Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
S*S9. augusztus I». »il!t,8T-lflrA(SyÄflO,RÄ2Aö \ S olda! Körkép a tiszalöki járásból Kiküldött munkatársunk útijegyzete: Múlt és jelen A VÍZ csak lehetőségi Öntözés nélkül pusztít az aszály Sűrű por száll a határban dolgozó gépek után. Vizet szomjaznak a növények. Víz pedig — csak a térképre kell nézni — bőven vah a tiszalöki járásban. Szinte minden község határát érinti a Tisza, vagy a Keleti Főcsatorna, s ezeken kívül is számos holtág és belvízcsatorna van. A járási tanács egyik kimutatása szerint húsz termelőszövetkezet közül csak négy (tiszalöki Szabadság, tiszavas- vári Új Idő, tiszaeszlári Kossuth és tlszavasvári Zöld Mezői nem rendelkezik öntöző- berendezéssel. Illetve felületi öntözőteleppel. Ennek ellenére sem megnyugtató a helyzet. Sőt. a mezőgazdasági termelés egyik problémája a mesterséges öntözés. Csali elméletileg. .. Tizenhat termelőszövetkezetnek 30 esőztető öntözőberendezése van. Ezek évi kapacitása 3834, a felületi öntözésé 3232 hold. Együtt is az összterület nagyon csekély százaléka. De még ezt tekintve is, az öntözéssel nyert több termés értéke milliókkal gyarapíthatná a gazdaságok bevételét. Gyarapíthatná De nem így van. A gépek, berendezések nincsenek kihasználva. A lehetőséget nem megfelelően, vagy egyáltalán nem használják ki. Részben lehet csak elfogadni azt a kifogást, hogy az öntözőtelepek átvétele annak idején üzempróba nélkül történt meg. Tekintve, hogy a kivitelezések elhúzódtak, utána maguk a termelőszövetkezetek sem kérték az üzempróbák megtartását. így a felületi öntözőtelepek üzemeltetésre csak részben felelnek meg, inkább „elméletileg ön- tözhetők”. Ennek ellenére sem kérték mind ez ideig a hiányosságok pótlását a kivitelező vállalattól. Inkább beleegyeztek olyan kártérítés felvételébe, ami csupán egy töredéke lehet a felületi öntözőtelepek jó hasznosításából adódó jövedelemnek. A már említett öntözési kapacitás ez idő szerint csupán mintegy felerészben kerül csak kihasználásra. Ennek egy adata: tavaly 1159 hold legelőt és rétet öntöztek a járásban ; most ez a terület 385 hold. Egyharmad. Kihasználatlan segítség Jó segítséget adhatna a Királyéri Vízgazdálkodási Társulat. Kató Károly társulati elnök szerint azonban ezt a segítséget sem igénylik a termelőszövetkezetek. Legalábbis nem olyan mértékben, amint lehetséges volna. Mindössze három gazdaság (tisza- vasvári Rákóczi, tiszadadai Kossuth, tiszadobi Dózsa) veszi igénybe a társulat szak- tanácsadó tevékenységét. S a tiszavasvári Rákóczi Termelő- szövetkezet írt alá szerződést a társulattal műszaki ellenőrzés igénybevételére. Más gazdaságok úgy látják, nincs szükségük sem szaktanács- adásra, sem szolgáltatásra (Pedig a tények nagyon ez ellen szólnak!) A társulat épp ilyen feladatok végzésére, szervezésére alkalmaz jól képzett vízügyi szakembert. Vitán felül áll, hogy az öntözés akkor hasznos, váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha egész sor egymásra ható körülményt figyelembe vesznek. Ezzel szemben a legtöbb helyen az a gyakorlat, hogy a vezetők az öntözőgépek kezelőit és az öntözésnél A Fehérgyarmati Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet népi együttesének lengyelországi vendégszereplését viszonozva, szombaton délután megyénkbe érkezett a rzeszówi vajdasági népi együttes. A vendégeket a határon Aczél Béla. a MÉSZÖV elnöke, Szakács József, a Fehérgyarmati ÁFÉSZ elnöke és Fehér László, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője fogadta. Szombaton este a sóstói részt vevő dolgozókat egyszerűen kiküldik — öntözni. A tiszaeszlári Petőfi Termelőszövetkezetben még ez sincs. Egyáltalán semmi „öntözési gond” nincs. Pedig ez a gazdaság is rajta van azon a bizonyos kimutatáson. Drága közömbösség Szakái Pál elnök és Tóth Bertalan főkönyvelő magyarázata ellentmondó. A főkönyvelő szerint a munkaerőhiányon múlik az egész. Mert ami az öntözést illeti, lehet és nagyon kellene. Egyetért abban, hogy egy- egy ilyen hold föld 800—1000 forint értékkel többet terem. Legalább háromszáz holdra van öntözési lehetőség, ahol lucerna, kukorica, cukorrépa és dohány van. „De talán már késő is” — mondja a főkönyvelő. Az elnök szerint a talaj eddig „nem igényelte” az öntözést. A rendelkezésre álló munkaerővel meg tudják oldani ezután is. A tiszaeszlári helyzetet nem éppen kirívósága miatt említem. De bizonyos mértékben igazolása is annak, hogy minden adottság és lehetőség ellenére még mindig erősen hat az öntözéssel szembeni közömbösség. Ami ma már nemcsak hogy helytelen, merőben káros is. Asztalos Bálint Krúdy-szálló nagytermében a MÉSZÖV vezetői fogadást adtak a vendégegyüttes tiszteletére. Az együttes dél-európai túrára indult és megszakítva útját, megyénk két községében is bemutatja műsorát. Vasárnap a kora délutáni órákban a vajai művelődési házban, este pedig Fehérgyarmaton lépnek fel. Műsorukat Dél-Lengyelország folklórjának dalaiból és táncaiból ál- lították össze. Az együttes hétfőn utazik el megyénkből. Lengyel népi együttes vendégszerepei megyénkben A volgográdi emlékmű a Mamájev kurgánon. Kádár Edit felír. 4. Az emlékművek emlékműve, a legnagyobb persze a Mamájev kurgán. Ezt már az egész világon ismerik, de nemcsak egyedül én tanúsíthatom, hogy életben egész más, mint filmen. Nem mintha a film nem tudná visszaadni a két romfal domborműbe zárt tragikumát, s a negyedóránként felhangzó, robbanásoktól és géppuskasorozatoktól kísért katonadalok nem lennének éppoly szomorúak a filmvásznon is, mint itt; s a film is híven bemutatja azt az elszántságot, amit egy felirat (Itt lőtt minden kő!), vagy egy szobor (Életre-halálra!) kifejez; filmre is felvehető a Csordultig Telt Élet Tava, vagy a Hősök terén álló szoborkompozíció szimbólumainak minden egyes árnyalata; a technika visszaadhatja a Katonai Dicsőség Termének egyszerű pompáját, s az állandóan szóló gyászzenét, vagy az Anya szomorúságát, esetleg a világ legnagyobb szobrának, a további harcra hívó haza-anyának erejét is. A kurgán hangulatát azonban semmi sem adhatja visz- sza. Azt. hogy ezrek és ezrek járják állandóan az emlékművet, hogy hot itt, hol ott helyeznek el egy résben vagy egy szobron virágcsokrot. .. Hogy számos távoli vidékről érkezett, egyszerű fehér kendős nénikék sétálnak — néha könnyezve — az emlékmű lépcsőin. Sokszor szerettem volna megkérdezni, kit veszítettek el itt: férjüket, vagy a fiúkat? De egyszer sem mertem. Volgográdban azonban mát nem csupán a 27 éve elmúil csata, hanem a mindennap; élet is megragadja a látogatót. A látogató — ahogyan a turistabázis dolgozói hangsúlyozták, s ez nemcsak szó volt, hanem éreztük is, — a városnak, és külön, mindegyik lakójának személyes vendége itt. Újjáépült a város, teljesen újjá. Mikor a Volga—Don csatornához látogattunk egy hajókiránduláson, láthattuk, hány és hány üzem dolgozik hosszan a nagy folyó, a legolcsóbb szállító mentén Északra ugyanezt tapasztalhattuk, mikor az erőművet megnézni felutaztunk a Volzs- szkijba vezető úton. Ez az erőmű nemrég épült mert tíz év az erőművek életében sem sok. Már évekkel ezelőtt visszafizette az építés, hatalmas költségeit, s most kilowattonként 1,3 fillérért-, (magyar pénzben!) ontja az áramot. A város főútvonala a Lenin proszpekt, de korántsem olyan lüktető forgalommal, mint Moszkvában. Volgográd „kis” város, lakóinak száma 380 ezer. Sem az utcán, sem az üzletekben nem hömpölyög olyan szélesen a tömeg, mint a fővárosban. Itt győződtünk meg arról, hogy a magyar újságokban az utóbbi időben felvetett aggodalommal teli nézetek nem alaptalanok. Ezek szerint a magyar ipar egyes termékeinek — főleg a ruházati termékeknek — tekintélye az utóbbi időben erősen csökkent a Szovjetunióban. Erről több módon is meg# győződhettünk. Moszkvába!* és Volgográdban. Ottlétünk napjaiban rendezték például a fővárosban Budapest város kiállítását, amire hatalmas vászon hívta fel a moszkvaiak figyelmét. Hosszú sor mégsem itt volt, hanem a Fetrovkán, ahol lengyel kiállítást rendeztek. S nemcsak Moszkvában lehetett megvásárolni Európa legszebb cipőit, kapható volt Volgográdban is bármelyik franciá, holland, angol, vagy jugoszláv modell. Ugyanígy fehérneműben, vagy más cikkekben is. Verseny van a szovjet piacon, — s nemcsak Magyarország moszkvai barátai szerint, — ezt itthoni szakembereinknek inkább előbb, mint később tudomásul kell venniük, A szovjet gazdaság dinamizmusa érezhető Volgográdban is, s gzért többször figyelmeztettek .bennünket: nehogy a múlt városának tekintsük, az emlékek sokasága ellenére se, — inkább a jövőének. Milliók hősiessége és áldozata kellett, de erre épülhet minden. Nemcsak a gyorsan összerakható házak és gyárak, hanem az is, hogy az idősebbek minden pádon sakkozhatnak, a gyerekek szívhez szólóan beszélik rá édesanyjukat a „marózsennoje”, az orosz fagylalt vásárlására, hogy a fiatalok gitárzene mellett énekelhetnek esténként a Volga-parton, hogy Anatolij és társai nyugodtan leshetik a halak jelentkezését, — s hogy az emberek évről évra kézzélfoghatóan jobban, szebben élnek. VÉGE Kun István Az újságolvasó gyakran találkozik a rendőrségi felhívással, aiüely szinté mindig ugyanazon a helyen, ugyanazzal a címmel jelenik meg a lapokban: „Jelentkezzeneka károsultak'!” Agyafúrt csalók. veszélyes szélhámosok áldozataihoz szólnak a felhívások, olyan emberekhez, akik tolvajoknak pénzt kölcsönöznek, csavargókra bízzák értékeiket, lakásaikba fogadják a házasságszédelgőket, álorvossal gyógyít- tatják magukat, nem létező örökségre előleget adnak, egyszóval a legátlátszóbb meséknek is „bedőlnek”. Jelentkeznek-e ' a károsultak? Ha igen, mit mondanak vallomásaikban, hogyan ítélik meg saját maguk hiszékeny segét, amelynek áldozatai Vettek? Odaadta a pénzt — és várt... A nyomozó tiszt várószobájában négy asszony beszélget. — Határozottan felismertein a csirkefogót. 300 forintot kért tőlem. Én bolond fejjel odaadtam a pénzt és nyugodtan vártam, hogy felszereljék a lakásomba a telefont — így az egyik asz- szony. — Ez a férfi biztos fölényévé' \yerte meg a bizalmat. Képzeljék, elhozta a vezeieket is, hófehér ké„Jelentkezzenek a károsultak!“ Akik a legátlátszóbb mesének is bedőlnek szüléket ígért, aztán nem láttam többé — mondja a másik asszony. Odabent, a -nyomozó szobájában láthatjuk a férfit, F. Istvánt. Most már nagyon csendesen, szerényen viselkedik, biztos fölénye, amely a károsultak szerint első számú fegyvere volt, nyomtalanul eltűnt. F. elhitette áldozataival, hogy vezető beosztásban dolgozik a postánál, csak egy szavába kerül és máris szerelik a régen várt telefont. Ha valaki netán mégis kételkedett szavaiban, türelmet kért, másnan elhozta a vezetéket, hangzatos kérvényt fogalmazott és a nagyobb hatás kedvéért Okmánybélyeget is ragasztott a kérvényre. — Elismerem, hogy bűnös vagyok. Jelentkeztek a károsultak, szám szerint több mint harmincán. A rendőrségi felhívásból tudták meg valahá- nvan, hogy becsapták őket. kit 300, kit 500 forinttal. Ki az az „Őszi doktor“? Az Iménti ügyben befejeztük a nyomozást — tájékoztat a nyomozó tiszt. — Persze néhány csalás lehet még F. számláján, csak ő nem emlékszik többre, a károsultak pedig nem jelentkeznek többen. Előfordul, hogy a becsapott emberek szégyellik hiszékenységüket, ezért nem is tesznek vallomást. Őszi doktor példája csak megerősíti ezt a feltevésünket. — Ki az az Őszi doktor? — Közismert szélhámos, rendes nevén Jász Jenőnek hívják. Ha akarja előkeresem az aktáit... ... Az akták tanúsága szerint Őszi doktor „civilben” marós, különféle csalásokért többször ült börtönben. Legutóbb, amikor kiszabadult a börtönből, nem tudott azonnal elhelyezkedni. Alkalmi ismerőseitől kért kölcsönöket, és miután teljesen eladósodott, elhatározta, hogy felcsap orvosnak. Jász Jenő korábbi katonai szolgálata idején felcser volt. Ezen a „jogcímen” vásárolt egy orvosi táskát, ezzel feszített az utcán, jelent meg bz eszpresszókban, és mindenkinek így mutatkozott be: Doktor Jász-Oszwald Oszkár vagyok! Kitűnő fellépése hamarosan sokakat megtévesztett, elbűvölt. Hogy orvos voltát szükség esetén igazolni is tudja, személyi igazolványát meghamisította. Jó pénzért „hivatását” is gya- karolta: betegeit olyan injekciókkal gyógyította, amelyeket saját részére Íratott fel az SZTK-nál. Az eltűnt „útikalauz" Tíz-egynéhány vaskos aktacsomó más esetekről, furfangosabbnál furfangosabb csalásokról tanúskodik. S ez mindössze egy év „termése”, egyetlen rendőrkapitányságon. így leggyakrabban a vidéki embereket környékezik meg, kerítik hálójukba a hiszékenység vámszedői. Itt van például P. Gyula bűnlajstroma. Az alig 30 éves fiatalember ötször ült börtönben, bejelentett lakása szerint vidéken kellett volna élnie, de ő a fővárosban ütött tanyát, alvilági társaival csalásra, fosztogatásra szövetkezett. P. Gyula áldozatai között van egy parasztbácsi, aki így adja elő panaszát a rendőrségen: „Kérem, én megértem 85 esztendőt, de még nem ültettek fel ilyen csúfosan. Ez a fiatalember a pályaudvar söntésében szegődött mel - lém. és megkérdezte, hogy ismerem-e őt, mert ha nem tudnám falubeliek vagyunk, ő a kisbírónak az unokája. Mondtam a kisbíró nevét, mire ő rávágta, hogy igen, ez az ő nagypapája. Megörültem, hogy ebben a ménkű nagy városban legalább lesz Útikalauzom. Egyébiránt táskarádiót akartam venni, a fiatalúr készséggel felajánlotta szolgálatait, el is kalauzolt egy üzletféléig, ott elkérte a pénzt, hogy majd beszél az üzletvezetővel, hogy az olcsóbbik ké szülékből adjon, áztán mire felocsúdtam, az én barátom nyomtalanul eltűnt.” P. Gyula mindig kigondol ta a legmegfelelőbb mesét, saját szavaival csak olyan emberekkel kísérletezett, „akik vették a lapot”. Csaknem negyvén embertől sikerült kicsalnia kisebb-nagyobb összegeket Menyasszonyt keresett Jóllehet nem minden károsult jelentkezik a rendőr» ségen, a sajtófelhívások azonban mind nagyobb segítséget adnak a bűnügyek felderítéséhez. T. László oö éves, rovott múltú segédmunkást például házasságszédelgésért tartóztatta le a rendőrség. A nyomozás során kiderült, hogy T. László néhány hónapja újsághirdetést tett közzé: menyaszSzonyt keresett. Azoknak, akik tetszettek neki, házassági ajánlatot tett, mondván, csak lakásra van szükség. A jó megjelenésű szélhámos azonnal tudott lakáscímeket is. Hogyan, hányán hittek T. Lászlónak? Eddig hét bejelentés érkezett a rendőrségre, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a segédmunkás, hiszékeny nőktől több mint 200 ezer forintot csalt ki. De van még néhány más ügy is a há- zasságszédelgő számláján, olyan, amit bevallott — és feltételezik — olyan is, amit nem vallott be. Ezért a endörség várja, hogy minien károsult jelentkezzék. <K)
