Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-04 / 204. szám
1 oldat KELET-MAGYÄRORSZÄG 1985. szeptember t Több gyümölcsöst, de... A takarmánybriketté • •• rr a jovo A holnap terméséért... Az őszi mélyszántásról A szénabetakarítás egészen új, eddig még kevéssé elterjedt, de eredményeiben rendkívül biztató módja a bri- kettálás. Minden módszer első és legkritikusabb fázisa a zöldtömeg előfonnyasztása a táblán. Ez a brikettálásra is érvényes. Az eljárás lényege az, hogy a rendrevágott és rövid ideig, mintegy 30—45 százalék nedvességtartalomig előfonnyasztott zöldtömeget a rendfölszedő-brikettáló géppel fölszedik, nagy nyomással összesajtolják, majd az így nyert pogácsákat pótkocsiba gyűjtik, szállítják és bizonyos Utószárítás után tárolják. Érdemes közelebbről is megismerkedni a jelenlegi legkorszerűbb technológiával, a brikettálás munkafolyamatával. A rendről fölszedett takarmányt szállítószalag viszi a tömörítőhengerek közé, melyek felgöngyölik és összepréselik azt. A tömörített széna a gép egyik oldalán mintegy 15 cm vastag hurka alakjában nyomódik ki, s egy késszerkezet automatikusan, előre beállított hosszúságú darabokra szabdalja fel. A pogácsákat szállítószalag viszi a tárolótartályba, vagy a gép mellett haladó pótkocsiba. A szénapogácsák annyira szilárdak, hogy lapátolás, szállítás és raktározás közben sem esnek szét. Az állatokkal való megetetés előtt fel kell darabolni, meg kell darálni őket. A brikettálás legfőbb előnye, hogy a rend rövid ideig marad levágva a táblán, ezért a kilúgozási és pergési veszteségek minimálisak, az újrasarjadzás pedig hamar megindulhat a tarlón. További előny, hogy a brikettált szénának sokszorosan kisebb a tárolóhelyigénye, mint a szálasán kazlazott takarmányénak. De az sem mellékes, hogy a brikettált széna takarmányozási értéke jelentősen meghaladja a hagyományosan betakarított szénáét. Mindezen előnyök elérésének Honnan származik a galamb, hogyan él, milyen haszna van belőle az embernek? Ezeket a kérdéseket tárgyalja színesen, érdekesen, élvezetes stílusban Biszkup Ferenc, Horn Péter és Gouth János Haszongalambtenyész- tés című könyvében, amelyet a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentetett meg. A galamb nemcsak költői jelkép, a galamb olyan haszonállat, amelynek nagy szerepe lehet a táplálkozásban. A fiatal galamb húsa fehérjében igen gazdag, finom ros- tú, ízletes, nagy biológiai értékű táplálék. Különösen óiétás betegeknek. Sajnos náegyetlen fontos kritériuma van: a takarmány nedvesség- tartalma nem lehet kevesebb 15 százaléknál a brikettálás előtt. A brikettáláshoz szükséges igen nagy nyomás miatt a brikettáló gépek nagyon erősek, masszív építésűéit, ennek következtében súlyosak. Az eljárás teljesítményigénye is igen tekintélyes, meghaladja a szokásos vontatótraktorok teljesítményét, tehát az azokkal való meghajtásuk többnyire nem jöhet szóba, ezért külön motorral kell ellátni a brikettáló gépeket, az egyik amerikai gyártmányú sodró-brikettáló géptípusnak pl. 165 lóerő teljesítményű motorja van. Ez a gép óránként 8—10 tonna pogácsát készít 30—35 százalék nedvességtartalom mellett. A nedvességtartalom egy része a préseléskor kinyomódik a takarmányból, egy ki- sebb hányada elpárolog a nyomás és a súrlódás hatására keletkezett hőtől, a többi benne marad a pogácsában. Ez azonban még mindig túl sok a biztonságos tároláshoz, ezért utószárítással még tovább kell csökkenteni a nedvességtartalmat. A pogácsák jól száríthatók halomban, hideg levegővel, de a meleglevegős szárítás is szokásos, igaz, hogy ez megdrágítja az eljárást. Némi tápanyagveszteség csak a préseléskor való elfolyással lép fel, egyébként a brikett magában őrzi a takarmány összes értékes alkotóelemeit. A közeljövő még minden bizonnyal nem a sodró-brikettáló gépeké, hiszen magas beszerzési áruk miatt csak nehezen hozzáférhetőek, de perspektivikusan feltétlenül számolni kell az elterjedésükkel. Addig is fokozott gépesítésre van szükség a szénakészítés területén, rendsodró, rendlazító gépek alkalmazásával gyorsítani kell a takarmány száradását. Megállapították, hogy a lekaszált és szőnyegrenden fekvő zöldtömeg gyorsabban szárad, ha bordás hengerek közt átengedik, vagy a dobos fűkaszák megfelelő átalakításával mái a vágáskor megzúzzák. Az utóbbi időben kísérletek folynak arra vonatkozóan is, hogy a fonnyadás folyamatát már korábban, a még lábon álló takarmánynövényben megindítsák vegyszeres beavatkozással. A kísérletek ugyan biztató eredményeket hoztak, de a széles körű alkalmazásba vételről még korai lenne beszélni. lünk még nem fordítanak kellő gondot a galambtenyésztésre. Pedig olcsó, hiszen férőhelyigénye kicsi, alkalmi épületekben is tartható és felnevelhető. Nagyüzemi tartása is könnyen megoldható, mivel nem érzékeny a betegségekre. Exportlehetősége szinte korlátlan. Éppen ezért nagy jövedelemre tehetnek szert a galambtenyésztésre áttérő termelőszövetkezetek. Hogy ez a tenyésztés sikerüljön, arra biztosíték ez a hasznos könyv, amely nemcsak a tenyésztőknek ad ta nácsokat, hanem a díszga- lambtartóknak is. A MEZÖGAZDASAGBANa szigorú tél beálltáig nincs megállás: az aratást ismét nehéz munka követi. Országszerte folyik a betakarítási munkálatok mellett a talajelőkészítés a következő évi termés biztosítására. A tavaszi vetésű növények termesztésének — nyugodtan mondhatjuk — alapja az őszi mélyszántás. Jövő évi termésünk részben már azon múlik, hogy elvégeztük-e a megfelelő talajelőkészítési munkákat. A tőzeg- és homoktalajon, valamint a szétfolyós szikeseken azonban mellőzni kell az őszi szántást. Az előbbi kettőnél csak közvetlenül a vetés előtt szántsunk, míg a szikes talajnál meg kell várnunk a legkedvezőbb ned- vességi állapotot. Ha elvégeztük az őszi mélyszántást, sokkal több nedvességet raktároz el a talaj. Kedvezőbb körülmények között folyik ilyenkor a gyökérmaradványok lebontása, jobban pusztulnak az évelő gyomnövények és a kártevők. Nem ok nélkül sürgeti tehát az őszi mélyszántás elvégzését a paraszti tapasztalat és a szakemberek tudománya egyaránt. Az őszi mélyszántás megfelelő idejét a helyi klimatikus- és -talajviszonyok is befolyásolják. Általában legkedvezőbb ideje a szeptember és az október hónap. Jó eszköze az előhántós eke. Ugyanakkor célszerű az ősszel mély szántott területek durva el- munkálása is. A SZÁNTÁS MELYSÉGÉT évenként változtatnunk kell, mert különben fellép a káros „eketalp-betegség”. Ha erre nem ügyelünk, a mindig azonos mélységig végzett szántás, talajlazítás következtében tömött talajréteg alakul ki a szántott réteg és az altalaj határán. Ez károsan Gy ökér növény betakarító oép Takarmányrépa, cukorrépa és más gyökérnövények betakarítására új gépet konstruáltak a szovjet mérnökök. A traktor után kapcsolható gép, mely elevátorának és szállítószalagjának meghajtását erőátviteli tengely segítségével a traktorról kapja, egyszerre két sor növényt gyűjt be. A gyökérnövényeket a gép különleges szedőberendezése emeli ki a földből, s közvetlenül az elevátornak adja át. mely megtisztítja a földtől. Innen a növény a szállítószalagra kerül. majd a gép mellett haladó teherautóra. Egy óra alatt mintegy félhektárnyi területről lehet betakarítani a gyökérnövényeket e gép segítségével. A Moszkvai 1 laző- gazdasági Gépgyár a kis Mrd széria üzem: tapos? alapján rövidesen megkezdi a gépek sorozatgyártását. befolyásolja a talaj vízgazdálkodását, gátolja a víz beszivárgását, amely a növény- gyökérzet kialakulását akadályozza. Sajnos az „eketalp-betegség” gyakran előfordul a huzamosabb ideig művelt talajoknál. Altalajlazftással, a szántott réteg mélységének fokozásával és megfelelő szerves trágyázással védekezhetünk ellene a legeredményesebben. Ügyeljünk arra is, hogy amennyiben eddigi szánta saink mélysége elérte a 20— 25 cm-t, a mélyszántásnak is el kell ezt érnie, esetleg túlhaladnia. Az altalajlazításhoz speciális kultivá- tort kell alkalmaznunk; igen fontos ez a fenti bajok kiküszöbölésére és a termőtalaj vastagítására. Jó szerkezetű mély rétegű talajon alkalmazzák a közvetlen mélyszántást is: ebben az esetben altalajlazítás nélkül, 30—50 cm-es mélyszántást végeznek. HA MEGKÉSÜNK EGY MUNKAFOLYAMATTAL azt még behozhatjuk időben, de nem biztos, hogy ugyanolyan kedvező körülmények között. Ezért van nagy szükség arra, hogy rendelkezésre álljanak a fjének és az emberek egyaránt. A holnap termését a mai talajelőkészítés részben már el is dönti. Szovjet tudósok az utóbbi évek során jelentős kutatómunkával járultak hozzá a cellulózkémia fejlődéséhez. Rigában például új eljárást dolgoztak ki a furfurolnak fahulladékból való előállítására. ami tekintélyes hasznot hoz a népgazdaságnak. A furfurol ugyanis egyike a legsokoldalúbb kémiai anyagoknak, fenolműgyanták és Megyénk az ország almáskertje lett. Az ország almatermésének csaknem fele megyénkben terem meg. 1966—1968 közötti években az alma 63,18—55,66—77 százalékát megyénkben vásárolták fel és az ország almaexportjának 64,7—71,9— 80,5 százaléka megyénkből származott. A szabolcsi almatermés előnyös a népgazdaságnak, a termelő gazdaságoknak és a termelésben részt vevő dolgozóknak. Megyénk gyümölcstermelésében az alma vezető szerepe megmarad. Az almatermelésben első helyünket nem tudja veszélyeztetni egy megye sem. Helytelen lenne azonban további almatelepítésre gondolni, hiszen a nem „márkás” almák (batul. aranypar- men, stb.) értékesítése ' már a belső piacon nehézségekbe ütközik és fog ütközni még jobban a jövőben. Mivel a szabolcsi jonatán a világpiacon is „márka”, értékesítése nem fog problémát okozni, különösen, ha a csomagolás- technikánkat a világpiac igényeinek megfelelően fejlesztjük. Ezt megtanulni, minden gazdaságnak elemi érdeke. Megyénknek több gyümölcsre van szüksége, de cseresznyét, meggyet, málnát, szamócát, köszmétét, fekete ribizlit kell telepíteni. Megyénk gyümölcstermelésének szerkezetét a piac igényeinek megfelelően kell átalakítani. Ezeknek a gyümölcsöknek korlátlan piaca van. A nyugat-európai diszkrimináció kevésbé érinti e gyümölcsök értékesítési lehetőségeit, mivel termelésük jelentős kézi munkaerő-felhasználást igényel, s gépesítésük távlatilag is nehezen oldható meg. Éppen ezért nem is termelik szükségleteiknek megfelelő mennyiségben e gyümölcsöket. Nem rendelkeznek megfelelő kézi munkaerővel. Előnyösebb számukra, ha importálják e gyümölcsöket. Megyénkben ez a kézi munkaerő rendelkezésre áll sok gazdaa nylon előállításánál éppoly nélkülözhetetlen, mint a növényi olajok finomításánál, de vetőmagcsávázásra, gyomirtásra, tartósításra, aromajavításra is használják, amellett nélkülözhetetlen adaléka a motorhajtóanyagoknak, ugyanis nagymértékben növeli a kopásállóságot. A rigai intézetben gazdaságban, különösen a termei lőszövetkezetekben. A cseresznyének, meggy* nek, málnának, szamócának, köszmétének és a fekete ri- bizlinek az északi országokban: Svédországban, Norvégiában, Finnországban is jó piaca van — s mint a 'i’ág- piacon —, ők is jó árat fizetnek érte. De a hazai fogyasztók frissgyümölcs-igénye és a konzervgyárak nyersanyag- igénye is a telepítés bővítését igényli e gyümölcsökből. Mind az állami felvásárlás, mind a szabadpiaci értékesítés során jó árakat lehet elérni, azaz jövedelmező e gyümölcsök termelése. 1966— 19Ö7—1968 években — a Központi Statisztikai Hivatal évkönyve szerint — a meggy évi átlagos felvásárlási ára 7,97—8,64—8,54 Ft., a cseresznyéé 6,82—7,02—7,43 Ft., a szamócáé 11.89—9.28—9,55 Ft,, a málnáé 11,21—12,30—13,57 Ft. volt. A szabadpiacon ennél még magasabb árakat lehetett elérni. < E gyümölcsök szedése, feldolgozása olyan időben ad munkát a gazdaságokban, amikor a termelőszövetkezetekben a tagok folyamatos foglalkoztatását nem tudják biztosítani és van megfelelő szállítási kapacitás is. E gyümölcsfélék telepítéséhez népgazdasági érdek is fűződik, éppen ezért biztosít az állam 50 százalékos állami támogatást telepítésükhöz. *Az egyre szaporodó hűtő-tárolók lehetővé fogják tenni, hogy e gyümölcsök minőségét hosz- szabb időre megóvják és olyan időpontban értékesítsék, amikor szezonjuk lejárt, így magasabb árat is érjenek el. Ha az ár és az önköltség viszonyát vizsgáljuk e gyű* mölcsöknél, az állapítható meg, hogy nagyon jövedelmező a termelésük és elősegítik az állami gazdaságokban a nyereség maximalizálását, a termelőszövetkezetekben pedig a bruttó jövedelem növekedését. Sipos Sándor tanár, Felsőfokú Mg. Technikum ságos technológiát dolgoztak ki a fahulladéknak cukorrá való feldolgozására is, ezáltal olcsó állattáphoz segítették hozzá a mezőgazdaságot. Ugyancsak ott született meg a fenyőtűből és falevélből való tápliszt-előállítás gondolata, ami az ipari méretű gyártás megindítása óta vitamindús adaléka a takarmányozásnak. Könyv a galambról Tápliszt fenyőtűből és falevélből Korunk mezőgazdasága
