Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-30 / 226. szám
mrrwr VrirnVA’ROt»«»’*« S M<9nl tflW eaépíetn^iv ^TT Aho^y nem szabad „ellenőrizni“ a szövetkezeti vagyont Visszaélések az ilki Dózsa Tsz-ben Közérdekű bejelentés alapján csaknem két hétig vizsgálta a vásárosnaményi Népi Ellenőrzési Bizottság az ilki Dózsa Termelőszövetkezetben az allattenyésztessel és az állatok értékesítésével kapcsolatos problémákat. A vizsgálati jegyzőkönyv súlyos ügyrendi. bizonylatolási. és pénzügyi fegyelemsértéseket tartalmaz. Közös pénzzel cuy!’ni „uuzdálkodás“ Az ilki termelőszövetkezet, idén eddig (a vizsgálat idejéig) 23600 csirkét nevelt. 1259 elhullása után a 22343 baromfit részben közületeknek, részben a termelőszövetkezet tagjainak és szabadpiacon adták el. A szabadpiaci értékesítéssel Alföldi Csabát, a tsz főállaítenyésztőjét (időközben leváltották) bízták meg. A megbízatás szóban történt. s ellentétben a rendelkezést kkel az értékesítés után járó pénz kezelését is a fő- állattenyésztőre bízták. Így ti' ‘ónhetett hogy a tagoknak és a szabadpiacon érté- ]. . i baromfi árával Alföldi Csaba tetszése szerint gazdálkodott. A pénzzel késve, vagy egyáltalán nem számolt el. A kuszáit bizonylatolás, az ellenőrzés és elszámoltatás hiánya sorozatos visszaélésekre adott lehetőségeket. A vizsgálat befejezéséig a főállatte- nyésztö közel ezer baromfi árával nem tudott elszámolni. Olcsó csibehús A termelőszövetkezet baromfiállományból a tagoknak és szabadpiacon I0439-et értékesített. A csirkék éra mindkét értékesítési. formánál nagy eltérést mutat. Ezzel kapcsolatban a főállattenyésztő a vizsgálat során azzal védekezett, hogy az árakat a piac értékítélete határozta meg. (!) Hogy miként, arra egy példa: Lugosi Péter 50 db csirkét vásárolt 12 forint darabonkénti árral. író Ilona 25 csirkét ugyancsak 12 forintos árral. A tsz tagjai a továbbiakban már 20 form tért kapták a csirkét. (Lugosi Péter a tsz főkönyvelőié). A szabadpiaci csirkét Kisvárdán értékesítették. Hogy az értékesített tétel milyen érszóródást mutat; kétszáz csirkét 25 forintért. százat tizenötért, kétszáz darabot tíz forintért értékesítettek. (A tízforintos ár bármennyire is nagy a kínálat indokolatlan, a termelőszövetkezetnek tetemes ráfizetést jelent.) Kocacsere — előnnyel A NEB vizsgálata a termelő szövetkezet sertésállománya, illetve annak értékesítése körül nem tapasztalt visszaéléseket. ellenben a termelő- szövetkezet főkönyvelője elcserélt egy anyakocát három süldő ellenében. A koca százkilogrammos súlyú és brucellózissal fertőzött volt. Ezért az állatért a tsz-től három ötven-hatvan kilogramos súlyú süldőt kapott. Hogy miért járult hozzá a főállattenyésztő az előnytelen és káros cseréhez (a tsz-nek 2000 forint kára keletkezett) arra nincs megnyugtató magyarázat. Ez év során a könyvelés adatai szerint a tsz nyolcvan- négy malacot értékesített. Az értékesítéssel ellentétben a vizsgálat időpontjáig hatvan- kilenc állal ellenértéke folyt be. Feltevés, hogy a hiányzó tizenöt malac árával Alföldi Csaba és Sipos Géza nem szá molt el. Zsebben a reprezentációs keret Az ilki Dózsa Termelőszövetkezetben a szövetkezeti vagyon, illetve a szövetkezeti pénzek hanyag kezelése úgy tűnik függetlenül a személyektől. általános. Mivel az ellenőrzésnek, elszámoltatásnak a tsz-ben nem akadt gazdája, az elszámolás majd minden területen hiányos. Kirívó példa erre, hogy a termelőszövetkezet havonta 400 forint reprezentációs keretet használ fel. (Erre tsz közgyűlési, illetve vezetőségi határozat rögzítve nincs.) A reprezentációs keretet mindenkor a tsz elnökének előre kifizetik, s ő azzal utólag számol el. Az elszámolás ez év március 31-ig megtörtént, de ezt követőé» a négy hónapra A szabolcsi cipők európai jó hírnevét bizonyítja, hogy a Vencsellői Cipész Ktsz újdonságaival részt vesz a moszkvai és a párizsi világkiállításon. Ebben az évben összesen 120 ezer pár vencsellői női cipő került exportra. Elsősorban a demokratikus országokba és azon túl a nyugati országokba — Ausztriába, Angliába, és Nyugat-Németor- szágba — szállítottak női cipőt. A pénteken érkezett távirati megrendelés alapján a ktsz- nek november 25-lg újabb 2000 pár női cipőt kell elszállítania Nyugat-Németország- ba. Moszkvában — ahol 36 ország lesz jelen — és Párizsban a legújabb vencsellői női cipők kerülnek bemutatásra. Főleg csau színekben és különleges műtalppal és úgynevezett sportos kivitelben felvett 1600 forint reprezen tációs összeggel a tsz elnöke a pénztar felé nem számolt el. Jó példa a szövetkezeti vagyon hanyag kezelésére az is, hogy a tsz 1967 november 17-én három darab Kalor kályhát vásárolt 3300 forintért. Az egyik kályhát egy évvel a vásárlás után eladták Biri Ferenc ilki lakosnak 500 forintért, A kályha teljesen új volt. még tűz sem égett benne. A vizsgálati jegyzőkönyv, amely az ilki Dózs*a Terme- lőszövetkezetben készült, s amelyet a vizsgálatban érdekelt személyek aláírásukkal elismertek, terjedelmes. A felsoroltaknál sokkal több visz- szásságot tartalmaz. A teljes felsorolás helyett néhány szót inkább arról kell ejteni, hogy miként történhetett meg a termelőszövetkezetben e példa nélkül álló. elítélendő visszaélés, és szabálytalanságsorozat. Elsősorban arra kell utalni, hogy a termelőszövet- kezeti törvény az új alapszabályok készítéséhez félreérthetetlenül előírta a vezetőség, az adminisztratív beosztottak, ágazati reszortfelelősek, vagyonkezelők munkakörének meghatározását, a tsz vezetősége nem dolgozott ki ügyrendet a reszortfelelősök munkavégzésével kapcsolatban. Másik igen komoly probléma. hogy a termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága feladatkörének jelentőségéhez mérten, nem látta el megnyugtatóan munkáját. kiállítási mintadarabok. A már említett 120 ezer pár női cipőből nem kap a belkereskedelem. Ezek a cipők kizárólag — külföldi megrendelésre készültek. Szabolcs-Szatmár megye részére még ebben az évben készít a ktsz 5 ezer pár női bundacipőt. Elsőrendű minőségben, meleg béléssel, hosz- szú szárral, a legújabb divat szerint Az elkövetkezendő évben — mondja tájékoztatóban a ktsz elnöke, még nagyobb eredményeket várunk. A külföldi piac élénk érdeklődést mutat a szabolcsi cipők iránt és így jogosan tételezzük fel, hogy 1970-ben az exportszállításaink növekedni fognak. Ezt bizonyltja, hogy már ebben az évben 1970. évi szállításra kaptunk 70 ezer női cipőre megrendelést a nyugati piacokról. (f. p.) Seres Ernő Szabolcsi cipők a moszkvai és a párizsi világkiállításon 120 000 pár exportra Vencsellőről „Anil” bokszból készültek a Mennyit eszünk 15 év múlva ? A Belkereskedelmi Kutató Intézet — a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Távlati Fejlesztési Bizottság megbízása alapjan kidolgozta a lakosság élelmiszer-fogyasztásának hosszú távú prognózisát. Milyen lesz az élelmiszer-ellátás, mit eszünk és mennyit költünk ilyen célra a következő évtizedekben — ezt vizsgálta a kutatóintézet szakembergárdája. A látszólag távoli jövő helyzetének elemzése rengeteg mai témát vetett fel. Olyan hiányosságokra derített fényt, amelyek gyors intézkedést követelnek. Hiszen az egész prognózis célja — a jövő tükrében mérlegelni a mai helyzetet és kidolgozni a cselekvés programját. Egyes élelmiszerekből és elvezeti cikkekből évek óta kielégítetlen a lakosság kereslete. Az árusítás területileg korlátozott, érezteti hatását az árukínálat hiányosságában, a termés ingadozása, bő termés esetén viszont értékesítési nehézségek adódnak. Az iparilag feldolgozott élelmiszerek minősége, az áru szállítása, az árusítás körülményei gyakran kifogásolhatók. A lakosság élelmiszer-fogyasztásának szerkezetét nem csak táplálkozás-élettani okokból, hanem a gazdasági feltételek oldaláról is elmaradottnak ítélik. — A megtermelt élelmiszereket komoly veszteséggel értékesítik, Az élelmiszerek és élvezeti cikkek nagy részéi korszerűtlenül kínálja a kereskedelem — nyers vagy csak elsődlegesen feldolgozott formában. Kevés a korszerűen csomagolt termék, lassan bővül az élelmiszerek választéka. Ugyanakkor — az elmúlt két évtizedben nőtt a lakosság élelmiszer-fogyasztása, s további növekedésre lehet számítani. A Belkereskedelmi Kutató Intézet prognózisa szerint 1985-ig 112 százalékkal nő az élelmiszer és élvezeti cikk fogyasztása, tizenöt év múlva eléri személyenként évente a 16—17 ezer forintot. A rakodás a mezőgiizdiiságbaii Melyik gépet vásároljuk? — 4 FRAK—B/í vezet a szakaszos működésű rakodógépek kozott A FRAK—B/I forgórakodó markolóval felszerelve dömperre, rakodás közben. Egy közepes mezőgazdasági üzemben, ahol 200 holdon termelnek cukorrépát, 200 holdon burgonyát és 400 holdon kukoricát, 600 holdon gabonaféléket, a betakarításkor közei 80 ezer mázsa termést kell megmozgatni. A le- és felrakodás, ha nincs gép kézi munkaerőt igényel. Ezenkívül ugyanebben a gazdaságban az állattenyésztés függvényében a takarmányok rakodása, szálas és siló 15—20 ezer mázsás súlyt közelíti meg. Rakodni kell a szervesés műtrágyaféleségeket is. Évenként ez szintén eléri a 30 —40 ezer mázsát. Ilyen nagy tömegek mozgatása azon kívül, hogy költséges és fáradságos kézi erővel, még olyan gonddal Is jár, hogy a rakodáshoz kevés a munkaerő, ezért a szállítás elhúzódik, s a termelő üzemet többszörösen veszteség éri. Nem véletlen, hogy napjainkban a mezőgazdasági üzemek anyagmozgatásának gépesítése nagy jelentőségű feladat. Sürgeti ezt a szállításra kerülő árvolumen rohamos növekedése az ezzel járó jelentős költségemelkedés, másrészt a mezőgazdaságban dolgozók egyre kevésbé hajlandók vállalni az áru rakodásával járó megerőltető fizikai munkát. Különösen ott jelentkezik leginkább ez a probléma. ahol a termelőszövetkezeti tagok többsége asszony. Az áru rakodásának megoldása tehát a gép. A mezőgazdaságban, iparban jelenleg több típusú rakodókat alkalmaznak. Hogy csak néhányat említsünk a FRAK—B/l, HON—051, T— 174, T—157—2, SZNU—0,5 géptípusokat. Ezek a rakodók Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete is megváltozik: emelkedik majd a biológiailag értékesebb — állati fehérjék, gyümölcs- és zöldség — élelmiszerek aránya, több iparilag feldolgozott terméket fogyasztunk. Érdemes megjegyezni, hogy az élvezeti cikkek aránya a jelenlegi 27 százalékról 35—36 százalékra növekszik. A szeszes italok és a dohányáruk arányának csökkenésére, az alkoholmentes italok és a kávé, a tea hányadának emelkedésére számítanak. A táplálkozástudomány szerint hazánkban a 2900 körüli kalória fogyasztása elégségesnek tűnik. A hazai fogyasztás ezt évek óta tartósan meghaladja. Ezért 1985-ig sem számolnak a fogyasztott élelmiszerek kalóriaértékének lényeges növekedésével. (K.) beváltották munkateljesítmény szempontjából a hozzájuk fűzött reményeket. A tér- melőüzemeket azonban nem csak az érdekli, hogy milyen típusú géppel végzik el a rakodási feladatot, hanem az is, hogy a gép amit vásárolnak, a gazdasági mutatók tekintetében az üzemi költségek szempontjából és amortizáció vonatkozásában is, számukra előnyös legyen. A rakodókkal kapcsolatban a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet érdekes összehasonlító vizsgálatot végzett. Eszerint a már korábban felsorolt géptípusok közül a legjobb eredményt a Vörös Csillag Traktorgyár által gyártott FRAK—B t típusú rakodónál mutatták ki. A fajlagos üzemeltetési költség a legalacsonyabb, legkisebb az élőmunka-felhasználás és a beruházás megtérülése a kézi munkához viszonyítva, a legkisebb. A termelők szempontjából az sem lényegtelen, hogy a FRAK—B/l típusú forgórakodó ártámogatással kerül forgalomba a felhasználók részére. Ezek után ismerkedjünk meg közelebbről is a Vörös Csillag Traktorgyár forgórakodójával. Mint említettük a legkülönbözőbb munkaterületeken a nehéz rakodási munkák elvégzésére kiválóan alkalmas. Műszaki jellemzői közül: A gém forgatása olajmotor segítségével történik. A gém emelését valamint a gémre szerelhető különböző munkaeszközök működtetését, nagy nyomású kettős munkahengerek végzik. Az üzemeltetést könnyíti, hogy jó rálátást biztosít a kétoszlopos kormánymű kormány- oszlopai között elhelyezett forgatható vezetőülés. A ferde elhelyezési kormánykerekes megoldás pedig kényelmes és biztonságos vezetést tesz lehetővé. A FRAK—B/l legnagyobb motorteljesítménye 1650 f perc esetén 60 lóerő. Névleges emelőképesség: pótgémmel 800 kp, pótgém nélkül 1000 kp. A gémemeiési idő kb. 5 sec. A forgórakodóra II munkaeszköz szerelhető fel: 0.5 köbméter és 0,7 köbméter rakodókanál. teher emelő horog, villás teheremelő 0,5 köbméter markolóberendezés, árokásó berendezés hegybontó kanál. rönkfogó rönkmarkoló, polipmarkoló, gumós terményrakodó, gém- toldat — speciálisan vagonrakodásra. Köztudott, hogv a mezőgazdasági rakodásnál a földmunkák végzésénél munkaeszközként legjobban a magajárók forgórakodók felelnek meg. A gazdasági mutatók tekintetében ezeknek az üzemi költsége a legalacsonyabb és ki- használásuk révén a beruházás is gyorsan megtérül. A Dutra FRAK—B/l mint az egyéb jellemzőknél a szakaszosan működő rakodógépek között ilyen vonatkozásban is előkelő helyet foglal el. Alkalmazása mellett előnyére szól, hogy nagy utazási sebességgel (34 km,óra) rendelkezik. így könnyen és gyorsan tud munkahelyet változtatni. Ez különösen akkor igen előnyös, ha a rakodól^több termelőszövetkezet társulva vásárolja meg. (Szabolcs-Szatmár megyében ilyen vonatkozásban a FRAK—B 1 rakodónak nagy jelentősége van, hiszen aránylag kevés nagy, vagy közepes termelőszövetkezettel, annál több kis gazdasággal rendelkezünk.) Szóltunk a gép üzemeltetési költségeinek, alkalmazhatóságának előnyeiről. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a rakodót a Vörös Csillag Traktorgyár gyártja és így szerves tagja a DUTRA gépcsaládnak. Ez külön előnyöket nyújt az üzemeltetéshez. Ugyanis FRAK— B/l részegységeinek, alkatrészeinek mintegy 30 százaléka — motor, hátsóhíd, véglehaj- t.ás és járószerkezet, fékberendezés, kormányszerkezet egy része — csereszabatos a mezőgazdasági üzemeinkben nagy szambán dolgozó UE— 28, D4K—B traktorokéval. így azokban a gazdaságokban, ahol az említett erőgépekkel dolgoznak, a FRAK—B t forgórakodóhoz kevesebb alkatrészt kell raktározni. Ugyanakkor a csereszabatosság megkönnyíti és megrövidíti a javítást. Az alkatrészcsere, a hibaelhárítás, ha nincs raktáron forgórakodó alkatrész, könnyen elvégezhető UE—‘Jáva gy D4K—B Iraktoralkat- résszel. Miután a FRAK—B/l forgórakodót bemutattuk hátra van még az. hogy néhány szóval a teljesítményéről és a gép áráról szóljunk. A rakodó rakodási telje:,/menye ömlesztett anyago’-iiál óránként 30—40 tonna. Ari üzemeltetési költsége 50—80 forint óránként. A FRAK—B/l forgórakodó ára mezőgazdasági ártámogatás mellett 0,5 köbméter markolóval és 0,5 köbméter kanállal 211 ezer 60 forint. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy termelőszövetkezet a rakodási munkára évenként munkabérként ennek dupláját fizeti ki. akkor a FRAK—B,1 nem csak segítséget, de anyagi hasznot is jelent a mezőgazdasági üzemeknek.
