Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
1869 szeptember 18. S'g'CÍ’T-UAÖlf'AftöftgaAe S »M at GAZDASÁGI JEGYZETEK: Gyümölcsöző kapcsolat Mint arról már korábban írtunk: a Csengeti Állami Gazdaság irányítói látják el az urai Hunyadi TermelőszÖ- vetkezet vezetését is. Az újfajta gyakorlat eddig is több eredménnyel járt anélkül, hogy a tsz önállóságát, demokráciáját sérelem érte volna. S az eredmény kedve- zó: gazdasági szilárdulás, a tsz tagjai mindjobban megtalálják számításukat. Most az a helyzet adódott, hogy az állami gazdaság több mint háromszáz holdas almagyümölcsösében munkaerőhiány mutatkozott a betakarítás idejére. Gyakori tanácskozás kezdődött, pénzügyi és szervezési kalkulá- ciókat készítettek. Megvalósíthatónak bizonyult, hogy az állami gazdaság jobb gépesí- teftségével a termelőszövet- kezet segítségére siet, önköltségi áron teljesen gépesítik ott a cukorrépa, burgonya, kukorica és a napraforgó-betakarítását. Ez a közremű- ködés a tsz-ben 65—70 fő kézi munkaerőt szabadít fel. Gyarapszik a közös munka- díjalapja, csökken az önköltség és ez megint csak jó. Az állami gazdaságban pedig dolgozhatnak a szövetkezeti tagok. Kiszámították, hogy szeptember elejétől november elejéig egy-egy tsz-tag után három-négyezer forintot takaríthat meg a közös saját javára. Ugyanakkor az állami gazdaságban napi 80—100 forintot keresnek. S a munkakooperáció lehetővé teszi, hogy ne legyen elmaradás a szükséges munkákkal egyik gazdaságban sem. Nyernek mind a két helyen. S a tsz-tagoknak a távolabbi munkába járással sincs problémájuk. Az állami gazdaság busszal szállítja őket a munkahelyre és haza. (asztalos) Narancssárga munkaruhák Nem egészen ildomos az emberek egészségét, testi épségét forintokkal mérni — tegyük most mégis. Az ÉPSZER-nél az év első felében mindössze 18 baleset következett be, ami ötvenszázalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest A kiesett munkanapokkal még jobb a helyzet, mert 758 helyett csupán 367 napot kellett mulasztaniuk baleset miatt a dolgozóknak. Az ÉPSZER-nél nem voltak restek, kiszámították, mit jelent ez forintban: százezret! Lehet, hogy a várható évi 140 milliós termelés, vagy a tízmilliós nyereség mellett ez az összeg nem sok — de százezrekből lesznek a milliók. És egyébként is az egyik legfontosabb, hogy munkáikra biztosíthassák a munkaerőt, de ha már ez megvan, ne hiányozzék senki baleset miatt. A baleseteknek tehát nem csak emberi, hanem gazdasági oldala is számottevő. Ha elkerülhetetlenek is kisebb számban az ilyen események, a vállalat vezetőinek az volt a véleménye, hogy nem szabad a véletlenre bízni, s tervszerű intézkedésekkel csökkenteni kell a balesetek lehetőségét. A műszakiaknak — végzett munkájuktól függően — biztonságtechnikai vizsgát kellett tenniük. A tudás mellett az akaratot és a szándékot is befolyásolták: anyagilag tették érdekeltté a felelős beosztásúákat a balesetek elhárításában. Negyedévenként munkavédelmi pénzjutalmakat osztanak ki a legjobb építésvezetőnek, művezetőnek és brigádoknak. (Tapasztalat, hogy ez minden szidásnál többet ér.) De nem csak adtak, hanem el is vettek. Tavaly az egyik építésvezetőségen — bár baleset nem történt, — annyira rossz volt a munkavédelmi helyzet, hogy az építés- és művezetőnek nem fizették ki nyereségrészesedésük ötödét. Azóta ök is észbe kaptak és megváltozott a helyzet. Rajtaütésszerű vizsgálatokat tartottak egy-egy munkahelyen. Emiatt tíz figyelmeztetés és három kártérítési határozat ment ki. Részletes intézkedési tervet dolgoztak ki a balesetek számának csökkentésére. Még a munkaruha rendszeresítését is ennek szolgálatába állították. Tavaly egy SZMT-kiállítá- son láttak narancs színű munkaruhát. Tetszett és ismerték azokat a tudományos kutatásokat, amelyek szerint az ilyen színes ruha csökkenti a baleset veszélyét. A figyelem a ledolgozott órák nyomán lankad, e ruhában azonban feltűnőbb a munkatárs, szinte észrevéteti magát. Kísérletképpen májusban harminc ilyen színes munkaruhát adtak ki hordásra, s ha kedvező lesz az eredmény, akkor szakaszosan bevezetik a vállalat minden dolgozójának. A példák arra mutatnak, hogy az ÉPSZER-nél nemcsak sajnálkoznak az üzemi baleseteken, hanem tervszerűen megelőzik azokat. (kun) Munkásnők o szalagnál „Csak arra gondolok. Hegy szép legyen“ Tempó és minőség a ,9Nyírségií-nél Gyakran adhatunk hírt ar ról, hogy egy újabb szabolcsi ipari üzem belépett az exportra termelők sorába. Ez rangot ad a megye iparának, magának á termelő üzemnek. Azt jelenti, hogy terméke versenyképes a külföldi piacokon felkínált árukkal. Az áruért kapott deviza népgazdasági hasznát pedig nem szükséges hangsúlyozni. A társadalmi rangot, a gazdasági hasznot hozó termékek előállítóit anyagi és erkölcsi megbecsülés illeti meg. Vajon megkapják-e? Önmérce is van A Nyírség Ruházati Ktez hosszú évek óta készít exportra női ruhákat. Az elmúlt 8 hónapban is kapacitásuk 80 százalékát külföldi megrendelésekkel kötötték le. Tízezres tételek mennek innen a Szovjetunió különböző városaiba, ezenkívül belga, norvég és angol partnereik is vannak. Jelentős bérmunkát végeztek egy osztrák cégnek: 160 ezer orkánkabátot varrtak. Sok éves exportőri tevékenységük alatt egyetlen mi- nőségi reklamációt nem kaptak. — Mindenkin múlik az export minősége, aki csak dől- gozik — mondja Séra Károly üzemvezető. Kezdve a minőségi bevizsgálótói. aki a feldolgozásra kerülő textil iát átveszi, a csomagolóig. Ma már alapvető követelmény az ízléses csomagolás is. — Exportminőség? — meditál tovább. Nem elsősorban a megrendelő szabta meg a sokszor aprólékosságig menő műszaki, minőségi feltételeket. Most mi magunk tettük magasabbra a mércét, hogy versenyképesek maradjunk. S ez nem kevesebb! Belföldre sem jó minden. Nem teszünk különbséget. Ha úgy érkezik a megrendelés, párhuzamosan dolgozunk a belföldre kerülő és az exportanun- kán. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy vannak kényesebb, több figyelmet, kézügyességet igénylő modellek. Vagy szoros határidős megrendelések. Ezeket természetesen a legjobban dolgozókra bízzuk. Elsősorban a szocialista brigádokra szá mítunk Búr Sándor részlegvezető irányításával dolgozik a 17 tagú. Április 4. szocialista brigád, akik egy éve kapták meg a kitüntető címet. Aki többel ad, többet kap Szilágyi Erzsébet brigádvezető: „Hívni sem kell a brigádot, ha plusz munkára van szükség. Maguktól vállalkoznak, ha kell dupla műszakra, bejönnek szabad szombaton, vagy vasárnap is. ha a szövetkezet érdeke úgy kívánja. A minőség pedig nálunk alapvető követelmény. Mit kapunk ellenszolgáltatásként? Már a bérezési rendsze- rünk is olyan, hogy aki többet és jobban dolgozik, több kerüljön a borítékjába. Alap- órabért és teljesítménybért, valamint minőségi prémiumot kapunk. Ez utóbbi már 100 százalékos teljesítménynél is a bér 10 százaléka. Persze, ha minőségi reklamá- ció van, „ugrik”.a prémium. Egy évben többször van le hetőség jutalomra. A mi brigádunkról, egyetlen tagjáról sem feledkeznek meg. És két kitüntetett brigádtagunk van.” Zomborszki Györgyné „A szövetkezet kiváló dolgozója’' jelvénnyel kitüntetett szak- nunkás. 12 éve dolgozik <a szövetkezetnél. — Amikor dolgozom, nem gondolok arra, hogy itthon, vagy külföldön hordják majd a kezemben lévő ruhát. Csak arra, hogy szép legyen. Ha egy-egy fazon különösen sikerült, gyönyörködöm benne. öröm rajta dolgozni. Megbecsülik a munkámat. Kikérik a véleményemet, hallgatnak rám. 1900 forint az átlagkeresetem. Minden jutalmazásból részesülök. A dolgozók béreznek A szalagon belül maguk a dolgozók határozzák meg kinek, mennyi legyen az alapórabére. A részlegvezető jegyzi a napi teljesítményeket, ezt 2—3 havonta felülbírálják, e szerint döntenek. Kitűnik, ki az, aki húz. s ki az, akire rá kell dolgozni. Persze előfordul, hogy valaki bár igyekszik, nem bírja a tempót, de különösen szép minőséget ad. Erre tekintet- tel vannak. Egy fiatal lány hat hónapja dolgozik a szalagnál, köve- telőzött: ha neon kapja meg a 7 forintos órabért, elmegy. Nagyon felháborodtak a kijelentésén, mert a mostani, alacsonyabb órabérét sem termeli meg, a többiek rádol- goznak. Ezt a „fiatalos türelmetlenséget” nem lehet megérteni. Először bizonyítani kell. Munkával. Kádár Edit Szabolcsiak az ifjúmunkás parlamenten ' Munkásfiatalok találkozójának színhelye lesz két napon át a Csepel Vas- es Fémművek Munkásotthon \ szeptember lh-i és 12-i ..országos ifjúmunkás pari a- ment”-re az ország minden tájáról elküldik képviselőiket az ifjúmunkások. Szabolcs megye KISZ fia- táljait hattagú csoport képviseli. Pál Zoltán, a megyei KISZ-bizottság ifjúmunkás felelőse. Bakos István. a TITÁSZ KISZ-titkára. Gubá- nyi Ibolya, az UNIVERSIL, és Jankovics Gizella, a „Nyírség” Ruházati Ktsz fiataljainak képviselője. Mátészalka küldötte Csuhanics Sándor, a mátészalkai nyomda KISZtitkára. A delegáció hatodik tagja Dubcsák László, a Ti- szavasvári Alkaloida KISZ- bizottságának titkára. Az első napi vitaindító re- íerátum és a második napi plenáris ülés közötti szekcióüléseket négy témakörben rendezik meg. Megyénk küldöttei mind a négy helyen képviselik a szabolcsi fiatalokat. Megvitatják a munka- kezdő fiataloknak a munka- vállalással kapcsolatos nehézségeit, a beilleszkedés problémáit, a szocialista munkaverseny szerepét, az ifjúsági termelési mozgalmakra gyakorolt hatását, a munkáslányok, fiatal munkásasszonyok helyzetét, és az üzemi KlSZ-szérvezetek feladatait az ifjúság szocialista nevelésében. A tagság 14 milliója Őszi nagyüzem a nyírni adui Kossuth Tsz-ben Tizenegy férfi serénykedik egyetlen gép körül. Szállítók, töltögetők, egyengetők, hordozók, rakodók. Felvonulás helye a nyírmadai Kossuth Termelőszövetkezet központi majorja. A munka: burgonyaválogatás. Gyönyörű a gülburgonya, holdanként száz- húsz-százharminc mázsát termett. Jó gazda módjára Őszt idéző a kép. A pajtákban sárguló dohánylevelek özöne. S mi van még és főleg hogyan bonyolítja az általános betakarítást és egyéb munkákat a szövetkezet — erre kerestük a választ. Tabi László: Daliás idők (1945-1946) (Történelmi visszapillantás — karcolatokban) 10. Lányok! Vigyázzatok! A „How do you do. thank you very much” című belvárosi eszpresszóban ül dögéltem kétlábú bárszékei és paradicsomlevest hörpöltem üvegcsövön egy ólomkristály - gömbből. Két lépésnyire tőlem három férfi ült egy kis kerek asztalka mellett, három jói öltözött férfi' szorosan össze hajolva. — Elláért 600 milliót kérek... — mondta az egyik. A másik kettő erre bólintott Egyikük a noteszába írt valamit és a fejét csóválta. — Szép0 — kérdezte aztán és eltette a ceruzát. — Szép, barna... — felelte az első [ Elállt a lélegzetem. Leánykereskedők karmai mellé kerültem. Egyszóval, még mindig akadnak, akik ezzel az aljas mesterséggel keresik a nagy pénzeket, amiket aztán itt eldorbézolnak. Gyanútlan, naív lányokat közvetítenek a lél-amerikai kétes lokálokba — És Rózsa? — kérdezte nőst a lila inges — azzal hogy llunk? — Nyolcszáz. Nyolcszázon óul nem kapható. Ökölbe szorult fülekkel hallgatóztam tovább. Lelki szemeim előtt megjelent a két leány, akik sikerről, karrierről álmodoznak és nem is sejtik, hogy ezek a brigantik, akik nyilván artistaügynököknek adják ki magukat, a leg- kétségbeejtőbb züllés lejtőjó ra taszítják őket. Hátat fordítottam a gazembereknek, hogy gyanút ne keltsek, de annál jobban füleltem. Elhatároztam, hogyha felkelnek és távoznak, utánuk vetem magam és átadom őket az első főkapitánynak. Kötelet az ilyeneknek! Suttogva szólalt meg az -gyik: — Egy milliárd? — Igen — felelte a másik. — Évi egymilliárd. — Nagyon sok. — De megéri. Nem bírtam türtőztetni magam, kiszaladtam és odasiettem az első rendőrhöz. — Kérem — lihegtem jöjjön azonnal. Aljas leánykereskedők ülnek itt az eszpresszóban. Rajtuk ütünk! Nem akarta elhinni. De én belekaroltam és addig kérlelem, amíg velem jött. Komor ekintettel álltunk oda a há- om csirkefogó asztalához Éppen menni akartak már. — Igazolják masukat! — szólt rájuk a rendőr. — Miért? — kérdezte a lila inges. — Még kérdi? — formed - tem rá — aljas leány kereskedő! Majd adok én maguknak hiszékeny lányokat a züllés útjára taszítani! Erre mindhárman éktelenül röhögni kezdtek. — Hiába tagadnak — üvöltöttem rájuk — kihallgattam a beszélgetésüket! A szép Elláról beszéltek, akit 600 millióért meg lehet kapni. Aljas kerítők! És Rózsáról, aki nyolcszáz! — Ne tessék hülyéskedni. Mi krumplikereskedők vagyunk. Ellakrumpliról és rózsakrumpliról volt szó. A rendőr tanácstalanul nézett rám. — Uúúgy...— mondtam erre a lila ingesnek. — Ellakrumpliról és rózsakrumpliról beszéltek. És ki az az Évi, aki egymilliárd? Erre megszólalt a harmadik: — Arról én beszéltem kérem. — Helyes. És az az Évi? Az is krumpli talán? — Nem. Az a házbérem. Évi egymilliárd. (Folytatjuk) Kalmár Ferenc főkönyvelő közli az irodában, tizennégy- milliós termelési tervet hagyott jóvá év elején a közgyűlés. Az ezeregyszáz hold közös szántónak és kilencven hold termő almagyümölcsösnek nem kevesebb, mint tízmilliót kell adnia. Aztán még egy adat: százhetvenöt a közvetlen termelésben részt vevő dolgozó tagok száma, kiegészülve negyvennégy alkalmazottal. Minden munkaegységes, csak a hevesi dohány 45 százalékos. A tájékoztatást Panyi György elnök (egyébként agrármérnöki képesítése van) azzal egészíti ki, hogy az őszi feladatokat nyomban aratás után kezdték. Szántották a tarlót, s egy időben csillag- fürtből (jövőre burgonya alá) 75, káposztarepcéből 20, siló- kukoricából, tarlórépából 15 —15, új telepítésre lucernából 10 holdon végeztek másodve- téseket. Az eredmény nem marad el. A betakarításra váró nagyobb területek között van 75 hold dohány, 110 hold burgonya, 100 hold keserű- csillagfürt, 110 hold kukorica, 20 hold fővetésű silókukorica. Szeptember harmadikéig végeztek 90 százalékban a dohánytöréssel, tervnek megfelelően alakult a gépesített burgonyabetakar'ítás (a szedést két kombájn végzi), elvetették száz holdon a rozsot. A kézi munkaerő zöme a gyümölcsösben van, ahol augusztus 22 óta végzik a fehér alma szüretelését. A szedett almát mindjárt szállítják is a záhonyi átvételi körzetbe, ahonnan exportra készítik elő. (Kifogásolt árut még nem kaptak vissza.) Kézzel és géppel Nem félnek a következőktől sem Különösen két dolgot tartanak szigorúan. Mindenben rendes, kifogástalan munkát és jól stoppolni, kihasználni az alkalmas időt. S nem árt megjegyezni, hogy ez a „szigorúság” vitte szilárd útra a szövetkezetei Tavaly is huszonnyolcezer-öt- száz forint volt az egy tagra jutó átlagkereset a közösben. Több. mint egymillió forintot tartalékoltak közös alapra — soron kívül. S nem akarnak leszállni az ilyen színvonalról. Általában jó a termés. Nem egy növényféleségnél „túlfuttatták” a tervet. Többek között hevesi dohányból 200 százalékra (!). 40 mázsa helyett 80 mázsa a holdankéntl hozam. Jól használják ki a gépesítettség lehetőségeit. Míg korábban vagy csak dohányt törtek, burgonyát szedtek, vagy kukoricát törtek, most megosztják az erőt. 110 hold burgonya betakarítása csupán húsz ember feladata, * egyben megtörténik a válogatás és prizmázás is. A kézi és gépi munkaerő naponkénti okos, rugalmas mozgatása megelőzi a dolgok torlódását, a késleltető problémákat. Valószínűleg eleget tudnak tenni annak a pártszervezeti javaslatnak is, hogy a kezdeti sikeres gabonavetést folyamatosan tovább végezzék. Ebben az ütemben a rozs után október 10 és 20 között eleget tesznek a búza, szeptember 20—30 között az árpa vetésének is. Nem gond a háztáji Ami a háztáji földeket illeti, módszerükkel talán egyedül állnak a megyében. A közös erejével végzett tavaszi alapműtrágyázással, szántással, vetéssel készen kapják részterületüket a tagok. Hasonlóan nincs külön gondjuk ekekapáztatásra, azt is szükség szerint végezteti el a szövetkezet. Nem gond a háztáji földek termésének betakarítása sem. Októberben két szombaton és vasárnap erre kerül az összpontosítás, a gépek zömét és fogatokat is beleértve. Négy nap és letudják a háztáji minden őszi gondját, Aszfcaias Bálint
