Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
XXVI ÉVFOLYAM. 223. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1969. SZEPTEMBER 26, PÉNTEK LAPPNK TARTALMÁBÓL) Agrotechnikai Kutató Intézet Nyíregyházán <3- oldal) A rádió és a televízió heti műsora <4. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) Járási labdarúgóbajnokságok (7. oldal) Hz országgyűlés törvénybe iktatta a szakmunkásképzés új jogszabályát, új ipari törvényt fogadott el a gázenergia-szolgáltatásról Befejeződött a parlament őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az országgyűlés csütörtökön a szakmunkásképzésről beterjesztett törvényjavaslatról folytatta a vitát, és bár szerdán 14-én szóltak hozzá a javaslathoz, még további 16 képviselő neve szerepelt a hozzászólásra jelentkezettek listáján. Ez önmagában is bizonyítja a tervezett törvény időszerűségét, közérdekű voltát Gáspár Sándor beszéde Kiemelkedett a reflexiók sorából Gáspár Sándornak, a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalása, aki felhasználta az alkalmat, hogy a termelés és különösen a munkamorál néhány különösen fontos jelenségéről is véleményt mondjon. A szakmunkásképzés reformja ugyanis véleménye szerint messzemenően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a szakmunka nagyobb megbecsülését. Fel kell ugyanis figyelni arra — hangsúlyozta a szakszervezetek főtitkára, hogy bizonyos termelő munkakörök társadalmi értéke devalválódott és a munkafegyelem érzékelhetően romlott. A szakmunka igazi értékének helyreállítását azonban nem a régi adminisztratív módszerek felújításával, vagy a régi munkatörvénykönyv visszaállításával kívánják megvalósítani. A munkásosztály pozitív tulajdonságait kell érvényre juttatni a szakmunkásnevelésben és ez az ösztönzési rendszer szükséges felülvizsgálásával együtt bizonyára a munkafegyelem terén is érezteti majd kedvező hatását. A reform alapjában véve bevált, mondotta Gáspár Sándor, a szabályozó rendszerrel és ezenbelül az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos megalapozott intézkedések segítségével azonban határozottabban szembe kell szállni a túlzott munkaerővándorlással, bérlicitálással, az anyagellátás és a munka- szervezés lazaságaival, a fegyelmezetlen munkával, mindazzal, amiből a termelékenység jelenlegi stagnálása származik. El kell érnünk, hogy a tervszerűség, a korábbinál magasabb fokon érvényesüljön és ennek érdekében határozottabban meg kell vonni a helyi, a vállalati és a személyi érdekek, azaz a részérdekek és a közérdek határait. Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a felszólalók, bizonyos gondolatok vissza-visszatértek a hozzá- szólásokban. Minden bizonynyal a szakmunkáshiánnyal kapcsolatos problémák elemzése az egyik legfontosabb ezek közül. Az utánpótlás szervezett megoldása szempontjából kell elsősorban megítélni a törvényjavaslatot — mondotta Gács Miklós miskolci képviselő, mert az eddigi szakmunkásképzés mértéke, minősége és helytelen földrajzi megoszlása az egyik fő oka ma a szakmunkáshiánynak. Kiss Jenő budapesti képviselő, a vállalatok érdekét vizsgálva ugyanezt a problémát érintette, mondván, hogy amikor a képzés, vagy a csábítás között kell választani az üzemeknek, ma még többnyire az utóbbit választják, mert a képzés költségesebb. Számos ferdeségre rámutatott ezzel kapcsolatban, így a többi között arra, hogy a kisiparos adókedvezményt kap, ha tanulót alkalmaz, az állami vállalat viszont hátrányt szenved. Dr. Horgos Gyula felszólalása Nagy figyelem kísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter hozzászólását, hiszen a tárcájához tartozó iparágban nem kevesebb, mint 90 ezer ipari tanuló képzése folyik, sok szakmában, így a lakatosoknál, forgácsolóknál, mégis kevés az utánpótlás. A miniszter nagy fontosságot tulajdonít az úgynevezett emelt szintű képzésnek. amely jobban kielégíti majd az ipar növekvő igényeit; ezenfelül megoldandó- nak tartja a szakmunkások intézményes továbbképzését is, hogy folyamatosan megismerjék az új gépeket és technológiai eljárásokat. Különösen szemléltetően mutatta be az ipar munkaerő és utánpótlási gondjait Marton János győri képviselő. Számításai szerint 1975-ben a megyében — ha a jelenlegi beiskolázási arányok a szakmunkásképzés és a más típusú középfokú iskolák között nem változnak — a szükséges 4000 szakmunkástanuló helyett csupán 1500-zal lehet számolni. Éppen ezért nagyon megfontolandónak tartja az általános iskolát végzettek továbbtanulási arányait — a szakmunkásképzés javára — jelentős mértékben megváltoztatni. Sok képviselőt foglalkoztatott a szakmunkásképzésben működő oktatók, tanárok helyzete, képzettsége, létszáma is. Abban valamennyien megegyeztek, hogy az Intézményes műszaki tanárképzés máig is megoldatlan. Az pedig nem lenne helyes — jegyezte meg Pongrácz Imréné ugyancsak Győr megyei képviselő, ha másodállású mérnökökkel próbálnák megszüntetni a hiányt. Varga József - né Zala megyei képviselő ebben a helyzetben különösen károsnak tartja az iskolai, illetőleg a vállalati státuszban lévő oktatók javadalmazásának jelentékeny, sok száz forintos különbségét. Ez az egyik oka annak, hogy a szakmunkásképző-intézetek oktatói adott esetben szívesebben elmennek üzembe dolgozni. Mindez kihat a szakmunkásképzés színvonalára is, amely több képviselő véleménye szerint inkább csökkent, mintsem emelkedett az utóbbi időben. Schumann Zoltán Nógrád megyei képviselő, egyébként szakmunkásképzőintézeti igazgató, az idén beiskolázott szakmunkástanulók előzetes tanulmányi eredményeinek csökkenő átlagával is alátámasztotta ezt a véleményt. Horváth Sándorné Somogy megyei képviselő szerint a szakmunkásképző-iskolák rossz ellátása, szemléltetőeszközeinek gyengesége, valamint kevés kollégiumi férőhelye csak növeli a tapasztalható feszültséget. Ezen sürgősen változtatni kell. Mégpedig — Csapó Ernő budapesti képviselő véleménye szerint — továbbra is döntően az általános iskolát végzettekre számítva, mert az érettségizettek leginkább csak más továbbtanulási lehetőség híján jelentkeznek szakmunkástanulónak, és mihelyt módjukban áll, másfelé orientálódnak. Az oktatás színvonalának és megbecsülésének növeléséhez a szakmunkás- képzésben azonban az is hozzátartozik, — amint azt Varga Zsigmond Békés megyei képviselő, hivatása szerint pedagógus, kifejtette — hogy küzdjék le a továbbtanulás jelenlegi gyakorlati nehézségeit. A helyzet ugyanis az, hogy ma a szakmunkástanulók közül csak a kiemelke- döek vállalkoznak a továbbtanulásra, ilyen értelemben méltányolta a törvénytervezetet Garai Istvánná pécsi képviselő, remélve, hogy a megreformált szakmunkás- képzésnek megszűnik a „zsákutca” jellege. Jó néhány képviselő foglal kozott mélyrehatóan a mező- gazdasági szakmunkásképzés sajátos problémáival. Szurgyi Istvánná Szolnok megyei képviselő különösen sürgette ennek a képzésnek a gyors fejlesztését, erről beszélt Gyi- móthi Dénes Veszprém megyei képviselő is, mondván, hogy a nemzedékváltás a mezőgazdaságban is erősen megváltoztatta az igényeket a munkakörülmények iránt, bizonyos szakterületeken, például különösen a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben már szinte nem is jelentkeznek szakmunkásképzésre, ami súlyos nehézségek forrása. Hozzájárul ehhez a szakmunkások és a szakképzetlenek keresetének csekély különbsége, ami nem teszi kellően vonzóvá a háromévi tanulást. A képviselők megjegyzései és javaslatai, amint azt Veres József miniszter válaszában hangsúlyozta, alkalmat ad majd arra, hogy az értékes gondolatok és javaslatok birtokában készítsék el a törvény végrehajtási utasításait. Ä miniszter egyébként egyetértéssel fogadta az együttes bizottság több előzeRemek az idő a pesthidegkúti repülőtéren, a Csütörtöki terepfutás színhelyén, s három órára már felfokozott a hangulat. A magyar ifjúsági öttusázók eredménye már világos: megnyerték az egyéni és a csapat-világbajnokságot! Ezután következnek a nagyok, s közöttük is az eddigi teljesítménye alapján az első számú esélyes, a vezető szovjet Onyiscsenko, majd legnagyobb ellenfele, a nyíregyházi Balczó András. Bandi még melegítőben bíztatja társait, de a sok ezres közönség nagy tapsa elsősorban őt köszönti és elhangzik; „Hajrá Bandi, nagyon szorítunk érted!” Megszólal egy néző: „De jól jönne most a felnőtteknek néhány pont az ifjúságiaktól — ők toronymagasan nyertek.” Felröppen egy piros rakéta, s a hangszórón közük, hogy azonnal következik az indítás. tes módosító javaslatát és azokkal egyetemben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. Egy módosító javaslat körül némi vita támadt, majd az országgyűlés tör- vénybe iktatta a szakmunkás- képzés új jogszabályát. l)r. Lcvártli Ferenc expozéja Délután került sor a gázenergiáról előterjesztett törvényjavaslat megtárgyalására. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter a javaslat indokolásában meggyőző adatokkal illusztrálta a szén- hidrogének, közöttük a gáz rendkívül gyors előretörését az energiatermelésben és -ellátásban. Mi sem jellemzőbb erre. mint az, hogy a szén 1950-ben elfoglalt 75 százalékos részesedése az energia- termelésben a jövő évben már 50 százalék alá esik, 1975-ben 40 százalék alá, 1980-ban pedig előreláthatóan már a 30 százalékot sem éri majd el. Helyét természetesen a szénhidrogének, a gáz, és az olaj foglalják el. Vázolta a miniszter a földgáztermelés rendkívüli mértékű fellendülését, részben a korábban reméltnél gazdagabb hazai mezőkre alapozva, részben pedig a gyorsan növekvő szovjet importra építve. Nagyarányú vezetékNehéz percek. Harmincadiknak indul a nagy rivális, Onyiscsenko, s harmincnyolcadiknak Balczó András. Fergetegesen zúg a biztatás, a huj, huj, hajrá!, amikor a négyszeres magyar világbajnok startol. A közönség egy része kitartóan fut mellette. Kíséri a meredek kapaszkodókon, mások „maszek” stop- perokkal mérik az időt, mennyit fut Onyiscsenko, s Balczó a négy kilométeren. Nagy várakozás, Onyis csenko befutott: ideje 12:7.1 perc, eredménye 1264 pont: a» addig elért legjobb futóeredmény. A többiekre már nem is figyel senki. Csak ez a két fiú összecsapása kelt különösen nagy izgalmat. Nagyon nehéz Balczó dolga, mondják öttusasportunk vezetői. — Huszonhat másodpercet ráverni Onyiscsenko (Folytatás a T oldalon) Kádár János, Biszku Béla és Gáspár Sándor az ülésteremben. (MTI foto — Vigovszki F. felvj (Folytatás a Z. oldalon) Kopka János telef on jelentése az öttusa VB befejező napjáról Balczó András ötödször is világba juok vii/fiMőuT/sjti, mmfim.
