Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
f9S9. augusztus 9. frrrrr MAfívAPioptirtd S oTSaí MIT MOND a televíziós szakember * ■ Hogyan foghatók a külföldi adók B Zavaró 1 ehet-e a porfelhő SS VeszéJyes-e a villám A megyében az első televíziós kísérleti adásokat Bíró László, a GELKA vezetője fogta, ő készítette Nyíregyházán az első tv-antennát. Mint első tv-s és vezető szakember a vételi lehetőségekről elmondta, hogy azok fokozatosan javulnak. Az utóbbi években mind több bérház tetejére kerültek fel a központi tv-antennák. Olykor azonban a lakók barkácsolást hajlama, nem kevésbé az építőipari dolozók felületessége sérüléseket, rendellenességet is okoz az antenna vezetékben, s hosszas vizsgálódás deríti ki a hiba forrását. Vannak természetesen olyan vételtechnikai zavarok is, — kiszűrésüket a posta zavarelhárító szakemberei végzik, pontos műszerekkel, — melyek valamilyen rejtett hiba folytán zavarják a rádiózást, tv-nézést. Megyénkben a debreceni zajszűrő kocsi szolgáltatásait vehetik igénybe az érdekeltek. Néhány érdekesség és technikai babona is szóba jött a • tv-nézők szempontjából. A GELKA vezetője elmondta, nincs alapja az olyan hiedelemnek, amely az esőzésre, az erős szél zavaró hatására vonatkozik. Ezek nem rontják a vételt. Gyakran hallunk azonban kételyeket, hogy Szabolcsban a hatalmas porfelhők zavarják a tv-zést, rontják a kép minőségét. A szakembereknek erről az a véleményük, hogy az Igen nagy kiterjedésű, 15-—20 kilométeres átmérőjű és igen magas fémtartalmó porfelhők esetleg ludasok lehetnek a kép romlásában, azonban még nem tudták műszerekkel pontosan tetten érni az ilyen porfelhőket. A zavaró hatás több tényezőből is adódhat, nehéz lenne „kipor- ciózni” az egyes légköri tényezők szerepét. A meleg évszakban azonban a szakemberek is megfigyelték, hogy gyakoribb az URH-adók tv- adást zavaró hatása, igaz ebben közrejátszik a rádiózók pontatlan sávkezelése is, esetleg a jobb vétel érdekében. Az elmúlt években voltak ilyen panaszok a megyében, az idén nem tapasztalták az URH-adók „határsértését”. Van még egy fontos légköri jelenség, a napfolttevékenység, amely szintén közbeszólhat a tv-vételi lehetőségeknél. A napfolttevékenység negatív módon úgy befolyásolja a kép minőségét, hogy hullámzik, redőzik a kép. De egyes ionoszférás hatások javítják is a tv képét, így fordul elő, hogy a szabolcsi tv-tulajdonosok egészen távoli tv-adókat is fognák. Nyíregyházán a környező államok ív-adásain kívül az olasz és az angol tv közvetítését is fogták már, természetesen nem korlátlan ideig, teljesen a napfolttevékenység által diktált mértékben és minőségben. Sok tv-néző bizonytalan, mi a teendő villámlás esetén, ki kell-e kapcsolni a készüléket, szabad-e hozzányúlni, vagy sem7 A szakemberek szerint a teljes életbiztonság érdekében nem tanácsos kihúzni, vagy érinteni az antennaa6inórt. De ugyanúgy lehet üzemeltetni égihá- ború idején is, mint máskor, a tv-t nem éri károsodás. Aki viszont a villámlás idején akarja kikapcsolni a készüléket, nyugodtan teheti, a kapcsológombtól semmi baj nem érheti. Vagyis; a tv nem életveszély forrása a lakásban. (PG) Figyelmeztető autósoknak, motorosoknak! Azt hisszük, nem kell különösebben bizonygatnunk, mennyire hasznos és jó az a tíz évvel ezelőtt hozott kormányhatározat, mely kötelezővé teszi a magan és szövetkezeti gépjármüvek szavatossági biztosítását Ez a biztosítási forma nemcsak a vétlenek kárainak megtérítését szavatolja, hanem garantálja a kártérítést olyan esetben is, ha az okozott kár meghaladja az illető anyagi erejét, fizetőképességét. Ennek ellenére sajnos elég sokan vannak, akik nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek: csupán megyén belül több száz autótulajdonos és körülbelül ugyaneny- nyi motoros van elmaradva a biztosítási díj befizetésével. Ilyen esetekben azt írja elő a jogszabály, hogy az elmaradt díjakat az illetékes tanácsok pénzügyi osztályai közadók módjára hajtsák be. Az Állami Biztosító eddig ritkán élt azzal a jogával, hogy a kötelező gépjárműbiztosítás díját közadók módjára hajtassa be, de az egyre növekvő kötelezettségek és a díjfizetés tömeges elhanyagolása miatt nyilvántartása alapján a közeljövőben felszólítást küld a rendszeresen, vagy esetenként kése delmesen fizetőknek. Ha a felszólítás eredménytelen marad, követelését átteszi az illetékes tanács pénzügyi osztályára, hogy intézkedjék az elmaradt díj behajtásáról. Természetesen a havi egy százalékos pótdíjat is meg kell fizetnie ilyen esetben a gépjármű tulajdonosának. Nem ritkaság — főleg a motorosoknál —, hogy a formaságok mellőzésével adják el, veszik a járművet, nem íratják át, nem kérnek igazolást arról, hogy kifizették-e az adót és a biztosítási díjat. Néha egy-egy motor négy- szer-ötször is gazdát cserél ily módon. Ilyen esetben az eredeti gazdát kötelezik majd a négy-ötévi elmaradt díj megfizetésére. Fontos tudnivaló, hogy a biztosítási díjat akkor is kell fizetni, ha valaki nem használja a járművet (pl. télire leállítja, vagy bevonul katonának). A díjfizetés alól csak akkor mentesül a jármű üzemben tartója, ha forgalmi engedélyét szünetelteti, vagy a rendszámtáblát visz- szaadta a rendőrségnek. Tudni kell azt, hogy —bár a kötelező biztosítás díját az Állami Biztosítónak a gép- járműtulajdonos állandó lakhelye szerint illetékes megyei (Budapesten a XIV. kerületi) igazgatóság számlájára kell átutalni — a díjak (és a havi 1 százalékos késedelmi pótlékok) befizetéséhez szükséges befizetési lapot a biztosító bármely szerve kiszolgáltatja. A lakhelytől függetlenül fogadják el a biztosító szervei a gépjárművek forgalomból való kivonásának, eladásának bejelentését is. Az ilyen esetekben azonban az ide vonatkozó hatósági igazolásokon kívül a kötelező biztosítási díjak ki- egyenlítésének bizonylatát képező „Igazolvány”-t is be kell mutatni. (-)l Értékes díjak, emléklap a termékbemutató résztvevőinek Az augusztus 13-án megnyíló Szabolcs-Szatmár megyei műszaki napok egyik kétségkívül jelentős eseménye lesz a III. ipari termékbemutató kiállítás, amelyre 52 vállalat, több ezer termékét tekinthetik majd meg az érdeklődők. A MTESZ által szervezett rendező bizottság — többek között — azzal is elismerésre méltatja a kiállítókat, hogy valamennyi résztvevőnek emléklapot adományoz. A kiállítás színvonalának emelése, a bemutatott termékek célszerűsége és hasznossága fokozása érdekében ezenkívül díjazni is fogják a vállalatok tevékenységét. Ennek érdekében a kiállítóknak több, mint fele, pontosabban 31-en díjat is nyerhetnek. Kiküldött munkatársunk úti jegyzete: A Volga pariján A volgográdi Turlszt-szálló. 3. Volgográdbaii ötven meter- re. ha lehetett a Volga meredek partja a szállodánktól. (A turistaszálloda ez, helyi elnevezésén turistabázis.) Itt nem volt szabad fürödni, vagy napozni, persze, csak hivatalosan. Szemben, túl a szélesen hömpölygő Volgán, tízkilométereken át húzódó széles homokplázs várta a pihenőket, s a parton túl, a bokrok között dácsák. ízléses, színes hétvégi házak. A volgográdiak a jobb parton élnek, a balon pihennek. Persze, hogy oda átjusson az iber, nem egészen egyszerű mulatság. Vagy fél kell kell utazni az erőműig, ahol a Volzsszkijba vezető hídon áthaladva megtalálhatja az ember a homokfövenyt. Vagy maradnak a motoros csónakok, amelyek százszámra száguldoznak fel, s alá. De hát egyszerűbb, ha a hivatalos tiltást figyelmen kívül hagyva, a jobb parton hűsíti magát az ember a Volgában. Mint ahogy sokan teszik is. Mi a szállodából a rövi-. debb utat választottuk. A homok itt is finom, a nap itt is hét ágban tűz, (aminek leginkább éjszaka érezni erejét, a hátégésben) s a víz itt is éppoly átlátszóan tiszta, mint a túlsó parton. Egy nap, amikor a hosszú hőség hatására apadt a Volga szintje, váratlanul egy uszály vasfala emelkedett ki a vízből. Egészen közel a parthoz, 10 méterre sem lehetett. Megfeneklett, s látszott a rozsdán, hogy rég ott pihenhet. Kiváncsi voltam, miért. A parton, a napozók között horgászok is feltűntek. így ismerkedtem meg Anatolijjal. aki vagy délelőtt, vagy dél után rendszerint feltűnt. Megtudtam, hogy a Vörös Október üzemben dolgozik, négy napon át 7—7 órát. s ezután a következő két nap teljesen szabad. A család azonban ilyenkor is dolgozik, mit tehet mást? Kijön horgászni a Volgára. Hogy szórakozás, az biztosnak látszik, mert öt napon keresztül halnak még csak színét sem láttam nála. Anatolijtól kérdeztem, honnan maradt itt ez a romos uszály, ö azt mondta, hogy a háborúból, de jobb lesz, ha alanosan körülnézek itt a parton is, mert a robbanások ide is elértek, ha a németek Sörözés közben találkoztak... A mullit atyja Az ásvány Mull szigetéről kapta a nevét, amely Skócia közelében van. Ott találtak rá először, így mullitnak nevezik ezt a különleges anyagot. Bányászni azonban aligha bányászhattak a szigeten. A mullitot később, a század elején, már az ipar is felhasználta. a kohászat. Különleges hőálló tulajdonsága miatt azóta is nélkülözhetetlen. Európába Indiából, Kenyából és Brazíliából hozzák, ahol csupán kiégetik a természetben talált anyagot. A hosszú szállítás következtében azonban elég magas az ára. A vén földrész mégis 100 ezer tonnányi mullitot vásárol évente. Kedvesen egyszerű, negyvenes férfi, semmi sem mutat arra, hogy a veszprémi egyetem tanára, s kutató a szili- kátiparban. Pedig az. L6- csey Béla, akinek nevéhez — többek között — a szintetikus mullit előállítása is fűződik. Hogyan kerül az egyetemi tanár és találmánya Nyíregyházára? Talán a véletlen hozta össze egy balatoni nyaraláson az UNIVERSIL igazgatójával, s aztán sörözés közben a mullitról Is szó esett. És arról, hogy meg lehetne-e csinálni. — A Magnezitipari Művek több szabadalmat felhasznált, erre azonban nem figyelt fel. Évekig állt kihasználatlanul. Most, hogy Nyíregyházán nemsokára gyártani fogják, s már ők is átgondolták a jelentőségét, — fogják a fejüket — Miért nem figyeltek fel erre a találmányra? — Én nagyvállalati szellemnek nevezném. Először nem láttak elég nagy üzletet benne. — Járt korábban megyénkben? — Nem. Nem is gondoltam rá, hogy pont itt karolja fel valaki a szintetikus mullit gyártását. A mullitüzemet 2,5 milliós beruházással az UNIVERSIL létesítette. Pontosabban a vállalat dolgozói. Csak néhány berendezést vásároltak hozzá, a többit maguk készítették. — Mennyi idő alat lett készen? — Mintegy fél év alatt. Rövid idő. — S hogyan sikerültek a „saját gyártmányú” berendezések? — Nagyon jól, meg vagyok elégedve vele. Számításba kell venni, hogy az első ilyen üzem ez, tehát járatlan volt az út. De mindent ösz- szegezve: gyors és jó munka. Még azt sem tudjuk, mennyi lesz a kapacitása. Háromezer tonna? Hatezer? — Tréfásan megcsillan a szemüvege. — Persze lehet, hogy ennél is több. — Mi a teendő még vele? — Csupán néhány technológiai finomítás. — Amikor kísérletezni kezdtünk ezekkel az anyagokkal, nem mindenki számított sikerre. Volt olyan munkatársam. aki az eredmények igazolása után őszintén bevallotta, hogy nem hitt abban, amit terveztünk. — Milyen a magyar szilikátipari kutatás helyzete a világban? — Nem állunk rosszul. Azt szoktuk mondani, hogy van sok intézet, ahol remek felszerelés áll a kutatók rendelkezésére, ezért nekünk, magyaroknak többet kell a fejünket Használni. Most például az olaszok vásárolnak tőlünk szabadalmat, s azt sem tartom kizártnak, hogy a mullit gyártási jogát is megvásárolják. — S a jó együttműködésből nem származhatnak esetleg később újabb anyagok — épp az UNIVERSIL részére? — Talán — mosolyodik el. — Gondolkodunk... A nyíregyházi üzem egyelőre monopol helyzetben lesz Európában. A világpiaci árnál 30 százalékkal olcsóbban adják a mullitot. De előbb meg kell ismertetni a piaccal, s be kell bizonyítani, hogy ez iobb. mint a más földrészekről beszerzett Mert jobb: 20—30 százalékkal több múl litot tartalmaz. E néhány hónap alatt azonban azokat is le kell győzni, akik nem bíznak a sikerben. Aztán gyártani és gyártani. De egy üzem teljesítménye bizonyosan kevés lesz Az itteni gárdának azonban legközelebb talán négy hőnaD is elegendő lenne egv újabb felépítésére, ami akár nagyobb is lehetne a mostaninál. A vén Európa 100 ezer ton na mullitot kíván évente. <k> Kádár Edit felvétet« nem is. Vasdarabok, sodrony- kötelek. és más, épületről elszabadulhatott alkatrészt k jelezték, hogy itt hatalmas harcok folyhattak valaha. Ha valaki olyan elhatározással érkezik, hogy csupán az új várost akarja látni, s az egykorú fájdalmat nem — az sem tud kitérni. itt Volgográdban megsuhintja a történelem szele. Nem lehet nem gondolni rá. Itt nemcsak az emlékművek vagy a malom fájdalmas romjai emlékeztetnek arra a rettenetes kétszáz napra, nemcsak a Mamájev kurgán őrzi a hazát mentő hősök emlékét — hanem szinte minden. A nézelődő turista lépten-nyomon olyan természetes emlékműveket, vagy inkább emlékeket talál, amikről nem is gondolná, milyen összefüggésben vannak a háborúval. A Pavlov-ház fala még nem is ilyen, arról messziről lerí. mit ábrázol. A szilán* kok szaggatta téglafal is a hősöknek állít emléket. Da ha a turista elmegy a Planetáriumba, akkor legfeljebb látványosságra készül feL Kap is. A félgömb alakú ve* títővászon alatt pillanatokon belül úgy érezheti magát, mintha a csillagos eget tanulmányozná. Ezt a Planetáriumot a jénai Zeiss-művek dolgozói ajándékozták Volgograd városa* nak. Ha a turista egyperces f5< hajtással lerója kegyeletét a város két döntő csatájában, a vörös Cáricin (ez Volgograd első neve), és Sztálingrád védőinek tiszteletére állított obeliszknél, s attól távolodva virágot tesz Ruben Ibarruri- nak (Dolores Ibárruri fiának) és két bajtársának közös sírjára, a parkban eléje akad egy fa. Nem nagy, csak amolyan közepes. Nincs semmi furcsa rajta, levelei nyári zöldek. Első látásra, legfel* jebb az tűnik fel, hogyan ke* fűlhetett a fa e gondosan tervezett városban a park sé* tanyának közepére. Aztán felvilágosítják: ea a fa is emlék. 1942-ben. amikor a kétszáznapos csata véget ért, fa is alig maradt a városban, a központban pedig egy sem. Mindent felégettek a robbanások, az acél és a tűa összecsapásai. De ez a fa azután a tél után is kivirí* tott. Szilánkoktól sebzetten, lomb nélkül, meggyötörtén — de élt. (A szilánkok ütötte sebek alaposabb szemügyre vételezés után ma is látszanak.) Ezért elhatározták, hogy meghagyják e kanadai topo* lyafát, még ha útban i» van, így maradt ott a park (Folytatjuk)
