Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

2 oíSal KELET-MAGYARORSZAÖ fS6S szepfemiser ?T. Külpolitikai összefoglalónk ® Kanada és Európa # Kiesinger és Brandt i Sürgető memorandum i Az iszlám csúcs {Folytatás az 1. oldalról) léslegesen kötötte le a válla­latok eszközeit. A mérsékel­tebb ütem miatt jobb volt az anyag- és alkatrészellátás, a vállalatok több szabad kapa­citással rendelkeztek az első fél évben, amit valamikor hi­bának tartottunk volna, hol­ott a népgazdaság számára hasznos is lehet. A gazdálkodásró A gazdálkodásról szólva a SZOT titkára felhívta a fi­gyelmet, hogy esetenként el­kényelmesedés tapasztalható a termelő vállalatoknál. A múlt évihez hasonló nyereség elérése ugyanis nem igényel a korábbinál nagyobb erőfe­szítést a vállalatok jelentős részénél. Mivel „zsebükben érzik” a tervezett jövedelmet, nem vállalkoznak kockáza­tokra. Nem egy helyen előfor­dul, hogy a termelés kis­mértékű növelése ellenére a múlt évinél 30—40, sőt elő­fordul, hogy 60 százalékkal magasabb nyereségre is szert tehetnek. Az előadó ezután részlete­sen foglalkozott a termelé­kenységgel, amely egyelőre legelmaradottabb tényezője gazdasági életünknek. Ez ösz- szefügg a helytelen létszám- gazdálkodással. A szakszerve­zetek véleménye szerint azon­ban a túlzott létszámmal kapcsolatos problémák meg­oldását elsősorban nem az elbocsátásokban kell keresni, hanem a termelés bővítése útján kell ésszerűbbé tenni a foglalkoztatást. A negyedik ötéves terv elő­készületeiről szólva a SZOT titkára tájékoztatta a ta­nácsülést, hogy a Gazdasági Bizottság a SZOT-tól is vé­leményt kért a terv koncep­ciójáról. A szocialista munkaversenyről A szocialista munkaver­seny kérdéseit elemezve be­jelentette, hogy vitára bocsá­tották a szocialista brigád- mozgalomban részt vevők ha­tásosabb anyagi és erkölcsi megbecsülésének tervezetéi. A SZOT elnöksége és a KISZ intéző bizottsága még az idén együttes ülésen megtár­gyalja a szocialista brigád­mozgalom irányítására vo­natkozó átfogó irányelveket is. Bejelentette azt is, hogy a közeljövőben kidolgozzák a vállalatok részére adomá­nyozható kitüntető elismeré­sek korszerűsítését célzó ja­vaslatokat is. A szakszervezetek vélemé­nye szerint magasabb kitün­tetésben csak olyan vállala­tokat helyénvaló részesíteni, amelyek a gazdálkodásban, az emberekről való gondosko­dásban, a népgazdaság érde­keinek szolgálatában valóban tartósan kimagasló eredmé­nyeket értek el. Ezért a Kivá­ló vállalat cím, továbbá a Minisztertanács és SZOT vö­rös vándorzászlajának ado­mányozását is korszerűsíteni kell. Beckl Sándor méltatta a Tanácsköztársaság tiszteletére kibontakozott munkaversenyt. Ugyanakkor a szakszerveze­tek üdvözlik és teljes mér­tékben egyetértenek az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Központi Bizottságának felhí­vásával. amely támogatja a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére kez­deményezett jubileumi ver­senyt. A tanácsülés részvevői kéz­hez kapták a SZOT és a KISZ Közpónti Bizottságának felhí­vástervezetét a felszabadulási munkaversenyre. E felhívást a tanácsülés állásfoglalása után teszik közzé. A fogyasztói árakról A továbbiakban arról szólt, hogy ez év első felében a fo­gyasztói árindex 2 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedését illetően a dol­gozók leginkább azt vitatják — és ezzel a szakszervezetek­nek is komolyan foglalkoz- niok kell — hogy a statiszti­kai átlagok a valóságban egyes rétegeknél másként szóródnak. Az alacsonyabb jövedelmű és nagycsaládos dolgozó rétegek által fogyasz­tott cikkek árszínvonala az átlagosnál jobban növekedett és azt a bérnövekedés sem ellensúlyozta mindig. Az egész év áralakulását ma még nem lehet teljes biztonsággal felmérni, feltételezhető azon­ban, hogy a fogyasztói árak átlagos növekedése nem fog ja meghaladni a tervben szá­mított 2 százalékos felső ha­tárt. A szakszervezetek meg- ítélése szerint az árukínálat javításával, a verseny kibon­takoztatásával elejét lehet venni a további áremelési törekvéseknek. Befejezésül a munkaidő­csökkentésről beszélt, amely az érintett mintegy kétmil­lió ipari és építőipari dolgo- zó számára 1970 december 31-ig fejeződik be. A szakszervizetek tevékenységéről Ezután Somoskői Gábor, a SZOT titkára a két ülés kö­zött végzett munkáról szá­molt be. Kiemelte, hogy a szakszer­vezeti mozgalom a SZOT leg­utóbbi ülése óta tovább fej­lődött. Egyéni dolgozók, ki­sebb kollektívák gyakran kérnek szakszervezeti támo­gatást munkafeltételeik, szo­ciális helyzetük javítására. Alapvető kötelességük a szak- szervezeteknek, hogy az egyének és a kollektívák ér­dekeit a társadalmi érdekek elsőbbsége alapján képvisel­jék. Az előadó ezután utalt ar­ra, hogy az 1969-es esztendő a tervezésnek fontos idősza­ka. Készül az 1970-es terv és előkészületben van az új öt­éves terv is. A szakszervezeti mozgalomra is nagy felelős­ség hárul például abban a kérdésben, hogy a következő években a párt politikájának valóra váltása közben ho­gyan alakul az elosztási poli­tika, vagyis az életszínvonal. Helytelen volna, ha a terve­zés időszakának lezárása után jelentkeznének a szakszerve­zetek különféle elképzelések­kel, véleményekkel, vagyis olyankor, amikor az erőt és a figyelmet már a megvaló­sításra kell fordítani, \ Az egyenlősdi szemléletről A SZOT titkára ezután a differenciáltabb anyagi ösz­tönzés, a munka szerinti el­osztás érvényesítését hangsú­lyozta. Indokolt volna pél­dául a régi, jól dolgozó szak­munkások bérének fejleszté­se, ehelyett többnyire éppen az új munkások bérét emelik. Fontos feladat, hogy legké­sőbb a negyedik ötéves terv előkészítése során ezen a te­rületen is gyökeres változás történjék. A munkahely-vál­toztatás ugyanis egészségié- len méreteket Öltött. Körül­belül egy év alatt csaknem másfél millió ember változtat ta munkahelyét, ami önma­gában jelentős termeléski­esést okozott. Ez ugyanakkor rontja a munkamorált, lejá­ratja a munkahely értékét, becsületét. Bár nagy erővel hat' még az egyenlősdi szem­lélet, ezzel együtt az is ta­pasztalható, hogy erősödik a feszültség a legjobb munká­sok körében, még a szocialis­ta brigádokon belül is. Ez is alátámasztja, hogy elosztási politikánk lényeges és átgon­dolt javításra szorul. A továbbiakban a szakszer­vezetek megnövekedett jog­köréről beszélt, s utalt arra, hogy ennek nyomán pozitív folyamat kezdődött a felső szintű állami és szakszerve­zeti vezető szervek elvszerű együttműködésében. Ami a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek ma már rendsze­res tanácskozásait, együtt­működését illeti, e tárgyalá­sok mindkét fél számára hasznosak. A vállalatoknál nemegyszer előfordul, hogy a szakszervezeti szervek nem élnek eléggé jogaikkal. A ne­hézségek láttán gyakran le­mondanak jogaikról, s olyan- kor is lojálisak a gazdasági vezetőkkel, amikor ez nem indokolt. Harmadik napirendi pont- ként a SZOT meghallgatta a VII. szakszervezeti világ- kongresszus előkészítéséről szóló jelentést. A kongresszust ez év októ­ber 17—31-ig Budapesten rendezik. A tanácsülés a beszámoló- kát, előterjesztéseket vita után elfogadta. A SZOT elfo­gadta azt a felhívást is, ame­lyet a KISZ Központi Bi­zottságával közösen bocsáta- nak ki a felszabadulási mun­kaverseny kibontakoztatására. Személyi kérdésekről Negyedik napirendi pont­ként néhány személyi kérdés­ről tárgyaltak. Varga Józsefet — nyugállo­mányba vonulása miatt — a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének központi veze­tősége főtitkári funkciójából felmentette és megválasztotta a szakszervezet központi ve­zetősége elnökének. A tanács­ülés a felmentést jóváhagyta és Varga Józsefet munkájá­nak elismerésével felmentet­te SZOT-elnökségi tagsága alól. Tóth Tibornét, a SZOT tag­ját a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szakszervezet főtitkárává választotta. A ta­nácsülés Tóth Tibornét tiszt­ségében megerősítette és a SZOT elnökségének tagjává választotta. Dr. Siklós Jánost, a SZOT elnöksége elfogadta a Népsza­va főszerkesztőjének. A ta­nácsülés a kinevezést jóvá­hagyta, Siklós Jánost a Szak- szervezetek Országos Tanácsa tagjává kooptálta és megvá­lasztotta a SZOT elnökségi tagjává. Az ENSZ közgyűlésével párhuzamosan folyó diplomá­ciai tárgyalások sokaságából ezúttal hadd utaljunk a Gro- miko—Sharp találkozóra. Amikor Pierre Trudeau Kanadában elfoglalta a mi­niszterelnöki bársonyszéket, mindenki reformokat, válto­zásokat várt. A Trudeau hí­vők bizonyára csalódással fogadták, hogy noha hosszú idő eltelt már azóta, még mindig alig történt valami, a miniszterelnök újra meg újra „alapos helyzetelemzést folytat”, részletes jelentéseket tanulmányoz, mielőtt dön­tésekre szánná el magát. Mindenesetre régen érlelődik már Trudeaunak az a terve, hogy teljesen, vagy legalábbis részlegesen visszavonja a kanadai erőket a NATO eu­rópai állományából. Feltehe­tően Sharp kanadai külügy­miniszter és Gromiko meg­beszélésén ez a téma is szó­ba került, miként nyilván az európai biztonsági értekezlet kérdése is, amellyel kapcso­latban a szocialista országok már többször leszögezték, hogy nincs elvi kifogásuk, ha a majdani konferencián Ka­nada képviselője is részt vesz. Ami magát az európai biz­tonságot illeti: ismeretes, Moszkva. (MTI): Moszkvában hivatalos köz- lerhériyt adták M a Bolgár Népköztársaság küldöttségé­nek látogatásáról. A küldött­ség Todor Zsivkov vezetésé­vel részt vett a Moszkvában rendezett bolgár jubileumi kiállítás pénteki ünnepélyes megnyitásán. A látogatás alkalmából megbeszélés folyt egyfelől Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára és Alekszej Koszigin szovjet kormányfő, másfelől Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke között. A szocialista közösséghez tar­tozó országok egységének és hogy ennek kulcskérdése a né­met helyzet. Pénteken, két nappal a választások előtt tovább éleződött a helyzet a vetélkedő bonni pártok kö­zött. Kiesinger kancellár sajtóértekezletén ismét el­mondta, hogy csak azzal a feltétellel menne el Moszk­vába, ha a Szovjetunió nem tekintené előfeltételnek az „úgynevezett realitások elis­merését”. Sőt, még külön támadást intézett az FDP el­nöke, Walter Scheel ellen is, aki szerinte „egyenesen ki­provokálja, hogy külföldi ha­talmak elismerjék az NDK-t”. Ugyanaznap Brandt is saj­tóértekezletet tartott. A szo­ciáldemokraták kancellárje­löltje viszont állandóan „a két Németország” kifejezést használta és aláhúzta, hogy ő ugyan az 1966. decemberi kormányhatározatból indul ki a német kérdés jövőbeni megvitatásánál, de a világ nem áll mozdulatlanul, te- hát a problémát újra meg kell vizsgálni. Hogy mennyi­re nem mozdulatlan a világ, annak újabb jele, hogy Al- bertz, volt nyugat-berlini kor­mányzó-polgármester és cso­portja most hozott nyilvá­nosságra egy memorandumot, amely a két német állam kapcsolatainak normalizálá­összetartásának megszilárdí­tása,’” ä nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, val'Srdlht a külpolitikai hely­zet néhány időszerű kérdése képezte a megbeszélés tár­gyát. A három államférfi eszme­cserét tartott az SZKP és a Bolgár Kommunista Párt testvéri kapcsolatainak meg­szilárdításáról, a Szovjetunió és Bulgária sokoldalú együtt­működésének további fejlesz­téséről és elmélyítéséről. Mint hivatalosan közölték, minden megvitatott kérdés­ben újból megnyilvánult a né­zetek és felfogások teljes azo­nossága. A bolgár küldöttség pénte­ken délután hazautazott Moszkvából. Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége Dr. Bíró József nyilatkozata kanadai látogatásáról A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége pénteken dr. Mihályi Ernő elnöklésével ülést tartott a Barátság Házában. Mihályfi Ernő előterjesztette az ügy­vezető elnökség javaslatát a hazánk felszabadulása 25. év­fordulójának megünneplésé- val kapcsolatban kibocsátan­dó állásfoglalásról. A vitában felszólaltak sok értékes gondolattal egészítet­ték ki az állásfoglalást. Ezután Nagy Mária főtit­kár, a Szovjetunióban járt MSZBT-küldöttség vezetője számolt be a delegáció moszk­vai tárgyalásairól, a megbe­szélések célja — a kölcsönös tájékoztatáson kívül — az előttünk álló jubiláris esz­tendő programjainak előzetes egyeztetése volt. Elhatároz­ták, hogy a jövőben az eddi­gi egyéves együttműködési egyezmények helyett két év­re szóló egyezményekben ha­tározzák meg a két baráti társaság együttműködésének legfontosabb feladatait. Tárgyaltak az iskolán kívü­li orosz nyelvoktatás tovább­fejlesztéséről is. A Szovjet— Magyar Baráti Társaság az eddiginél nagyobb segítséget nyújt az oktatáshoz tanköny­vek, segédanyagok, kiadvá­nyok küldésével és új tech­nikai, pedagógiai módszerek rendelkezésre bocsátásával. — Elhatározták, hogy gyako­ribbá teszik szakmai delegá­ciók kölcsönös látogatásait. Mindkét részről nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a ma­gyar és a szovjet városok, megyék, üzemek közötti test­véri kapcsolatok szélesítésé­nek. Beszámolt Nagy Mária ar­ról is, hogy a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság képvi­selőivel megismertették a Le­nin centenárium megünnep­lésével kapcsolatos hazai el­gondolásokat. Ottawa (MTI): Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter pénteken be­fejezte kanadai látogatását. A miniszter útjáról a követ­kezőket mondotta a Magyar ravirati Iroda munkatársá­nak: — Kanadai tartózkodásunk során a gazdasági és keres­kedelmi minisztériumban folytatott tárgyalások befejez­tével kicseréltük a magyar- kanadai kereskedelmi megál­lapodás ratifikációs okmá­nyait. Az egyezmény tovább­ra is lehetőséget biztosít arra. hogy a kereskedelmi forga­lomban mindkét fél alkal­mazza a legnagyobb kedvez­mény elvét. — Kanadával folytatott ke­reskedelmünk jellemzője, hogy a legutóbbi négy évben a forgalom értéke mintegy tízszeresére emelkedétt és Ma­gyarország a jelenleg érvény­ben lévő megállapodás három évében, illetve 1968—1971 kö zött 15 millió dollár értékű áruvásárlást remél. Ügy gon­doljuk, hogy a velünk kap­csolatban álló kanadai cégek szintén növelik vásárlásaikat. Erre már vannak bíztató je­lek. — A kanadai üzletemberek Torontóban és másutt is nagy érdeklődést tanúsítottak az új gazdaságirányítási rend­szer, különösen pedig annak a külkereskedelmi tevékeny­séget élénkítő, sok tekintet­ben azt megkönnyítő szabá­lyozói iránt. Műszereket, kórházi beren­dezéseket kanadai partnere­ink ' szívesen vásárolnak tő­lünk, így megfelelő elkészí­tés után nagyobb rendelésre számíthatunk. Bővülő kap­csolatainkra utal az a tény, hogy Kanada első ízben részt vesz az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron. — Kanadai tárgyalásainkat, különböző színtű megbeszélé­seinket tehát hasznosnak mondhatjuk. A konkrét ered­mények nem csak a kölcsö­nös előnyös gazdálkodási és kereskedelmi együttműködés kibővítéséhez járulnak- hozzá, hanem az országaink közötti kapcsolatok sokoldalú bő­vítéséhez is — jelentette ki dr. Biró József. Brezsnyev és Koszigin találkozója Zsivkovval sát és az NDK nemzetközi jógi elismerését sürgeti. A befejeződött iszlám kon­ferenciát elemezve, az egyip­tomi Sajtó rámutat, hogy az válságról válságra haláét és csak általános határozatokat tudott hozni. Érdekes, hogy á Reuter értékelése pozitívabb, a brit hírügynökség kivált aát tartja jelentősnek, hogy a záróközlemény teljes támo­gatásáról biztosította a Pa­lesztinái népet a nemzeti fel­szabadításért folytatott küz­delmében, s még az ázsiai is afrikai iszlám országok is egyetértettek abban, hogy vissza kell állítani Jeruzsá­lem 1967. júniusa előtti stá­tuszát. A szárazföldön. levegőben és a tengeren folytatódnak a szovjet, csehszlovák, lengyel és NDK-beli hadsereg egysé­geinek „Odera-Neisse 69” fe­dőnevű lengyelországi közös őszi hadgyakorlatai. A mű­veletekbe minden fegyver­nem bekapcsolódott. A szovjet, lengyel és NDK- beli hadiflotta, bombázó- es vadászgépek a csehszlovák légidesszant-egységek támo­gatásával csütörtökön a Bal­ti-tenger nyugat-lengyelorszá­gi partjai mentén nagyszabású partraszállási műveletet haj­tottak végre, amelyben a töb­bi között rakéták, kétéltű páncélosok és óriás szállító helikopterek is részt vettek. Egyidejűleg az „északiak” és a „déliek” között tengeri üt­közet is lezajlott. A Trybuna Ludu beszámo­lójában hangsúlyozza, hogy a több száz kilométer hosszú­ságban zajló gigantikus gya­korlat óramű pontossággal, tervszerűen folyik. PRÁGA A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága pénteken reggel folytatta ta­nácskozását. Az ülésen Jan Pillér, az elnökség tagja el­nökölt. A jelenlegi helyzetről és a párt további feladatairól, a szervezeti és káder­kérdésekről szóló beszámoló­hoz hozzászólt Karel Neubert, Vaclav Slavik, Josef Krcek, Vilem Novy, Leopold Koval- csik, Jan Fojtik és Marie Mi- ková: a plénum munkabizott­ságai folytatják tevékenységű- két SAIGON Egy héten belül másodszor nyitottak géppuskatüzet ame­rikai helikopterek védtelen polgári lakosokra Dél-Viet- namban. Az amerikai főpa­rancsnokság beismerő közle­ménye szerint „tévedés” tör­tént: Az ismétlődő „tévedé­seknek” összesen 21 halálos és 20 sebesült áldozatuk van. LA PAZ A bolíviai egyesített fegyve­res erők parancsnoksága köz- leményben jelentette be, hogy a három fegyvernem vezérka­ri főnökeiből álló háromtagú katonai junta elmozdította tisztségéből Salinas bolíviai elnököt és átvette a hatal­mat. Az új „forradalmi kor­mány” vezetője Alfredo Óvandó Candia tábornok, a bolíviai fegyveres erők jelen­legi főparancsnoka. BERN Svájcban letartóztatták az egyik nagy repülőgépgyár mű­szaki osztályának vezetőjét, aki bevallotta, hogy 1968 augusztusa és 1969 szeptem­bere között folyamatosan csempészte ki az országból a Mirage típusú vadászgép gyártására és összeszerelésé­re vonatkozó adatokat és a mikrofilmre rögzített terv­rajzokat izraeli ügynököknek adta el. A 43 éves Alfred Frauenknecht összesen mint­egy 200 000 dollárt kapott azért a 20 dossziéért, amelyet egy rokona segítségével Nytj- gat-Németországba csempé­szett, ahol azt az izraeli kor­mány megbízottai átvették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom