Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

f989 srepfeíuÉé? if. KW Ff MACVÄF .A*«> Aö S -*Ms) Korszerűsítik a csemegeáruházat Megszűnik a zsúfoltság Mi lesz veled, Csenger? Visszafejlődés helyett előrelépés MEG/EGYZÉS: Indckolt igény Városunk egyik legnépsze­rűbb bevásárlóhelye a Rá­kóczi út és a Dózsa György út sarkán lévő csemegebolt. Szerdán tervezők és mér­nökök szállták meg az üzlet- helyiségét, Rajzoltak, mértek, számoltak, hogy a közeli idő­ben elkezdődő építkezéssel hogyan lehet a csemegéből- tot átépíteni, korszerűsíteni és újszerűén berendezni úgy, hogy az állandóan fokozódó vásárlók igényeinek minden­ben megfeleljen. A tervek szerint a cseme- geholt kétszintes marad. A felső szinten nem lesz árusítás. Oda kerülnek az öltözők, mosdók és a szociális helyiségek. A feljáró lépcső­sorokat is lebontják. Liítszol- gálat bonyolítja majd le a személyzeti forgalmat. Az alsó szintet kibővítik. Nagyobb lesz az eladótér és a jelenlegi irodahelyiségek Is átkerülnek a másik oldalra. A tervek szerint teljesen mo­dern csemegebolt képe ala­kul ki hűtőpultokkal, üveg- szekrényekkel és újszerű be­rendezéssel. Megszűnik a je­lenlegi zsúfoltság, különvá­lasztják a hús és csemegefé­leségeket, új helyet kap a fűszerféleség, a csokoládé és cukorkarész is, újszerű meg­oldással rendezik be a presz- szót is. Központi fűtéssel látják el az egész helyiséget, bevezetik a gázt és a későbbi elgondo­lások szerint meleg húsárut is kiszolgálnak. Farkas Pál kezett szakemberek 328 bort kóstoltak meg. Közülük 24-et találtak arany, 270-et ezüst és 32-őt bronzéremre érde­mesnek. Két bort elismerő oklevéllel jutalmaztak. Érdekes, hogy a verseny eddigi állása szerint a ma­gyar borok vezetnek. A 24 aranyéremből hazai boraink eddig kilencet nyertek el. míg Olaszország 6, Argentí­na 4, az NSZK 2 és Ausztria meg Chile 1—1 aranyérmet szereztek. A hazai siker el­sősorban az igen jó minősé­gű magyar vörös és Balaton melléki borok jó minőségé- nek köszönhető. A szeptember fl-ig tartó versenyen most a minőségi fehér és vörös borok bírálata folyik. Jellemző a bírálat szi­gorúságára, hogy van bizott­ság, amely a saját kategóriá­jában egyetlenegy borfajtát sem talált aranyéremre ér­demesnek. egy új irodalmi műfajjal, a filmregénnyel foglalkozik, Nagy János „Ki a jó iroda­lomtanár” címmel írt elgon­dolkodtató vallomást. Könyv­szemlét Galambos Lajos, Sza- konyi Károly, Moldova György, Végh Antal, Kolozsvári Grandpierre Emil, Palotai Bo­ris, Molnár Zoltán és Szabó Zoltán legújabb munkáiról ol­vashatunk. A folyóirat közli az Alföld-stúdió pályázatát fiatal alkotók számára. A képek között találjuk Sol­tész Albert nyíregyházi fes­tőművész rajzát is. Még a. hévtáblán ez áll: já­rási művelődési ház. Azonban Csenger már nem járási szék­hely. „Elég baj az, — mondta az egyik idősebb parasztem­ber. — Eddig épült itt egy és más, meg jó vásárok is voltak...” Örökölt épületek Mosolyogna az ember a nosztalgián a vásárok és a járási székhely rangja után. Ám a helyiek egyáltalán nem így éreznek. Azt már tudják, nem állt meg az élet, miután Csenger nem járási székhely. Hisz ebben a megyében sen­kinek nem érdeke, hogy a községek egymás rovására fejlődjenek. Sokan azonban úgy gondolják. ezután még messzebb lesz Csenger a me­gyeszékhelytől, még távolabb a fővárostól. Hatszázéves múltja van ennek a telepü­lésnek. Fekvése, földrajzi, gazdasági és közlekedési vi­szonyai jórészt meghatároz­ták fejlődését. Csak pislákolt itt a kultúra -— mondták töb­ben — hogyan lesz itt műve­lődési élet ezután? Hogyan? — ezt kérdeztük mi is a községi művelődési otthonban. Kocsár Árpád, a művelődési otthon vezetője megfordítja a kérdési. Nem azzal kezdi, mit veszít Csen­ger azzal, hogy nem járási székhely. Mit nyer, hogy a korábbinál jobb legyen a 4600 lakosú nagyközség kul­turális gondozása” iVJint min­den volt járási intézmény épülete, a kulturális létesít­mények is ezután a központi község — Csenger és a hoz­zá tartozó hat kisebb község céljait szolgáljak. S ez már eleve nagy előny, huszon­négy helyett hat községről gondoskodni. így tartalma­sabb művelődési élet bonta­kozhat ki a környék legna­gyobb helyén, Csengerben. Az új népművelési évadot már eszerint tervezték meg. Szerelik a színházat — Nálunk nagyon szeretik a színházat — magyarázta a művelődési otthon vezetője. Szinte állandó társulatuk a Déryné Színház. Körülbelül 300 tsz-bérletesük van, ősz­től tavaszig 10 színházi elő­adás és ORI-rendezvény sze­repel a programban. Egy vá­ros is megirigyelhetné. Igaz Hazánkban lesz az első bor-világ verseny 22 orszáe, 1461 bora vetélkedik az elsőségért Szeptember elseje óta tar­tanak a VI. nemzetközi bor- verseny „mérkőzései” a vá­rosligeti Mezőgazdasági Mú- leum pincéiben. Tizenegy év­vel ezelőtt rendezték meg az első budapesti nemzetközi borversenyt. Akkor 17 or­szág 590 borfaitája került a bíráló bizottság asztalára. Most már 1461 bor érkezett 22 országból. A világ borter­melő országainak fele részt vesz a nemzetközi zsűri előtt e versenyben. Az eddigi 5 nemzetközi verseny sikere alapján elhatározták, hogy az első bor-világversenyt Ma­gyarországon rendezik meg, 1972-ben. A versenyben részt vevő bo­rokat kiállították a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Váci utcai bemu­tatótermében. Eddig a kom­mersz fehér és vörös borok kategóriájában fejeződött be B verseny. A 13 országból ér­Megjelent az Alföld új száma Jókai Anna „Tartozik és követelt’ című új regényéből olvashatunk részleteket a ’ Debrecenben megjelenő iro­dalmi és művelődési folyó­irat, az Alföld szeptemberi számában. Az elbeszélések és versek szerzői között vannak: Gergely Ágnes, Szigeti György, Sarkady Sándor, Fá- biáji Gyula, Kiss Dénes, Ga­lambost László, Szőke Kál­mán, Rácz Olivér, Cs. Nagy István és Weöres Sándor. A Valóságunk rovatban M. Ve­nyige Júlia: „Falvak a tör­ténelem sodrásában címmel írt szociográfiát. Vígh Árpád *­A tárgyalóteremből Notórius garázda a rács mögött Először hat éve került bör­tönbe — verekedés miatt — Balogh Mihály 31 éves £é- pveslitkei lakos. Balogh négy általános iskolai osztályt vég­zett, de a nevén kivyl nem tanult meg sem írni, sem ol­vasni. Megnősült, született 3 gyerekük, de eltartásukról nem gondoskodik, s a gyere­keket az állam gondozza. Az első börtönt — ismét verekedés és lopás miatt — újabb büntetések követték, s utoljára tavaly nyáron sza­badult. Azóta ismét bünteté­sét tölti, másfél évet kapott legújabb verekedése miatt. De még mielőtt börtönbe ke­rült volna, akkor is megtá­madott két embert ezért kel­lett most a bíróság előtt fe­lelnie. November elsején Balogh észrevette, hogy elhalad a háza előtt Hamza Balogh László. Hamzára haragudott, mert terhelő vallomást tett rá valamelyik bűnügyében, s ezt nem tudta megbocsátani. Ahogy Hamza feltűnt, Ba­logh kapát ragadott és rátá­madt. Ütéseinek következté­ben Hamza összerogyott, de Balogh addig verte, míg esz­méletét nem veszítette. Ekkor összefutott a rokon­ság és eltuszkolták a megva­dult Baloghot a sérült ember­től. Hamza csaknem két hóna­pig állt kórházi kezelés alatt, lépét el kellett távolítani. Fi­zikai munkát azóta sem tud végezni, sőt márciusban — még a verekedés nyomaként — újabb kórházi kezelés vált szükségessé. Balogh Mihály február he­tedikén újból megtámadott egy embert és újból kapá­val. Földig verte, aztán be szaladt a házába. A sértett körül ekkor is csoportosulás keletkezett, a gyerekek visítottak, fenyege­tő volt a tömeg. Balogh — a társak haragjától tartva — kitörte házának ablakát és elmenekült a fényeslitkei ál­lomás felé, majd anyósához utazott Pátrohára. A megtámadott súlyos sé­rüléseket, orsó- és koponya- csonttörést szenvedett. A nyíregyházi megyei bíró­ság a notórius verekedőre példásan szigorú büntetést szabott ki: Balogh Mihályt 5 év szigorított börtönnel súj­totta és 7 évre eltiltotta a közügyektől Az Relief jogerős. (k. L) nem csak Csenger, hanem a közigazgatásilag hozzá tartozó Nagygéc, Komlódtótfalu, Csengerújfalu, Szumosangya- los, Szamosbees és Szamosta- tárfalva is idejár színházba E helyek többségében nin­csen, vagy alig használható a művelődési terem. A kisebb helyeken a klubszobákat szorgalmazzák, ahol „estézni” lehet. De nem árt oda is be­benézni a csengeri népműve­lőknek, hisz az alkalmi fő­városi haknizó együttesek ép­pen a napokban „tisztelik” meg a közeli tsz-eket műso­rukkal. Már megkötötték a szerződést a „limonádé da­rabra” a tsz-ekkel. Jobb lett volna előtte véleményt kérni a központi művelődési ott­hontól... Értelmiségi klub — Nem lesz ifi baj, ha megmarad a költségvetésünk, s nem vesznek le belőle — folytatja Kocsar AVpád, Az állami támogatás eddig 104 ezer forint volt, a saját bevé­telünk 120 ezer. Erre lehet tervezni: negyven gyerek ta­nul a művelődési otthon zon­goraszakkörében, vizsgát a mátészalkai zeneiskolában tesznek. Korai még a pálya- választásukról beszélni, de tény; égetően szükség van itt ének-zeneszakos tanárok­ra. Talán közülük kerül ki az utánpótlás. Egy rajkózenekar is van Csengerben. Tehetsé­ges cigánygyerekekből. Míg járás volt Csenger, nem tud­tak „egyenruhát” venni ne­kik, pedig minden szerv ígérte a támogatást. Most ke­vesebben ígérik, s valószínű az önállóság révén hamarabb megadják a néhány ezer fo­rintot sujtásos nadrágra, mellényre, ingre... Egy értelmiségi klubot is régen akartunk — gondolko­zik el a művelődési otthon vezetője. Most megcsinálják: csaknem hetven pedagógus, harminc agrárszakember és más értelmiségi él Csenger­ben. Egy mag akar lenni az értelmiségi klub, vagy egy műhely, amely egyre tágítaná falait, kezdeményezne, ötlete­ket gyűjtene, összefogná az erőket. Szó esik egy magunk között „fapados klub”-nak nevezett böngészőről is. Nem afféle másodosztályú vendé­gek számára, hanem akiknek még szokatlan itt és semmi áron nem ülnének le a szép fotelokra, nem lépnek a sző­nyegre. Ma még nem. ha be­szoknak, holnap már átmen­nek a másik, szebben beren­dezett helyiségbe is. Persze mindkettőben van tv, újsá­gok. Egészséges rivalizálás Mi maradt még Csenger­ben? — kérdezzük. Maradt az egymilliónál nagyobb költ­séggel épített mozi, amely sajnos elég néptelen. Van egy 15 ezer kötetes, 870 olvasó­val rendelkező könyvtár. És a családoknak csak helyben ötszáz televízió. Más nincs. De ha a meglévőket jól ki­használják. visszafejlődés he­lyett előrelépés következik a kultúrában - is. Ezt- olyan patriótaság, és mondjuk ki, rivalizálási vágy is hajtja, melyet így fogalmaztak meg: „Megmutatjuk Szálkának, hogy mi sem maradunk le..” Páll Géza Nagykálló legfiatalabb üze me, a Vegyesipari Vállala' ez évre már hat és fél mii liós eredmény elérését cé. lozta meg. Ilyen termelési volumen tartásához is minimálisa" kétmillió forintos állóeszköz­értékkel kellene rendelkezni« fe vállalatnak. Jelenleg ennek alig egynegyede von meg. Az elmúlt évben képződött húsz­ezer forint fejlesztési alappal úgyszólván semmihez sem tudnak kezdeni. A vállalat jelenlegi telep­helyén mostoha körülmények között dolgoznak az emberek. A szociális körülmények is erősen kifogásolhatók. A ki­jelölt új telephelyen csak építkezésekkel lehet a ter­meléshez szükséges feltétele­ire! biztosítani. A szolgaitatás fokozása már csak azért is indokolt, mert olyan lakossági igények ellátására törekednek, amely­ből egyre nagyobb megrende­lésekre lehet számítani. Ilyen tevékenység pjldául a víz-, fűtés- és villanyszerelés, valamint a sokoldalú igények ellátására berendezkedett la­katosipar. A vállalati létszám jelen* leg csak 75, de megfelelő fej­lesztéssel. tízmilliós volu­mennel, akár kétszáz ember foglalkoztatását is meg lehet­ne oldani. Jelenleg olyan irá­nyú tárgyalások folynak, hogy a vállalat részére mint­egy másfél, kétmilliós hosszú lejáratú hitelt biztosítanak, s ehhez adna másfél milliót a megyei tanács. Mindez csak félmegoldás lenne. Minimálisan legalább ötmillió forint oldaná meg a legalapvetőbb problémákat. S ezt nemcsak a szűk értelem, ben vett vállalati érdek, ha­nem a lakosság szolgáltatási igényeinek jobb ellátása is sürgetően indokolja. (tóth) Nagyüzem a felvásárlásban MÉff^árusitólieJyek a megye 30 pontján Idén tovább bővítette há­lózati körét a megyei MÉK. 230 termelő gazdasággal van termeltetési, illetve felvásár­lási viszonyban. S elkezdő­dött a vállalat idei nagyüze­me. Általában kedvezett az idő­járás a zöldség és gyümölcs­félékre ebben az évben. Csu­pán az augusztusi hűvös, csapadékos időjárás nem ked­vezett a dinnyének, papriká­nak. Olyan körzetekből hoz­za főleg a megyei székhelyre ezeket az árukat, ahol jobb a minőség. Egyébként van bőségesen áru mindenből. Sőt a helyi, ellátáson kívül közel száz va­gon zöldség és egyéb kerté­szeti termékeket szállított exportra ez évben eddig a MÉK. Ilyen listavezető a dinnye, uborka, zöldpaprika, káposzta­A felvásárlás folyamatos. Nem tekinthető túlzásnak az a megállapítás, hogy zöldség­féléből elegendő van, nem lesz hiány újig. Jó a felké­szülés a téli tárolásra na­gyobb mennyiségű sárgarépá­ból, petrezselyemből, céklá­ból, hagymából, karalábéból és egyéb fontos konyhai zöld­ségfélékből. Az előirányzott mennyiséget teljesítik, ami 1200—1300 vagon körüli lesz. Különösen bőséges és minő­ségileg is jó a hozam sárga­répából, káposztából, karalá­béból. Jó ütemű a téli savanyított áruféleségek készítése. Ez idei eredménye több vagon uborka, paprika, zöld paradi­csom és vegyes konzervált S a savanyítást tovább folytat­ják. Megkezdődött az őszi érésű burgonya felvásárlása is. A MEK mindent megtesz a za­vartalan átvétel és tárolás érdekében. A burgonyater­més általában jobb a tava­lyinál. A körszedéses almaszüret­tel kapcsolatban akadálytala­nul végzi a MÉK az átvételt, tárolást és a nem kisebb fon­tosságú export-bonyolítást Szükségesnek tartja ezt an­nál is inkább, mert már a piros alma szürete is meg­kezdődött. s a szüret után még sok a tennivaló. Nyíregyháza zöldség-gyü- molcsellátásán kívül ma már harminc helyen van a MÉK-nek elárusítóhelye. Utóbbiak mozgóbolt jellegű­ek és főleg a vidéki ellátást javítják mind növekvőbb for­galommal, mint többek kö­zött Ujfehértón, Hodászon, Balkányban. Erős elhatáro­zása a vállalatnak, hogy eze­ket a mozgóboltokat mielőbb végleges jellegűvé tegye és hálózatát tovább bővítse. (ab) Táborozik az Ifjú Gárda zászlóa Íj Honvéd- és tüzoltóbemutató a programban Vasárnap, szeptember 7- én egésznapos program szín­helye lesz a nyíregyházi Si mai úti gyakorlótér, A váro­si Ifjú Gárda zászlóalj — melynek létszáma eléri a Két százat — éves kiképzési tér vének egy részét egésznapos táborozás keretében itt bo­nyolítja le. A gyakorlati kiképzés kis­puskalövészettel kezdődik, amelyben az ifjúgárdisták va­lamennyien részt vesznek. A lövészet pisztollyal folytató­dik az Ifjú Gárda parancsno­kai részére. Ezután akadály pályán kis létszámú csoportok járőrversenye következik. A kiképzés érdekessége lesz az a két bemutató, melyet a honvédség és a tűzoltóság rendez. A honvédség fegy­verbemutatót tart, a tűzoltó­ság pedig haboltó készülékek­kel „élő tűzoltóbemutatét’’ rögtönöz. Az egésznapos programot esti műsoros tábortűz zárja. És még egy érdekesség: ezek a „férfias” kiképzési ágak a nők körében is nagy vonzerő­vel hatnak, hiszen az Ifjú Gárda két századában — kö­zépiskolások, főiskolai hallga­tók és ifjúmunkások között — a lányok szinte ugyanolyan létszámot képviselnek, mint a fiúk. <to

Next

/
Oldalképek
Tartalom