Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

xrvi Évfolyam. 220. szám ÄRA 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 23, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL! Gyorslista a Szerencse-sorsjegy tárgy­nyereményének sorsolásáról (4. oldal) A Magyar Népköztársaság népéhez! M a huszonöt éve annak, hogy megkezdődött ha­zánk felszabadítása a német fasizmus igája alól. ^'elhívással fordulunk a magyar néphez: emlékez­zünk meg bensőségesen hazánk történetének e kiemelkedő eseményéről, és készüljünk méltóan közelgő nagy nemzeti ünnepünkre, 1970. április 4-re, az egész ország felszabadulásának negyedszázados év­fordulójára. A magyar nép évszázadokon át vívta harcát a nemze- ti függetlenségért és szabadságért. A Dózsa-féle parasztfel­kelés, a Rákóczi vezette szabadságharc, az 1848-as forrada lom és az 1919-es Tanácsköztársaság zászlaja alatt népünk egyszerre harcolt a nemzeti ügyért és az egyetemes emberi haladásért A nemzet nagy dolgokra volt képes mindig, ha haladó célokért egyesítette erőit. A kommunisták, a nép leg­jobb fiai és leányai, a haladó emberek a Horthy-fasizmus legsötétebb éveiben, különösen a második világháború sú- lyos megpróbáltatásokkal terhes időszakában lankadatla­nul küzdöttek a társadalmi haladásért, a legkegyetlenebb el­nyomás idején sem hagyták kialudni a szabadság és a füg­getlenség forradalmi lángját. Tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik a hosszú harc alatt életüket sem kiméivé nagy áldozatokat hoztak hazán- kért, népünkért. Az áldozatok nem voltak hiábavalók. Évszá­zadok rabsága, elnyomása alól negyedszázada végérvényesen felszabadult hazánk. A magyar nemzeti függetlenség, a nép szabadsága an­nak a világtörténelmi jelentőségű győzelemnek a nyomán született meg. amelyet a Szovjetunió és szövetségesei a hitle­ri fasizmus és csatlósai — köztük a Horthy-rendszer — felett arattak a második világháborúban. A magyar nép örök hálával gondol a hazánkat felszaba­dító szovjet nép áldozataira, arra a nagy történelmi segítség­re, amelyet a Szovjetuniótól kapott. Kegyelettel őrizzük a fel­szabadításunkért életüket adó hős fiainak emlékét. Tisztelet­tel gondolunk a bolgár, a jugoszláv, a román és más népek fiaira, akik harcoltak, vérüket hullatták, életüket adták Ma­gyarország felszabadításáért. Elvtársak! Barátaink!-*■ f ':pünk újabbkori történelmének legjelentősebb ne- !%| gyedszázada van mögöttünk. A nemzetközi impe- I ’fej rializmussal, a hazai osztályellenséggel vívott áll- fe hatatos harcban, a múlt maradványaival, nehéz- » ségekkel és a hibákkal, fogyatékosságokkal is megküzdve. kitartó munkával jutottunk idáig. A magyar nép keményen megdolgozott minden eredményért, az előrehaladásért. . . A harc legnagyobb eredménye, hogy a kommunista párt, a munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztság­gal, az értelmiség támogatásával — kivívta, megvédte és megszilárdította a nép hatalmát és államát: a Magyar Nép- köztórs3sá§ot. E hatalom birtokában fogott hozzá népünk a magyar társadalom, hazánk gyökeres átalakításához. Kezébe vette sorsának intézését, a népi demokratikus rendszerben kibonta- kozott a felszabadult nemzet alkotóereje. Megkezdte a hábo­rús romok eltakarítását, a városok és a falvak újjáépítését. Végérvényesen eldőlt az ezeréves per: a falvak egykori nincs­telenjei birtokukba vették a földet. A nép tulajdonába kerül­tek a gyárak, a bankok, a bányák, a gépek, a szerszámok, a föld kincsei az ország felemelkedésének eszközei lettek. A nép a leghaladóbb társadalmi rendszert, a szocializmust választot­ta, és alkotóerejét ennek építésére fordítja. Iparunk termelése több mint hétszerese, mezőgazda­ságunk termelése több mint kétszerese a háború előttinek Megvalósítottuk a teljes foglalkoztatottságot. A lakosság 97 százaléka társadalmi biztosításban részesül. Rendszerünk ki­magasló eredményeket ért el az iskolaügy, a közműveltség és a tudományos élet fejlesztésében, a művészetek felvirágozta­tásában. Védelmet, munkát, anyagi-társadalmi biztonságot, emberi méltóságot nyújt minden állampolgárának, s minden eddiginél jobban lehetővé teszi az egyéni képességek és törek vések kibontakozását. Az iparosítás, a mezőgazdaság szocia lista átalakítása és a kulturális felemelkedés nyomán a reg helyén új ország született — a dolgozók Magyarországa! 1945. április 4-e hazánk nemzetközi helyzetében is gyö­keres változást hozott. Népünk hajdani elnyomói, a földbir­tokosok és a tőkések osztályuralmuk védelmében sokszor sző vetkeztek Európa legsötétebb, legreakciósabb erőivel és ezzel veszélveztett.ék nemzeti létünket. Ennek mindenkor nemzet- katasztrófa, hasztalan véráldozat, pusztulás, szenvedés, nyo mór volt a következménye. Ily módon a reakciós céloknak, idegen érdekeknek ki­szolgáltatott és kisemmizett népünk elszigetelődött a haladó emberiségtől. A szabad magyar nép alkotómunkájának síké- rei a szocialista társadalom építésében elért eredményei ha­zánknak rangot és megbecsülést, népünknek világszerte sok barátot és tisztelőt szereztek. A felszabadult Magyarország a szocialista országok világrendszert alkotó közösségének tagja. A pro­letár nemzetköziség, a szocializmus, a kommu­nizmus közös ügye és célja, a kölcsönös támogatás testvéri szálai fűznek bennünket össze a világ el­ső szocialista nagyhatalmával, a kommunizmus! építő Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A nép an\ - nyi megpróbáltatás után végre igazi barátokra, szövetsége sekre. fegyvertársakra talált. A Magvp- Népköztársaság nem­zetközi síkon szövetségeseivel egy..: a néaét, a népek közötti megértést, a barátság és együtt műküaés fejlesztését szolgál­ja. Társadalmi céljainknak, nemzeti érdekeinknek megfele­lően tagja a Varsói Szerződésnek, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának, a szocializmus erőit tömörítő és meghat­ványozó nemzetközi összefogásnak. A Magyar Népköztársa­ság nemzetközi sikon szövetségeseivel együtt küzd mindazok­kal, akik szerte a világon az elnyomottak felszabadításáért, a ársadalmi haladásért, a békéért harcolnak. Elvtársak! Barátaink! Felszabadulásunk 25. évfordulója mindannyiunkat számvetésre és előretekintésre kötelez. Amit negyedszázad alatt megvalósítottunk, az a szocialista eszme győzelme; a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az idősebb és a fiatalabb nemzedékek harcának gyümölcse. Kötelességünk, hogy lehetőségeinket az eddiginél még jobban kihasználva folytassuk munkánkat nagy nemzeti célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Tegyük még szilárdabbá a nép hatalmát, erősítsük to­vább szocialista hazánkat, Növeljük hazánk gazdasági erejét A városon és a falun tervszerű, fegyelmezett és odaadó mun­kával gyorsítsuk népgazdaságunk fejlődését. Állftsuk szocia­lista céljaink szolgálatába a tudományos és technikai forra­dalmat. Erősítsük tovább az emberek szocialista közgondolkodá­sát. gyarapítsák népünk műveltségét, emeljük életszínvonalát Milliók közös erőfeszítésétől, hazaszeretetétől, szocialista meg­győződésétől, a köz érdekében végzett mindennapi munkájá­tól függ, hogyan fejlődik, gazdagodik szocialista hazánk. Kö­zelítsük célunkat, minél gyorsabban haladjon előre orszá­gunk: a munka szabad és fejlett társadalmában, a szocialista hazában anyagilag jól ellátott és művelt emberek éljenek. Munkások! Parasztok! Értelmiségek! Honfitársaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívja a Magyar Népköztársaság minden állam­polgárát: köszöntsék méltóan felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját. A legméltóbban akkor ünnepelünk, ha nagy céljaink megvalósításáért népünk még jobban összefog, s mindenki legjobb tudása szerint vesz részt az országépítő munkában. Az évforduló lelkesítsen mindenkit a hazánk felvirágoztatásáért folyó szocialista alkotómunka újabb nagy sikereinek, kivívá­sára. Felhívjuk a magyar munkásosztályt: mint az ország vezető társadalmi ereje, hű szövetségeseivel, a termelőszövet­kezeti parasztsággal és az értelmiséggel közösen, lendülettel építse tovább szocialista hazánkat, erősítse, fejlessze társadal­munk anyagi alapját, hazánk iparát; a közös munkában ösz- szeforrva védje és erősítse tovább a nép hatalmát, ápolja és erősítse a munkás—paraszt szövetséget. Felhívjuk a magyar parasztságot: további szorgalmas munkával, a technika és a tudomány elsajátításával és fel- használásával tegye termelőszövetkezeteit korszerű nagy­üzemekké, fejlessze az állami gazdaságokat, tegye virágzó­vá a szocialista mezőgazdaságot! Felhívjuk a magyar értelmiséget: a felszabadult nép javára fokozza tovább alkotómunkáját. Segítsen a nép min­den rétegének kulturális felemelkedésében, építő munkájá­ban. Legyen a kibontakozó tudományos és technikai forrada­lom, az elmélyülő kulturális forradalom tettre kész harcosa! Felhívunk minden dolgozót: férfiakat és nőket, fiatalo­kat és idősebbeket, felhívjuk a munkás-, paraszt- és tanuló­ifjúságot, hazánk minden polgárát: lelkesítő és maradandó tettekkel fejezzék ki ragaszkodásukat szocialista életünkhöz, szabad hazánkhoz. A nemzet minden igaz fia vállaljon töb­bet és dolgozzék odaadással, teljes erejével feladataink meg­valósításáért. Mindenhol, ahol lehetséges szervezzenek mun­kaversenyt, tegyenek felajánlást az ünnep tiszteletére. Kö- -zöntsék munkaversennyel felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját! A párt-, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek, a épfront bizottságok, az összes ársadalmi és tömegszerveze­tek, a tömegmozgalmak, a vállalatok, szövetkezetek és intéz­mények vezetői, a művészi alkotó közösségek támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, szervezzék, segítsék azok megva­lósítását ! T ömörüljön a magyar nép még szorosabban társa­dalmunk vezetője, a Magyar Szocialista Munkás­pártköré! A Hazafias Népfrontban találjon egy­másra az ország minden alkotóereje, legyen még szilárdabb a haza minden hű fiát és leányát egye­sítő szocialista nemzeti egység! Hirdesse 1970. április 4-e, hazánk felszabadulásának 25 évfordulója: egy egész nép akarata és tettrekészsége élteti és lendíti előre szocialista hazánkat a fejlődés új távlatai felé. Budapest, 1969. szeptember 23. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT A HAZAFIAS NÉPFRONT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ORSZÁGOS TANÄCSA Ünnepélyes keretek között kezdték meg hétfőn délután az almaszüretet a magyar—szovjet határ mentén lévő Barátság-kertben. Képünkön' találkozás a haláron. J. V. Unyickij és Orosz Ferenc elvtárs beszélgetnek. (Riportunk a 3. oldalon.) Közlemény a szocialista akadémiák képviselőinek budapesti tanácskozásáról •• Ln u épség a magyar—szovjet határon Héttőn záróközleményt ad­tak ki a szocialista akadé­miák képviselőinek szeptem­ber 16—22 között a Magyai Tudományos Akadémián megtartott 6. értekezletéről, amelyen a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a koreai, a kubai, a lengyel, a magyar, a mongol és a román akadémia, valamint a berlini Német Tu dományos Akadémia delegá ciója vett részt. Mint a közlemény rámutat a tanácskozáson megtárgyal ták azokat az eredményeket, amelyeket az akadémiák 1967 es prágai értekezletének ajánlásai alapján a sokoldalú együttműködésben, a közös kutatások koordinálásában elértek. Megvizsgálták az akadémiák szerepét a szoci­alista országok tudományos életében és megtárgyalták a tudományos munka megszer­vezésének kérdéseit az egyes problémák kutatásában. A delegációk vezetőit fo­gadta Aczél György, az MSZMP KB titkára, s az ér­tekezlet részvevői találkoztak dr. Ajtai Miklóssal, a kor­mány elnökhelyettesével. A közlemény hangsúlyozza, hogy a baráti együttműködés és kölcsönös megértés légkör rében lezajlott megbeszélések megerősítették az összes lészvevő akadémiák érdeirelt- ségét a tudományos kutatá­sok további koordinálásában és hozzájárultak a kölcsönös tudományos kapcsolatok el­mélyítéséhez. VILÁG PnOLtrÁfijU, EGYESÜLJETEKí

Next

/
Oldalképek
Tartalom