Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-15 / 239. szám
1969. október 15. KÉT ET MAGYAEORSZAG i sláa? Változások íljfeliéHőn Cikkünk nyomán a Vörös Hajnal Tsz-ben „Kellemetlen órákat élt át április 22-én Farkas András tsz-elnök és Fráter Iván főkönyvelő.” így kezdődött a hat hónappal korábban megjelent cikk arról, hogy az új- fehértói Vörös Hajnal Tsz 2 millió 700 ezer forint mérleghiánnyal zárta az 1968-as évet, s ezért a szanáló bizottság elé citálták a tsz vezetőit. A szanáló bizottság döntése — ha nehéz feltételekkel is — kedvező volt. Utolsó lehetőségként dotációval alkalmat adtak a tsz vezetőinek és tagjainak, hogy rendezzék az (jgyeket, megszüntessék a hibákat, eredményesebben gazdálkodjanak. átlag búzatermés helyett idén 15 mázsás átlagot értek eL Kemizálás és önköltség Megoldás a gépesítés A Vörös Hajnal Tsz tagsága 2500 holdon gazdálkodik. A föld jó, aranykorona értéké magasabb, mint a járási átlag. Hogy e jó földön is rosszul gazdálkodnak, annak sok oka volt, de leginkább a munkaerőhiány. 196 tsz-tag ból ma is csak 150 az aktív dolgozó és tartanak 72 alkalmazottat. A munkaerő- hiányból adódóan a munkavégzés dotálása kényszermegoldás volt, egyáltalán hem volt ösztönző. Házi vegyes normát alkalmaztak, többek között a harmadolást. (Sokszor nem a tag, a tsz kapta a harmadot.) A harmadolás volt annak is oka, hogy magas volt a termelőszövetkezetben megtermelt áru önköltsége. nem egy ágazatban száz forint megtermelt értékre 113 forint költséget fizettek ki A munkáskézhiány megszüntetéséhez, az új dotációs rendszer kialakításához és alkalmazásához gépesíteni kellett. Ezt javasolta a szanáló bizottság is. A tsz vezetői, megfogadtak a tanácsot, gépeket vásároltak. Pár hónap alatt két kombájnnal, bálázógéppel, univerzális rakodógéppel, rendsodróval és két MTZ erőgéppel gazdagodott a tsz eszközállómánya. A gépesítésre több mint 450 ezer forintot fizettek ki. Hogy menynyire volt megoldás a gépesítés, azt tények igazolják. Idén az 1000 hold kalászost már teljes egészében géppel takarították be. s amire még nem volt példa, július 30-ig teljes egészében végeztek a gabona betakarításával. A gépesítés azt is befolyásolta, hogy a tavalyi 12,5 mázsás A gépesítés alapvető problémákat oldott meg, a keml- zálás viszont termésfokozó hatása mellett jelentős költségmegtakarítást is eredményezett. A sok jó példa közül csak egyet. A termelőszövetkezet hagyományosan 100 holdon termeszt napraforgót. Kézi kapálással, harmadolásban ez a termék is ráfizetéses volt. Most vegyszerezték a napraforgót és csak egy ritkító kapálásra volt szükség. Önköltségi számítás szerint 140 ezer forint helyett csak 50 ezer forintot fizettek munkabérre. Érdemes azonban a napraforgó ügyét közelebbről is megnézni, mert a termelőszövetkezet kapcsolatban áll a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjával, s ők megbízható adatokat közölnek — a napraforgóról is — a költségekre vonatkozóan. A tsz 1968-ban 6 mázsa 20 kilogramm termés átlagot ért el napraforgóból. Idén 7 mázsa 5 kilogrammot. Tavaly 623 forint volt a termelt napraforgó önköltsége, idén 483 forint. A vegyszerezés tehát megtette hatását. Természetesen nem csak a napraforgót, a 100 hold borsót és a kukorica egy részét is vegyszerezték. A nyereség minden területen ugrásszerű. Reflektorfényben Az újfehértói Vörös Hajnal Tsz — a rendelet megjelenése után — elsőként került megyénkben a szanáló bizottság elé. Talán ezért is ügyével, ez évi gazdálkodásának elemzésével gyakran és sokat foglalkoznak a különböző szenek. A főkönyvelő úgy fogalmazta, „állandóan reflektorfényben vannak.” N’em is árt. Bár rendeződtek a dolgok, de hogy sok szem figyeli őket, az ösztönöz. Hat hónap alatt a gazdálkodásban alkalmazott változtatásokkal pénzügyileg rendbe jöttek. Hat hónappal ezelőt az újságban megjelent cikk címe az volt: „Jó földön is lehet rosszul gazdálkodni”, most már bízvást megelőlegezhetjük. jó földön jól lehet gazdálkodni. Seres Ernő SZEPESI GYURI — a szabolcsi jonatán Készülődés a nagy rádiós vetélkedőre Sokféle kémhistóriát olvastam már, hallottam katohai, ipari kémekről, de még kul- túrkémekről soha, csak a napokban Békéscsabán. Magánügyben utaztam a Viharsarok megyei székhelyére, amikoi egy ismerősöm megszólított „Szóval te is fiam, Brutus” Hogy-hogy én is? — tettein fel meglepve a kérdést és gondolkozni kezdtem. Tudod, hisz mentelmi joggal bírtak. Sőt, elvittük őket Orosházára, Szarvasra, Gyulára. Ide figyelj — mondja az ismerősöm, amikor látta a meglepetésemet. — Az utóbbi 10 évben nem járt itt annyi szabolcsi mint az elmúlt 4 héten. Eddig összeszámoltuk, akikről tudtuk, több mint 8C fő, és nem akárkik — tette hozzá. Ezeket az embereket minden érdekelte. Minden után szimatoltak, mondhatnám úgy hogy „kémkedtek” Kémnek néztek Békésben Mit gondolsz miért? — Nem hobby ez barátom. Nem. Céltudatosan tették és minekünk szívesen kellett adni. Segítség a tsz-tagoknak lakásépítésben Mindén falu építkezik, miért maradna ki Ópályi. Most a Kossuth Termelöszö vetkezet a vállaltató. Idén ta vasától őszig 111 ezer vályogot gyúrt, össze hat sármunkás. Ezréért 260 forintot fizetett a tsz. Dehát mit csinál a szövetkezet annyi sártéglával ? A maga közös építkezéseit betonból, égetett téglából készítteti. Lakásokra azonban még mindig jó anyag a kitűnő vályog, megfelelő alappal, kiképzéssel megteszi a magáét. Különösen ott, ahol nincs helyben TŰZ ÉP-belep, s a távolról való anyagszállítás megdrágítja az építkezést. Ezek után nyilvánvaló, hogy a tsz-tagság lakásépítését segíti a közös gazdaság. Adja a sárkészítésre alkalV illanyszerelőipari Vállalat felvesz más helyet, a pelyvát, biztosítja a vizet, a szállítást. A sármunkások folyamatosan tudnak dolgozni. A tsz-tagok- nak — akiknek vályogra van szükségük — nem kell időt vesztegetniük az alkudozással, aiiyághordással, ellenőrzéssel. Rendszeresen járhatnak a közös munkába, eleget tehetnek a ternfelési tervnek. S amellett bőven megkeresik a különbözeti költséget Az idei 111 ezer vályogból 35 tsz-tagnak juttatott részben új ház építésére, részben tatarozásra, korszerűsítésre. Ezt 400 forintért kapják a szövetkezeti tagok. Gondjuk akkor sincs a vályoggal, mert a tsz végezteti a szállítást is. Rendszeresen vasárnap vagy egyéb munkaszüneti napon szállítják az epíttetőknek a kész vályogot, hogy ne legyen az egyéb fontos munkák rovására. Idén 22 új lakást építettek Ópályiban szövetkezeti gazdák. Az utóbbi öt esztendőben átlagosan 20 új lakás készült el. A segítség szép példája méltó a követésre. Válás* cikkünkre A húsipari vállalat tévedése (asztalos) A Kelét-Magyarörszág október 7-i Számában „Egyszerű nyelvi vita, vagy áremelés” c. cikkük felvetését megvizsgálva közlöm, hogy nem nyelvi vitáról, s nem is árdrágításról van szó, hanem sajnos olyan tévedésről, melynek kedvező hatását a fogyasztó mindaddig élvezhette, amíg a húsipari vállalat tévedéuet fel nem fedte. Valóban miről van szó? 1967-ben, 1968-ban a húsellátásban jelentős szerepe volt az exportált fagyasztott marhahúsnak. Az árak megállapításánál a minisztérium abból indult ki, hogy a fogyasztók bizonyos tartózkodással fogadják a külföldi eredetű fagyasztott marhahúsokat, éppen ezért ezek árát olcsóbban állapította meg, mint a belföldi eredetű húsok árát. Árrendeleteink sem korábban, sem ma nem tesznek különbséget a belföldi eredetű fagyasztott és friss húsok között. Különbség csak abban van, hogy az ipar a kereskedelemnek történő kiszállításnál fagyasztott húsoknál 1 százalék, meleg ki- szállitású húsoknál 2 százalék engedményt ad „káló” címén. A hiba ott következett be, hogy a megyei húsipari vállalat 1968. január 1-töl a kereskedelemnek a belföldi fagyasztott marhahúst is olcsóbb, Import marhahús áron számlázta, s természetes, hogy a kereskedelem is ennek megfelelően olcsóbban értékesítette a fogyasztóknak. A vállalatnál történt felsőbb szervi vizsgálat megállapította, hogy ebből komoly veszteség jelentkezik, mivel az országos gyakorlattól és rendelettől eltérő, helytelen árakat alkalmaznak. Szükséges volt tehát a húsipari vállalat intézkedése, mely szerint a belföldi fagyasztott marhahús árát a friss húsokkal azonos áron számlázta, mert árrendeleteink belföldi forrásból származó friss és fagyasztott húsok között ár tekintetében nem tesznek különbséget. A fogyasztók tehát — egy ideig „a húsipari vállalat jóvoltából” jól jártak. Helyes lett volna viszont, ha a húsipari vállalat tévedéséről — miután az anyagiakban is érinti a vásárlókat — időben, korrekt és őszinte tájékoztatást adott volna sajtón keresztül. Fodor Andor, a megyei tanács vb osztályvezetője villanyszerelőket, ezek mellé betanított munkásokat, segédmunkásokat, kubikosokat A tá rgyalóteromből budapesti és vidéki munkahelyeire Sikkasztott az iszákos főkönyvelő Egyműszakos, heti 44 órás, 5 napos munkaidő, szabad szombattal. Teljesítménybérezés, idénypótlék, különélési pótlék. Kedvezményes utazás és étkezés, természetbeni szállás vagy szállásköltség Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkásképe- sités megszerezhető. Februárban a nyírbátori járási ügyészségen feljelentést tettek Bereczki László 29 éves ömbölyi lakos, a tsz főkönyvelője ellen, sikkasztás alapos gyanúja miatt. Bereczki 800 forintos házassági segélyt vett fel, a tsz-vezető- ség engedélye nélkül. Azért tűnt fel, mert Bereczki akkor már több, mint hat éve nős volt, házassági segély tehát aligha járhatott neki. került a tsz-be főkönyvelőnek. 1962-ig — a házasságkötéséig — nem volt gond a munkájával. Szerették, jó képességű szakembernek ismerték. Egy hónapos munkaviszony után a felvétel érdekében felmerült utazási költségét megtérítjük. Jelentkezés: budapesti munkahelyre: Visszafizettették vele a pénzt, de arra gondoltak, hogy hasonló. eset máskor is előfordulhatott a főkönyvelővel. Ezért alaposan vizsgálni kezdték a könyvelést. Észrevették, hogy több banki kivonat hiányzott. Ezek többezer forintos sikkasztásra engedtek következtetni. A munkájában azonban egyre több volt a hiányosság, emiatt a járási tanács illetékeseitől 1965-ben figyelmeztetést is kapott. Egy ideig úgy látszott, használ a figyelmeztetés. Később azonban mind gyakoribban ivott, még a dolgozók gondjait sem intézte idejében. Sokszor szóltak neki például a családi pótlékok késedelmes bejelentése miatt, hiszen ezzel a tagokat károsította. Budapest, VL, Mozsár u. 16., budapesti és vidéki munkahelyre: Budapest, VII., Síp utca 23. A feljelentés után minden részletre kiterjedő nyómozás indult Berecáki László kűeae éve Mint kiderült 1967-ben már nem csak hanyag munkát végzett, hanem hozzá is nyúlt a közös pénzhez. Először május elején vett fel a szociális és kulturális betétszámláról négyezer forintot Zsebre tette, aztán ebből fedezte a mértéktelen italozásokat. Mint főkönyvelőnek joga volt e banki pénzfelvételekhez, és ezt alaposan ki is használta: leváltásáig csaknem 40 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. Sokféle címen vett fel és tett él pénzt: táppénzek, segélyek (még a KlSZ-szerve- zetnek isi), és saját mezőgazdasági kölcsöntartozását is a tsz egyszámlájáról egyenlítette ki. Bár az italozásairól a tsz-ve- zetők is tudtak, erre hosszabb ideig nem figyeltek föl. A nyíregyházi me- '-ei bíróság a sikkasztó főkönyvelőt két és fél év szabadságvesztéssel sújtotta és három évre eltiltotta a közügyektől. Kötelezte, hogy a kárból 15 ezer forintot fizessen meg, a többit polgári peres úton érvényesítheti a gazdaság. Az ítélet jógerős. k. L A szarvasi arborétumban előkerültek a kis noteszek, s mindent felírtak. Még az is érdekelte őket, hogy hány hektáron fekszik, hogy a kínai fenyőt mikor ültették és hogy pontos-e az a szám, hogy 1500 növény található az arborétum területén. most nekünk veszélyesebb egy szabolcsi, mint az a nyugati turista, aki fellazitá- sí politikát folytát, mert annak már nem dőlnék be. A nyíregyháziakat pedig tájékoztatják mindenről, hiss azok lassan jobban ismerik < megyénk nevezetességeit, min mi. Gyulán még a strandra is bementünk. Nem fürdeni, nehogy azt gondold. Hanem az Erkel-fa iránt érdeklődlek, ami a strand történelmi értéke. Nem volt olyan szobor, műemlék, ahol meg ne álltunk volna. Szarvason még azt is megkérdezték a Ruházati Textilgyárban, mert az is érdekelte őket, hová exportálnak, melyik nyugati és keleti országba. Na, képzeld és most itt vagy te. Tudom téged is érdekel minden. Megmondom neked őszintén, nagyon szeretjük a szabolcsiakat, de Magnó — inkognitóban Így könnyű megnyerni, ba i'átbm, október 17-én a rádió vetélkedőt.. Mondd — véli közbe szili te titokzatosan, — köztühi marad — Szepesi Gyuri, ak a vetélkedőt vezeti a rádió bún véletlenül nem Szabolcs születésű, mert ha jól emlék szem az egyik Izgalmas mér közösen követi lés közben következőket mondotta: ,.IIk de izgalmas meccs éZ kedve hallgatóim, szinte kiszáradt szám és ha nem tudnék tnA jó nagyot beleharapni ebb a kitűnő Ízű szabolcsi jona tánalmába, akkor megállná a közvetítéssel.” Emlékeztetem, hogy ez prágai mérkőzésen történt, d pontosan nem tudom, hog Szepesi jonatánalmát vág ciprusi citromot emlegetett. Búcsúzásul csak anny mondhatok, 17-én találkozun és megbirkózunk az éter hu lámain. Utolsó pillanatba még megállította a gépkocs és megkérdezte: „Mondd ne akarsz valami kiadványt-vii ni az aktatáskádban, csa így üresen.” — Köszönöi nem, ez nem aktatáska, tu nem telepes magnó. Kccskovszki Józs FILMJLGYZET Berg maii: Szegyen „Sokszor úgy erzem, ho( szereplő vagyok valakinek , álmában. Csak azt nem t dóm, ha felébred, nem fog szégyenkezni az álma miatl — így foglalja össze a svi film mondanivalóját Éva, női főszereplő. Ö és férje egyszerű békés emberek, ej zenekar hegedűsei — ann; a szégyenletes álomnak vé tak cselekvő részesen amely az emberiséget a vilá háborúba taszította. Kevés cselekmény, eszkö telenség. jellemzi az alkotó A férjet — aki azelőtt e; csirkét sem tudott elpusztít ni — a megpróbáltatás' többszörös gyilkossá teszi Gyerekük hosszú házassági alatt sem született. Sokat i vódtak emiatt békeidőbe Ám, amikor menekülés ke ben egy lángokban álló lak romjai között hófehér rub halott kisgyermeket találni egyszer csak „boldognak k lenniük”, hogy nem szülött meg az a gyerek. Legalá előtte nem kell szégyenkez Menekülni próbálnak véj láthatatlan tengeren verj dő Csónakban néhányt Amikor úgy érzik, már roes sze kerültek a fegyverek z jától. a csónak különös z tonyfa fut. Emberzátony Halott katonák holttestét ’ szí a víz, a parafamellé nem engedi elsüllyedni a 1 temeket. Távol a fronttól kötelező emlékezniük az át eseményekre. Évtizedekkel a hábór után Bergman filmje az i eltelte ellenére emlékez ugyanerre. Kivételes képes: gű művész kivételes élmén nyel gazdagító filmj- kéri a mozik müsórára. B.
