják a propagandistá­kat azokról a gazdasági-tár­sadalmi jelenségekről, ame­lyek a saját üzemükre, tsz- ükre jellemzőek. Egyik legfontosabb célja a pártoktatásnak, s a hallgatók is elsősorban igénylik, hogy a párt általános politikája, határozatai, a marxizmus—le­ninizmus tanításai ott helyben saját üzemükben, hogyan va­lósul meg. Igaz, hogy ez a ne­hezebbik feladat, de az élet ezt követeli meg. S ha így végzik megtisztelő pártmegbí­zatásukat a propagandisták, s ha ebben segítik őket a helyi pártszervezetek, akkor az idei pártoktatási évben részt vevő 45 ezer hallgató világosabban érti és alkalmazza a párt po­litikáját, s kész érte becsüle­tesen és tisztességgel dolgoz­ni. Farkas Kálmán „Figyelem, indulás . , .!“ Gondolatolvasás — nagyban rádiós vetélkedő edzőtnérkőzéséu Riporterünk a — Figyelem, felkészülni! Indulás... — hangzott el ok­tóber 14-én délután 5 órakor a megyei tanács nagytermé­ben. Síp nélkül ugyan, de annnál nagyobb hévvel Mar- gócsy József főiskolai tan­székvezető adta meg a jelt a házivetélkedő rajtjára. A megyeszékhely csapatai és a nyírbátori csapatok mérték össze tudásukat, hogy októ­ber 17-én, amikor igazi mér­kőzésen az ország rádióhall­gatóinak több milliós nyilvá­nossága előtt Békés és Sza­bolcs megye megkezdi a két­órás vetélkedőt — ne legyen hiány küzdőszellemben, já­tékos kedvben. A technika tökéletes . . . Szinte minden úgy zajlott, le ezen a főpróbán, mint várható ez a pénteki vetél­kedőn, — kivéve a feltett kérdéseket. Azokat csak gon­dolatolvasás útján igyekeztek eltalálni a szabolcsi edzőmér­kőzés vezetői. Szabolcsi „meg­figyelők” ugyan részt vettek az első rádiós vetélkedőn, anol Hajdú-Bihar és Csong- rád megye válogatott csapa­tai küzdöttek a továbbjutá­sért. hasznos tapasztalatokkal tértek haza, de nem lehet tudni, hogy hasonló felada­tokat. kérdéseket kapnak-e a versenyzők a mi vetélkedőn­kön is. A játék vezetője igyekezett olyan „típuskérdé­seket” feltenni, amelyek egy ilyen vetélkedőn általában sorra kerülhetnek. A telefon- és a rádióössze­köttetés tökéletesen műkö­dött egyrészt a nyíregyházi csoportok, másrészt Nyíregy­háza és Nyírbátor között. Több érdeklődő is „belesett” az egyáltalán nem zártkörű főpróbára, hogy szurkoljon a házi küzdelemben. Remél­jük. így lesz ez pénteken es­te is. amikor nem csak az összeállított csapatok vehet­nek részt a két megye vetél­kedésében. hanem mindenki­aki felelni tud majd a kér­désekre. vagy meg tudja ol­dani a kapott feladatokat. Percnyi, sőt másodpercnyi pontossággal kellett felelni, s elkészíteni most is a felada­tokat. Voltak regény-, novel­laidézetek szabolcsi és béké­si írók műveiből, játékos or­szág- és megyejárás, s a ver­senyzőknek kellett kitalál­niuk, merre vezetett a kép­zeletbeli gépkocsi útja. A népszerű „barkpchba-játék” sem hiányzott, aminek kivá­ló művelői vannak a megyé­ben. Izgalmas, a helyszínen készítendő riport is szerepelt a feladatok között; az egyik nyíregyházi utcában kellett benyitni egy családhoz és megkérdezni: mit tudnak az ott lakók az utca nevének eredetéről, történetéről. Saj­nos a történészcsoport ripor­terét nem éppen barátságo­san fogadták a Szarvas utca egyik házában, nem voltak hajlandók nyilatkozni. Érzé­keny pontveszteséget okozott ez az elzárkózó nyíregyházi a csapatnak, amihez hasonló reméljük nem fog megismét­lődni a pénteki vetélkedőn. Ugyanis nem csak a játéko­sok ügyességén, tudásán mú­lik a pontok megszerzése, hanem a segítőkön, azokon is, akikhez majd bekopog­nak. Jó formában a játékosok Gördülékeny és hangulatos volt az edzőmérkőzés, a já­tékosok komolyan vették a küzdelmet, éppúgy teljesítet­ték a feladatokat, mintha a rádiós zsűri előtt versenyez­tek volna. Rögtönzött irodal­mi műsort is össze kellett állítaniuk a játékosoknak, Sárdi Béla és Csorba Sándor tanárok kiválóan szerepeltek rövid műsorukkal. Fekete Ferenc a népdalénekkel „mentette” meg csapatát a vesztes pontoktól. Sok név idekívánkozna még a legjobb formában lévő játékosokról, de — mint meccsek előtt — mi sem árulhatjuk el a végleges összeállítást. Az edzőmérkőzést minimá­lis pontkülönbséggel a nyír­egyházi csapatok nyerték, de a képzeletbeli ellenfél, a Nyíx-bátor és környékéről to­borzott versenyzők is nagy tudásról, fürgeségről tettek tanúbizonyságot. Ez a „két- kapus” mérkőzés arra is jó volt, hogy az ossz játékot, egymás kisegítését is gyako­rolják a szabolcsi csapatok. Legnagyobb erénye a küzdő- szellem felélesztése volt,, so­kan kedvet kaptak a pénteki, „komoly játékhoz”. Hajrá, Szabolcs! A pénteki döntőről annyit, a Békés—Szabolcs rádiós ve­télkedő kiesésrendszerű, csak Remélem megboc sújtanak, amiért magyarul beszélek. Az embereket az igazgatói szobámban is zárt ajtók mö­gött fogadom, mert két toll­vonással becsukatták a járá­si művelődési házat. Először pontosan öt évvel ezelőtt je­lentek meg nálunk a Nyírsé­gi Tervező Iroda munkatár­sai és mint arra illetékes szakemberek, megállapítot­ták: az épület életveszélyes, a házat ki kell üríteni és köl­töztetni, különben a működé­séért senki nem vállalhatja a felelősséget. Ez volt az első tollvonás. Amit még semmi nem kö­vetett, a — kultúrát tovább terjesztettük — titokban. Bé­kében éltünk egészen a múlt év végéig, amikor is újra megjelentek a tervező szakemberek és újra megál­lapították: az épület életve­szélyes, a házat ki kell ürí­teni és költöztetni, különben a működéséért senki nem vállalhatja a felelősséget. Az unalmas ismétlésért szíves el­nézést kérek, de a határoza­tok is pontosan így ismét­lődtek, s én szeretném azo­kat híven visszaidézni. Ez volt a második tollvo­nás. De ezt már újabb lépés követte: köteleztek, hogy az ajtókat zárjuk be. Bár, en­MÁTÉSZSLKS FEJLESZTÉSE A megyei koordinációs bizottság javaslatai Az érdekelt országos és megyei szervek, hatóságok, vállalatok képviselőinek részvételével ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei koordinációs bizottság Nyír­egyházán. A tanácskozás na­pirendjén elsőnek Mátészal­ka iparfejlesztési, iparterüle­te előközművesítési tanul­mánytervével kapcsolatos koordinációs megbeszélések szerepeltek. Ezt követően megtárgyalták Nyíregyháza és Mátészalka városok hő­energia-ellátásának problé­máit. Tízezer ipari munkahely A nemrég várossá lett. de még nagyrészt falusi adott­ságokkal rendelkező Máté­szalkán a vidéki iparfejlesz­tés révén a következő ötéves tervben rohamos változás kö­vetkezik. A város új ipari negyedének kialakítására, a letelepülő üzemek fogadására egy kilencven hektáros terü­letet már korábban kijelöl­tek. Ezen a területen 1975-ig fokozatosan egy olyan ipar­telepet alakítanak ki, ahol végső soron tízezer munkást tudnak majd foglalkoztatni. Köztudomású, hogy a MOM már megkezdte a letelepü lést. A durva tereprendezést a terület egyharmadán már az egyik megye juthat tovább. Megyeszerte megszervezték az ügyeletet, közintézmények, múzeumok, művelődési házak, stb. tartanak inspekciót és nyújtanak segítséget a csapa­toknak. A posta is készen­létben, gyors kapcsolással, a „Tiszán innen” jelszó bemon­dásával kapcsolja a megyei és a nyírbátori csapatok fő­hadiszállását. Pénteki szá­munkban közöljük a vetélke­dő idején hívható telefon- számokat. A megyét a Ma­gyar Rádió két URH-s ko­csija járja az adás ideje alatt kérdezősködő riporterekkel. Valójában nem csak a csapa­tok szerzett pontszámai, ha­nem az alkalmi segítők he­lyes válaszai, feladatmegol­dásai is hozzásegíthetik a megyéket a továbbjutáshoz. Tehát; mindenki a fedélzet­re, egy emberként szurkol­junk és játsszunk, hogy Sza­bolcs jusson tovább a naigy küzdelemben. Páll Gésa elvégezték, épül a feltáró út, stb. A fejlesztéssel járó sokirá­nyú tevékenység és az eh­hez kapcsolódó egyéb felada­tok tervszerű elvégzéséhez feltétlenül szükség van a munkák koordinálására. Még a harmadik ötéves terv hát­ralévő szakaszában be kell fejezni például a városi rend szerhez csatlakozó szennyvíz- csatorna építését. Az iparte­lepítés ütemének megfelelően biztosítani szükséges a vízel­látást, központi hőerőművet kell építeni, átépítésre kerül az ipartelepen átmenő villa mos távvezeték. Az új ipari üzemek kiszolgálására ipar­vágány, telefonközpont építé­se válik szükségessé, a nö­vekvő forgalom lebonyolítá­sára korszerűsíteni kell az állomást. 3500 új lakás A nagyarányú iparfejlesz­tésre előirányzott, mintegy 400 milliós beruházásnak je­lentős részét új lakótelep megvalósítására fordítják. Terv szerint ugyanis az ipa rosítás megvalósításához ősz szesen mintegy három és fél ezer lakás megépítésével kell számolni. Ennek egy része a gyári kolónián, más része a városban épül majd fel. Költ­ségfedezet szerinti megoszlá­suk; félezer állami, 620 vál­lalati, másfél ezer többszin­tes OTP, hatszáz társasház OTP-kölcsönnel, a többi ma­gánépítkezés formájában. Több figyelmet fordítanak a kommunális és egyéb beru­házásokra. Kooperációs ala­pon építenek fel egy 300 sze­mélyes munkásszállót. A ta­nulmánytervben szerepel egy 10—16 tantermes szakközép- iskola, szolgáltatóház, SZTK rendelőintézet. Jövőre elké­szül a 108 személyes szálló- da. Iskolák épülnek, korsze­rűsítik a közvilágítást. Napi négyezer köbméter kapacitá­sú vízmű készül társulási alapon. Gáz- és távfűtés Vizsgálják annak lehetősé­gét is, hogy Mátészalkára is eljuttassák a vezetékes föld­gázt. Feltehetően erre még a negyedik ötéves tervben sor kerülhet. A tervezett új hőerőmű megépítése lehetővé teszi a távfűtés fokozatos el­terjedését. (tóth) A már jól ismert és bevált UNIFRUCT osztályozó gép továbbfejlesztésén dolgoznak a nyíregyházi gépjavító kísér­leti műhelyében. Képünkön: az osztályozóhoz csatlakozó csomagoló kerekasztal prototípusát Nagy Zsigmondnak, a kísérleti műhely vezetőjének irányításával (jobbról) Szabó János kárpitos és munkatársai készítik. Hammel József felvétel« Monológ nek ellenére, tovább terjeszt­jük a kultúrát — még na­gyobb titokban. Tesszük azért is, mert ez a hivatá­sunk, s a kötelességünk, azonfelül pedig — a határo­zattal, amit különben a ta­nács is szentesített — nem értünk egyet. Nem értünk egyet, mert a nyolcvan-ki- lencven centiméteres falak, meg a kitűnő állapotban lévő vasbetongerendák garantál­ják az életképességet. Ezt, persze, nem én, hanem más szakemberek állapították meg. Velünk egy épületben mű­ködik a szálloda, amelyre nem vonatkozik a kilakolta- tási határozat. Az emberek a legnagyobb nyugalomban al­szanak a szobákban. így a szálloda betölti funkcióját. De mi nem tölthetjük be a saját hivatásunkat, ami leg­alább olyan fontos társadal­mi érdek, mint az alvás. Mi ugyanis kettős kulturális funkciót szeretnénk betölteni, hiszen a járásban és a köz­ségben egyaránt el vagyunk kötelezve. Miután döntöttek és bezártak bennünket, meg­adták azt a lehetőséget, hogy helyet keressünk magunknak. Ez is megtörtént: először az egyik községi iskolában talál­tunk egy sarokszobát, ahová a tanács határozata után be is engedtek — aztán, amikor a vihar is elült — ki is rak­tak bennünket. Semmibe véve a tanács döntését. Ekkor következett a Vul­kán kultúrterme. Ezt eddig semmire sem használták, s amikor a tanácshoz fordul­tunk ott közölték: megvizs­gálják az ügyet, meg a ter­met és intézkednek. Ez is megtörtént és a tanács ki­utalta a termet — a címünk­re. Ekkor meg a Vulkán ve­zetői következtek: kijelentet­ték, hogy abba a terembe senki emberfia be nem tehe­ti a lábát, mert az az állam tulajdona, s ha kell, ők égé szén a fővárosi központjukig is elmennek, de bennünket oda nem engednek be. Nem is mehettünk be. Űjabb lehetőségek után fu­tottunk, s így akadtunk rá még egy megfelelő helyre. Ez pedig a volt Patyolat-épület Tudtuk, hogy évek óta üre­sen áll, s hogy valaki, vala­mikor berakott oda néhány karosszéket — foglalt címen. De mindenki tudja Kisvár- dán, hogy azóta is zárva az épület. Közöltük a tanáccsal, hogy — ha szűkösen is — „ez nekünk, egyelőre megfe­lelne, mert legalább a ház is működhetne. A tanács egyet­értett, ígéretet tett, de köz­ben megjelent az Alkoholel­lenes Liga és bejelentette az igényét az épületre. Ezt se mi kaptuk meg. Szakköreink sorvadoz­nak, a híres ifjúsági filmklu­bunk nem filmez, barkácsoló gyerekeink elidegenedtek tő­lünk, s így mindent, amit még megtehetünk — titokban tesszük. Amit még nyíltan te­szünk: kilincselünk a község­ben és a járásban a taná­csoknál: segítsenek a ház­nak, de mindenütt azt mond­ják: megértünk titeket, de nem tudunk helyet adni. És végül engedjen meg egy szá­mot — hadd közöljem: Hatvanezer ember él a já­rásban. Meghallgatta;: Balogh GySrgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom