Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

f969. augusztus 13. KELET MAGYARORSZAö 5. oldal A Tanácsköztársaság emlékei nyomában Hogyan jött létre az élővilág? Biológia és istenhit Miskolcra A további útvonal: Tokaj, Tárcái, Szerencs, Geszt^ly, Onga. Felsőzsolca. Itt csatla­kozik hozzájuk a Hajdú-Bi­har megyei küldöttség és a borsodi fiatalok másik cso­portja. Együtt mennek Miskolc Csanyik-völgybe. ahol a há­rom megye fiataljai együtt vesznek részt a jubileumi ta­lálkozó programjában, 17-én és 18-án Lyukóbánvára, illet­ve Bükkszentkeresztre szer- veznek túrát, ahol tanácsköz­társasági emlékműveket ko­szorúznak meg. 19-én a három megye fia- taljai^politikai vetélkedőt ren- deznek, az alkotmány ünne­pén pedig részt vesznek a miskolci városi pártbizottság ünnepségén, a nagvevűlésen. Erre a két napra Miskolcra utazik a tanácsköztársasági művészeti szemle aranyérme­seinek 99 fős szabolcsi cso- portia. akik műsort adnak. Közszükségleti cikkek seregszemléje A szeptember 5-én nyíló Budapesti Őszi Vásár az idén nemcsak a hazai közszükség­leti cikkek seregszemléje lesz, hanem nagyobb szabású kiállításon bemutatkoznak a szocialista országokból im­portált közhasználati, közfo­gyasztási cikkek is, A bemu­tató célja kettős: egyrészt a vásárlóközönség tájékozta­tása és körükben közvéle­ménykutatás folytatása, más­részt a nagykereskedelmi vállalatok figyelmének felhí­vása arra, hogy milyen vá­lasztékot nyújt a 13 szocia­lista országból származó im­port. Több ezer terméket láthatnak majd az érdeklő­dők két pavilonban. Bemu­tatunk többek között szovjet rádiókat, lengyel, NDK-b'eli, csehszlovák játékokat, Ju­goszláviából importált építő­anyagokat, továbbá szovjet tej- és halkonzerveket, bol­gár gyümölcskonzerveket, sokféle italt, lengyel cukor­kát, jugoszláv sört és né­hány garnitúrával utalni kí­vánunk az importbútorok vá­lasztékára is. A két pavilont összekötő szabad térségben helyet kap­nak hétvégi házak, és itt rendezik be az elárusító részleget ahol néhány Im­portújdonságot, főként aján­dékcikkeket azonnal megvá­sárolhatnak a látogatók. Arcképek jellemrajzzal A kritikátlanok Az univerzális brigád Rácz János Novák József Nagy Imre Jubileumi Szabolcsi KISZ-fiatalok nagy vállalkozásának első eseményeire kerül sor ma délelőtt 10 órakor Nyíregyhá­zán, a Búza téren. Innen, a Szamuely-háztól indul me­gyénk 25 fős csoportja, akik az év első részében lezajlott jubileumi évfordulók tisztele­tére, azok záróünnepeként gyalogtúrával mennek Mis­kolcra. Útközben felkeresik a Tanácsköztársaság idején lezaüott események neveze- tes helyeit, megkoszorúzzák az emlékműveket, fiatalokkal baráti találkozókon gazdag sport- és kulturális progra­mokon vesznek részt. A 25 fős szabolcsi csoport tagiai azok a fiatalok, akik az 50 óvps jubileumi évfor­dulók előkészítése során kivá­ló munkát végeztek, majd a sóstói vezetőkéoző táborban megtartott jubileumi táboro­záson kiemelkedő eredményt értek el. A TUDOMÁNYOK A 19. SZAZAD ÖTA általában gyorsan fejlődnek, de talán egyik sem ment át olyan for­radalmi változáson, mint az élet tudománya: a biológia. Ha a múlt század természet- tudományos tevékenységét vizsgáljuk, arra a — kevesek által ismert — felfedezésre jutunk, hogy akkoriban a tu­dósok több mint fele a bioló­gia valamelyik területén foly­tatta kutatásait. Ennek kö­szönhető, hogy a 18. század hatvanas éveire többé-kevés- bé egységes biológiai világ­kép alakult ki, szemben a korábbi századok életszemlé­letével, mely görcsösen ra­gaszkodott az élőlények te- remtettségének tanához. Ek­kor rakták le a kísérleti bi­ológia alapjait, mely napja­inkban is a haladás gerincét képezi. A 19. századi kísérle­ti biológia az életfolyamatok kemizmusát, az élőlények sejtes felépítését, az egyed­fejlődést és az idegműködés mechanizmusát vizsgálta. Ezek a kutatások jelölték ki a nagy eredmények útját, a maguk idejében, azonban még nem éltek eléggé az el­vonatkoztatásban rejlő lehe­tőségekkel. A BIOLÓGIA FEJLŐDÉS­TÖRTÉNETÉNEK egyik fon­tos állomása volt az erjedé­sek vizsgálatának megkezdé­se. ez vezetett el két fontos tudományág, az enzimológia és a bakteriológia megszüle­téséhez. Ugyancsak döntő be­folyással volt a fejlődésre az 8 felismerés is, hogy az álla­tok legfőbb energiaforrása a glikogén, az állati keményítő. Időközben rájöttek hogy a növénysejtekben is keményí­tő keletkezik a széndioxid közbejöttével, mely viszont a növények közvetlen ener­giaforrása. E felfedezések vi­lágítottak rá az élőlények két nagy világa közötti kap­csolatra, s lettek alappillérei a századvégen kialakult tu­dományágnak: a biokémiá­nak. Louis Pasteur hasonló kulcsszerepet töltött be a mikrobiológia történetében, mint korábban Darwin a származástan felépítésében. Kutatásai derítettek fényt az erjedések, rothadások, fertő­zések titkaira, a tudomány fényével világítva be e ho mályos és misztikus terüle­tekre. Szívós kísérletezések eredményeként, az időközben tökéletesedett mikroszkópok segítségével rájöttek, hogy az állatok szervei és szövetei ugyanúgy apró, egyforma egységekből — sejtekből — épülnek fel, mint a növények. Így indultak el a később sok meglepő felfedezéssel szolgá­ló sejttani, szövet- és fejlő­déstani kutatások. A BIOLÓGIA, melynek fej­lődéstörténetéből csak né­emléktúra A jubileumi túrára induló csoportot fiatalok köszöntik az indulás helyén, majd Ha- vacs József, a KISZ megyei bizottságának titkára búcsúz- tatja őket. Ezt követően Jó zsa István, a KISZ megyei bizottságának sport- és hon­védelmi felelőse, a túra pa­rancsnoka az utolsó megbe- széléseket tartja a fiatalok­kal. Az első találkozó Gyulata- nyán, az állami gazdaságban lesz. ahol a túra résztvevői a gazdaságban dolgozó fiata­lokkal találkoznak. Estére Rakamazra érnek. Itt Raka- máz ifjúsága fogadja őket, és az úttörőtáborban egész este kulturális programon vesz­nek részt. Ezen a napon Ra- kamazon csatlakozik a sza­bolcsi küldöttséghez a borso­di fiafalok eev csonortja, akikkel a továbbiakban együtt folytatják útjukat. hány fontosabb epizódot vil­lanthattunk fel, tehát mint­egy „hadat üzent" a tetszetős és a tudományos alapokat nélkülöző elméletnek az élő­világ teremtettségéről. Ma már annyira ismerjük a mik­roszkóppal láthatatlan sejt­tartományt és annak sok tit­kát, a bonyolult életfolyama­tokat, hogy a vallás passzív álláspontját, mely kísérleti tények helyett a misztifiká­ció pilléreire támaszkodik, a legtöbb kérdésben cáfolni tudjuk. Persze az egyházi ta­nok képviselői sem adják fel egykönnyen „állásaikat”. Megkísérlik kimutatni, hogy az organizmusok nem magya rázhatok kizárólag a fizika és a kémia fogalmaival, s hogy az anyag nem képes szerves struktúrák kialakítá­sára, ebből következően a sejtosztódást egy nem anyagi hatóokra próbálják vissza­vezetni. Jól tudján. azt, hogy a természettudományok közül csak a biológia az, amely az istenbizonyitasi kísérletekhez pillanatnyi reményeket nyújthat, persze csak addig, amíg a tudomány újabb lé­péseket nem tesz előre, s megcáiolhatatlanul fel nem tárja a sejtosztódás és a morfogenezis titkait. S ez csak idő kérdése. TÉNY, HOGY A VALLÄS nem rendelkezik természet- tudományos istenérvekkel, s ha olykor mégis tudományos­nak tűnő érvekkel lép fel, azok a kísérleti kutatások pillanatnyi „fehér foltjaira” támaszkodnak. Emellett a kutatók lépésről lépésre ad­ják meg a választ az orga­nizmusokon és az anyagi vi­lágon belül összerendezetten végbemenő folyamatokra. Közben az életprobléma filo­zófiai vonatkozásai is felszín­re kerülnek, széles körű vitá­kat váltva ki, melyekben az idealista tendenciák — a mindinkább cáfolhatatlan tu­dományos tények hatására — egyre inkább visszavonu­lásra kényszerülnek. V. O. A TITÁSZ VÁLLALAT Debreceni Üzletigazgatósá­ga közli a lakossággal, hogy a Tiszavasvári község külte­rületéhez tartozó Petőfi Tsz és Zöldmező Tsz területén megépített 20 kV-os nagyfe­szültségű vezetéket és a Zöld­mező Tsz szőlőfeldolgozójá­nál épített trafóállomást fe­szültség alá helyezte. A VEZETÉK ÉRINTÉSE ÉLETVESZÉLYES! Az első bíráló szóra fel- szisszennek: „Már megint kezdik” — s nem az igazsá­got keresik a bíráló szóban, hanem a feltételezett, rossz szándékot, a leplezett hátsó gondolatot. A jogos kifogás hallatán azonnal lelki válság­ba esnek. Lázonganak és méltatlankodnak: „Ez a há­la?” Az ilyen ember bizal­matlanságot feltételez, sze­mélye ellen szőtt összeeskü­vést orront minden bíráló szó hallatán csak azért, mert azt nem előzi meg minden alkalommal érdemeinek tel­jes felsorolása. A bírálat után nem csupán megsértő­dik, de sokszor támad is. Érveket, adatokat gyűjt, tíz­szeres energiát fektet az ön­igazolásba, ahelyett, hogy a jó tanács alapján hibáját ki­javítaná. S van. amikor nemcsak vélt igazát bizonyít­ja különféle adatokkal, ha­nem a bíráló személye ellen is adatokat gyűjt. Azt próbál­ja igazolni, hogy méltatlan ember akar az 6 személtébe belekötni. Nyűg számára a Tornán Ferenc Gépzaj, ka'apálás. A tsz gépműhelye. Az adva- ron erőgépek, vontatók várnak a javító kezekre. 23-an dolgoznak itt: az „univerzális brigád.” Az Úttörő és a Petőfi Tsz egyesülése óta dolgoznak együtt. Határidő előtt Tornán Ferenc. gépész-bri- gádvezető: — Három éve lesz szép temberben, hogy összekerül­tünk. Túlnyomórészt fiatalok jöttek. Az idősebb szakmun­kások kezdtek velük foglal­kozni aztán, amikor eljött az ideje, iskolára, szakmai tan­folyamra küldte őket a tsz. Megérte a fáradtságot, érde­mes volt velük foglalkozni. „Rohambrigád” — lettünk, amióta a fiatalok köztünk vannak. A betakarítás meg­kezdése előtt felajánlást tet­tek: úgv igyekeznek, hogy au­gusztus 10 re legkésőbb befe­jezik a behordást. Öt nap­pal a kitűzött határidő előtt jelenthettük a tsz elnökének: elkészültünk a munkával. — Mi — itt az idősebb szak­munkásokra gondolok — azt szeretnénk, hogy mikorra az öregjeink nyugdíjba mennek, legyen, aki átvegye a kezük­ből a „stafétabotot”, azaz a reszelőt, vagy a kormányke­reket. örvendetes, hogy a fiúk a jóindulatú figyelmez­tetést — hogy a gyakorlati munka lOI mellett a zárt-.« néha egy-egy szakkönyvet is" ve­gyenek kézbe — nem veszik felesleges szekálásnak és megfogadják a jó tanácsot. Ez természetesen kihat a munkafegyelemre is. Fiatalja­ink mindent illő komolyság­gal fogadnak — hisz a „szó cialista brigád” cím nem csupán formaság —, kötelez is! Tanul a szakmunkás Rácz János szakmunkás: — 65 szeptemberében ke­rültem ebbe a termelőszövet­kezetbe. Nem hagytak .e'kai- lódni”, hanem azonnal Ken­kritíka, mert kiderítheti, hogy méltatlanul áll poszt­ján. Önnön biztonságát, nyu­galmát félti a bírálattól ét hetet-havat összehord annak bizonyítására, hogy körülötte minden rendben van, jobban már nem is mehetnének a dolgok. Magatartásukban a kritiká­tól való félelem a visszauta­sítás ^csak a felszín. Csak a jelenség egyik megnyilvánu­lása. A mélyben a bűnös kritikátlanság kórokozói hú­zódnak meg, tehetetlenség t'elelőtlenseg, elvtelen jóem- berkedéá mely szerint: „Min­denkinek megvan a maga ba­ja, miért háborgassuk egy­mást?” Humanizmust, elvtár- siasságot emlegetnek. pedig nem az. Elvtelen megalku­vás, kritikátlanság, ahogy lesz, úgy lesz szemlélet rej­tőzik többnyire a felszín alatt. Cselekvésük forrása a kis- szerűség, az igénytelenség. Nem tűznek maguk elé reá­’ san elérhető csúcsokat, meg­elégszenek a jelentéktelen­nel is. S ha ezt valaki szá­deresre küldtek, mezőgazda- sági gépkezelő iskolába. Miután áthelyezték az iskolát Baktalórántházára, ösztöndí­jasként tovább tanultam, (avaly júliustól, már mint kész szakmunkás kerültem vissza a tiszalöki Petőfi Tsz- be. Az idén — a termelőszö­vetkezet vezetőségének ja­vaslatára jelentkeztem a Nyíregyházi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumba. de nem vettek fel. A közeljövő­ben Kétegyházán, szakmai tanfolyamon tanulhatok to­vább. Tavasszal emelték a fizetésemet. Novák József. Augusztus elseje óta dolgozik itt: — Ráhajtok, hogy ne ma­radjak le a munkában. Ta­valy Tiszavasváriban végez­tem szakmai iskolát. Úgy számítottam, hogy visszajö­vök a falumba, de amikor meg­tudtam, hogy Tiszaszeder- kénybe lehet menni dolgozni a Gyár és Gépszerelő Válla­lathoz, ahol fiatal korom el lenére szép fizetést ígértek — nem tudtam ellenállni a csábításnak és ottragadtam. Most már végleg itt maradok. Most ebédszünetben arról be­szélgettünk, jó lenne, ha Találkozás Két, baktalórántházi járás­ban élő testvér: Hudák Mi­hály és Kovács Imréné kelt útra kedden, hogy 55 év után viszontlássák Szovjetunióban élő testvérüket, Hudák Józse­fet, mostani nevén Vincze Ig­nácot. Hudák József 1914-ben vonult be katonának, s mint hadifogoly a Szovjetunióba került. Részt vett az inter­venciósok elleni harcokban, s később Orenburgban telepe­dett le, családot alapított, s 1927-ben a levelezési kapcso­latot is megszakította Má­mon kéri tőlük, munka he­lyett adatokat gyűjtenek bí­rálóik ellen, mert ez köny- nyebb. Az önelégültség is for­rásuk. „A mi területünk jól olajozott gépezet, maguktól is megoldódnak a bajok. Eddig is megoldottuk feladatain­kat.” Effajta okoskodással le­teszik a fegyvert a gondok előtt, s megtagadják a vállalt felelősséget. További forrá­suk az újtól való félelem, a szent óvatosság és a kénye­lemszeretet is. A temérdek : ennivaló során elvesztette lendületét, érzelmileg, szelle­mileg elhájasodott, képzelő­ereje eltompult, tettvágya és akarata megkopott. Fél a tennivalóktól különösen az újtól, a szokatlantól. S ha ezért segítő szándékú bírála­tot kap a bírálattól is fél. A segítség is nyugtalanítja. Ir­tózik mindenféle háborgatás­tól, hiszen valamiféle lan­gyos álomvilágban terpeszke­dik, elvesztette érzékét ar­ra, hogy a mához tapadva tovább cipelje terhét, mely­nek cipelésére annak idején buzgón vállalkozott. klubdélutánokat tudnánk rendezni, zenekarunk már van. Maguk javítanak Nagy Imre, a brigád ..üd­vöskéje”, a legfiatalabb köz­tük: — Az elmúlt év március ­ban az Úttörő Tsz-böl jötte n ide és idén márciusban m ír traktoros oklevéllel a k" zemben ülhettem a vonta:ó nyergébe. Időközben Tiszád'>- bon sikeresen végeztem a tan* folyamot. A termelőszövetke­zet segítségével régi álmomat válthattam valóra: megsze­reztem a jogosítványt is. Nem Tiszalökön lakom, most pénzt gyűjtök: motort szeret­nék venni. Fiatalok. Egyben hasonlíl a- nak egymásra. Amolyan ..modern robinzonok” ök. Ha meghibásodik egy alkalrtíz, megjavítják maguk. Ha a vontató, vagy a kombájn vo­lánja mögé kell „beugrani”, nem mennek segítségért a szomszédba. Ebben rejlik a sokoldalúságuk. Az, hogy sze­zonban a napi 10—12 óra he­lyet tizennyolcat, sőt, néha még többet is dolgoznak — nem csupán a fiatalos lelke­sedés miatt van. Ez több an­nál. E. G. 55 év után gyarországon élő hozzátarto­zóival. 42 év után, ez év ja­nuárjában küldte az első le­velet, amelyben testvéreit ke­reste, s kérte, hogy látogas­sák meg, mert ő idős korára és betegségére való tekintet­tel már nem vállalkozhat ilyen nagy útra. Levele a Magyarországon hagyott hét testvére közül még kettőt ta­lált életben, s azok — az elő­zetes levélváltások után — augusztus 12-én elutaztak Szabolcsból Ungvárra, ahon­nan repülőgéppel folytatják útjukat a távoli Orenburgba. Csak a nagyobb bajokra figyel fel. S akkor kezdenek mozogni, ha Valami már a körmükre égett, ha valami hibát kell feltétlenül jóvá- tenniük. Jelszavuk: mindent úgy csinálni, hogy baj ne legyen belőle. Az a fontos, hogy baj ne legyen belőle, mert a baj kényelmetlen do­log, kritizálással jár. S éppen ettől félnek legjobban a kri­tikától, melyben nem a ta­pasztalatszerzés, a tanulás, a fejlődés lehetőségét látják, hanem csak a csípős végű ostort, mely végigcsap raj­tuk. S végül a kritikátlan em­berek félreértik a mai sza­bad emberséges légkört, nyu­godt hangulatot. Azt képze­lik, hogy ma mindent lehet, nem tartoznak felelősséggel sem bírálóinak, sem a nyilvá­nosságnak. Nyugalomféltésük és a bírálattól való irtózásuk elősegíti például, hogy lé­tezhessenek karrieristák, ér­dekemberek, akik hangosan döngetik mellüket némi elő­nyökért. S attól sem riadnak vissza, hogy pozíciójuk sú­lyával üldözzenek oecsuiew», tisztességes dolgozó embere­ket, akik szót emelnek az ő ügyeskedésük és pártfogóik kritikátlansága ellen. Jelen­létük bizonytalanságot, libe­ralizmust szül. Orosz Szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom