Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
l sMSÜ A politikai műveltségért 'Aiaffirenden: Megkezdődött az új pártoktatási év. Az idén megközelíti a 45 ezret azoknak a kommunistáknak, pártonkívülieknek, üzemi munkásoknak, tsz-ta- goknak és értelmiségieknek a száma, akik megyénkben különböző oktatási formákban tanulmányozzák korunk leghaladóbb tudományát: a marxizmust—leninizmust. Figyelemreméltó jelenség, hogy egyre több azoknak a párton kívüli műszakiaknak, értelmiségieknek a száma, akik a pártoktatás rendszerében kívánják továbbfejleszteni politikai ismereteiket. Az elmúlt pártoktatási évadban az oktatásban részt vevők több, mint 40 százaléka volt pártonkívüli, idén még több lesz. Mi az oka a marxizmus—le- ninizmus ilyen nagyfokú népszerűségének? Hazánkban a marxizmus propagandáját meghatározó fő tényező, hogy leraktuk a szocializmus alapjait és megkezdődött a szocializmus teljes felépítése. Ez bonyolultabb és nagyobb feladatok elé állítja a vezetőket, dolgozókat. Mindazokat, akik a különböző parancsnoki posztokon tevékenykednek gazdasági, társadalmi életünkben. Ma már korszerű vezetés, irányítás, a törvényszerűségek helyes ismerete, a nemzetközi kérdésekben való jártasság és ítélőképesség el sem képzelhető a marxizmus—leninizmus alapos ismerete és helyes alkalmazása nélkül. A párt IX. kongresszusa határozatainak megfelelően a propagandamunka középpontjában o gazdasági építőmunka kérdései, a párt gazdaság- politikájának, a mai gazdaságirányítási rendszer összefüggéseinek magyarázása, megértése és helyes alkalmazása áll. Ez alapos felkészültséget igényel a propagandisták részéről. Ezért hangsúlyozza a megyei párt végrehajtó bizottságának határozata: „...Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy alapos marxista képzettségű, pedagógiailag jól felkészült propagandisták végezzék ezt a munkát minden szinten, akik képesek az oktatási célkitűzések valóra váltásáért megfelelő nevelőmunkát is végezni. „Helyesnek bizonyult, hogy a gazdasági reform első évében mindenekelőtt a bevezetett intézkedések magyarázatára, azok érvényesülésére és politikai hatására fordítottuk a figyelmet. A közgazdasági propagandának ezért továbbra is fontos feladata a reform lényegének, a gazdaságpolitikai céloknak az ismertetése és olyan gazdasági szemlélet erősítése, amely nem reked meg a mánál. Nem véletlenül Szólunk pont erről, hiszen az a tapasztalat, hogy az oktatási formák közül az egyik legnépszerűbb a gazdaságpolitikai tanfolyam — ennek ipari és mezőgazdasági tagozata — melyeken csaknem 8 ezer hallgató tanul. Emellett továbbra is népszerű a világpolitika — világgazdaság tagozat, valamint a marxizmus—leninizmus esti középiskola, amelyeken csaknem 3 ezren vesznek részt. Negyvenötezer ember marxista—leninista képzése, tanítása úgy, hogy a szerzett ismereteket helyesen alkalmazzák a gyakorlatban — felelősséggel jár. Ebben a propagandistákra hárul a legnehezebb feladat, örvendetes, hogy az utóbbi években növekedett a propagandisták felkészültsége, képzettsége, s mind jobban az életközelség, a helyi ismeretek jellemzik tanításukat. Jól képzett propagandista gárda biztosítja a színvonalas pártoktatást. Hétszáznak van egyetemi-főiskolai végzettsége, háromszázötvennek a marxista—leninista esti egyeteme. S az utóbbiból még megfelelő tartalékkal is rendelkezünk, hiszen csaknem 1200 fő végezte el a marxista — leninista esti egyetemet, s ezekre bátran alapozhatnak pártszervezeteink. Ha a propagandisták azt akarják, hogy életközelségbe kerüljenek egy-egy téma feldolgozásával a hallgatóikhoz, feltétlenül szükséges a helyi adottságok, az üzem, a tsz, a vállalat megfelelő ismerete. Ezért feltétlen fontos, hogy a pártszervezetek megfelelően informálják a propagandistákat azokról a gazdasági-társadalmi jelenségekről, amelyek a saját üzemükre, tsz- ükre jellemzőek. Egyik legfontosabb célja a pártoktatásnak, s a hallgatók is elsősorban igénylik, hogy a párt általános politikája, határozatai, a marxizmus—leninizmus tanításai ott helyben saját üzemükben, hogyan valósul meg. Igaz, hogy ez a nehezebbik feladat, de az élet ezt követeli meg. S ha így végzik megtisztelő pártmegbízatásukat a propagandisták, s ha ebben segítik őket a helyi pártszervezetek, akkor az idei pártoktatási évben részt vevő 45 ezer hallgató világosabban érti és alkalmazza a párt politikáját, s kész érte becsületesen és tisztességgel dolgozni. Farkas Kálmán „Figyelem, indulás . , .!“ Gondolatolvasás — nagyban rádiós vetélkedő edzőtnérkőzéséu Riporterünk a — Figyelem, felkészülni! Indulás... — hangzott el október 14-én délután 5 órakor a megyei tanács nagytermében. Síp nélkül ugyan, de annnál nagyobb hévvel Mar- gócsy József főiskolai tanszékvezető adta meg a jelt a házivetélkedő rajtjára. A megyeszékhely csapatai és a nyírbátori csapatok mérték össze tudásukat, hogy október 17-én, amikor igazi mérkőzésen az ország rádióhallgatóinak több milliós nyilvánossága előtt Békés és Szabolcs megye megkezdi a kétórás vetélkedőt — ne legyen hiány küzdőszellemben, játékos kedvben. A technika tökéletes . . . Szinte minden úgy zajlott, le ezen a főpróbán, mint várható ez a pénteki vetélkedőn, — kivéve a feltett kérdéseket. Azokat csak gondolatolvasás útján igyekeztek eltalálni a szabolcsi edzőmérkőzés vezetői. Szabolcsi „megfigyelők” ugyan részt vettek az első rádiós vetélkedőn, anol Hajdú-Bihar és Csong- rád megye válogatott csapatai küzdöttek a továbbjutásért. hasznos tapasztalatokkal tértek haza, de nem lehet tudni, hogy hasonló feladatokat. kérdéseket kapnak-e a versenyzők a mi vetélkedőnkön is. A játék vezetője igyekezett olyan „típuskérdéseket” feltenni, amelyek egy ilyen vetélkedőn általában sorra kerülhetnek. A telefon- és a rádióösszeköttetés tökéletesen működött egyrészt a nyíregyházi csoportok, másrészt Nyíregyháza és Nyírbátor között. Több érdeklődő is „belesett” az egyáltalán nem zártkörű főpróbára, hogy szurkoljon a házi küzdelemben. Reméljük. így lesz ez pénteken este is. amikor nem csak az összeállított csapatok vehetnek részt a két megye vetélkedésében. hanem mindenkiaki felelni tud majd a kérdésekre. vagy meg tudja oldani a kapott feladatokat. Percnyi, sőt másodpercnyi pontossággal kellett felelni, s elkészíteni most is a feladatokat. Voltak regény-, novellaidézetek szabolcsi és békési írók műveiből, játékos ország- és megyejárás, s a versenyzőknek kellett kitalálniuk, merre vezetett a képzeletbeli gépkocsi útja. A népszerű „barkpchba-játék” sem hiányzott, aminek kiváló művelői vannak a megyében. Izgalmas, a helyszínen készítendő riport is szerepelt a feladatok között; az egyik nyíregyházi utcában kellett benyitni egy családhoz és megkérdezni: mit tudnak az ott lakók az utca nevének eredetéről, történetéről. Sajnos a történészcsoport riporterét nem éppen barátságosan fogadták a Szarvas utca egyik házában, nem voltak hajlandók nyilatkozni. Érzékeny pontveszteséget okozott ez az elzárkózó nyíregyházi a csapatnak, amihez hasonló reméljük nem fog megismétlődni a pénteki vetélkedőn. Ugyanis nem csak a játékosok ügyességén, tudásán múlik a pontok megszerzése, hanem a segítőkön, azokon is, akikhez majd bekopognak. Jó formában a játékosok Gördülékeny és hangulatos volt az edzőmérkőzés, a játékosok komolyan vették a küzdelmet, éppúgy teljesítették a feladatokat, mintha a rádiós zsűri előtt versenyeztek volna. Rögtönzött irodalmi műsort is össze kellett állítaniuk a játékosoknak, Sárdi Béla és Csorba Sándor tanárok kiválóan szerepeltek rövid műsorukkal. Fekete Ferenc a népdalénekkel „mentette” meg csapatát a vesztes pontoktól. Sok név idekívánkozna még a legjobb formában lévő játékosokról, de — mint meccsek előtt — mi sem árulhatjuk el a végleges összeállítást. Az edzőmérkőzést minimális pontkülönbséggel a nyíregyházi csapatok nyerték, de a képzeletbeli ellenfél, a Nyíx-bátor és környékéről toborzott versenyzők is nagy tudásról, fürgeségről tettek tanúbizonyságot. Ez a „két- kapus” mérkőzés arra is jó volt, hogy az ossz játékot, egymás kisegítését is gyakorolják a szabolcsi csapatok. Legnagyobb erénye a küzdő- szellem felélesztése volt,, sokan kedvet kaptak a pénteki, „komoly játékhoz”. Hajrá, Szabolcs! A pénteki döntőről annyit, a Békés—Szabolcs rádiós vetélkedő kiesésrendszerű, csak Remélem megboc sújtanak, amiért magyarul beszélek. Az embereket az igazgatói szobámban is zárt ajtók mögött fogadom, mert két tollvonással becsukatták a járási művelődési házat. Először pontosan öt évvel ezelőtt jelentek meg nálunk a Nyírségi Tervező Iroda munkatársai és mint arra illetékes szakemberek, megállapították: az épület életveszélyes, a házat ki kell üríteni és költöztetni, különben a működéséért senki nem vállalhatja a felelősséget. Ez volt az első tollvonás. Amit még semmi nem követett, a — kultúrát tovább terjesztettük — titokban. Békében éltünk egészen a múlt év végéig, amikor is újra megjelentek a tervező szakemberek és újra megállapították: az épület életveszélyes, a házat ki kell üríteni és költöztetni, különben a működéséért senki nem vállalhatja a felelősséget. Az unalmas ismétlésért szíves elnézést kérek, de a határozatok is pontosan így ismétlődtek, s én szeretném azokat híven visszaidézni. Ez volt a második tollvonás. De ezt már újabb lépés követte: köteleztek, hogy az ajtókat zárjuk be. Bár, enMÁTÉSZSLKS FEJLESZTÉSE A megyei koordinációs bizottság javaslatai Az érdekelt országos és megyei szervek, hatóságok, vállalatok képviselőinek részvételével ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei koordinációs bizottság Nyíregyházán. A tanácskozás napirendjén elsőnek Mátészalka iparfejlesztési, iparterülete előközművesítési tanulmánytervével kapcsolatos koordinációs megbeszélések szerepeltek. Ezt követően megtárgyalták Nyíregyháza és Mátészalka városok hőenergia-ellátásának problémáit. Tízezer ipari munkahely A nemrég várossá lett. de még nagyrészt falusi adottságokkal rendelkező Mátészalkán a vidéki iparfejlesztés révén a következő ötéves tervben rohamos változás következik. A város új ipari negyedének kialakítására, a letelepülő üzemek fogadására egy kilencven hektáros területet már korábban kijelöltek. Ezen a területen 1975-ig fokozatosan egy olyan ipartelepet alakítanak ki, ahol végső soron tízezer munkást tudnak majd foglalkoztatni. Köztudomású, hogy a MOM már megkezdte a letelepü lést. A durva tereprendezést a terület egyharmadán már az egyik megye juthat tovább. Megyeszerte megszervezték az ügyeletet, közintézmények, múzeumok, művelődési házak, stb. tartanak inspekciót és nyújtanak segítséget a csapatoknak. A posta is készenlétben, gyors kapcsolással, a „Tiszán innen” jelszó bemondásával kapcsolja a megyei és a nyírbátori csapatok főhadiszállását. Pénteki számunkban közöljük a vetélkedő idején hívható telefon- számokat. A megyét a Magyar Rádió két URH-s kocsija járja az adás ideje alatt kérdezősködő riporterekkel. Valójában nem csak a csapatok szerzett pontszámai, hanem az alkalmi segítők helyes válaszai, feladatmegoldásai is hozzásegíthetik a megyéket a továbbjutáshoz. Tehát; mindenki a fedélzetre, egy emberként szurkoljunk és játsszunk, hogy Szabolcs jusson tovább a naigy küzdelemben. Páll Gésa elvégezték, épül a feltáró út, stb. A fejlesztéssel járó sokirányú tevékenység és az ehhez kapcsolódó egyéb feladatok tervszerű elvégzéséhez feltétlenül szükség van a munkák koordinálására. Még a harmadik ötéves terv hátralévő szakaszában be kell fejezni például a városi rend szerhez csatlakozó szennyvíz- csatorna építését. Az ipartelepítés ütemének megfelelően biztosítani szükséges a vízellátást, központi hőerőművet kell építeni, átépítésre kerül az ipartelepen átmenő villa mos távvezeték. Az új ipari üzemek kiszolgálására iparvágány, telefonközpont építése válik szükségessé, a növekvő forgalom lebonyolítására korszerűsíteni kell az állomást. 3500 új lakás A nagyarányú iparfejlesztésre előirányzott, mintegy 400 milliós beruházásnak jelentős részét új lakótelep megvalósítására fordítják. Terv szerint ugyanis az ipa rosítás megvalósításához ősz szesen mintegy három és fél ezer lakás megépítésével kell számolni. Ennek egy része a gyári kolónián, más része a városban épül majd fel. Költségfedezet szerinti megoszlásuk; félezer állami, 620 vállalati, másfél ezer többszintes OTP, hatszáz társasház OTP-kölcsönnel, a többi magánépítkezés formájában. Több figyelmet fordítanak a kommunális és egyéb beruházásokra. Kooperációs alapon építenek fel egy 300 személyes munkásszállót. A tanulmánytervben szerepel egy 10—16 tantermes szakközép- iskola, szolgáltatóház, SZTK rendelőintézet. Jövőre elkészül a 108 személyes szálló- da. Iskolák épülnek, korszerűsítik a közvilágítást. Napi négyezer köbméter kapacitású vízmű készül társulási alapon. Gáz- és távfűtés Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy Mátészalkára is eljuttassák a vezetékes földgázt. Feltehetően erre még a negyedik ötéves tervben sor kerülhet. A tervezett új hőerőmű megépítése lehetővé teszi a távfűtés fokozatos elterjedését. (tóth) A már jól ismert és bevált UNIFRUCT osztályozó gép továbbfejlesztésén dolgoznak a nyíregyházi gépjavító kísérleti műhelyében. Képünkön: az osztályozóhoz csatlakozó csomagoló kerekasztal prototípusát Nagy Zsigmondnak, a kísérleti műhely vezetőjének irányításával (jobbról) Szabó János kárpitos és munkatársai készítik. Hammel József felvétel« Monológ nek ellenére, tovább terjesztjük a kultúrát — még nagyobb titokban. Tesszük azért is, mert ez a hivatásunk, s a kötelességünk, azonfelül pedig — a határozattal, amit különben a tanács is szentesített — nem értünk egyet. Nem értünk egyet, mert a nyolcvan-ki- lencven centiméteres falak, meg a kitűnő állapotban lévő vasbetongerendák garantálják az életképességet. Ezt, persze, nem én, hanem más szakemberek állapították meg. Velünk egy épületben működik a szálloda, amelyre nem vonatkozik a kilakolta- tási határozat. Az emberek a legnagyobb nyugalomban alszanak a szobákban. így a szálloda betölti funkcióját. De mi nem tölthetjük be a saját hivatásunkat, ami legalább olyan fontos társadalmi érdek, mint az alvás. Mi ugyanis kettős kulturális funkciót szeretnénk betölteni, hiszen a járásban és a községben egyaránt el vagyunk kötelezve. Miután döntöttek és bezártak bennünket, megadták azt a lehetőséget, hogy helyet keressünk magunknak. Ez is megtörtént: először az egyik községi iskolában találtunk egy sarokszobát, ahová a tanács határozata után be is engedtek — aztán, amikor a vihar is elült — ki is raktak bennünket. Semmibe véve a tanács döntését. Ekkor következett a Vulkán kultúrterme. Ezt eddig semmire sem használták, s amikor a tanácshoz fordultunk ott közölték: megvizsgálják az ügyet, meg a termet és intézkednek. Ez is megtörtént és a tanács kiutalta a termet — a címünkre. Ekkor meg a Vulkán vezetői következtek: kijelentették, hogy abba a terembe senki emberfia be nem teheti a lábát, mert az az állam tulajdona, s ha kell, ők égé szén a fővárosi központjukig is elmennek, de bennünket oda nem engednek be. Nem is mehettünk be. Űjabb lehetőségek után futottunk, s így akadtunk rá még egy megfelelő helyre. Ez pedig a volt Patyolat-épület Tudtuk, hogy évek óta üresen áll, s hogy valaki, valamikor berakott oda néhány karosszéket — foglalt címen. De mindenki tudja Kisvár- dán, hogy azóta is zárva az épület. Közöltük a tanáccsal, hogy — ha szűkösen is — „ez nekünk, egyelőre megfelelne, mert legalább a ház is működhetne. A tanács egyetértett, ígéretet tett, de közben megjelent az Alkoholellenes Liga és bejelentette az igényét az épületre. Ezt se mi kaptuk meg. Szakköreink sorvadoznak, a híres ifjúsági filmklubunk nem filmez, barkácsoló gyerekeink elidegenedtek tőlünk, s így mindent, amit még megtehetünk — titokban tesszük. Amit még nyíltan teszünk: kilincselünk a községben és a járásban a tanácsoknál: segítsenek a háznak, de mindenütt azt mondják: megértünk titeket, de nem tudunk helyet adni. És végül engedjen meg egy számot — hadd közöljem: Hatvanezer ember él a járásban. Meghallgatta;: Balogh GySrgy
