Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-28 / 225. szám
r WŐ0 szeptember fCBLBT MAGYAftÖftS2A& *. essta " „Ez itt egy megváltozott világ!’’ / Szirmai István látogatása Szabólcs-Szatmárban Szirmai István elvtárs, az MSZiVlP Politikai Bizottságának tagja szombaton — Szabolcs-Szatmár megyei látogatásának második napján' — íiiegyei körútra indult. Orosz Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának, Biró Lászlónak, a városi tanács vb. elnökének, Markovics Miklósnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének és Ordas Nándornak, a Kelet- Magyarország főszerkesztőjenek kíséretében először a -Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát kereste fel. A vendégeket Porzsolt István és dr. Páll Miklós igazgatóhelyettesek és a főiskola vezetői fo- gadták, majd tájékoztatót adtak a főiskola munkájáról. Elmondták a többi között, hogy a nyíregyházi tanárképzést n. galapozott társadalmi igény hozta tétre. Az intézményből eddig több mint ezeregyszáz tanai- került ki. A főiskolának már tizenhét tanszéke, országos vonzása is van, s ez az intézmény már a közeli jövőben bázisa lesz Kelet-Magyar- ország oktatásügyének. Szirmai István köszöntötte a főiskola képviselőit, s örömmel fogadta a meghívást. Mint mondotta, erről az intézményről már sokat hallott, s örömmel értesült arról, hogy a tanulmányi munka is országos eredményeket ért el. Majd arról érdeklődött: mennyire vannak felszerelve a legmodernebb oktatási eszközökkel. Ezzel kapcsolatban fejtette ki, hogy az audio-vizuális és szemléltető eszközök magas fokú alkalmazására kell törekedni a képzésben. A nevelés .legfőbb kritériuma pedig, högyiiéVél jenek itt egy új magyar, s ugyanakkor szocialista tanári kart, olyan szakembereket, akik valóban hivatásból választják ezt a pályát. „A pedagógusok java, akik életcéljuknak tekintik az ifjúság nevelését, nem mennek más pályára, mert tudják, hogy társadalmunk lehetőségeihez képest gondoskodik róluk. Gyönyörű hivatás ez, amelyet csak szeretettel lehet gyakorolni. Tudjuk, hogy a pedagógia területén nagyon .sok az életszagú gond. Mind a gyerekek, mind a pedagógusok túl vannak például terhelve. Állítom, hogy ennek nem objektívak, inkább szubjektívak az okai. Ezen változtatni kell, ki kell jutnunk innen, s ez egy kicsit a pedagógusoktól Is függ...” A közvetlen beszélgetés sok tapasztalatot nyújtott a tanárok, oktatók munkájához. Ezt követően Szirmai István megtekintette a kollégiumot, az új építkezéseket, s meghallgatta a beruházások terveit, majd a nyíregyházi Móricz Zsig- tnond Színházat látogatta meg. A színháznál dr. Ördogh János, a városi tanács vb. elnökhelyettese köszöntötte a vendéget, s a végrehajtó bizottság nevében emlékplakettet nyújtott át Szirmai elvtársnak. Ezután a vendég a műsorpolitikáról, a színház közönségéről érdeklődött. Megjegyezte, hogy érdemes meghívni Budapestről vezető színészeket nagy művekkel, kiért nem szabad azt hinni, hogy az egyszerű embernek csak a könnyű szórakoztatás iránt van igénye. A tsz-tagok- nák az értékekből kell megérteniük, s megszeretniük a színházat. A szabadtéri színpadnál Szemerszki Miklós, a városi tanács osztályvezetője fogadta Szirmai Istvánt és kíséretét. Szirmai elvtárs megcsodálta a gyönyörű virágokat, elismeréséi tolmácsolta Földesi János kertésznek. Javasolta, hogy ezt a nagyszerű létesítményt sajátosan szabolcsi művek bemutatásával lehetne mégin- kább hasznosítani. Nyírbátorba vitt ezután a kedves vendég útja. Itt Kovács Ferenc, a járási pártbizottság első titkára és dr. Ro- hály Viktor, a járási tanács vb. elnöke fogadta a vendégeket, majd dr. Szalontai Barna múzeumigazgató kalauzolta őket a Báthori István Mú- zeumban. Szirmai elvtárs nagy érdeklődéssel ismerkedett a ritka értékű gyűjteménnyel, örömmel hallotta, hogy minden évben megrendezik a nyírbátori zenei napokat és hogy már készül az új történelmi táncjáték, a Szentvér utca legendája, amit majd a gótikus templom szomszédságában mutatnak be. A Politikai Bizottság tagja elmondta, hogy a népművészet értékeit meg kell őrizni, mert a falusi élet változásai nagyon gyors iiteműek, s a kővetkező nemzedéknek csak a skanzen, a múzeum látogatásából lesz fogalma arról, hogy milyen volt régen az élet. Szirmai elvtárs látogatása végén e sorokat írta a múzeum emlékkönyvébe: „Folytassák nemes hivatásukat, őrizzék hívén a magyar mólt hősi hagyományait, segítsék .szemléltető eszközeikkel ifjúságunk hazafias nevelését. Báthori figurája különösen alkalmas arra, hogy a szomszéd népek testvériségére emlékeztessen.” Baktalórántházán Nagy István, a járási pártbizottság első titkára és Szabó Miklós, a járási tanács vb. elnöke köszöntötte Szirmai Istvánt, aki a Nyírmadai Állami Gazdaságba látogatott ezt követően. A gazdaság dolgozói nevében Tóth László igazgatóhelyettes és Kukucska György személyzeti vezető köszöntötte a vendéget. Rövid tájékoztatást? adták a tízezerholdas országos bemutató gazdaság munkájáról, amely egyben hazánk legnagyobb almatermelő nagyüzeme is. Ismertették a kísérleteket, a tudomány fel- használásának eredményeit, majd elkísérték a vendéget a törpegyümölcsösbe. Itt az almaszürettel ismerkedtek, majd a feldolgozó gépsor munkáját, s az exportcsomagolást tekintették meg, ahol Szirmai elvtárs elbeszélgetett a dolgozókkal s megtekintette a reprezentatív üzemi étkezőt is. Szirmai elvtárs behatóan érdeklődött a termékek elhelyezéséről, a termelvények választékáról, s a csomagolásról is. Ezek után, szabolcsi látogatásának befejezése alkalmából a következőket mondotta: — Sajnos, hogy csak másfél napot tölthettem Szabolcs- Szatmár megyében. De ez alatt is sokat láttam. Azt, hogy milyen nagyszerű kulturális és oktatási létesítményeik vannak, hogyan őrzik a nemzeti hagyományokat, hogyan termelik a híres szabolcsi aranyat, a jonatánalmát, hol étkeznek a dolgozók — s ez nagyon szép dolog. — Ügy látom, hogy az élet új formái alakultak ki az Önök megyéjében, á szabolcsi hortiokon. A Sívó homokból tényleg arany lett. Igaz, vannak gondjaik is a szabolcsi embereknek. Például, hogy mennyiért tudják eladni az almát, hogy elegendő lesz-e a megtermett burgonya. De hogy ilyen gondok vannak — ez nagyon jó dolog. Ez itt egy megváltozott világ. Milyen óriási vívmány például, hogy a szabolcsi gyerekek legalább nyolc osztályt elvégeznek! Ez az iskolázottság .megfelel a régi világ polgári iskolai végzettségének. Ezenkívül szakmát tanulnak — agrárszakmát —, s a mezőgazdaságban tudományos munkával foglalkoznak! Régen a parasztembernek az, hogy „buta paraszt” úgy kijárt, mint a jó napot. De nagyon megváltozott azóta a világ. Most készülünk a felszabadulás negyedszázados jubileumára. Látni és érteni kell, hogy ez az egykori „buta paraszt”, ez az egykor elmaradott világ A Nyírmadai AHaml Gazdaságban. A KIS7 liala1 ' nevében FaMovIcs Erzsébet virággal köszöntötte a kedves vendéget. Szirmai Istvánnak Orosz házi szabadtéri színpadot mire volt képes huszonöt év alatt. A másik nagy évforduló — amire ugyancsak most készülünk — Lenin századik születésnapja. Ez a nagy forradalmár, ez a lánglelkű tanító mutatta meg számunkra az utat ehhez a világhoz, a szocializmushoz, amelynek az eredményeit most élvezzük. — Mindig is voltak területek között egyenlőtlenségek így volt ez az országon belül is. Nem indultak egyenlő feltételekkel a megyék, s ezek között is messze hátul járt Szabolcs-Szatmár. De nem hiszem, hogy ma is hátul van! Ahogy a színházat, a mozit, a gyárakat, iskolákat, lakásokat építették, s épitík, az mást bizonyít. De mindennél nagyobb eredmény, hogy a mezőgazdaságból is ipar lesz. Ez Ferenc mutatja be a nyíregynagyon nagy perspektívát mutat — s ezt tapasztaltuk ma például Nyírmadán. — Ezekhez gratulálok. Kívánom, hogy legyenek ilyen, s ezekhez hasonló gondjaik, mert ezek nagyon jó gondok, a megoldásuk is egyre köny- nyebb lesz. Mert nagyon jó az, hogy most nem arról van már szó: lesz-e az embereknek kenyér, leves, cipő. Ilyen másfajta, új gondokat és még nagyobb eredményeket kívánok szívből Szabolcs-Szatmár minden lakosának — fejezte be látogatása után tett nyilatkozatát Szirmai István elvtárs. A Politikai Bizottság tagja szombaton, a délutáni órákban utazott el megyénkből. Az nlmaoszlályoző gépsor munkájával («merkedik a Politikai Bizottság tagjá a Nyírmadai Állami Gazdaságban. KOPKA—HAMMEL Beszélgetés a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola főbejáratánál: Porzsolt István igazgatóhelyettes ismerteti a főiskola életét. _
